Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-14 / 15. szám
TOLNAVARMEGYE. 3 1907 április 14 vonatkozó tervezetet Janosits Károly főjegyző ismertette, mely szerint a város 10 hold területet és a városi szőlőtelepen levő gazdasági épületet átengedi, a szükséges szerszámokat beszerzi, az épületeket jókarban tartja s a tanító után a nyugdijjárulékot fizeti.' A telepen levő lakást 300 K évi bérért átengedi, valamint a I polgári iskola 2 tantermét is, hogy rossz idő esetén az előadások itt tartassanak meg. Egy- I hangulag elfogadtatott. A róm. kath. ovodát fentartó egyesület j segélyezését tárgyaló kérvényre 400 K szavaz- • tatott meg. Tóth Gyula, a Szekszárd-Szálló bérlőjé- ■ nek kérvénye, melyben 828 K megtérítését kéri, I kiadatik Nagy György gazd. tanácsnoknak és | dr. Török Ottó városi ügyésznek. A polg. iskola, a szőlőtelep és a gyám- i pénztár beterjesztett számadása jóváhagyatjk. Neiner Györgyné, Weisz Mátyás, Búzás János és Ferenc, úgy az alapítványi uradalom tulajdonát képező, de a város nevén álló ingatlanok a tulajdonosok nevére irattatnak át. Az újvárosi menedékhely lakbérösszege 40 koronával fölemeltetett. Taksonyi Jánosnak a kért terület Q-ölen- ként 5 koronáért átengedtetett. A Ferenc-közkórház és a város között terület átengedés tárgyában kötött egyezség elfogadtatott. Reizinger János volt városi kocsis özvegyének kérelmére 40 K utalványoztatott. Hová építsük a postapalotát? Az a terv, hogy a postahivatalt és a csendőrlaktanyát az e célra megvásárlandó Széchenyi utcai Martin-íé\e ház telkére építteti a város, elejtettnek tekinthető. A csendőrség nem reflektál erre a helyre, a posta pedig nem hajlandó annyi házbért fizetni, amennyit az építési költség kamatai kitesznek. Az adott viszonyok között ennek a kérdésnek legcélszerűbb és leghelyesebb megoldása az volna, ha a mostani polgári leány és fiúiskolát alakítanák át posta épületté. Ily módon a város központjába és legélénkebb forgalmi helyére jutna a posta. Az átalakítás nem járna sok költséggel és itt ideálisan jó elhelyezést nyerne a posta, emellett a közönség érdeke szintén kielégítést nyerne. Abból a bérösszegből ami évi 5 ezer koronánál alig lehetne kevesebb, amelyet a posta fizetne, törlesz- téses kölcsön utján föl lehetne építeni az uj polgári fiúiskolát a város tulajdonát képező volt Albanics-féle háztelekre, ahová az uj polgári leányiskola kerül: Ezzel elérnénk egyrészről azt, hogy a polgári fiúiskola modern igényeknek megfelelő kényelmes elhelyezést nyerne, másrészről pedig a körülbelül 900 Q-öl kiterjedésű Albanics-féle telket sokkal előnyösebben értékesíthetné és használhatná ki a város, ha arra nem — Ah, tudom már, áz Marcelle. De nem házasok. Vannak városok, ahol vulkán tör ki, vagy földrengés dúl. De mi ez a katasztrófa ahhoz, ami most a kis városban kitört. A lakosok elszörnyedve jártak-keltek. Nem házasok ? A szeretője ? I Ki hitte volna ! S az egész társaság fogadta ezt a perszónát. A megdöbbenés helyet adott a megadásnak. Egymást kárhoztatták. Egymásra tolták a felelősséget. — Te. vagy oka. — Ugyan, te. — Hisz te hencegtél vele úgy, hogy barátnőd. — S neked mi mindennel kedveskedett. — A te lányodnak meg zongoraórákat adott. S aztán jöttek a vig napok árnyoldalai. Mindenféle kellemetlenség . . . A kis város ablakredőnyeit megint leeresztették, a lakosok megint halálos csendbe merültek, mintha klastromba kerültek volna s mintha igy akarnának megtisztulni az érintéstől, mely bemocskolta őket. S a toronynak s a jó öreg képeknek megvolt az elégtételük. egyedül a leányiskolát, amelynek különben sincs szüksége ilyen nagy területre, építtetné. A város ilyen módon a rendelkezésére álló épület és telek célirányos fölhasználásával minden anyagi áldozat nélkül kettős célt érhetne el. Egyrészről a postát, másrészről pedig a polgári fiúiskolát megfelelő uj helyiséghez juttatná. Ennek a tervnek nagy pénzügyi előnye főleg abban áll, hogy nem kellene uj te'ket drága pénzen beszerezni, hanem a meglevő telkeket lehetne okosan és költségmegtakarítással kihasználni. A kérdés megoldását nem szabadna sokáig elodázni. Még az idei nyáron hozzá kellene látni a polgári fiú és leányiskolának az Albanics- féle telken való fölépítéséhez, úgy, hogy az 1908. szeptemberig megkezdődő tanévre teljesen elkészülve, rendeltetésének átadassák. A polgári iskola átköltözése után megkezdődhetnék a régi iskolának posta céljaira való átalakítása, úgy, hogy a posta legkésőbben 1909 év tavaszán elfoglalhatná uj helyiségeit. Amennyiben pedig a postának a mostani polgári iskola összes helyiségeire nem volna szüksége, — a még rendelkezésre fönmaradó helyiségeket városi bérlakásokká lehetne, átalakítani, amiáltal egyrészt a városunkban uralkodó lakásmizériákon lehetne némileg segíteni, másrészt pedig a város az átalakítási költségeket gazdagon megtérítő néhány ezer körönt», évi jövedelem szaporulathoz jutna. Felszólalásunkat ajánljuk a városi tanács figyelmébe. A vármegye közgyűlése. Tolnavármegye tavaszi rendes közgyűlését folyó hó 13-án délelőtt 10 órakor tartotta gróf Apponyi Géza főispán elnöklete alatt, aki a nagy számban összegyűlt tagokat üdvözölve, meleg szavakban emlékezett meg Wijsitisky Mór szekszárdi apát-plébános elhunytáról, kifejezve e gyászos esemény felett úgy a maga, mint a közgyűlés részvétét. Egyúttal bejenti, hogy Somogyi Zsigmond paksi orvost, tekintettel hosszú évek során szerzett érdemeire, tiszteletbeli főorvossá nevezte ki. Az alispán időszaki jelentése elfogadtatott ésf ezzel kapcsolatban elhatároztatott, hogy Wosinsky Mór arcképét a vármegye a muzeum számára megfesteti. Ugyancsak tudomásul vétetett a közig, bizottság és a számonkérő® szék jelentése. A tüzrendészeti szabályrendelet átdolgozása és a tüzrendészeti felügyelői állás szervezésére vonatkozó indítvány felett, melyet már ismertettünk, a közgyűlés napirendre tért, mert nem volna időszerű most készíteni uj szabályrendeletet, midőn e tárgyban törvényjavaslat készül, ez a határozat azjnban nem zárja ki azt, hogy a meglévő szabályrendelet sérelmes intézkedései időközben ne orvosoltassanak. Bartal Béla indítványára elfogadtatott, hogy a Tolnamegyét érdeklő Duna-szakaszokon végzendő munkálatok siettetésére felirat intéztessék a kormányhoz, képviselőházhoz és a törvény- hatóságokhoz. Kovar ez József indítványa, hogy az arató munkások és gazdasági cselédek útlevelet ne kaphassanak — miután a törvénynyel ellenkezik, nem fogadtatott ugyan el, a közgyűlés azonban felír a képviselőházhoz, hogy e kérdés törvényhozásilag szabályoztassék. Térmeg János indítványa, hogy a megye lépéseket tegyen az iránt, hogy Pakson adóhivatal állíttassák föl és a dunaföldvári járás oly távol eső községei, melyek Szekszárddal köny- . nyen közlekednek, Szekszárdon fizethessék adójukat — elfogadtatott. A Wosinsky Mór elhunyta következtében megüresedett tagsági áliások betöltésére és pedig a közigazgatási bizottságra és a központi választmányra a főispán a névszerinti szavazást £ elrendelte. Az 1 í szavazatszedő bizottság elnöke Bernrieder József, tagok Szabó Károly, Sass László, Száváid Oszkár, a 2. bizottság elnöke Jeszensky Andor, tagjai: Weber János, Gözsy Tibor és Szentkirályi Mihály dr. Megválasztattak a közigazgatási bizottságba Szabó Károly, a központi bizottságba dr. Fent Ferenc. Az állandó^választmányha beválasztották Csapó Vilmost, a Styrum Lymburg választmányba dr. Fent Ferenc, a monográfiái bizottságba dr. Leopold Kornél, a levéltárt selejtező bizottságba Bodnár István, a népnevelési bizottságba Szabó Géza, a magyarosító bizottságba Beöthy Károly, a Ferenc-közkórház választmányának elnökévé dr. Fent Ferenc, a közegészségügyi bizottság elnökévé Tőrök Béla, a muzeum-bizottság elnökévé Orífy Lajos. Ezután a közgyűlés Szabó Károly indítványára a póttárgysorozatba felvett, Bartal Béla, Szabó Károly és Grünwald Lajos bizottsági tagok által a gazdasági kiegyezés tárgyában benyújtott indítványát tárgyalta. Az állandó választmány Bartal indítványát ajánlotta elfogadásra, a másik két indítvány . ellenében. Elsőnek Szabó Károly szólalt fel indítványa mellett, melyet pártállásából kifolyólag adott be. Abból, hogy Ausztria ragaszkodik a közösséghez, látja, hogy az hazánkra nézve csak káros lehet. Mint az önálló vám hive, ajánlja javaslatát elfogadásra. Utána Bartal Béla szólalt fel. Nemcsak saját hazájának, hanem az egész világ története azt tanítja, hogy a földnek és gazdának meg kell adni, ami az érdeke, ami minden pártnak érdeke, hogy a földet szolgálja első sorban. Az uj pártalakulás óta is, mint azelőtt semmiféle párthoz nem csatlakozik, minden párttól független, tisztán gazdapárti álláspontra helyezkedik. A vámkérdésben a tárgyalások lassú menetének az az oka, hogy éppen a függetlenségi pártban vannak túlzók, kik a kormány helyzetét megnehezítik. Ma nem deklarativ kijelentésekre van szükség, hanem a 10 éves bizonytalanságnak kell véget vetni, ami nagy hátrányokkal jár a gazdákra. Dacára a két utolsó jó termésnek, a kivándorlás és a szociális elégedetlenség terjed, ennek a gazdasági bizonytalanság az oka, ami által hitelünk nem javul. — A jó termés dacára a búza ára csökkent, a fogyasztás nem emelkedhetett annyira, hogy Magyarország exportálhat. A rendszeres parcellázás közgazdaságilag helyes, de csak olcsó hitel mellett lehet parcellázni. A kis bérlet rendszere helyesebb, mint a parcellázás, ezek előfeltétele a hitel. A kivándorlás ellen nem Irázisokkal kell védekezni, hanem a munka értékét kell biztosítani, az iparfejlesztést helyesli, de ez biztos pénz- rendszer és olcsó kamatláb mellett lehetséges. Ma a parasztbirtok 60 százalék érték erejéig meg van terhelve, ezen és egyéb terhek mellett minden ’változás megfontolandó. A föld stabilis értékére kell emelnünk a jövedelmet, a fizetésfölemelésre addig, mig a gazdasági bizonytalanság tart, nem hajlandók a koalíció legkiválóbb gazdái. A Széli-féle kiegyezésnek 1917-ig y4!|á fentartását javasolták. Ebből a teremből a jobbágyfelszabadítástól kezdve minden határozat a nép jóvoltát tartotta szem előtt. Kossuth Lajos a vámpolitika terén a szövetséget a Balkánnal kereste. Kossuth és Deák is azt tartották, hogy az európai államok gyengék szövetkezés nélkül Amerika versenye ellen. Apponyi Albert gróf.a második párisi kongresszuson az európai vámunió mellett foglalt állást. A bankkérdésben a paritás teljes. Az osztrák-magyar bank Magyar- országot kifogástalan mérvben részesíti. Az utolsó 3 évben a bankkamatláb olcsóbb volt az angol és német bankénál. Kellő előkészítés nélkül az önálló bank nem hasznot, hanem kárt okozna. Most az osztr.-magyar bank az egész világ pénzpiacára rendkívül hatást gyakorolt. Az önálló bank csak akkor lehet független, ha az magyar pénzből létesül. A valuta rendezésbe bele sem foghattunk volna, ha az aranybevásárlást a mostani nagy tőkével nem biztosítottuk volna. Biztosítékot kíván arra nézve, hogy az önálló berendezést az osztrák meg ne terhelje. A gazdák mostani szükségeiből indul ki, de a jelenlegi helyzetben a gazdák érdekéből a deklarativ lekötést nem helyesli. A föld érdekében pártolásra ajánlja indítványát. Grünwald Lajost nem győzték meg Bartal fejtegetései. A kivándorlásnak éppen az ipari munkahiány az oka. Nem akar vámháborut Ausztriával. A parcellázás azért elhibázott, mert a bankok zsarolják a népet. Szabó Károly indítványát pártolja. Bartal nagy tetszés mellett kijelenti Grünwald beszédére, hogy ő nem koboztatja el a hírlapokat, mert ő gazda és nem éjjeli ügyész. Éppen a tolnai uradalom parcellázása mutatja, hogy olcsó kamatlábja van. Ha a parasztnak több volna a jövedelme, ő jutna a birtokhoz — nem a bank. A következő szónok Singer Bálint volt. Mint a magyar ipar és bányászai képviselője nem járulhat mindenben Bartal fejtegetéseihez. Eddig nem volt iparunk. Németország és Angi a ipara és kereskedelme által lett gazdag. A magyar intelligens tisztviselőtől nem sajnáljaa több fizetést. Grünwald Lajos és 20 társa névszerinti szavazást kértek. Bartal, vagyis az állandó választmány javaslata mellett szavaztak 51-enr ellene 58 an, igy tehát Szabó Károly indítványát fogadta el 7 többséggel a közgyűlés. Ezután Somogyvármegye körlevelének tárgyalása következett és a közgyűlés többsége elfogadta az állandó választmánynak lapunkban már közölt javaslatát. A közgyűlést fél 3-ig felfüggesztette a. főispán. A folytatásról jövő számunkban közlünk tudósítást.
