Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-08-25 / 34. szám
1907 augusztus 25 TOLNAVAHMEGTE. 5 MUNKÁSBIZTOSITÁS ÉS BETEGSEGÉLYEZÉS Az ipari- és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907. évi XIX. törvénycikk s rendeletek ismertetése Ara 1 korona 50 fillér Kapható MOLNÁR MÓR könyv és papirkereskedésében, Szekszárd Az ipari munkásokhoz. A pécsi kisiparos kongresszus alkalmával Szterényi Józsel államtitkárnak elhangzott nagy beszéde szerint a kisiparosok helyzetén úgy lehetne segíteni, ha a kisiparosok vállvetve összefognának és ne restelné azon iparos, ki tán kevesebb képzettséggel bir, tanácsot, fölvilágo- sitást kérni a nálánál képzettebb, tanultabb iparostól. Sajnos, ezt nem teszi és pedig azért nem, mert- azt hiszi, hogy az a jobb iparos ötét tán leszólná, vagy kigunyolná. Szerintem ezen nézet nagyon téves, mert nem hiszem, hogy tfolna egy is, aki ezt tenné ! A segédek -pedig azon törik fejüket; hogyan lehet minél kevesebbet dolgozni s annál nagyobb bért kérni; a legtöbben nem is veszik figyelembe, hogy megérdemlik-e a követelt bért ? Ha a mester nem adja meg az általuk kívánt, de meg nem érdemelt bért, ott hagyja a munkát; inkább csavarog, nyomorog, minthogy dolgozzék annyi bérért, amit megérdemel. Az ilyen körülmények hátráltatják a kisiparosok előmenetelét, ami által tetemes kárt szenvednek. Az ilyen könnyelmű segédek nem gondolják meg, hogy egyszer ők is akarnak önállók lenni. Arra sem számítanak, hogy majd akkor hogy fog nekik esni, ha a segédek velük is úgy bánnak. Dolgozzatok, ifjú barátaim, inkább kevesebb bérért és azon törekedjetek, hogy minél jobban megtanulhassátok' ipartokat; meg fogjátok. látni, hogy előbb eléritek azt a nemes célt, melyet minden törekvő és józanul gondolkodó iparos maga elé tűz. Átláthattátok már, hogy a sztrájk célhoz nem vezet soha! A sztrájkba sodort munkások többnyire elvesztik munkakedvüket s nagyrészben elzüllenek. Kerüljétek tehát a sztrájkot és dolgozzatok, mert a békés és szorgalmas munkának meg lesz a bőséges'gyümölcse, Dolgoznunk kell már azért is, hogy vissza ne maradjon iparunk a külföldtől. Mindem áron azon kell törekednünk, hogy a magyar ipart diadalra juttassuk; ezt pedig nem a sztrájkkal lehet elérni, hanem buzgó szorgalommal tanulni és fáradhatatlanul dolgozni kell! Ez a föladat ti reátok vár, mert ti lesztek hivatva árrá, hogy majd egykor kibonthassátok a magyar ipar diadal-zászlaját 1 Legyen tehát jelszavunk: Éljen a munkakedv ! Éljen a magyar ipar 1 Hívért Ignic, • iparos. tanügy! 1 — Iskolai értesítés- A szekszárdi áll. s. közs. 6 osztályú polg. fiúiskolában a tanulók fölvétele az 1907—1908-iki tanévre szeptember hó első 3 napján délelőtt 9—12-ig történik. A javító és fölvételi (különbözeti) vizsgák augusztus hó 31-én délután 3—6-ig fognak megtartatni. A beiratásra megállapított időn túl szeptember végéig a tanulók csak a késedelmet igazoló alapos ok mellett vehetők fel. A polgári iskola I. osztályába szabályszerűen csak oly tanuló léphet be, .ki életének 9. évét betöltötte és a népiskola IV. osztályát legalább elégséges eredménnyel elvégezte és azt iskolai bizonyítvánnyal igazolja. Az elemi népiskola V—Vl-ik osztályát jelesen végzett tanulók a polgári iskola II. illetve III. osztályába is fölvehetők, ha koruknál fogva oda beillenek s ha a tantervi külömbözetből a megkívánt fölvételi vizsgát sikerrel leteszik. A középiskolákból a polgári iskola megfelelő osztályába átlépni óhajtó tanulók, ha a középiskola előző osztályait legalább elégséges eredménnyel végezték, a tantervi különbözetből megkívánt fölvételi vizsga sikeres letétele mellett vehetők fel. Ugyancsak fölvehetők az említett fölvételi vizsga kötelezettsége mellett azok, kik a gimnáziumban a latin vagy görög nyelvből, a reáliskolában a francia nyelvből' elégtelen osztályjegyet nyertek, de a többi tárgyból legalább elégséges minősítéssel bírnak. A fölvételi vizsgák a tanév elején teendők le s vizsgadijul tárgyanként 4 korona fizetendő. Első fölvételre a tanulók csak szülőik vagy azok helyettesei kíséretében jelenhetnek meg s kötelesek születési, iskolai és ujraoltási bizonyítványukat bemutatni. Iskolai illetékek: Beiratási-dij 4 K, tandíj 16 K, könyvtári illetmények 1 K, nyomtatványok dija 1 K, kirándulási alapra 1 K, tanítói nyugdíjalapra 30 fillér. A rendes illetékekből fizetendő behatáskor 19 K 30 fill, és február 1-én 8 korona. A francia nyelv tandija a jelentkezők számától tétetik függővé és 20—40 koronáig terjedhet. Tandijelengedésben részesülhetnek oly szorgalmas és jó magaviseletü tanulók, kik szegénységüket községi bizonyítvánnyal igazolják. Tanárok és tanítók mellőzhetik ezen bizonyítvány csatolását. Kérvényező csak a tanuló szülője, vagy ennek helyettese lehet. A kérvény az iskolaszékhez címezve a beiratás alkalmával az igazgatóságnál nyújtandó be. A kérvényhez csatolandó az előző tanévről szóló bizonyitvány és egy évűéi nem régibb keletű szegénységi, vagy vagyontalan sági bizonyitvány. A kérvény bélyegmentes, ha hiteles szegénységi bizonyítvánnyal van ellátva, ellenkező esetben bélyeg- köteles., A fél vagy egész tandíjmentesség a tanév alatt is megszűnik: a) ha a mentes családjának vagyoni viszonyai kedvezőkké válnak; h) ha a tanuló valamely időszakban a magaviseletből «szabálytalan* vagy «rossz* minősítést, vagy c) ha a tanuló az év folyamán egy rendes tárgyból — az éneklést és testgyakorlatot nem számítva — «elégtelen* osztályjegyet nyer. Figyelmeztetnek a t. vidéki szülők, hogy gyermekeik szállás helyeinek megválasztásában az igazgató kellő útmutatással szolgál és szívesen ajánl megfelelő és megbízható szállást adó családokat. Az igazgatóság. — A szekszárdi áll. főgimnáziumnak 1907/8- tanévre vonatkozó értesítése- A magánvizsgálatok, valamint a javító, pótló és felvételi vizsgálatok folyó évi augusztus hó 30-án reggel 8-kor kezdődnek. A tanulók felvétele és beírása szeptember három első napján történik. Ezentúl egy hétig csakis a késedelmüket szigorúan igazoló tanulókat veheti fel az igazgató. A még később jelentkezők felvételét az igazgatóság utján benyújtott folyamodványra a tankerületi főigazgató engedheti meg. Azoknak, akik a tanév első hónapja után lépnek be az intézetbe, az addig végzett tananyagból vizsgálatot kell tenniök. A gimnázium első osztályába csak oly növendékek vétetnek fel, kik életük kilencedik évét már Betöltötték és vagy arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát jó sikerrel végezték, nyilvános népiskolától nyert bizonyítványt mutatnak elő, vagy felvételi vizsgálaton igazolják, hogy hasonló mérvű képzettséggel bírnak. 12 évesnél idősebb tanuló felvétele iránt a tanári testület határoz. Mindazon tanulók, kik első Ízben iratkoznak az intézetbe, beiratáskor iskolai bizonyítványukon kivül keresztelő levelüket (illetőleg születési bizonyítványukat) és ujraoltási bizonyítványukat is bemutatni tartoznak. A felvételre minden tanuló személyesen és atyja, vagy gyámja kíséretében tartozik az intézet igazgatójánál jelentkezni. Azon tanulók, kik nyilvános reál- vagy polgári iskolából akarnak a gimnáziumba átlépni, felvételi vizsgálatot tartoznak tenni. E vizsgálat az elhagyott iskola és a. gimnázium tantervei közt mutatkozó lényeges különbözetre terjed ki. A felvételi vizsgálat dija 20 korona. Akik az V-ik osztályba kívánnak felvétetni, a beiratás alkalmával szüleik, illetve gyámjaik által nyilatkozni tartoznak az iránt: vájjon a -görög nyelvet, vagy az ezt helyettesitő tantárgyakat (görög remekírók ismertetése magyar fordítása és szabadkézi rajzolás) fogják-e tanulni ? A később választandó életpályákat tekintve a görög nyelvre különösebben azoknak lesz szükségük, kik nyelvészet- vagy történettanári pályára készülnek lépni, vagy papi tanulmányaikat nem szemináriumokban, hanem az egyetem theologiai fakultásán, vagy valamely protestáns theologián kívánják végezni, viszont a görög helyett választott irány ajánlatos különösen azoknak, kik mérnöki, bányászati, erdészeti, gazdászati, katonai, tengerészeti, pénzügyi, vasúti, postai, magánhivatalnoki pályára kívánnak lépni, jogi és orvosi pályára bármelyik iránnyal lehet menni. Aki időközben irányt változtat : a másik iránynak addig végzett tananyagából felvételi vizsgálatot tartozik tenni. (1890. XXX. t.-c. 4. §.) A felvétel (beiratás) alkalmával minden tanuló űzet: felvételi dij címén 8 koronát, az ifj. könyvtárra és az évi értesítőre 2—2 koronát, a tanulmányi kirándulási alapra 1 koronáts, öszesen 13 koronát. Az évi tandíj 60 korona, mely négy részletben fizethető, u. m.; az első részlet október 15-ig, a második december 1-ig, a harmadik március 1 ő-ier és a negyedik május 1-ig. Akik ezen határnapokig nem tesznek eleget kötelezettségüknek, az iskolát többé nem látogathatják. Szegény- sorsú és jó magaviseletü tanulók, ha jeles Vagy legalább jó előmenetelt tanúsítottak, a tandíj elengedésiért folyamodhatnak. Az iskolai és szegénységi bizonyítvánnyal fölszerelt folyamodványok az intézeti igazgatóhoz cimzeridők és nála adandók' be-. Oly szülők gyermekei, kik bt igazolják, hogy egyszerre három vagy több fiút gimnáziumban, reáliskolában, avagy polgári iskolában, tudomány- vagy műegyetemen, avagy hasonló intézetben taníttatnak, szegénységi bizonyitvány nélkül is- folyamodhatnak a tandíj felének elengedéséért és a féltandijtól föl is mentendők, ha iskolai bizonyítványuk, illetőleg értesítőjük a kellékeknek megfelel, sőt a kedvezmény az esetre is kiterjed, ha az illető szülők gyermekei között polgári leányiskolák, illetőleg felsőbb leányiskolák növendékei is vannak. Középiskolai, felsőbb leányiskolái tanárok, hitoktatók és iskolaszolgák, továbbá polgári iskolai és népiskolai tanítók fiai folyamodványukat szegénységi bizonyítvánnyal fölszerelni nem kötelesek. Folyamodni minden tanévben csak kétszer, lehet: az ■ év első felében szeptember 15-ig, a második felében február 15-ig. Magántanulók, kik magánúton vagy magánintézetben
