Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1907-11-03 / 44. szám

TOLNAVARMEGYE.

VÁROSI ÜGYEK.

— Szekszárd város virilistái- A legtöbb adót fizető bizottsági tagok névsorát az 1908. évre összeállította a Janosits Károly h. polgármester elnöklésével működő László Lajos, Török Béla és dr. Mayer Gyula tagokból álló bizottság. Rendes tagok : Alapítványi uradalom 2952 kor. 84 fillér, Szeremley Lajos -152 L46, Tóth Károly 1299 84, Dr. Steiner Lajos 1294-70, Őrffy Lajos 1267-64, Dr. Leopold Kornél 1177 30, Br. Schell Józsefné 1145-55, Dr. Hangéi Ignác 1047’30, Mehrwerth Ferenc 1009-22, Mayer János 982-31, Dr. Káldy Gyula 953-—, Dr. Martin József 895-92, Hauk Antal 867-50, Dr. Pirnitzer Béla 866'06, Ujfalusy Imre 807-76, Szondy István 771 90, Leicht Lajos 76759, Pirnitzer Antal 761 04, Pirnitzer Manó 76L03, Szekszárdi Kaszinó 755-74, Dr. Drágíts Imre 706"34, Szeghy Sándor 672-10, Szekszárdi Takarékpénztár 611 K 95 f., Ágoston István 584-28, Adler Nép. János 583'87, Dr. Haidekker Béla 563-96, Schmideg Mór 545 11,.Leopold Sándor 527 12, László Lajos . 514‘38, Róth Ferenc 502 90, Török Béla 496-76, Boda Vilmos 479-84, Stockinger János 475"83, Dr. Herczeg Gyula 475"—, Kamarás Béla 452 96, Bodnár István 448"54, Éber Márton 446-—, Dr. Beöthy Károly 430"54, Reichl Sándor 428-69, Singer Viktor 424-51, Hayt Gábor 421T2, Kun- ezer János 418-05, Totth Ödön 41660, özv. Martin Ferencné 409-50, Stann István 400-39, Dr. Tanárky Árpád 398-—, Molnár József 396"80, Dr. Kramolin Gyula 393 76, Mehrwerth Lajos 392"59, Dr. Hilbert István 387"90, Dr. Mayer Gyula 387-84, Fejős Károly 387-02, özv. Fördős Vilmosné 386-36, Reich Ármin 379-77, özv. Fejős Imréné 362-76, Dr. Komáromy Gyula 359-52, Dr. Abay János 352-16, Csepke Gábor 347-90, Dr. Horváth Jenő 347-06, Schultz Gusztáv 344 26, Kiss Károly 340-76, Tihanyi Domokos 338-50, Tarlós János 325-46, Kiinger Ferenc 325"35, Leopold Mihály 324'—, Krammer János 323-06, Dr. Spányi Leó 322 24, Szászy Antal 320-53. Póttagok: Hirschfeld Mór 317*20, Dr. Müller Ferenc 316'88, Tóth Gyula 314*31, Dr. Szászy Endre 312-44, Salamon Lipótné 311-16, Ludvig Károly 289-32, Salamon Ármin 285"45, Etten- berger Lajos 282-96, Horváth Ignác 272 86, Krón Sámuel 270-10, Fischhof Mór 269-74, Dr. Éry Márton 268 40, Dr. Fent Ferenc 267-66, Dr. Al- bersz Rezső 263"28, Abaffy Gyula 26L22, Fleischer Ödön 26'-03, Haspell József 256-84.'

1S07 nevcraber 3

kiknek meggyilkolása a legtöbbet használ, a forradalomnak. Az első kategóriába tartozók egy- részét — mondja később a káté — ideiglenesen életben kell hagyni, hogy felháborító gonosz tetteik miatt a nép fölizgatódjék és fölkelésre indíttassák. Ezek képezik a második kategóriát.

A harmadikba egy c&omó «magasállásu bestia» tartozik, akiknek sem eszük, sem energiájuk, de állásuk lévén jelentékeny összeköttetéssel, vagyonnal, befolyással birnak. Ezeket minden lehető módon ki kell használni, körülfonni és megzavarni őket és azáltal, hogy piszkos titkaikat megtudja az ember, a forradalom rabszolgáivá kell ŐKet tenni. A negyedik kategóriába mindenféle becsvágyó hivatalnokok és különféle árnyalatú szabadelvűek tartoznak. Ezekkel az ember az ő programjuk szerint konspirál és azt színleli, mintha követné őket; de meg kell szerezni titkaikat, hogy őket kompromittálni t s zavarok előidézésére fölhasználni lehessen. Az ötödik kategóriába a doktrinerek, forradalmárok s mindazok tartoznak, akik gyűléseken és papiron fecsegnek. Ezeket szakadatlanul praktikus és veszedelmes cselekedetekbe kell hajszolni, aminek az lesz az eredménye, hogy legnagyobb részük eltűnik, nehányan közülök azonban valódi foradalmárokká fejlődnek.- A hatodik kategóriába a nők tartoznak, a kiket a káté három csoportba soroz. Az elsőbe I tartoznak a felületes nők, akikkel a forradal- | márnák úgy kell bánnia, mint a harmadik és

KÖZSÉGI ÉLET.

— A községjegyzöi nyugdijválasztmány f. é.

november hó 5-én délelőtt 10 órakor a vármegyeház kistermében Döry Pál alispán elnöklésével ülést tart. Tárgysorozat: 1. 11747/907. nyugdijszabályrendelet módosítása. 2. 9710/907. Purth Adolf tolnai főjegyző nyugdíjazás iránti kérelme. 3. 1907. Rumi Imre izményi körjegyző lyugdijazás iránti kérelme. 4. 10192/907. Mehrwerth Sándor nyug. jegyző kérelme, a nyugdíj mérvének megállapítása alkalmával történt tévedés kiigazítása iránt. 5. 10796/907. Belügyminiszteri rendelet Dőring Frigyes udvarii jegyző nyugdíjaztatásáról. 6. 3943/907. Fekete József majsamiklósvári jegyző felebbezése a 2258/907. sz. alispáni véghatározat ellen. 7. 6405/907. Ludvig József nagyszékelyi főjegyző kérvénye a 102/2227. sz. nyugaijválasztmányi határozat módosítása iránt. 8. 11010/907. Scherer Gyula tamásii másodjegyző kérelme a tőle követelt kamatnak leírása iránt. 9. 9953/907. Bakán István döbröközi másodjegyző megválasztásáról szóló főszolgabírói jelentés. 10. 11260/907. sz. Diczendy Pál Tevelen megválasztott jegyző korábbi magasabb beszámítható fizetését továbbra is fentartani kéri. 11. 10295/907. Mező László alsónyéki jegyző bejelenti nősülését. 12.94561907. Nagy József diósberényi jegyző, nem rendszeresített szolgálatát beszámítani kéri. 13.10098/907.

Simon Lajos decsi • másodjegyző detto. 14. 10675/907. Lemle Béla györkönyi jegyző detto. 15. 11200/907. Berényi Jenő alsónyéki jegyző détto. 16. 11202/907. Bekő Elek tengődi jegyző detto. 17. 10370/907. Ifj. Arany Károly felsőiregi főjegyző igazolja a nem rendszeres szolgálat beszámításáért kirótt utánfizetések teljesítését. 18. 10594/007. Ruppert Henrik miszlai jegyző detto. 19.-11428/907. Szabó Zoltán koppányszántói jegyző igazolja a beszámítható fizetés-emelkedés után kirótt utánfizetések teljesítését. 20. 11779/907. Pesthy Ferenc paksi másodjegyző nyugdijjáru- lékának fölemelése.

— Magyarkeszi községben a lemondás folytán megüresedett segédjegyzői állásra pályázat van hirdetve november 5-ig.

Legyeuek-e a községi jegyzők megyebizottsági tagok?

Ebben a kérdésben vallott álláspontunkat már több Ízben jeleztük lapunkban. Utalunk magára a törvényre, amely a községi jegyzőket nem zárja ki a jelölésből, másrészt pedig a

negyedik kategória férfiaival. A második csoportba tartoznak a szenvedélyes, odaadó és tehetséges nők, akik azonban még nem jutottak el -a praktikus és frázismélküli forradalmiság- hoz; ezekkel szemben az ötödik kategóriájú férfiakkal szemben való eljárás követendő. S végül a harmadik csoportot alkotják azok a nők, akik egészen a föltétien forradalom álláspontjára helyezkedtek. »Ezeket — mondja a káté — kincseink legbecsesebbjének kell tekintenünk, mert segítségük nélkül semmire sem tudnánk menni.«

Dacára annak, hogy a káté elkülöníti híveit a doktrinaer forradalmároktól, látjuk benne a merev forradalmi ortodoxia szellemét. De ez csak papiroson volt meg. A forradalmat ott, a hol, mint Oroszországban, elementáris erővel nyilvánul meg, nem papiroson dirigálják és kategorizálják. Az orosz terroristák nem azok a hidegen számitó gyilkosok, amilyeneknek a Bakuninnak tulajdonított káté mutatja, hanem érző, emberszerető ifjak és leányok, akik aznap, amelyen az orosz nép népképviseletet, sajtószabadságot, egyesülési és gyülekezési szabadságot, vagyis egyszóval demokratikus alkotmányt fog kapni, megszűnnek az ultima ratioval élni. Ez a terrorizmus orvossága. Amit azonban a cárizmus tesz, az olaj a tűzre.

községeknek, fontos érdeke, mivel a törvényhatósági közgyűlések igen sokszor foglalkoznak a községek ügyes-bajos dolgaival, hogy a vármegyénél aző ügyeiket közvetlenül ismerő szószólók által képviselve legyenek. Hisz a függetlenségi és 48-as párti képviselő urak nagyobb része tájékára sem néz a vármegyeházának — miglen a községi jegyző bizottsági tagok igen szorgalmas látogatói a közgyűléseknek és nem mulasztják el sohasem, hogy amikor községüknek szolgálatot tehetnek, fel ne szólaljanak.

A függetlenségi pártnak nemcsak nálunk, hanem az egész országban a privilégiuma, hogy a politikai pártszempontokat fölébe helyezi mindennek, a törvényhatósági életben is azokat érvényesíti és magának a politikának minden egyéb érdeket feláldozni iparkodik. Ki van adva a jelszó, hogy az egyedül üdvözítő hitvallás : a függetlenségi párt jelszavainak hangoztatása. Kérdés, hogy a nagy közönség, mély ámulva látja a jelszavak és tények közt tátongó óriási űrt, mikor fog teljesen kiábrándulni.

Mi nem mondjuk, hogy nem helyes, hogy egy politikai párt tömörülni, az ő befolyását emelni iparkodik és ebből a célból szervezkedik. Ám tegye. Csak az ellen foglalunk állást és azt a felfogást perhorreskáljuk, hogy minden közkérdést a politika szemüvegén bíráljunk meg hogy nem az egyéni arravalóságot, érdemeket, hanem kizárólag a politikai pártállást vizsgáljuk mindenben. Ez helytelen és a közérdek szempontjából nem vezethet jóra. Úgyis az a nagy baja és betegsége a mi egész közéletünknek, nemcsak Tolnavármegyében, de az egész országban, hogy csak politizálunk, más, mint a politika, nem érdekli a közönséget, nem vonja magára a közfigyelmet, szóval mindent a politikai molochnak áldozunk fel.

A tolnamegyei függetlenségi párt utóbbi szervezkedő ülésén hozott határozatával foglalkozik alaposan, érdemlegesen és önérzetes hangon Klimes Antal hőgyészi főjegyző, a megyei községi és körjegyzők egyletének elnöke, a hozzánk beküldött következő nyilatkozatban :

Tekintetes Szerkesztő Ur!

Tolnavármegye községi jegyzői karát a legközelebb múltban súlyos megtámadtatás érte. Miután pedig e megtámadtatás a nagy'nyilvánosság előtt történt, tisztelettel kétem válaszunknak becses lapjában helyet adni.

A Tolnavármegyei függetlenségi és 48-as pártnak Szekszárdon október 19-én tartott szervezkedő értekezlete elhatározta, hogy felkéri gróf Apponyi Géza főispán és Dőry Pál alispán urakat odahatni, hogy a megyei és községi tisztviselők befolyásukat a megyebizottsági tag választásoknál ne érvényesítsék és a választásokban mint jelöltek részt ne vegyenek. Ha pedig a főispán és alispán e tekintetben megnyugtató nyilatkozatot nem adnának, akkor a belügyminiszterhez és a kereskedelmi miniszterhez fordulnak. (Lásd Tolnamegyei Közlöny 1907. okt. 24-iki számát.)

Ezen szószerint idézett párthatározat valódi értelme, hogy az értekezlet pressiót akar gyakorolni a főispán és alispán utján a vármegyei tisztviselőkre és a községi elöljáróságokra — kár volt mindjárt nyíltan ki nem mondani a községi jegyzőkre, — hogy a megyebizottsági tag választásoknál törvényadta jogaikat ne gyakorolhassák, de még tovább is elment az értekezlet a presszió gyakorlásában, midőn megfenyegeti magát a főispánt és alispánt avval, ha nem tesznek az értekezlet kedve szerint megnyugtató nyilatkozatot, akkor a belügyminiszterhez, sőt a kereskedelmi miniszterhez is fordulnak. Hogy miért éppen a kereskedelmi miniszterhez, okát még csak nem is sejtjük.

Hogy mik voltak a szervezkedő értekezlet ezen határozatának indító okai, azt a hírlapok nem közük és igy csak sejtjük, hogy vagy aggódik a szervezkedő értekezlet, hogy a községi jegyzők önállóságuknál fogva egy párt intéző bizottságának kívánságait vakon követni nem fogják és ezért őket megfélemlíteni kívánta, — vagy pedig épen nem bízik a községi jegyzők önállóságában és attól fél, hogy mindenre kapható vak eszközök lennének a felsőbb hatóságok kezében.

De bármi volt is a szervezkedő értekezlet határozatának indító oka, mi községi’jegyzők, magában a határozatban, de annak indokolásnélküliségében is oly meggyanúsító, oly lealázó és lealacsonyító sértést látunk, melyet eltürn