Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1907-04-14 / 15. szám

4 TOLNA VARMEGYE. 1907 április 14 Tolnavármegye úthálózata. Közöltük már lapunkban Kossuth kereike- delemügyi miniszternek a vármegyei útépítés kérdésében hozott határozatát. A határozat nem nagy örömet keltett vár­megyénkben. A vármegye közgyűlése és ezt megelőzőleg az e célból kiküldött bizottság hosszas, fárasztó és beható tanácskozás után a közérdeket tartva szem előtt, úgy állapította meg az útépítési programmot, ahogy azt a helyi viszonyok ismerete alapján és a közforgalmi érdekek szem előtt tartásával leghelyesebbnek találta. Ezt a csaknem 3 évig tartó tárgyalások után megállapított programmot a kereskedelmi miniszter lényegesen megváltoztatta. Régebben az efajta miniszteri intézkedése­ket miniszteri önkénynek tartották és abban a vármegye önkormányzati jogainak megsértését látták. Manapság azonban más szótár van di­vatban és ugyanazok, akik régebben kíméletlen támadásokkal illették a minisztert, ha ilyet csi­nált — ma a kormányt támogató többség sorai­ban foglalnak helyet és a régebbi miniszteri önkényt miniszteri bölcseségnek nevezik ! Mi most is a régi álláspont mellett mara­dunk és konstatáljuk, hogy a miniszter egészen jogosan járt el, amikor a vármegye határozatát megváltoztatta és ezzel tényleg nem sértette meg az önkormányzatot, mert felelős állásban úgy kormányozni nem lehet, hogy csupán felfüg­gesztő hatályú határozatokat hozhasson a mi­niszter anélkül, hogy érdemlegesen és pozitív irányban is döntsön. Azzal azonban, hogy el­ismerjük a miniszteri határozat jogosultságát.— távolról sem ismertük el annak helyességét is. A vármegye maga ismeri legközvetlenebbül az ő közszükségleteit, ezt azonban nem vette figyelembe a miniszter, a mikor igen fontos út­vonalak kiépítését törölte, ellenben elrendelte a sokkal kevésbbé fontos, az úti programmba egy­általán föl sem vett kölesd—paksi útszakasznak még az 1907. érben foganatosítandó kiépítését. A kölesd—paksi ut mellett megépül a duna- földvári járás közönsége által szükségesnek tar­tott nagydorog—paksi útvonal, ez a járás tehát csaknem két hosszú párhuzamos uj útvonalat kap. Ellenben a sárközi utak kiépítését a minisz­ter elhalasztotta 1909-re és törölte az úthálózat­ból a szintén igen fontos | akcs-lápafö-várong- kocsólai utat, a pinczehely ozorai, a gerjen-faddi és a nagy székely-miszlai utat. A vármegye a közgyűlés határozatából új­ból felír a miniszterhez, kérve a vármegye hatá­rozatának változatlan megerősítését Legjobb volna, ha a miniszter tényleg nagy súlyt helyez a kölesd—paksi útvonalra, ha annak költségeire külön összeget engedélyezne, mely esetben a miniszter és a vármegye közösen megvalósíthatná útépítési programmját. Somogymegye körirata. A törvényhatóságok mosttárgyalják Somogy - vármegye átiratát, mely bizalmat szavaz a kor­mánynak abból az alkalomból, hogy a kormányt több oldalról támadják és rágalmazzák. Soha kormány még kevesebb támadásnak, mint a mostani, kitéve nem volt. A képviselőházban — a nemzetiségiek csoportját kivéve — ellenzéke egyáltalán nincs a kormánynak, a sajtó túl­nyomó részében szintén a kormányt támogatja. A mostani kormány ellen intézett támadások enyélgések és kuglerbonbonok számba mennek a mindenkori régebbi kormányok ellen inté­zett támadásokkal szemben. Azért Somogyvár- megye nem jó címet és alkalmat választott a kormány üdvözlésére. De ha már föl van vetve I kérdés, nehogy azt célzatosan félremagya­rázzák, Tolnavármegye törvényhatósági bizott­sága, mely örül a beállott parlamenti békének és a kibontakozásnak, sem tért ki a bizalom megszavazása elől, főleg a mostani helyzetben, amikor a kormánynak az Ausztriával szemben folytatott nehéz tárgyalások közben kétszeres szüksége van a nemzet lehetőleg egységes támo­gatására. Vármegyénk tegnapi közgyűlésén igy is határozott, határozata igy szól: Tolnavár­megye közönsége tárgyalván Somogyvármegye átiratát, feliratot intéz a kormányhoz, amelyben őt hazafías melegséggel üdvözli és bizalmát íejezi ki, hogy az ország nagy gazdasági érdekeit az Ausztriával most folyó életbevágó tárgyalások alkalmával hathatós támogatás­ban fogja részesíteni. _______HÍREK.______ — Á prilis 11. Szekszárdon a szokásos módon ünnepelték április 11 ét. Délelőtt 9 órakor a belvárosi róm. kath. templomban ünnepi isten­tiszteletet mondott Wölíel Ferenc adminisztrá­tor, amelyen a megyei tisztikar Dőry Pál alis­pánnal élén, a városi tanács Janosits Károly főjegyző vezetésével képviselve voltak. Részt- vettek továbbá a főgimnázium és polg. iskolák ifjúsága tanáraik kíséretében és az összes elemi iskolák növendékei. Az iskolákban a mise előtt hazafias iskolai ünnepélyek tartattak. — Eszterházy herceg és a pécsi kiállítás. A pécsi országos kiállítás végrehajtó bizottsága Eszterházy Miklós herceget védnökei sorába választotta meg, amiről annak idején küldött- ségileg értesítették a herceget, ki igen szívesen fogadta a küldöttséget és megígérte, hogy a kiállítást meg fogja látogatni és annak anyagi sikerén is közre akar működni. Ezen Ígéretét gavallér módon váltotta be a herceg, aki teg­napelőtt 10,000 koronáról szóló utalványt kül­dött Zsolnay Miklóshoz, a kiállítás elnökéhez, mint a kiállítás költségeihez való anyagi hozzá­járulást. — Múzeumi ügyek és uj muzeumörök. Tolna­vármegye muzeumbizottsága folyó hó 8-án d. u. 3 órakor Dőry Pál alispán helyettes elnök el­nöklete alatt ülést tartott, amelyen a Kovách Aladár titkár által beterjesztett 1906. évi bizott­sági jelentés íetárgyaltatott és elfogadtatott. A jelentés kinyomattatott és tudomásul vétel a vár­megye közgyűlése elé terjesztetik. Minthogy a jelenlegi muzeum-alap jövedelme az épület fen- tartás és a muzeum egyéb, folyton emelkedő kiadásainak fedezetére elégtelen, a jelentésben az a kérelem foglaltatik, a közgyűléshez intézve, hogy a jelenlegi muzeum-alap megfelelően emel­tessék. — A régészeti osztály az elmúlt évben 696 darabbal, a néprajzi osztály 295-tel, a könyv­tár 189-el, az ipar és szépművészet 3-mal, a természetrajzi osztály 1 drbbal, összesen 1184 darabbal szaporodott. A múzeumi tárgyak jelen­legi összes állománya 54 960 drb. A látogatók 7784 volt, ami múzeumunk vonzó erejét fénye­sen bizonyítja. A bizottság elhatározta, hogy a még betöltetlen rendszeresített muzeumőri állá- I sok betöltessenek és e célból fölterjesztést intéz Apponyi Géza gróf főispánhoz, hogy az ipar-, szépművészeti és néprajzi osztály őréül Ács Lipót, a természetrajzi osztály őréül Bartal Kornél dr. és a könyvtári osztály őréül Tolnai Arthur, mind a hárman a szekszárdi főgimnázium tanárai, neveztessenek ki. — Nagylelkű alapítvány. Leopold Gusztáv szentágotai nagybérlő fiacskájának elhunyta al­kalmából 1000 koronás alapítványt tett a szek­szárdi izraelita szent egylet női osztályánál. Az alapítvány kamatait a szegény beteg gyermekek kapják. A nemes adakozónak lapunk utján mond köszönetét az egylet elnöksége. — Békésen elintézett ügy. Dr. Csizmadia Géza szekszárdi kir.; trvszéki aljegyző Dezső Jakab p. ü. igazgatósági irodaigazgatóról, ki a Lindtner-féle zár alá vett vagyon zárgondnokává neveztetett ki, ezen zárgondnoki működését illetőleg sértő megjegyzéseket tett. A sértésről Dezső Jakab értesülvén, jelentést tett a pénz­ügyigazgatónak, a ki a jelentést áttette a kir. ügyészséghez azon megkereséssel, hogy dr. Csizmadia ellen a sértés megtorlása miatt járjon el. Az ügyészség az ügyet a kir. jtiró- sághoz tette át és Fejős Imre albird ez ügyben f. hó 9-re tűzte ki a tárgyalást. Mielőtt az ügy tárgyalásra került volna, dr. Csizmadia kije­lentedé, hogy nem akarta, nem is volt oka Dezső Jakabot megsérteni, s igy sajnálja a történteket. Ezen nyilatkozatot azonnal írásban is átadta a panaszosnak. Erre Dezső Jakab ki­jelentette, miután dr. Csizmadia Géza már meg­előző napon történt összejövetelük alkalmával tőle bocsánatot kért és tekintettel most a bíró­ság előtt tett nyilatkozatára — a vádat visz- szavonja. Az ellenfelek kezet fogtak, a biró pedig az eljárást megszüntette. — Főispán! ebéd. A közgyűlés alkalmából Apponyi Géza gróf főispán ebédet adott, ame­lyen felköszöntőket mondottak: Dőry Pál al­ispán, dr. Fent Ferenc és Szabó Károly biz. tagok, utóbbi szép szavakban éltetvén Bartal Bélát. — Személyi hir. Gróf Apponyi Géza főispán csütörtökön este Szekszárdra érkezett, ahol a közgyűlésen és több bizottsági ülésen elnökölt. — Lóavató bizottsági tagok kinevezése. Gróf Apponyi Géza főispán. Tolnavármegye terüle­tén működő lóavató bizottságba a következő­ket nevezte ki: Szabó Lajost, Haimrikífy Pált, Veszelei Zsigmondot, Szeniczey Gézát,Perccel Józsefet, Apáth Alajost, Nagy György Hango- nyit, Uj János Grószt, Frei János Taklert, Boros Zoltánt, Wilcek Sándort, Tenclinger Lajost, Bévárdy Lajost, Kollmann Gyulát, Pesthy Endrét, Lőwensohn Gáspárt, Fekete Imrét, id. Tóth Istvánt, Hónig Albertet, Bruck­mann Jánost és Spitzer Gyulát; állatorvosokká a bizottságba kinevezte: Singer Mátyást, Dob- rik Lajost, Csepke Gábort, Bolyos Bélát, Vagner Antalt, Huszár Ferencet és Keller Sebestyént. — A vízügyi műszaki tanács tagjai közé a földmivelésügyi miniszter az 1907—1909. évek tartamára Tóth Károlyt, a szekszárd-bátai ár- mentesitő és belvizszabályozó társulat igazgató­főmérnökét kinevezte. — Előléptetés. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Oyergyai Dezső és dr.- Zipser Jakab szekszárdi állami főgimnáziumi tanárokat aVIII. fiz. osztály 3-ik fokozatába léptette elő. — Ünnepelt plébános. Bátaszék közönsége melegen búcsúzott el nyugalomba vonuló plébá­nosától: Holndonner Ferenctől. Hétfőn tartották a búcsúzó ünnepséget. Előbb istentisztelet voltj melyet maga az ünnepelt végzett. Ezütán a köz­ségi képviselőtestület ünnepi közgyűlést tartott, amelyen Erdős Gábor főjegyző gyönyörű be­szédben tolmácsolta a közönség tiszteletét és szeretetét Holndonner iránt, kinek egyúttal díszes emlékkönyvet nyújtott át. A közgyűlés után társasebéd következett, amelyen Erdős Gábor főjegyző, Szabó Károly képviselő, dr. Kovács Bálint orvos, Blandl György és Földes Dezső segédlelkészek és Szakács Imre ev. ref. mórágyi lelkész mondottak felköszöntőket. A Holndonner alapra a’ pécsi püspök 100 korona adományt küldött. Másnap elutazása alkalmából az egész lakosság kikisérte a vasúti állomáshoz az annyira népszerű derék plébánost. — Tánctanfolyam. A Korona-kávéház külön — udvari — helyiségében Zaun M. Márk bajai oki. tánctanitó 6 hetes tánctanfolyamot rendez. A jóhirnevü tánctanitó eredeti okmányokkal igazolta előttünk, hogy eddigi működése helyein a legnagyobb megelégedést és elismerést érde­melte ki tanítási módszerével. A rendes tanfo­lyamot a mai naptól kezdve az esti órákban tartja meg,' de külön kurzust rendez az u. n. bostontáncokra. — Hymen. Lex József [apari tanító elje­gyezte Haasz Mariskát Hantról — Hahn Vil­mos Nagyszékelyből eljegyezte Deutsch Kálmán leányát Tamit, Ozorán. — Hajas Béla bonyhádi főgimnáziumi tanár Nagygeresdről eljegyezte Farkas Jolánt. — Eljegyzés. Tótbakai Bakay Ilonka ur- hölgyetNagydorogról, Bakay Dezső nagydorogi uradalmi tiszttartó leányát eljegyezte veszprémi Parragh József Dunaszentgyörgyről. — A szekszárdi gyermeknap bevétele. A g/ermeknapon a Kaszinó-bazár előtt felállított urnába a nemes célra befolyt 439 korona 64 f. Ezenfelül eddig a gyermekvédő liga szekszárdi bizottságának pénztárába a következők küldöt­tek be pénzbeli adományokat: Gróf Apponyi Géza 50 K, Dr. Steiner Lajos 3 K, Schulczer Oszkár 1 K, Ferencz Gyula 2 K, Lencz Károly 1 K, Mayer János 10 K, Rittinger József 40 f. Salamon Ármin 5 K, ifj. Glancz Miksa 2 kor, Kiss Péter Moizes 2 K, Eszterbauer Mihály 2 K 40 f. Báter János cég 2 K, Szabó Antal 2 kor. Szabó J. Emil 5 K, Müller Testvérek 3 K, Fü- löp Lajos 2 K, Studer. Lajosné 1 K, dr. Végess Ferenc 2 K, Fekete Hugó 2 K, Horácskó Sán­dor 2 K, Kron Salamon Fia 5 K, Mozgó fény­kép társulat 20 K, Mehrwerth Ferenc 5 korona. N. N. 25 K. Tolnamegyei Takarék-és Hitelbank 25 K, Gyüszü Erzsiké 1 K, Mehrwerth Lajos 2 K, Schulcz Gusztáv 2 K. Urnából pótlólag 84 fillér. A mai napig összesen 617 K 28 fill.

Next

/
Thumbnails
Contents