Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1907-02-03 / 5. szám

1937 február 3 TOLNAVARMEGYE. 3 áruitatnak. (Földm. m. 4613|900.) — A 16 száza­léknál többet tartalmazó vaj csak akkor tekint­hető hamisitottnak, ha megállapítást nyert, hogy a viz belékevertetett. (FÖldm. min. 57430|900.) — Köleskorpának buzakorpa közé keverése nem kihágás, ha az ily keverék megfelelő elnevezés alatt kerül forgalomba. (Földm. min. 20462^04.) — A *boszorkány* elnevezés becsületsértést é- pez. (Kúria 100511906.) — Lakás-felmondás ese­tén a házmester magánlak-sértést követ el. ha az el nem fogadott félmondás biróilag nem érvé­nyesíttetett, de a lakót kilakoltatta. (Kúria r0264|906.) KÖZSÉGI ÉLET, Nyilatkozat. A bonyhádi ügyvédi kar megbízásából Dr. Kanzler Antal bonyhádi ügyvéd a követ­kező nyilatkozat közzétételére, kért fel bennünket; «Tolnavármegye völgy ségi járásának jegyzői egyesülete» folyó évi január hó 11-én Bonyhádon tartott gyűlésén, a jegyzői magán­munkálatok szabályozása tárgyában tervezett törvényhozási reformból kifolyólag egy felhívást bocsájtott ki az ország összes jegyzői egyesü­leteihez, melyben a különben teljesen jogos és méltányos reformmal szemben állást foglal. Nincs és nem is lehet kifogásunk az ellen, hogy a jegyzői kar jogosnak vélt s veszélyez­tetettnek látott érdekei megóvása céljából moz­galmat indít; de a leghatározottabban tiltako­zunk s visszautasítjuk azon rosszhiszemű el­járást, hogy ezen céljukat az ügyvédi kar tekin­télyének és szaktudásának aláásásával óhajtják elérni.* Vájjon ki hiszi cl, hogy a jog minden \ ágában a legnagyobb qualifikációval biró ügy­véd a telekkönyvi beadványokat «rosszul», a sokkal kisebb és hiányosabb képzettséggel biró községi jegyző pedig «jól» végzi el. Ezen állítás' egyrészt szerénytelenség, más­részt rosszakarat az ügyvédi kar irányában. De különösen is igazságtalan és méltány­talan ennek hangoztatása éppen a völgységi járás jegyzői kara részéről, melylyel az ügyvédi kar mindig a legnagyobb egyetértéssel műkö­dött a közjóiét előmozdításában. Talán inkább az ügyvédi karnak s a jog­kereső közönségnek volna oka panaszra, mert — Azt tudom, de most Pétervár felé.robo­gunk!. — mondá Iwan Alexejewits. — Nem ! Moszkva felé utazunk,' ha nincs ellenére! — Moszkva felé ? . . . Mit jelentsen ez ? — kérdé elképedve a boldog ember. — Különös . . . Hová akart utazni ? — Pétervárra. .— Sok szerencsét kívánok ! Ön nem az oda irányuló vonatra szállt fel! Erre néhány percnyi szünet következett, mialatt az uj házas merev tekintettel bámult úti társaira. — Igen, igen, magyarázta Piotr Piotrowits. — Bologojéban szállt fel a helytelen vonatra . .. Talán a pálinka okozta ? . Iwan Alexejewits elsápadt, izgatottan fejé­hez kanott és mondá: — Oh, én buta 1 Én alávaló, nyomorult! Az ördög vigyen ell Most már mit tegyek! Fe­leségem a másik vonaton van! Ott ül egyedül, aggódik és reám vár! Oh, én ostoba, bolond! — s visszaroskadt előbbi helyére. Én boldog­talan ! — nyögte tovább. Most már mit tegyek ? — Az egész baj nem olyan nagy, vigasz­talták az úti társak. — Feleségének sürgöny özni fog s ha egy gyorsvonatot megcsíphet, még el is érhéti a másikat. — A gyorsvonatot! — kiáltotta az újdon­sült férj, ki saját boldogságának Volt a kovácsa. Hol vegyek arra pénzt ? Hiszen összes pénzem a feleségemnél van! * A rosszhiszeműség kétségkívül távol állott a felhívás szerkesztőjétől, de mint már múlt számunkban kifejtettük, minden esetre kár volt azt félreértésekre alkalmas érveléssel fűszerezni. A szerk. — mondjuk ki őszintén — a jegyző urak által benyújtott telekkönyvi beadványok a legtöbb esetben* visszautasításra találnának, ha azokat előzetesen nem vizsgáltatnák át egyik-másik esetben telekkönyvileg szakképzett egyénekkel; s ha perrendtartásunk hiányos részeinek fel- használásával szigorúan peres beadványokat is nem készítenének. Védje mindenki a maga jogos érdekeit, de sohasem a mások becsmérelésével. Hogy pedig ez egyenesen ami rovásunkra, a mi tekintélyünk romjain történjék, az ellen a leghatározottabban tiltakozunk. A bonyhádi ügyvédi kar. — Varsádon a lemondott Veiczel Konrád biró helyébe Greifenstein Péter, — Sárszent- lőrlncen Kiss István biró helyére Varga György, — Kölesden Tupi István esküdt helyére Kocsis Ist­ván, — Tolnán Edlmger Lipót helyébe Ketterer József választatott meg, — Medina község kép­viselőtestülete a rendőrök fizetését a f. évtől kedve fölemelve, azt évi 280 koronában állapí­totta meg. — MiSZlán a közgyám kivételével az egész elöljáróság lemondott. A január 29-én megtartott tisztujitáson megválasztatott: ifjú Horvát István biró, Hollósi József II. biró, ifjú Katona János pénztáros. Esküdtek lettek: Kövér István, Salamon Jakab, Német Antal. Kása Sándor, Kovács János István, Rátkai Sándor. — Áilatbetegsógok. Értényben a lépfene megállapittatott. —' Bonyhádon a lépfene meg­szűnt. Elhullott 1 drb. szarvasmarha. — Szem­cséden a sertésvész megszűnt. Elhullott 64 sertés. — Kcppányszántón a lépfene megszűnt. Elhullott 1 szarvasmarha. — Lápafő községben az ebveszettség megszűnt. Kiirtatott 3 kutya. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank r.-t. közgyűlése. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank r.-t. január 28-an d. u. 5 órakor tartotta az intézet helyiségében gr. Széchenyi Sándor v. b. t. t. elnöklésével évi rendes közgyűlését. A közgyűlésen a részvényesek igen szép számban jelentek meg. Elnök konstatálván a határozatképességet, a jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Drágíts Imre és dr. Tanárky Árpád rész­vényeseket választották meg, a jegyzőkönyvet pedig dr. Leopold Kornél vezette. Leopold Sándor vezérigazgató- előterjesz­tette az igazgatóság jelentését és a múlt évi zárszámadásokat. Az igazgatósági jelentés első­sorban kegyeletes szavakkal emlékezett meg az intézet egyik alapítójának s az igazgató-tanács egyik tagiának, Goldberger "J. Mórnak évköz: ben történt elhunytáról. Majd a múlt év gazda­sági viszonyaival foglalkozott a jelentés, ki­emelve főleg a kisgazdák anyagi helyzetében beállott örvendetes javulást, ami részben a tőke­gyűjtésben, részben pedig a tartozások lénye­ges törlesztésében nyert kifejezést. Megemléke­zik a jelentés a föld árának emelkedéséről, a múlt évi kedvező gabonatermésről és az ősszel mutatkozott nagyobb borkeresletről, ami vasúti forgalmunkat is megakasztotta. A kedvező gaz­dasági konjunktúrák mellett. kívánatos tehát, kereskedelmi viszonyainknak a külfölddel és különösen Ausztriával biztos alapon való ren­dezése. Az üzlet forgalma az összes lényegesebb üzletágakban az élmult években lényegesen emelkedett. így a váltótárca kitett: 1905 december 31-én 1,659.301-22 K 1906-ban leszámitoltatott 3,761.668-88 K összesen 5,420,970.10 K 1906. év folyamán beváltatok 3,670.254-13 K, maradt 1906 december 31-én a váltóállomány * Ez az általánosítás szintén túlzás. Szerk. 1,750.715-97, ami 91 414-75 K-val való emel­kedést jelent. Az egyBzerü és törlesztéses jelzálog­kölcsönök állománya kitett 1905. év december hó 31-én 1,454.949-27 K folyósítva lett 1906-ban 355.119- K összesen 1,810.068 27 K Visszafizettetett 1906-ban 163.831 66 K Maradt 1906 december 31-én a: állomány 1,646.237-11 K vagyis szaporulat 191.287-84 K. _ A folyószámlái követelések kitettek: 1905 december 31-én 625.804-28 K 1906 december'31-éö 697-614-44 K szaporulat 71.810-13 K Betétek könyvecskén és folyószámlán: 1905 december 31-én 2,997.557-51 K 1906 év folyamán be­tétetett 1,634-460-64 K 1906. évbén tőkésített kamat 94,730-10 K összesen 4,726.748-25 K 1906 december 31-ig visszafizetve 1,424.413-82 K maradt 3,302.334 43 K Szaporulat tehát 304.776-92 K. Az értékpapírokra adott előlegek állo­mánya Kitett 38.476 15 K A hitelszövetkezeti kötv. állaga 57.799-— K Az 1906. évi tiszta nyeremény 83.425-30 K Ebből a múlt évi áthozat 12.845-17 K Az alapszabályszerü jutalékra, tartalékalap és nyugdíjalap gyarapítására fordittatik 19.762-43 K Áll még rendelkezésre 63.662-87 K Osztalék gyanánt rész­vényenként 32K, 1000 részvény után 32.000 — K maradt 31.662-87 K Ebből: Jutalmazásokra 1.100 — K Tisztviselők drágasági pótl. 600-— K Jótékony célra 1.000-— K Bezerédj szobor-alapra 100-— K Artézi kútra 200-— K Házfentartási alapra 500-— K Nyugdíjalapra a szabály­szerűen felül még 1.000 — K Általános tartalékalapra a szabályszerűen felül még 5.000- — K Osztalékalapra 10.000-— K A jövő évi számlára pedig átvitetett 12162-87 K A közgyűlés az igazgatóságnak jelentését és a tiszta nyereség felosztására vonatkozó javaslatát egyhangúlag elfogadta. Ezután Tomcsányi Lajos a felügyelőbi­zottság jelentését terjesztette elő, amely az in­tézet ügyvitelét, pénztári kezelését, leltározást stb. rendben találván, az igazgatóság eredmé­nyes és fáradhatlan működéséért köszönetét in­dítványozott. Az igazgatótanács kebeléből kilépő : Bern- rieder József, dr. Tanárky Árpád, Leopold Lajos és Szeghy Sándor újból megválasztattak mig az elhunyt Goldberger I. Mór helyébe Wosinszky Mór részvényest választották meg. Egyéb tárgy nem lévén, gr. Széchenyi Sándor elnök fél 6 órakor a közgyűlést bezárta. Az intézet minden ágában való fokozatos és állandó fejlődésére való tekintettel a rész­vényesek körében fölmerült az intézet alaptőke emelésének kérdése is, de ez csupán magán eszmecsere körében tárgyaltatott.

Next

/
Thumbnails
Contents