Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-06-23 / 25. szám
19u7 junius 23 3 Návay Emil főfelügyelővel élén küldöttség fogadott. A község közepén felállított diadalkapunál a dalárda elnöke Soós Károly gyógyszerész üdvözölte a zászlóanyát, aki meleg szavakban köszönte meg az impozáns fogadtatást. A zászlóanya ezután lakására hajtatott, ahol a koszorús lányok és vőfélyeik tomboló éljenzése fogadta, kiknek élén 10 órakor Erdős Gábor főjegyző, rendező bizottsági elnök oldalán a templomba vonult. Itt Fekete Ágoston tolnai prépost-plébános misét mondott, Szabó Géza szekszárdi főgimnáziumi hittanár pedig ünnepi szent beszédet mondott. A prédikációt a zászló beszentelése követte, majd pedig a Hymnus eléneklése után a Kossuth Lajos-utcai községi iskola udvarán felállított sátor alá vonult a zászlóanya az ünneplő közönségtől kisérve. Itt a Dalárda a Goll János «Üdvözlő»-jét adta elő szabatosan, kerekdeden, mire Erdős Gábor ünnepi beszéde következett, ami láthatólag igen jó hatást tett úgy a zászlóanyára, mint az ünneplő közönségre.) A magasszárnyalásu beszédet követte a szögbeverés, aminek sorozatát gróf Apponyi Gézáné nyitotta meg, őt követte gróf Zichy Gyula megyéspüspök helyettese Fekete Ágoston tolnai prépost, gróf Apponyi Géza főispán, Simontsits Elemér stb. stb. A szögbeverés a Szózat eléneklésével nyert befejezést. Innen a főispáni család szállására hajtatott, majd pedig részt vett az «Arany Nap»- ban 2 órakor kezdődő közebéden. A banketten közel 200-an vettek részt s az a legkedélyesebb hangulatban folyt le. Elsőnek szólásra emelkedett Fekete Ágoston tolnai prépost-plébános, éltetve a királyt, majd Földes Dezső gróf Apponyi Gézára, a zászlóanyára emelte poharát, Bajó Pál főszolgabíró gróf Apponyi Géza főispánra, amikor gróf Apponyi Géza mondott köszönetét úgy a grófné, mint a maga nevében a szives jókivánatokért és a lelkes fogadtatásért, élteti a bátaszéki Dalárdát, a rendezőséget és végül a vármegye közönségét. Erdős Gábor bátaszéki főjegyző tündérmesével kedveskedik a koszorús lányoknak s végül kívánja emlékül, hogy mindegyik találja meg a mai ünnepélyes alkalommal a maga királyfiát. Olló Mihály jegyző a vendégekre ürítette poharát, Szakács Imre ev. ref. lelkész pedig vármegyénk főjegyzőjére Simontsits Elemérre. Simontsits Elemér a dalárda lelkes vezetőjére Joó Károly bátaszéki kántorra. A szép felköszöntőket Szabó Károly orszgy. képviselő fejezte be, emelve poharát az első koszorús leányra Apponyi Mauzi gróf-kisasszonyra. vagy akár milliomos is, — de igazi mély, gyökeres intelligenciát szerezni nem lehet. Ilyen intelligenciája volt Jézusnak a zsidóknál, Kölcsey - nek a magyaroknál, Scott Walternek az angoloknál; az ilyen intelligencia akkor születik, mikor a szeretet, a belátás párosul a tudásai. Az ilyent hazulról kell hozni, az anyától vagy az apától. Nem mondom, hogy másnak nem lehet olyan véleménye valamiről, mint Hedvignek, de igenis lehet, sőt van. Mig azonban másnál nagy munkába kerül e dolog hasonló megismerése, addig Hedvignél a természetes fejlődés hozta magával. Hedvig is kérdezte anyjától kicsi korában, hogy miért terem a rózsafán mindig rózsa, és az almafán mindig alma ? Nekem erre azt mondták : Semmi közöd hozzá. Önnek talán azt, hogy a jó istenke rendezte igy. Hedvignek pedig azt mondta az anyja: Bizony gyermekem, azt magan sem tudom. Nekem azt mondották, hogy a tanító urnák engedelmeskednem kell, az öregeket pedig tisztelni illik minden jó gyermeknek. A Hedvig anyja pedig igy mondta : A tanító ur sok évig járt iskolába, onnan tudja az ábécét kívülről és a kis egyszeregyet hiba nélkül. Ha látod, hogy egy öreg asszony nehéz kosarat visz, akkor menj oda és segíts neki, mert az öregemberek már gyengék. 1 V a L.jtlli’U Y Ív.. Délután 5 órakor a templomban orgonahangverseny volt, ahol mindenkinek kijutott a szép énekek és orgona élvezetéből. Joó Károly kántor játékával valóságosan elragadta a közönséget. A bátaszéki dalárda, a vegyes kar, Farnady Flórisné, Hohmann Irma és Varga Ilona hármasa, továbbá a dalversenyben a vendégszereplő alsónyéki dalárda pattogós népdalaival mind nagyban hozzájárultak a hangverseny sikeréhez. Este ugyancsak az «Arany Nap»-ban tánc- mulatság volt, melyen a grófi család is megjelent. A táncmulatságon nagyon sokan vettek részt és az minden izében a sikerült estélyek közé sorolható. Koszorús lányok a következő hölgyek voltak: gróf Apponyi Gizella, Bátor Lenke, Berger Lenke, Bugri Emma, Csapó Mici, Gyűszű Babi, Hammer Anna, Hohmann Irmus, Hohmann Katica, Knittl Anna, Lovrics Erzsiké, Mayer Ilonka, Mitrovics Juliska és Rózsika, Návay Katus, Partos Vilma, Pápay Aranka, Pécsi Lenke, Reisz Klára és Mariska, Répás Anna, Roosz Juliska, Rothschadl Anna, Rull Anna és Lenke, Schuller Terus, Soós Margit, Schvarc Katalin, Szeizert Vicus, Takács Anna, Till Anna, Tiringer Erzsiké, Varga Ilona, Weigand t Mariska és Wirth Mariska. Főgimnáziumunk. Aki csak egy kicsikét ismerős a szek-j szárdi főgimnázium viszonyaival, tudja, mily’ féltő gondossággal ápolja e kiváló kulturális intézetünk ügyeit annak vezetője: Wigand János igazgató. Az ő gondossága nagy lelki megnyugvásunkra szolgál, mert azok közé tartozunk, a kik ez intézet szellemi, vagy anyagi érdekei előmozdítására minden áldozatra készek. Éppen ezért nagy megdöbbenéssel és méltatlankodással értesültünk arról a panaszos beadványról, melyet Wigand János főigazgató Szekszárd város rendőrségéhez intézett, amelyben meggyőzően fejti ki, mily kedvezőtlenül alakultak a legutóbbi időben a íőgimnáziumi épület szomszédsági viszonyai, amennyiben ez elsőrangú kulturintézetünk közvetlen szomszédságában nem kevesebb, mint hat, mondd: hat kéteshirü korcsmahelyiség árasztja, testi és erkölcsi érzéket egyaránt mételyező szeszes gőzét; ezen kívül pedig a városi komédiásbódék rendszerint a főgimnázium közvetlen közelében állíttatnak föl és tűrhetetlen lármájukkal a tanítást zavarják, éppenséggel nem épületes látványosságaikkal pedig a tanuló ifjusáNeki nem mondották egy, kettő, imádkozz! Hanem ehelyett elvezették a Vág partjára és megmutattták azt a sokféle szép virágot, mely a levegőt illatossá teszi. Hedvig nem az égő gyertyákról tudta meg, hogy ünnep van. Nem. Hanem onnan, hogy anyja tele kosarakkal indult el a szegények utcái felé és üresen hozta vissza a kosarakat. őt nem arra tanították, hogy az Isten megjutalmazza a jószívűséget, hanem arra, hogy két kifli közül az egyik mindig azé, akinek nincsen uzsonnája. Ugy-e kedves barátom, a többit már el tudja képzelni ? Ugy-e látja, hogy milyen helyről indul ki egyezerre a világosság, meg a szeretet ? Ilyen helyről jött Hedvig. Szülei is valószínűleg hasonló vidékről származtak, talán több szülei is. De valamelyik, vagy több felmenő őse túlságosan bízott az emberekben és nagyon csalódhatott bennük. Talán ennek a nagy csalódásnak érzését örökölte Hedvig. — Talán ez a természeti örökség teszi őt öntudatlanul óvatossá. Ezért nem közlékeny ő, ezért nem látszik meg soha az arcán, hogy busul-e, vagy örvend. Talán innen ered az ő állandó nyugalma. Ne tévessze össze kedves barátom ezt a nyugalmát azzal a fásultsággal, mely a huszonhat éves lányokat elfogja, mikor szegények elfáradtak a megváltó férj várásában. Hedvig még got izgatják, szép és jó érzésében rontják. Wigand János igazgató e jogos panaszának okai már az előző években is fenforogtak és az időben az orvoslást azzal halogatták, hogy majd másként lesz, ha rendezett tanácsú várossá alakulunk. Nos, a rendezett tanácscsá alakulás megtörtént, de orvoslás helyett a vi- szonyok sokkal rosszabbak lettek. A főgimnáziumi tanuló ifjúság erkölcsi érzékének megóvása előbbre való, mint a kincstárnak az italmérési jövedelemhez fűződő érdeke. Az iskola előbbre való, mint a korcsma és követeljük a várostól és a pénzügyigazgatóságtól, hogy e korcsmákat szüntese be. Kéteshirü korcsmák és lebujok nem valók egy főgimnázium szomszédságába. Első az iskolai HÍREK. — Személyi hir. Döry Pál alispán két heti szabadságra Abbáziába utazott. Távollétében Simontsits Elemér főjegyző helyettesíti. — Kinevezés és rendjeladományozás. A hivatalos lap junius 15-iki száma két, minket is közelről érdeklő legfelsőbb királyi kéziratot közöl. Az egyik szerint a király Steinecker Ferenc kir. tanácsos közalapítványi főfelügyelőt, ki évek hosszú során át kedvelt és érdemes tagja volt a szekszárdi társadalomnak, közalapítványi igazgatóvá nevezte ki. A másikban a király Marhauser Imre bonyhádi gimnáziumi nyugalmazott igazgatónak a tanügy terén szerzett érdemei elismeréséül a Ferencz József- rend lovagkeresztjét adományozta. A kitüntetett veterán tanügyi férfiút, aki magas korában ! is megőrizte testi és szellemi frissességét és ! megyeszerte közkedveltségnek örvend, a köz- ! vélemény nevében mi is teljes elismeréssel üd- ; vözöljük. — Az uj koronaörség. Gróf Széchenyi Béla I koronaőr kezdeményezésére már hónapok óta I folyik a m. kir. koronaörség újjászervezése. A koronaőrség a régi, minden történeti alapot nélkülöző ruházat helyetl uj magyar történeti díszruhát kap, melynek terveit Nemes Mihály történeti festő festette, akinek tervei után készült a darabont testőrség egyenruhája is. A díszruha sötétzöld dolmány, hármas beosztású ezüst pántolással és ezüst diszszel. A föveg Rákóczi testőrségének kuruc csákója nyomán van rekonstruálva, oldalát aranyos szárny kócsagforgó díszíti. Elől a magyar birodalmi címer látható rajta, melyet a Szent István-rend lánca övez körül babér és cser-disszel. A nadrág messze van a huszonhatodik évtől és senkire sem kell már várnia. Ő egyáltalában nem unatkozik. Többnyire jó kedve van, sokszor örül, néha esetleg haragszik, bosszankodik, szomorkodik. Csakhogy az arcán semmiféle érzés nem látszik meg. Komolykodásról itt szó sem lehet, mert a ki mindig úgy eszik mint egy gondatlan nyolc éves gyermek, afci soha nem vett észre semmiféle paragrafust, az nem fog számitásból állandóan diplomata arcot hordani. Ez az állandó komolyság nem bánt senkit, sokunk előtt inkább nagyon kedves Azonba n csak igen alapos megismerés után tájékoztat. A tájékozódás nem azt akarja jelenteni, hogy megismerjük mindennek okát. Dehogy ismerjük ! Sohasem fogjuk megismerni. De fölösleges i£. — Gyönyörködjünk benne minden boncoló okoskodás nélkül. Szeressük. Hedvig is szereti az embereket — de nem mondja meg nehik. Ő gyönyörködik mindenben a mi szép — de csak akkor bírál, ha megkérdezik. — Arra kiváncsi, hogy milyen a hangja ? A hangja, kedves barátom nekem nagyon kellemes. Vitatkozás közben a legsúlyosabb érveket sem mondja hangosabban. Ha meg is cáfolja állításaimat — mégis embernek tekint, annak dacára hogy tévedtem. Ezekért tartom én Hedviget más fajta embernek. .
