Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1907-10-13 / 41. szám

TOLNAVARMEGYE. 3 1907 október 13 KÖZSÉGI ÉLET. — Dombóvár község kérelmet adott be a kereskedelmi miniszterhez a november 30-iki országos vásárnak november 28-ikára leendő áthelyezéséért. — Konyhádon az ág. -ev. iskolát, miután az épületben egy gyermek kanyaróba esett és ezenkívül több kanyaró betegedés is történt, Szentiványi Miklós főszolgabíró az iskolát be­záratta. Mi pedig azt* kérdjük, hogy mikor szű­nik meg már az a botrányos állapot, hogy az iskolaépületekben magánlakások is lesznek ? Az udvari i községi jegyzői állásra, mely hivatalból történt nyugdíjazás folytán üresedett meg, Jeszenszky György báró gyönki főszol­gabíró pályázatot hirdet. Kérvények beadhatók október 25-ig. A választás október 31-én lesz. HÍREK. — Személyi hirek Gróf Széchenyi Sándor v. b. t. t. főrendiházi alelnök e hó 9-én Szek- szárdon időzött és részt vett a közigazgatási bizottság ülésén. — Gróf Apponyi Géza fő­ispán e héten három napot városunkban töl­tött és hivatalos ügyeinek ellátása után vissza­utazott Hőgyészre. — Kurz Vilmos árvaszéki elnök szabadsagából hazaérkezett és hivatala vezetését újból átvette. — A Zsolnay-szobor leleplezése. Pécs város nagy fiának, a magyar iparművészet legnagyobb alakjának: Zsolnay Vilmosnak emlékszobrát ma leplezik le Pécsett fényes ünnepség kíséretében. A szoborlelepzési ünnepély méltó záróköve lesz a mindenképpen kitünően sikerült, Pécs kultu­rális és ipari haladását nagy stylben beigazolt, sikerében minden várakozást felülmúlt pécsi országos kiállításnak. A szobor leleplezési ünnepélyen a kormány képviseletéoen : Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter, Szterényi államtitkár vesznek részt. Vármegyénkből- gróf Apponyi Géza főispán is részt akart venni az ünnepélyen, de Windischgrätz Alfréd herceg közbejött halála miatt akadályozva van a meg­jelenésben. Tolnavármegye törvényhatósága kül- döttségileg lesz a szoborleleplezési ünnepélyen képviselve. A küldöttséget Döry Pál alispán vezeti, tagjai: gróf Széchenyi Domokos, gróf Benyovszky Rezső, Döry Hugó, dr. Leopold Kornél, Wéber János országgyűlési képviselő, Mehrwerth Ferenc kereskedelmi tanácsos és Leicht Lajos, a tolnamegyei OMKE elnöke, megyebizottsági tagok. Szemle kegyetlenül és szokása szerint támadta — nem kisebb ember fogott tollat mellette, mint az »Aesopus«, a »Szerelem iskolája« s annyi jeles mű szerzője: Rákosi Jenő. Korszakos költeménye volt az 1882-ben a Pesti Naplóban megjelent »Az ár ellen« czimü költeménye. Rengeteg hatást tett ez az antisze­mita telkekre csapkodó gyönyörű revaláczió, — Fáik Miksa lefordította németre, de lefordítot­ták zsidó nyelven is s Oroszországban a temp­lomokban énekelték. Itthon pedig kézről-kézre, szájról-szájra jártak versei, — születtek fényes sorban, mint a Banpuo-tükrében a királyok, fe­jedelmi alkotásai ennek a szürke csalogánynak. Megjelentek az »Ünnepi lapok«, melyek sorsá­ról fentebb emlékeztem, — s Jászai Mari mű­vész ajkán beharsogla az országot a fönséges »Jehova« és három-négy kiadásban özönlik szét az országban a gyönyörű »Mese a varró­gépről«. Jönnek az »Újabb költemények«, jönnek a gyönyörűen illusztrált kiadások és Sturm Al­bert, Neugebauer László s a franzensbaditudós orvos, dr. Steinbach József vesenyeznek benne, melyik tudja a Kiss József verseit német nyelvre legméltóbban átültetni ? Ekközben hagyományos szerencséje nem hagyja el — a Magyar Francia Biztositó Társa­ság megbukik és Kiss József megint hivatal nélkül marad. Ekkor alapítja lapját a »Hét« címen; ez a lap irodalomtörténeti szereplésü. Olyan nemzedéket nevelt benne, véle és általa — Uj kaszinói tagok. A szekszárdi kaszinó legutóbbi választmányi ülésén uj tagokul fel­vétettek : Kapossy Iván belvárosi segédlelkész, Kiss János pénzügyőri biztos, Erdős Zsigmond takarékpénztári könyvelő, Farbaky Endre p. ü. főbiztos, Haschpel Géza népbanki könyvelő, dr. Sas István ügyvédjelölt, Bán Zsigmond kir. törvényszéki biro, dr. Zechmeister Alajos köz­jegyzőhelyettes, Mikecz Endre p. ü. számtiszt, Báts Károly tisztviselő, Béki József vivómester és Bardács Dezső gyógyszerészsegéd. — Eljegyzés- Bonyhádi Perczel Miklós belügyminiszteri fogalmazó eljegyezte Schwarz Juliskát, Schwarz Félixnek, az Athenaeum igaz­gatójának leányát. Képviselői beszámoló. Benyovszky Rezső gróf a kölesdi kerület képviselője a múlt héten tartotta meg kerülete több községében beszámoló beszédét. Tantó János kajdacsi ev. lelkész függetlenségi pártelnök és dr. Grosch József paksi ügyvéd voltak vele. A választók szívesen fogadták képviselőjüket, aki a koalíció feladatairól és a törvényhozás eddigi működé­séről beszélt. Utalt a küszöbön álló megyei választásokra, azt hangsúlyozva, hogy a 48-as párt tagjainak győzelmét tartja kívánatosnak. — A vörös csütörtök. Október tizediké halvány körvonalakban Szekszárdon is jelent­kezett. Városunkban igen kevés az ipari mun­kás, különösen, akik valamely országos szer­vezetnek tagjai, éppen azért egész csendben folyt le a csütörtöki tüntetés. Ezt megelőzőleg vasárnap délutánra népgyülést hirdettek a buza- téren, amelyen néhány száz ember jelent meg. A gyűlésen Ékes Jenő gépmester fejtegette az általános választói jog jelentőségét és a szociál­demokrata párt ismert programmját. Egyúttal kimondották, hogy az ipari munka csütörtökön szünetelni fog. A helybeli nyomdákban tényleg nem dolgoztak, úgyszintén a kőművesek és az ácsok hagyták ezen a napon a munkát szüne­telni. Azonkivül volt egy kis csendes felvonulás. — Garay Gizella nyomorban. Garay János egyetlen leánya Gizella, aki Budapesten éldegéli élte alkonyát, nagy nyomorban él, nincs meg a mindennapi kenyere sem szegénynek. A napok­ban kérvényt nyújtott be Szekszárd város taná­csához, kérve benne az anyagi támogatást. — A szekszárd—tolnamegyei nőegylet a múlt hé­ten Sass Istvánná elnöklésével választmányi ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy az ősz­szel megtartandó két első theaestély jövedelmét Garay Gizellának engedik át. az irodalomnak, melyre büszke lehet. Az egy­kori tanító nem tagadja meg magát. Instigál, javít, irányt ad, bírál — s ha valakit megillet a »mesfer« név, — az Kiss József, akinek a gárdája eszmei és formai tekintetben hatalmas lépése irodalmunknak a modernizmus, az igaz­ság felé. De mit folytassam tovább ? — A többit ti is tudjátok — nap-nap után előttetek foly en­nek a munkás életnek minden hulláma — itt az idő, hogy virágot hintsünk rá, egyesülve a költő szeretőben, ünneplésében — mind­nyájan. Poétatársam 1 ne ráncold össze a szemöl­döködet — mert ünnepelni akarunk. Ne félj az ünneptől — várd el a végét, megteszi-e köte­lességét veled szemben mindenki! Törhetetlen erővel állj, mint eddig, — és ne hagyd abba még nagyon sokáig . . . van azon a lanton még aranyhur - zengj rajta, zenghess rajta ezután már a magad örömére is! És hadd mondjam el veled — öreg anekdotázó — a jól megtermett falusi nagyasszony mondását, aki a Pető fi-Társaság egyik ülésén azt kérdezte tőlem: «Az-e vájjon az a nagy Kiss József ? Az a kicsi ?» Mondom, hogy: az. — No, nem tudom, hogy fér el az a nagy lélek abban a kicsi testben .... — És a szobrodra — mert azt fognak neked emelni, édes Józsim, légy nyugodt — ezt kell föivésniök: »Született 1843-ban — s nem halt meg soha!« — A trónörökös Somogybán. Ferenc Ferdi- nánd trónörökös, aki n múlt évben is több na­pon át vadászott Festetich Tasziló gr. berzen- cei vadászatában, legközelebb ismét Somogyba jön. Mint a legmegbízhatóbb helyről jelentik, Festetich Tasziló gróf berzencei birtokain a szokásos őszi vadászat e hó végével fog meg­kezdődni és ezen Ferenc Ferdínánd trónörökös is részt vesz. — Esküvök. Scholtz Gusztáv szekszárdi Máv. mérnök e hó 5-én tartotta esküvőjét Sze­geden menyasszonyával Kőrössy Sárikával. — Göncz Ármin döbröközi terménykereskedő f. hó 20-án vezeti oltárhoz Waltner Ignác zomb.ü kereskedő Hermin leányát. — Jegyzőválasztás és helyettesités- A nyug­díjazás folytán üresedésben volt gindlicsaládi jegyzői állás betöltését f. hó 3-in ejtette meg a képviselő testület Bajó Pál főszolgabíró elnök­lete mellett. Több pályázó közül Zsigmond Elemér harci jegyző választatott meg, kinek he­lyére a főszolgabíró helyettesként Csóry Ferenc oki. jegyzőt, szolgabirósági dijnokot küldte ki, — Beszüntetett felügyelőség. A földmive- lésügyi miniszter a kaposvári kér. szőlészeti és borászati felügyelőséget beszüntette s az igy árván maradt községeket a szekszárdi felügye­lőséghez csatolta és annak vezetésével is Nits István felügyelőt bízta meg. — A szüret. Immár véget ért Szekszárdon a szüret, a melynek mindvégig gyönyörű idő kedvezett. A termés eredménye kitűnőnek mond­ható, a termelők nem győzik hordókban elhe­lyezni a bort. Az árak szintén nagyon kielégí­tőknek mondhatók. Az idei év termésével min- denképen meg lehetünk elégedve. — Nappali villamosáram. Ezen ügyben Jairosits Károly helyettes polgármesten a követ­kező hirdetményt bocsátotta ki: A képviselő- testület 122—907, számú határozata alapján fel­hívom mindazokat, kik nappali vallamos áramot, akár világítási, akár ipari célra igénybe venni óhajtanak, hogy ezt a szándékukat nálam folyó hó 25-ig írásban jelentsék be. A bejelentésnek magában kell foglalnia, ha világításról van szó, a lámpák mennyiségét, fényerősségét és a nap­pali égési órák számát (pl. 10 drb 16 gyertyás lámpa, egyenkint 4 órai égéstartamra), ha pedig az áramot a bejelentő ipari célokra akarja hasz­nálni, akkor vagy a kilowatt órák, vagy a lóerő órák számát. Szekszárd, 1907 október hó 8-án A polgármester helyett: Janosits Károly, főjegyző. — Nöegyleti teaestélyek. A nőegylet vá­lasztmánya özv. Sass Istvánná elnöklésével ülést tartott és elhatározta, hogy nemsokára megkezdi a teaestélyek sorozatát. Az idén ismét a rom. kath. olvasókör helyiségeiben tartják meg az estélyeket és pedig október hó 23-án lesz az első, a többi pedig november hó 6., 20. és 27-én. — Járvány- Egyszerre több helyről is ér­tesítik lapunkat, hogy a gyermekek réme : a pusztító járványos betegség vármegyénkben ismét felütötte fejét oly méitékbeh, hogy az is­kolai előadások is szünetelnek ; igy a bonyhádi ág. ev. iskolában kanyaró miatt, a tolnai összes iskolákban pedig kanyaró és hökhurut miatt állt be a kényszervakáció, éppen igy Bölcskén és őcsényben is. — A posta köréből. A posta és távírda el­nökigazgatója Bach Jenő szekszárdi gyakor­nokot posta és távirda segédtisztté nevezte ki. — A póttartalékosok pénzel. Az 1905, illetve 1906. évben kivételes tényleges szolgálatra tör­tént katonai behívások alkalmával fordultak elő oly esetek, hogy a közös hadsereg kötelékébe tartozó és a tényleges szolgálatra karhatalmi utón bekísért póttartalékosoktól a karhatalmi költségek megtérítését követelték. A miniszter mivel a katonák behívása körül fölmerült bár­milyen költségek a hadügyi kormányt terhelik, most rendeletet küldött a vármegyékhez, mely­ben azoknak a póttartalékosoknak összeírását teszi a hatóságok kötelességévé, kiktől karha­talmi költségeket szedtek. Ezeknek ugyanis vissza fogják adni pénzeiket.

Next

/
Thumbnails
Contents