Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-02-03 / 5. szám
2 TOLNAVARMEGYE. 1907 február 3 Máskép áll a dolog a Duna-Száva- (Vukovár-Szamáczi) csatornával. Feliratunk óta a görögországi vasut- rész építési haladásán kívül a török kormány a Szaloniki és a görög vasutvégpont közt már hajójáratot engedélyezett s igy 1907, vagy 1908-ban e rövid szakasz kivételével a vonat primitiv megvan. Budapest városa is felirt a kormányhoz ez ügyben. Ép úgy érdeke ez Szabadkának, Pécsnek, de a három megye gazdáinak is. Hisz éppen vajexportunknak ott egy oly piacot teremthetünk, melyről nem szoríthat le se Kanada, se Szibéria versenye, mint Angliában. Borainknak is van ott némi kilátása. Iparunknak még több, Budapesten át hozná az indiai postát. Németországból a Kárpátokon át jönne az Egyptomba menők serege — s amint most Tyrol, úgy a Tátra átmeneti stáczióvá fejlődhetnék az Indiából Angliába visszatérő angioindiánusok számára. iV most Berlinből Constanzán át Konstantinápoly és Pireuszon át Alexandriába menő német útirány sajnos Krakó—Lemberg— Czernovic, Jassy t használja... és sajnos a Kárpátokat elkerüli. Van tehat a Tolna — bácska—baranyax lármasszövetsegnek elég dolga ezentúl is is remélhető is, hogy az eddigi együttműködés meghozza gyümölcsét ezenful is. A programm : a) siettetni a bajai hid építését, b) sürgetni a bácskai hidat, c) sürgetni a vukovár—szamaci Duna— >záva csatornát, d) sürgetni a budapest—alexandriai vi- | ígforgalmi vonal kivitelét. Megyénk legközelebbi közgyűlésén ez ányban beterjesztendő indítványommal már jglalkozni fog és ott, hiszem, megtaláljuk íajd az utat és rfiódot arra is. hogy a írsvármegyék közönségét, sajtóját és — a íi fő — a tisztelt honatyákat is megnyer- essük a közös jó szolgálatába. — Temetés után Tragikomikus küzdelmet tt véghez Polonyi volt igazságügyminiszter, >gy miniszterségének megszámlált napjait a letőségig kitolja és hogy elsőrendű emetést ztositson magának, amiben nem nágy számú irátai a legizléstelenebb módon asszisztáltak iki. Először azt kötötte ki, hogy az összes írtok a pártkonferenciáokn és a parla- íntben külön-külön. fejezzék ki iránta és az kűdtbii óság által történő fölmentése iránt ló bizalmukat. Ez azonban képviselőházi haA csatorna hossza ott 120 kilométer helyett csak 40 kilométer, melyet még megrövidíthet esetleg a Vuka és Szama fel- használása, A talajviszonyok jobbak. Forgalmi értéke pedig abban áll, hogy a j8o kilométer Duna-Száva utat redukálja 40 kilométerre, ami Bosznia, Horvátország és Szlavónia sőt Nyugot-Szerbiának hajófuvarban Budapesthez 340 kilométerrel, tehát 4-5-6 teherhajónappal való közelebb hozását jelenti. Direkt Szerbiától független viziutat teremt Budapest, a Közép- Duna és a Tiszából a Szávába s Bosznia és Szerbia mellékfolyóiba. Élénkíti a dunai forgalmat és ellentétben a duna-tiszai csatornával — a hajózás számára olyan jelentékeny nyereséget képez, hogy az amúgy is — sokkal alacsonyabb — építési költséget könnyebben kamatoztatja. Ami pedig legnagyobb közgazdasági előnye', ez az egyetlen módja ellensúlyozni az osztrákoknak 200 millió kor. költséggel kezdett dalmát boszniai forgalmi politikáját. Ha tehát a Duna forgalmának élénkítésén érdekelt három megye s a városok, első sorban : Baja, de a Szlavón megyék is — egyesült erővel — követelik ezen az ország pénzügyeit alig terhelő, röviden — és a vasúti reform mellett is egyidejűleg — kivihető viziutat, a viziforgalom terén ugyanazt a szolgálatot tehetik a köznek és saját magoknak, mint tették a vasút terén a hid kiküzdésével. III. Most, hogy úgy Tolna, mint Baranya a bajai hid utján bele lesznek a budapest — belgrádi vonalba kapcsolva, mind a három megyének együttes; érdeke a múlt közgyűlésünkben feliratilaga kormány figyelmébe ajánlott világvonal: a London—Bécs—Berlin- ből Budapest—Belgrád—Szalonikin Athénbe s onnét Alexandriába vezető vonal, mely 550 kilométerrel kevesebb tengeri úttal járna, mint Brindizi—Alexandria s a legrövidebb utat képező Egyptom, Dél-Afrikába és Indiába. tározat és a többi pártok nyilatkozatainak mellőzésével egyszerűen a függetlenségi párt egy részének sablonszerű bucsunyilatkozatára olvadt le. Denique elvégeztetett — Polonyi nem igazságügyminiszter többé. Abban az egyben tökéletesen igaza van, amitlöljelentésében mo^d Polonyi, hogy t. i. Magyarországon a közerkölcsök sülyedésével mentül nagyobbak a botrányok, annál nagyobb kelendőségnek örvendenek és hogy becsületrablás folyik nálunk, amely ,a közpályán levő embert becsületében, családi szentélyében sem kíméli stb. De tisztelettel kérdezzük a lemondott igazságügyminiszter urat, ki volt ennek az irányzatnak, ennek az. ember és becsületpusztitő rendszernek, a nyers terrorizmus és botrányok rendezésének egyik legtipikusabb képviselője, nem-e Polonyi Géza, ki politikai sikereinek legnagyobb részét éppen a parlamentben és a közéletben rendezett kíméletlen embervadászatnak köszönheti. A ki szelet vet, vihart arat. Polonyi ellenzéki férfiú korában évtizedeken át mások becsületén gázolt keresztül és sohasem az objektív kritika, hanem a legféKtelenebb személyes hajsza és kritikavoltak fegyverei. Ő iskolát csinált — de a későbbi nemzedéknek csak a mimikri szerepe jutott, őt, a mestert utolérni nem tudta. Polonyi ügye az egyedül illetékes fórum: az esküdtbiróság elé derült, annak nem lehet párthatározatokkal elé vágni, előre beharangozni. Az egész ügyben, amely annyi szennyet hozott felszinre, egyetlen megnyugtató és kibékítő momentum : Andrássy Gyula grófnak, ennek a puritán és intakt állam- férfiúnak korrekt és megközelíthetetlen álláspontja, amely a sok intrika és erőszak dacára az első szótól az utolsó' stádiumig érintetlenül érvényesülni tudott. Ameddig Andrássy Gyula gróf tagja lesz a kabinetnek — addig az intranzigens erkölcsi álláspontnak érvényesülése biztosítottnak tekinthető. Az uj igazságügyminiszter igen tiszteletreméltó egyéniség — jellemben gáncstalan és tisztes múltra hivatkozva foglalhatja el díszes állását. VÁRMEGYE. — Elvi fontosságú határozatok. A házi és kerti munkára fölíogadott egyének bérkövetelése iránt indított ügy elbírálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik. (Minisztertanács határozata.) — Bomlott mezőgazdasági termények, termékek, vagy cikkek csak akkor tekinthetők hamisitottnak, ha megtévesztésre alkalmas elnevezés alatt, vagy a mezőgazdaságra káros célra még nem éreztem ilyesmit! De végtelen boldog vagyok! Nemsokára ismét abban a fülkében leszek, melynek egyik sarkában az a lény ül, ki jóformán kizárólagos tulajdonom. Az én imá- dottam egy pisze orrocskáju, szőke angyal! Gyönyürü kis jószág! . . . S milyen pici lábacskái vannak! Azonban ön, Piotr Piotrovits, a megátalko- gott agglegény, mindezeket úgysem érti meg! De most már mégis visszamegyek a fülkémbe, hol nyugtalanul várnak ... és boldog mosoly- lyal fognak fogadni . . . Iwan Alexejevits megelégedett kacajba tört ki : — Szeretném karjaimba zárni az egész világot, annyira boldog vagyok, — folytatá — Piotr Piotrowits engedje meg, hogy megöleljem ! — Kérem, tessék ! A barátok az utasok hangos kacagása kíséretében összecsókolóztak. Azután a fiatal, boldog férj tovább folytatá: — Hogy ezt az őrületet, amint a regényekben szokták mondani, az ember még fokozza, egy-két pohár alkoholt vesz magához. Ezáltal fejünkben, lelkűnkben olyan valami történik, olyan változáson megyünk keresztül, melyet képtelenség leírni. Én csk egyszerű jelentéktelen ember vagyok és mégis úgy érzem, hogy au egész világot meg tudnám hódítani . .. Az örömittas fiatal férj tulcsapongó jó kedve magával ragadta a fülke többi utasait is. — Uraim, fő az, hogy ne gondolkozzunk sokat! Az ördög vigye el az analízist . . Ha az ember szomjas, igyék, anélkül, hogy fejtörést okozna, vájjon hasznos-e az, vagy sem ? Az ördög vigyen el minden filozofiiát es psihológiát ! . . . Ekközben a vonatvezető lépett a fülkébe. — Kedves barátom, fordult hozzá a fiatal férj — ha a 209-es számú kocsihoz ér, mondja meg annak a szürke kalapos fiatal hölgynek, hogy én itt vagyok. — Igen, de ezen a vonaton csak 219-es számú kocsi van. — Miattam lehe+ az 219-es számú is, csak' mondja meg az ott ülő hölgynek, hogy én épségben itt vagyok! Iwan Alexejevits hirtelen a fejéhez kapott, azután sóhajok között folytatá; — A férje annak a -hölgynek . . . mennyi ideje is ? A férje . . . Verést érdemelnék . . . én bolond . . . áz ő férje! Szegény asszony! — Manapság már ritkán lehet egy teljesen boldog embert látni! — jegyezte meg az utasok egyike. — Az emker könnyebben találhat fehér elefántra. — És az kinek a hibája ? kérdé ívvan Alexejevits. Ha nem vagytok boldogok, csak magatokra vessetek! Mindenki a saját boldogságának a kovácsa. Csak akarnotok kell s ti is boldogok lesztek ! De konokságtokban elkerülitek a boldogságot! — Ez egy egészen uj elmélet. Hogyan cselekedjünk tehát ? — Egészen egyszerűen ... A természet rendje az. hogy az embernek egy bizonyos korban szeretnie kell. De ti nem követitek ezt a törvényt, mert valamire vártok . . . Továbbá, a szentirás is azt mondja, hogy házasodnotok kell, mert házasság nélkül nincs boldogság. Ha elérkezett az idő, minden további gondolkozás nélkül feleséget kellene választanotok ... De ti mindig vártok valamire ... A szentirás még azt is mondja, hogy a bor örömmel tölti el az ember szivét . . Tehát, ha valaki szomjas, igyék. — Ön azt mondta, hogy mindenki a saját boldogságának a kovácsa! Milyen kovács az, ha elégséges neki egy fogfájás, vagy egy rossz anyós, hogy boldogsága az ablakon kirepüljön ? .Minden a véletlentől függ! Ön is másként beszélne, ha a vonal, most .egyszerre kisiklanék ! — Badarság! — ellenkezett Iwan Alexe- jewits. — A vasúti szerencsétlenség nem mindennapi dolog. Különben sem félek az eshetőségektől . . . Miért siklana ki a vonat ?. Az ördögbe is, ilyesmire még gondolni sem szeretek. De most már azt hiszem, hogy állomáshoz közeledünk. — Hová utazik ? — kérdé Piotr Piotro- wits. — Moszkvába vagy még távolabb dél felé ? — Kedves egészségére ! Miként juthatnék én délvidékre, ha észak felé utazom ? — Moszkva csak nem . fekszik északnak I
