Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-11-03 / 44. szám
2 OLNA VÁRMEGYE, 19U7 november 3 — A csernovai véres esetet, ahol ugyanis a felbujtatott tótajku lakosságunk tettlegesen bántalmazta a templomszentelés ügyében jövő egyházi és közigazgatási hatósági személyeket és a csendőrséget és a hol a csendőrség önvédelemből fegyverét használva 13 embert agyonlőtt és számosakat megsebesített, két osztrák származású képviselő ürügyül használta fel arra, hogy országgyűlésükön felszólalás és intérpel- láció tárgyává tegye és ezzel Magyarország belső ügyeibe avatkozva, még országgyűlések elnökét és miniszterelnöküket is belügyeinkbe való avatkozásra szólitották föl. Eltekintve azoktól á hallatlan gyalázkodásoktól, melyekkel e szomorú és eléggé nem sajnálható véres, esemeny alkalmából osztrák' képviselők a magyar nemzetet, a magyar államiságot és a magyar kormányzatot illették, csak azt akarjuk kiemelni, hogy e jellemezhetetlen gyalázkodásokat az egész osztrák képviselőhöz helyeselte és az ellen se a képviselőház, elnÖKének, se az osztrák kormánynak nem volt egyetlen tiltakozó, helytelenítő vagy figyelmeztető szava. E kettős sértés ellenében a magyar kormánynak haladéktalanul és a legnyomatékosabban meg kell tennie, a ' megtorló intézkedéseket. Az osztrák képviselőházzal meg kell értetni a legkézzelfoghatóbban és legmeggyőzőbben, hogy a gazdasági kiegyezéssel és az úgynevezett közös ügyekkel foglal-. kozhatnak, de Magyarország belügyeihez egyetlen szavuk sem lehet. A liptómegyei tótok, ha tótok is, de magyar állampolgárok és azokhoz se a cseheknek, se a morváknak, ha -mindjárt vérrokonok is, semmi közük. Az osztrák északi szlávok amúgy is igen szemtelenül viselkednek egy idő óta a felsőmagyarországi nemzetiségi kérdésben. Végét kell vetni a legalaposabban azoknak a törekvéseknek, melyekkel ök a mi tót népünket pártr fogásba vétel és támogatás ürügye alatt a nyelv- ; rokonság révén magukhoz akar jak vonzani és csatolni. Nem szabad azt megengedni, hogy osztrák képviselők egyszer a magyarországi tótokkal, máskor a honátokkal, majd a németekkel és szerbekkel politikai tanácskozást folytassanak. Ennek tűrése nemcsak oktalanság, de határozottan gyávaság. Ha már a t. kormány annyira erélytelen befelé, hogy a nemzetiségi kérdést egészen elfajulni engedi és tétlenül nézi a horvátok, románok államellenes üzelmeit, amelyek még soha I olyan méreteket nem öltöttek, mint a mostani nemzeti kormány alatt — legalább a külfölddel szemben őrizze és védje meg az ország tekintélyét. berek, igy például a gyilkosok, vértanuk lelkivilága iránt való érdeklődés. Épp azért egész Europa érdeklődése oda fordul az orosz terroristák felé. S amióta Szaszulits Vjera bátran rálőtt a hírhedt Trepov tábornokra, bizonyos rokonszenvvel is kisérik az orosz forradalom ezen elszánt gyilkoló vértanúit. Egyik másiknak a személyével nagy előszeretettel foglalkoznak a pszichiáterek. így egyike a legizgat.óbb lélektani problémáknak a Leontjeff Tatjana esete akit mint előkelő orosz család sarját annyira meghatott az a látvány, amint Szentpétervár utcáin látta a Gapon-féle munkásküldöttségből lemészárolt tizenkétezer ember hulláit, hogy a forradalmárok táborába állott és Svájcban rálőtt egy Müller nevű magánzóra, akit Durnovo miniszternek vélt. Azon pszichiáterek véleményének, akik a szerencsétlen leány pőre alkalmával súlyos terheltségét bizonyítgatták, igazat adtak a közvéleménynek, mert Leontjeff Tatjánán a fegyházban most az őrület jelei mutatkoznak s valószínűleg át fogják internálni egy elmegyógyintézetbe. VARMEGYE. — A vármegyei tisztviselők és a községi jegyzők nyugdija. Régi és jogos panasza vármegyénk tisztviselőinek és a községi jegyzőknek, hogy aránylag igen nagy összeget kell a nyugdíjalapba fizetniük és pedig fizetésűk 5 százalékát. . Mindkét testületnek nyugdíjalapja a tagok befizetéséből alakult. A vármegyei tisztviselők nyUgdijszabályrendelete azt a rendelkezést tartalmazza, hogy amennyiben a nyugdíjalap jövedelme nem fedezi az évenként esedékes nyugdijakat, úgy a hiányt vagyis a különbözeiét a tényleges szükséglet és az alapjövedelme között a vármegye közönsége tartozik mégyeipótadó alakjában viselni. A vármegyei tisztviselők nyugdíjalapja és tartalékalapja együttesen "211 ezer koronát tesz ki jelenleg. Ennek kamatai, valamint a'tisztviselők által befizetett 5 százalékos járulék összesen kitesz évi 25 ezer 920 korona jö.vedélr met, mig a nyugdijak összege máris ténylegesen 34 ezer koronánál ■ többet tesz ki évenként, úgy, hogy már á. jövő évben jelentékeny hiány fog előállani. • Szabó Károly, országgyűlési képviselő indítványt nyújtott -te. még a tavalyi közgyűlésen, amelyben 1 százalék -pótadó kirovásával akart a tisztviselők nyugdijjárulékán segíteni. A községi jegyzők egylete szintén kérvényt adott be a vármegyéhez, amelyben az ő nyug-' dijjárulékük leszállítását kérelmezték. A közgyűlés kiadta az ügyet a vármegye pénzügyi szakosztályának véleményezés;-Végett. A szakosztály október hó 29-én ÖPrffy Lajos szakosztályi alelnök elríöklésével tartott ülésén foglalkozott ezzel a kérdéssel. Az- ülésén jelenvoltak : Simontsits Elemér főjegyző, mint előadó, Kurz .Vilmos, -Leopold Sándor, Leopold Kornél dr., Totth Ödön biz. tagok, Forster' Zoltán, tb. főjegyző, Ferdiná/nd János az állami számvevőszék képviseltében és Klimes. Antal, á megyei jegyző; egylet elnöke. A bizottság beható tanácskozás után egyhangúlag elfogadta Simontsits Elemérnek kimerítő indokolással előadott javaslatát. Ezek szerint a Szakosztály indítványozni fogja a közgyűlésnek, hogy fél. Százalék megyei p átadó kivetésével, valamint a mértékhitejesitési alapnak erre a célra való bevonásával a., megyei tisztviselők a jövőben 5 százalék évi járulék helyett csupán 8 százalékot fizessenek, azonkívül pedig a fél százalékos pótadóból a nyugdíjalapnál jelentkező hiány pótoltassák és a még fen- maradó összeggel a nyugdíjalap gyarapittassék. A fél százalék pótadó a mai 2 millió 635 ezer koronát kitevő állami adó alapján körülbelül évi 13 ezer koronát jelent a nyugdíjalap javára. A községi jegyzők nyugdijjárúlékának szintén 5 százalékról 3 százalékra váló leszállítása érdekében pedig azt javasolja a közgyűlésnek a szakosztály, hogy a szabályrendelet módosításával a községi lakosok által lélek szám szerint fizetendő összeg két fillérrel vagyis 8 fillérről 10 fillérre emeltessék fél, ami körülbelül évi 5300 kor. jövedelem szaporulatot jelent a községi jegyzőalapnak. A községi jegyzők nyugdíjügyük legutóbbi rendezése alkalmával amúgy is óriási terhet vállaltak magukra és mindenképpen indokolt, hogy az ő járulékuk, amely eddig 5 százalék volt, szintén leszálliitassék. AJíözségjegyzői nyugdíjalap nagyobb, mint a vármegyei tisztviselőké és .jövedelme fedezi az alap terheit, de a jegyzők évi járandósága épp úgy, mint a megyei tisztviselőké, túlmagas, amiért-is mérséklést igényel. . . A folyó hó 15 én megtartandó.megyei közgyűlés fogja tárgyalni ezt a fontos ügyet és kétségkívül hozzá fog járulni a szakosztálynak méltányos és célirányos javaslatához. — Az őszi rendes közgyűlés folyó hó 15 én, az állandó" választmány -ülése pedig- 14-én Iész..: E tárgyban Apponyi .Géza gróf főispán a következő meghívót.bocsátotta ki : «Van szerencsém a törvényhatósági bizottság t. ,ci tagjait; a vármegyei'székház- gyűlést érmében f. é. november hó 15-én délelőtt 10 órakór'.tartandó őszi. rendes 'közgyűlésre azon figyelmeztetés mellett meghivni, hogy miután á. közgyűlésen a jövő 1908. évi vármegyei-rendes -szükségletek fedezésére-mint a múlt -évben, ' ezúttal is 2%y a vármegyei tiszti, segéd, kezelő és szolgaszemélyzet nyugdíjalapja javára pedig. 1/. ÖL 12 m, pótadó kivetése fog javaslatba hozatni: a közgyűlésnek'-első tárgyát az 1883;-évi XV; t. c, 10. § a értelmében a. jövő évi költségvetés képezi. Az állandó választmány t. c. tagjait' értesítem, hogy az állandó' választmány ülése folyó évi nov.ember hó 14-én d, e. 9 órakor veszi kezdetét.», ■— A vármegye költségvetése. Az állandó választmány pénzügyi. szakosztályának a jövő évi költségvetésre és az "l^Oö: évi házi pénztári szám.adásrá vonatkozó véleményes jelentése a költségvetéssel és zárszámadássalegyütt október hó 3Ö-ikától kezdődő 15 ftapra közszemlére, van kitéve az irattárban. Döry Pál alispán e körülményt azzal teszi á hivatalos lapban közhírré, hogy akik a költségvetésre vagy á zárszámadásra észrevételeket tenni kívánnak, tartoznak azokat a nov. 15-én tártandó vármegyei közgyűlés előtt 5 náppal az állandó választmánynál beadni. De tévedés volna a Leontjeff esetből azt következtetni, hogy az orosz terroristák személyisége általában a pszichopatológia körébe tartozik. Mert itt yan a lényeges különbség az olasz, rtémpt, francia és spanyol anarkisták s az Orosz terroristák között. Az előbbiekről ki van mutatva, hogy nagyrészüknek merényletei nem annyira a büntetőjog, mint a pszichiátria körébe tartoznak, Lombroso tanulmányait az anarkista merénylőkről sok tapasztalat igazolta. A hires Forel igy Luccheniről mutatta ki, hogy súlyos terheltség áldozata. Az orosz terroristák azonban legnagyobb részt józanul gondolkozó s öntudatosan cselekvő emberek, akiknek az a meggyőződésük, hogy az autokrata deszpotizmus megtörését csak az. utón lehet elérni, amelyet megkezdték. Quae medicamenta non sanant, ferrum sanat, quae ferrum non sanat, ignis sanat. Egy érdekes forradalmi dokumentum került most a nyilvánosság elé, amely jellemzően világítja meg a 70-es évek anarkistáinak világát. Tudnivaló, hogy a mai orosz terrorista- nemzedék nevelését jelentékeny részben anarkisták'. végezték és elsősorban ; á Bakunin- iskola. Egy német iró-összegyűjti most Bakunin müveit és levelezését és egy forradalmi .kátét is közöl, .amelyet egy hírhedt, anarkistánál, Necsajeffnél találtak volt annakidején kéziratban s amelynek szerzőjének -Bakunint tart-, ják. A . káté | éls > pontja, :ameíyet még 55 pont követ, így hangzik: A forradalmár felszentelt; .ember. Nincsenek személyes érdekei, ügyei, érzései, vagy hajlamai, nincs tulajdona, még neve sincsen. Minden beleolvad egy egyedüli kizárólagos érdekbe, egyetlen gondolatba, egyetlen szenvedésbe — a forrada- ■ loméba. A forradalmárnak mindene, élete is föl j t van szentelve ' á forradalomnak. A forradalmár — mondja később a káté — megveti és gyűlöli a jelenlegi társadalmi morált, számára erkölcsös minden, ami kedves á forradalom győzelmének s erkölcstelen mindaz, ami hátráltatja. ‘ Érdekes, .hogy e káté a gyűlölt .társadalmat kategóriákba osztja.'Az elsőbe tartoznak a zsarnokság legfőbb és leggonoszabb ügynökei, akiket haladéktalanul' halálra ítél,. vagyis azok, a 1908. éy Rz ősszel jelenik meg VIII. évfolyam / GS-aray János Képes Naptára Jeles szépirodalmi rész Magy cimtár Érdekes képek Hirdetések felvétetnek MÓLNAK MÓR könyvnyomdájában
