Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-10-13 / 41. szám
2 • OLNAVARMEGYE. 1907 október 13 ország jól felfogott, komoly érdeke a 6y-es alap fentartását kívánja, hogy a függetlenségi prógrammot megvalósítani nem tudják, mert az ország a vele járó megrázkódtatásokat nem bírja ki. Ennek nyílt bevallása a politikai erkölcsnek és a politikai becsületnek a kérdése. Legalább vége lesz a tojástáncnak ! Nagyen helyes, indokolt, okos dolog, Hogy a kiegyezés tartalmát még nem publikálták, hanem a magyar és osztrák országgyűlés elé egy időben terjesztik be a javaslatokat. De emlékezzünk arra, hogy Bánffy és pártja annak idején mennyi ádáz támadásban és megaláztatásban részesült, amiért a Badenivalmegkötött kiegyezésről nem akarta az országot «tájékoztatni.» . . . Azonban örüljünk, hogy meg van a gazdaságilag egymásra utalt két ország között a kiegyezés és hogy az nem került zátonyra, amint azt az ország ellenségei kivonták volna. A kormány nagy munkát végezett, amikor annyi alkudozás és az osztrák államférfiak konok magatartása után megkötötte a kiegyezést, amely bizonyára annyi jót és előnyt tartalmaz az országra nézve, ameny- nyit a két állam között, az uralkodó közössége mellett, létező viszony és jogállapot megbontása és összeomlasztása nélkül az adott helyzetben elérni és kivívni lehetett. A kiegyezéssel kapcsolatosan megkapjuk az alkotmány biztosítékokat is, amely e- I két Andrássy, ez a becsületes, jogtisztelő és kiváló államférfiu korcipiált. Vajha a békés, zavartalan munka korszaka következnék be hazánkra és teljesülnének azok a remények, amelyeket a ki- egyezéshrz méltán füzünk. VARMEGYE. A közigazgatási bizottság ülése. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága f. hó 9-én tartotta október havi ülését Apponyi Géza gróf főispán elnöklete alatt. Jelenvoltak : Dőry Pál alispán, Simontsits Elemér főjegyző, Kurz Vilmos árvaszéki elnök, | Totth Ödön t. ügyész, Hangéi Ignác dr. t. főorvos, Fink Kálmán kir. tanácsos pénzügy- j igazgató, Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tan- felügyelő, Alacs Zoltán kir. főmérnök, Sigora Lajos törvht. állatorvos, Sása László közgazda- sági tanácsos, Kovács S. Endre, Jeszenszky Andor, Boda Vilmos, Bernrieder János, Széchenyi Sándor gróf vbt. tanácsos, Őrffy Lajos, Tőrök Béla, Bernrieder József, Szabó Károly orszgy. képviselő. Elmaradását kimentette : Per- ez el Dezső vbt. tanácsos. A főbb tárgyakból közöljük a következőket: Az ipartanács az 1907—8. évre megalakit- tatott. Németh Pál bölcskei, Bachw György felső- nánai, Lukács Lajos felsőnyéki lakosok feleb- bezése — fegyvertartási ügyben — elutasittatott. Fekete József, Virág István, Gál Jenő, Wurm Ödön felebbezése helybenhagyatott. Varga Sándor, id. Stockinger Rudolf, EÖsze Zsigmond felebbezése elutasittatott. A bátaszéki temető céljaira a kisajátítási eljárás folyó hó 29-ikére tűzetett ki. Az eljáró bizottság tagjai: Dőry Pál alispán, Bajó Pál főszolgabíró, Alacs Zoltán kir. főmérnök és Száváid Oszkár jegyző. A posta- és távirda-hivatalnak Alsótenge- liczről Kistengeliczre leendő áthelyezése java- soltatik: úgyszintén véleményeztetik a Gindli- családhoz tartozó tengeliczi szőlőhegyi lakosoknak a kölesdi postától a kistengeliczihez leendő csatolása. A «pörböly» útnak a községi közúti hálózatba leendő felvétele iránt Alsónyék község felhivatott. Hanzély János és társa kérelme falusi levélhordói állás létesítése tárgyában pártolólag fölterjesztetik. A györei ág. ev. iskola felépítése ügyében a püspök megkerestetett. Az egyes hivatalfőnökök jelentéseiből adjuk a következőket : A közegészség állapota jó volt a tamási, dombóvári és völgységi járásban, ellenben rósz volt a központi, dunaföldvári és simontornyai járásokban. A hevenyfertőző betegségek járvány- szerű jelleget öltöttek. Nagy számban lépett föl a kanyaró Bölcskén és Tolnán, a hökhürut Mucsiban és Szek- szárdon, a vörheny Gindlicsaládon és Simon- tornyán; difteritisz volt 12, vörheny 73, hasi hagy máz 19, kanyaró 91, hökhurut 51, gyér-' mekágyi láz 1 esetben. Simontornyán a vörheny- járvány eltelj edésének a lakosság indolenciája volt az oka; az elrendelt óvóintézkedéseket be nak, 186!-ben. A következő esztendőben meghalt az édesanyja. Milyen mély sebet üthetett ez a finom, mélyen érző lelken . . . meddig folyhattak keserű könyei .... No, de a sors már akkor is gondoskodott róla, hogy legyen oka másért is sirni. Az apai ház leégett, a család tönkrejutott .... Nos, poéta, — mert, hogy már akkor az voltál lélekben, az kétségtelen, — vedd fel a vándorbotot, az élet nehéz terhét és járjad a kálváriát. Annak ugyan csak tizennégy stációja van, az övét azonban nem győzöm megszámlálni, Tanitóskodott, hogy megélhessen s megszerezze a maga továbbképzésére, meg az ő kedves könyveire a szükséges garasokot. 1867-ig tart ez a faluzás, amely alatt az ős zsidó poézis keleti gyöngyei közé a magyar népjellem piros kalárisait fonogatta. Egyesült benne a kettő szépen. Ott, Hevesben születik meg egy későbbi aranygyümölcs bimbaja. 1867-ben Pestre jön s hogy milyen harcot kénytelen harcolni az élettel az életért ? Arról tán jobb nem is beszélni. A korrektori asztal, töredékes cikkek, álnév alatt irt füzetes regény — legyetek mind feledve, — csak a »Zsidó dalok« gyöngyei, azok maradjanak meg ebből a küzdelmes korból, meg a Dal a szegény Árjéról. A »Képes Világ« korrektorából 1870-ben annak szerkesztője lett. Három év múlva megnősült. Ez az egyedüli boldogsága. Az élet cu- darságai most sem hagynak neki békét. A lap megszűnik s más keresetforrás hiányában Szentesi Rudolf álnév alatt írja a »Budapesti rejtelmeket.« Der Pegazus im Joche. Füzetekben jelenik meg a regény s ő szegény, az első egy néhány füzet megjelentbe után súlyos beteg lesz. Hát aztán ? törődik vele az élet, hogy ő beteg ? írja, Írja a füzeteket beteg-ágyán tovább. És az Isten jó volt hozzánk, mert Kiss József kezéből nem esett ki a toll, — bevégezhetta, szükségből, mind a nyolc kötetet, — erre kellett fanyalodnia, mert a lapok állhatatosan zárva maradtak előtte s közölték a limonádé izü gyönge verseket, melyek közül egy-egy költeménye úgy magaslott volna föl, mint vakandturásokból a Tátra. De hát föivir- radt végre a költőnek is. nem tartották és a betegek elkülönitéséről hallani sem akartak. — A községi örök az ellenőrzésre alkalmasak nem lévén, a főszolgabíró a csendőrséget volt kénytelen igénybe venni és igy most már remélhető, hogy a járvány leküzdhető lesz. A védhimlőoltás az egész megye területén befejeztetett. — Törvényszéki boncolás volt 4, orvosrendőri hullavizsgálat 6 esetben. A Ferenc-kórházban ápoltatott 487 beteg; elbocsáttatott gyógyultan 84, javultan 69, gyógyulásán 8, meghalt 1.4. A pénzügyigazgatóság területén beadatott 740 átruházási végzés. Ideiglenes házadómentesség adatott 32. Egyenes adóban és hadmentességi díjban befolyt 318829 korona 21 fillér, mely a múlt évi eredménynél kedvezőtlenebb 111845 korona 90 fillérrel. A kir. tánfelügyelőség megvizsgált 1 iskolát és 4 ovodát és pedig Dunaföldváron, Bölcskén, Pakson és Pincehelyen. Az elért eredmény jó. A tanfelügyelő a szerzetesnők esküjének letételén résztvett Bonyhádon, Dunaföldváron, Pakson és Pincehelyen. A közutak állapota elég jó volt. A Szék- - szárd és Bonyhád mellett nagyon kijárt utak helyreállítása megkezdetett és a folyó hónapban fog befejeztetni. A bátaszéki átkelési szakasz kiskő burkolattal való kiépítése a befejezéshez közeledik. A törvényhatósági közutak, a tolna— dom- borii és a dunaföldvár—előszállási kivételével befejeztetett és a beágyazási munkálatok megindultak. A tamási^darányi utón a kőpálya elkészült és a hengerelés befejeztetett; a többi házi. kezelésben készült utón a földmunkák a befejezéshez közelednek. A kő- és kavics-szállítás Nagydorogon befejeztetett, Kocsola-Dalmandon pedig megkezdetett, de a waggonhiány miatt a munkálat magszakadt, ennek következtében a kőpálya elkészítése a tavaszra marad és aZ esős időszakban á friss földmunkákon a közlekedés nagy_ bajjal fog járni. Az állategészségügy némi javulást mutat, a sertésvész apadt és a ragadós állatbetegségek csak szórványos jellegűek. A törvényszéki fogházban letartóztatva volt 147 egyén. Mint Arany Madáchot, mint Vörösmarty Petőfit, úgy viszi karján a magyar irodalom- történet öreg mestere, Toldy Ferenc, az p§ kedves, érző szivü tanárom — Kiss Józsefet 1875. tavaszán s bemutatja a Kisfaludy Társaságban »Simon Judit«-ot. Mint a futótűz járta be az országot a gyászos asszony keserve, aki hülő ajkát nyomja lánya-ajakára s akinek megváltott nagy szenvedései, mintha a költő eddigi sorsának megváltoztatását jelentenék. Neve országossá, hire általánossá lesz s az 1876-ban megjelent »Költemények« — bennük a zsidó dalok jó része, a balladák, — a Regény cimü lirai ciklus, s a De profundis cimü lélekrázó költői elbeszélés — már csak lombositották a babérfát, amely a nemzet szivében már erős gyökeret vert. Temesvárra költözött, ahol a zsidó hitközség jegyzője lett. Ott megromlott az egészségé, visszajött Pestre s beültették megint egy bü- róba. A Magyar-Francia Biztositó Társaság hivatalnoka lett, mert hát élni kellett; — s mialatt költeményei első kötetét a Budapesti 1908. év Hz ősszel jelenik meg VIII. évfolyam GS-aray János Képes Naptára Jeles szépirodalmi rész Hagy címtár Érdekes képek Hirdetések felvétetnek MOLNÁR MÓR könyvnyomdájában
