Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1907-11-03 / 44. szám

4

TOLNAVARMEGYE.

1 907 november 3

hajlandók nem vagyunk, és ezt oda, ahonnét a sértés érkezett, a leghatározottabban vissza- ytasitjuk és egyben — bár még csak feltételezni sem merjük, hogy Tolnavármegyének törvény- tisztelő ' főispánja és alispánja vagy pedig a. belügyminiszter ur ilyen törvényellenes cselekedetre megkaphatok volnának, nagynevű kereskedelmi miniszterünkre nézve pedig még a gondolat is sértő, hogy miniszteri állását pártvezért állásától megkülönböztetni ne tudná — ezennel kijelentjük, hogy mi törvénybiztositotta jogainkat, egyéni függetlenségünket bármily hatalommal szemben megvédeni fogjuk, akarat és vélemény szabadságunkat megcsonkítani, konfiskálni nem engedjük.

Kijelentjük, hogy a vármegyebizottsági tag választásoknál — bár korteskedni nem lógunk, de nem is szoktunk, — magunkat leszo- ríttatni nem endedjük, véleményünk szabad nyilvánításának jogát mindenkorra fenntartjuk, mert mi a törvényhatósági bizottságot nem egy politikai párt szolgálatában álló politikai faktornak, hanem a vármegye lakosságának közérdekét, a közjót szolgáló és a hatalom túlkapásai éhen is megvédő, minden politikai pártszenvedélytől ment önkormányzati szervezetnek tekintjük és igy a bizottsági tagok meg- ' választásánál nem azt tarjuk mérvadónak, milyen politikai párthoz tartozik valaki, hanem azt, hogy mennyire alkalmas ezen helyet betölteni.

De kijelentjük azt is, hogy a bizottsági tag választásokban mint jelöltek részt fogunk venni, nem önző célokból, nem feltűnési viszketegből, nem a cimért, hanem azon okból, mert — ezt talán a függetlenségi párt intéző bizottsága is elismeri —, a községeknek és a községi lakosságnak ügyében, bajában, örömében és bánatában vele érző első tisztviselői, szellemi vezetői mi vagyunk, folyton köztük élvén, mi tudjuk talán legjobban mi és hol fáj, miként lehetne a község és közönségének helyzetén segíteni és igy miután a községek összesége képezi a vármegyét, szerénytelenség nélkül is jogosultnak tartjuk álláspontunkat, hogy csak a közérdeknek és közjónak teszünk szolgálatot, midőn a községek összeségét képező vármegye bizottságában ismételjük, nem a magunk, hanem a községek jól felfogott érdekében helyet kérünk. Legyen megnyugodva a függetlenségi párt, egyéni függetlenségünket, mint azt már többször beigazoltuk, mipdig megóvtuk és a jövőben is megóvni képesek leszünk nemcsak, hanem mindenkor megóvni is fogjuk.

A kérdésnek politikai oldalát nem érintjük, mi nem politizálunk, de annyit még is meg kell említenünk, hogy súlyos taktikai hiba volt egy egész társadalmi osztályt, a jegyzőket — eltekintve attól, hogy közülök sokan már nagy szolgálatot tettek a függetlenségi pártnak — a határozat meggondolatlan elfogadásával oly mélyen megsérteni annál is inkább, mert ezen, egy egész társadalmi osztályt megbélyegző, azt jogainak gyakorlatában megakadályozni kívánó , határozat oly éles ellentétben áll a függetlenségi párt alapkövével, a szabad államban szabad polgár eszméjével, mely az alapba vetett bizalmat is megrendíteni képes.

Végül még egy kiáltó ellentétre vagyunk kénytelenek rámutatni, mely a szervezkedő értekezlet határozata és eljárása közt mutatkozik. Midőn ugyanis a szervezkedő értekezlet kimondja, hogy a vármegyei és községi tisztviselők a mogye bizottsági tag választásoknál befolyásukat ne érvényesíthessék, ugyanazon értekezlet, ugyanazon napon beválaszt a megye- bizottsági tagválasztást irányitó és igy befolyását fokozatosan érvényesítő központi és kerületi intéző bizottságba egy vármegyei tisztviselőt és két községi bírót. Bármikép keressük, nem tudjuk a következetességet a határozat és eljárás közt feltalálni. Vagy talán aki előre jelentkezik, annak minden meg van bocsájtva ? arról nem szól a kizárási indítvány ?

Uraim 1 mi mindenkor szabadon fogjuk követni szivünk sugallatát és egyéni meggyőződésünket, de ily alakban kegyet nyerni nem óhajtunk.

Egyébként béke velünk!

Kiváló tisztelettel vagyok

Hőgyészen, 1907. október 30-án

lekötelezett szolgája

Klimes Antal

községi főjegyző

a tolnavármegyei községi és körjegyzők egyletének elnöke.

RátkayLászló választói körében.

Rátkay László a pincehelyi kerület képviselője vasárnapon október hó 27-én kerülete több községében beszámoló beszédet tartott, a melyben leginkább a kiegyezés és a kvóta kérdésével foglalkozott. Tamásiban a Fő-téren a

nagy számban megjelent választók figyelemmel hallgatták végig a népszerű képviselő fejtege- getéseit.

Beszéde elején arról szólt, hogy ő mindig az ellen harcolt pártjában, hogy az ne áldozza fel programmját a koalíciónak. Beszélt a paktumról, melyben benne volt, hogy a kvótát meg kell szavazni, mert máskép nem kormányozhatnak, de a felemelt kvótáról szó sem volt. Ő azt nem is szavazza meg s óhajtaná, hogy a párt ne tf gye ezt pártkérdéssé. A kiegyezésről azt mondotta, hogy annak vannak előnyös részei, mint pl., hogy a fogyasztási adókat önállólag kezelhetjük, melyek annak hátrányos részét ellensúlyozzák. Az alkotmány biztositékokkal nincs megelégedve, mert hiányzik belőlük az adó és az újonc megtagadására vonatkozó jog, pedig ezek a leglényegesebbek.

Utána Parragh Béla függetlenségi pártelnök a következő határozati javaslatot terjesztette elő:

»A tamási függetlenségi polgárság meghallgatván képviselője Rátkay László beszámolóját, neki bizalmat szavaz, egyben felkéri az országos függetlenségi pártot és elvárja, hogy a kvóta felemelését ne tegye pártkérdéssé, mert ezzel a függetlenségi párt párthű embereit elveik megtagadására kény szeri tené.«

A választók a javaslatot egyhangúlag elfogadták. Ezután még Nagyszokolyban és Felsö- ireghen tartott Rátkay beszédet. Kívüle még Kiss Lajos, Junkuncz ev. lelkészek tartottak beszédet. A határozati javaslatit itt is. elfogadták. Konstatálható, hogy a választók nagyon hűvösen fogadták a kiegyezés és kvóta emelésről szóló fejtegetéseket és éppenséggel nincsenek elragadtatva a kormánytól és nem titkolják, hogy csalódtak a kormányban.

Rátkay személye és politikai működése iránt azonban az egész kerület választói változatlan bizalommal viseltetnek.

________HÍREK.

— S

zemélyi hir. Széchenyi Lajos gróf tanácsos a londoni osztrák-magyar nagykövetségnél szülei látogatásara Nagydorogra érkezett.

— Halottak napjat A legkomorabb, de a legmagasztosabb napja az évnek azok számára, kik éreznek, kik még hisznek : a halottak napja. Az érzést pedig bennünk nem fojthatja el sem a modernség, sem a létért való lázas, gyilkos küzdelem, sem a cinizmus, mely csak külső máza a gondolkodó, világmegvető embereknek. A halottak napján megdobban a szivünk és a temetőre, az elmúlásra gondolunk. Hogy is tehetnénk máskép ? Hiszen oly igazak Hugó Victor szavai, mikor azt mondja, hogy »a föld rejti el gyökereinket és virágaink közül nem egyet.« Ki nem szerette az anyját. . . apját . . .hitvesét gyermekét . . . akárkijét ki már kint porladozik a temetőben ? S ki ne hinné ilyenkor, amikor az örökre elköltözött arca megjelenik az emlékezés szürke, bizonytalan, szét-szétfoszló köd- fátyolán át a halottak napjától impressziónál lelkünk előtt, hogy van viszontlátás ?.. ..

Uj kórházi alorvosok. A szekszárdi «Ferenc* közkórház kát alorvosi állására dr. Rendejc Béla és dr. Kálmán Ernő neveztettek ki.

A somogyi alispánválasztás Hétfőn tartja Somogy vármegye tör vény hatósága őszi rendes közgyűlését, amelyen betöltik a Sávkögy Béla elhupytával megüresedett; aJispápi állást. Az al- ispápságra Racskovics Lajos csurgói főszolgabíró az egyedüli jelölt, Plachner Sándor főjegyzőt politikai pártállása miatt mellőzik. A holnapi megyegyülésen Plachner Sándor alispán-helyettes főjegyző évnegyedes jelentése után következik az alispán választás, amely egyhangú lesz. Az uj alispánt a törvényhatósági bizottság tagjai nevében Széchenyi Aladár gróf fogja üdvözölni.

— Uj jogtudor. Miskolczy Gusztávot, a paksi kir. járásbíróság joggyakornokát, n multhó 26-án avatták fel a kolozsvári m. kir. tudományegyetemen az összes jogtudományok doktorává.

— Esterházy Miklós herceg kitüntetése. Kismartonban szerdán adta át Széchenyi Miklós gróf győri püspök Esterházy Miklós hercegnek a pápa által küldött Piusrend nagykeresztjét. A rendjel átadásánál mellőzték a nagyobb ünnepségei, A püspökön és a család tagjain kívül jelen voltak: ifj. Zichy János gróf, Baán Endre soproni főispán, Hajas Antal alispán, Nitsch Árpád püspöki szertartó, Várits Károly és Horváth Viktor prépostok, a kismartoni és környékbeli papság. A püspök a rendjel átadásakor szép beszédben méltatta Esterházy Miklós herceg érdemeit. Széchenyi Miklós gróf püspök emelkedett szellemű beszédét a jelenlevők megéljenezték. Különösen éljenzett a, herceg négy éves kis fiacskája, a kis László herceg. Esterházy Mik\ós herceg meghatottan válaszolt. Hangsúlyozta, hogy kötelességét teljesítette. Érzi, hogy miután neki több adatott, reá több kötelesség hárul. Ennek igyekszik megfelelni a jövőben is.

— Hymen* Takács Gyula dunaszentgyörgyi községi főjegyző okt. hó 20-án vezette oltárhoz Dunaföldváron Niefergal Nándor főjegyző Irénke leányát. — Csertőn István igali járásbírósági irodatiszt; kedden délután esküszik örök hűséget Szekszárdon a belvárosi templomban Pohl Ernő városi hivatalnok leányának Mariskának.

— Kinevezés- Apponyi Géza gróf főispán a mórágyi anyakönyvi kerületbe korlátolt hatáskörrel anyakönyvvezető helyettessé Szász Lajos oki. tanítót nevezte ki. — A posta és távirda elnök-igazgatója Csery László gyakornokot a szekszárdi posta és távirda hivatalhoz nevezte ki postatisztté.

— Berendelés a hadügyminisztériumba A cs. és kir. vezérkari főnök Módly Zoltánt, föL dinket, a péc§i 19. honv. gy. ezreg főhadnagyát, aki mint beosztott vezérkari tiszt legutóbb Bécsben a hadtestparancsnoksagnál szolgált, a holnapi nappal szolgálattételre a közös hadügyminisztériumba, rendelte be.

— A második teaestély f. hó 6-án lesz a kath. kör helyiségeiben műkedvelői előadással és monológgal egybekötve. Színre kerül Murai Károly »Virágfakadás« cimü egy felvonásos vigjátéka. Szereplő személyek lesznek: Kajos Böske, Cservényi Ilonka, Kamarás Béla, Földes László és Egri Béla. A darab betanításán Szabó Géza hittanár fáradozik. A teaestély jövedelme Garay Gizella segélyezésére fordittatik. Külön meghívók nem bocsájtatnak ki, hanem a nagy- közönségét lapunk átján hívja meg a két egylet elnöksége.

—- A reformáció emlékünnepe. Október 31-én ünnepe volt a protestáns világnak 390 esztendővel ezelőtt, 1517. október 31-én szegezte ki Luther Márton ágostonrendi szerzetes Szászországban a wittenbergi vártemplom ajtajára hires 94 tételét, amelyben hadat üzent saját egyházának. Ez volt az a hatalmas lépés, amely a reformáció megteremtéséhez vezetett. Ezt a napot a protestánsok ünneppé emelték és magának a reformációnak ez az egyetlen ünnepnapja.

— Szent Imre ünnepélyek. Gróf Zichy Gyula megyés püspök elrendelte, hogy az egyházmegye minden kath iskolájában kedden szent Imre herceg születésének 900 évfordulója alkah mával iskolai ünnepély tartassák ,s az előadások szüneteljenek.

— Iskolaszentelés. A szekszárd—bátaszék- utcai róm. kath. iskola két uj tantermét múlt vasárnap szentelte föl dr. Fent Ferenc plébános, szentszéki ülnök, a hívek nagyszámú részt- vétele mellett.

— Papiválasztás. A némedii ref. egyház- község az üresedésben volt lelkészi állásra Hö- römpö Ferenc szekszárdi ref. segédlelkészt választotta meg.

— Jegymegváltás Garay Gizella fplsegé- lyezésére rendezett teaestély alkalmából jegyeiket megváltották még ; Totth Ödön 5 korona, Mayer Jánosné, Perlaky Józsefné, Stann Istvánná, Steinsdörfer Józsetné, özv. Szigeth Gáborné, Török Béláné és Totth Istvánné 2—2 k.-val.