Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1906-12-02 / 49. szám
TOLNA VÁRME GYE. ____ VÁ ROSI ÜGYEK. 2 lansága egyre jobban kidomborodik, több magyar ócsárolja azt, mint ócsárolta egykor, életbe léptekor ; de csak azért ócsárolják,’ mert nem értik. És sajnos: egyre több az olyan magyar politikus, aki nem az eszével és értelmével, hanem a szívével és érzelmeivel, indulataival politizál. Az élő. Annrássy talán kelleténél jobban törődött a gáncsolódással; a meg- dicsőült Andrássy azonban nyugodtan néz le csillaghonából alant küzködő honfitársaira. Ő nemzetéért élt, nemzetéért dolgozott. — Lánglelke a haza és király egységéért, egyetértéséért, boldogulásáért hevült. Deákkal együtt megmutatta nemzetének és királyának az utat, melyen boldogság és erő jut osztályrészökül. Nem Andrássyn, nem Deákon múlt és nem az ő nagy közjogi művük hibája, ha ez a király és nemzet boldogulásához vezető ut begyepesedik, ha az egyetértés helyét viszály, a bizalom helyét gyanú és féltékenység, hatalmi túlkapás és túlzott érzékenykedés foglalja el, ha a királyi udvar és a szövetséges Ausztria szivéből a magyar államiság teljes elismerése kikopik és ha a magyar politikusok, a hatalomért való versengésben kimerülnek az apró, sokszor nemtelen fogásokban és hazai kortespolitikát folytatva, mint egykor <a fokosnak fénykorában» megfeledkeznek az európai, a világ- politikai szempontokról, megfeledkeznek az Ausztriával kötött államszövetség keretében elfoglalt nagyhatalmi állásunk követelményeiről, amely nagyhatalmi állás fentartá- sára épen magyar faji szempontból van szükségünk és amely követelményekkel elődeink is mindig számoltak, nekünk is mindig számolnunk kell. A holnapi ünnepen, oly sok idő után ismét találkozik király és nemzet a kegyelet munkájában. Andrássy Gyula nagy szolgálatokat „tett királyának és hü fia volt hazájának. 0 volt az, aki a magyar király és a magyar nemzet szivét ezelőtt 40 évvel egymáshoz közel hozta. Most, hogy szobrát leleplezik, ébredjen föl az ő szelleme, az ő hagyománya, az ő politikája és ihlesse meg a király és nemzet szivét, mert a magyar király és a magyar nemzet egymásra vannak utalva; nagyságuk, szerencséjük, boldogságuk egymás megértésén alapszik. F. M. Képviselő-testületi ülés. Szekszárd r. t. város képviselő-testülete f. hó 27-én ülést tartott Döry Pál alispán elnöklete alatt. Az ülés egyedüli tárgya a rendőr- alkapitány választása volt. Elnök üdvözölvén a megjelent képviselőket, 4 bizalmi férfi választását rendeli el a választás ellenőrzésére. Evégből megválasztattak Boda Vilmos, Szondy István, Török Béla és Stann István. A kandidáló bizottságba elnöklő alispán Órffy Lajos és Wosinsky Mór képviselőket, a közgyűlés pedig Boda Vilmost és Tóth Károlyt választotta be. A jelölő bizottság a magasabb kvalifikációt tartván első sorban szem előtt, a 14 pályázó közül dr. Szászy József, Rácz József, Mehrfelsz Lajos, Szepesi János pályázókat kandidálta. A szavazatszedő bizottságba beválasztattak Boda Vilmos elnöknek, Janosits Károly jegyzőnek, Ujj János és Nagy János Prantner bizalmi férfiúnak. Erre Döry Pál elnök elrendelte a titkos szavazást, melynek eredménye a következő volt: Beadatott összesen 105 szavazat. Ebből Rácz József kapott 75-öt, dr. Szászy József 16-ot, Mehrfelsz Lajos és Szepesi János 7—7 szavazatot. Eszerint Rácz József p. ü. számvizsgálót megválasztott rendőralkapitánynak jelenti ki az alispán, majd felhívja az eskü letételére. Rácz József megköszöni a képviselő-testület előlegezett bizalmát, ígéri, hogy egész tudását a város felvirágozására fogja használni s. nehéz munkája teljesitéséhez kéri a képviselők szives támogatását. Végül Döry Pál alispán bezárva a választó közgyűlést, meleg szavakban fejezvén ki köszönetét a képviselő-testület részéről a tapasztalt higgadt, mérsékelt magatartásért, egyúttal biztosítja a képviselő-testületet jóindulatáról és hogy mindig kész örömmel működik közre a város felvirágoztatása körül. A rendőralkapitányi állás eképen betöltetvén kérdjük: micsoda értelme és célja van annak a felebbezésnek, mely az alispánnak a választó közgyűlést kitűző rendelete ellen beadatott. — Lehet-e arról komolyan beszélni és érvelni, hogy miután a belügyminiszter csupán az állás szervezését rendelte el, de nem egyúttal annak betöltését, — hogy nem volt helyes az alispántól 1906 december 2. a választásnak kiírása. Ha a belügyminiszter elrendeli az állás sürgős szervezését — ebben világosan benne van, hogy annak sürgős betöltését is kívánja. Avagy van valaki, aki azt hiszi, hogy a belügyminiszter a város felebbezése folytán megsemmisíti majd az alispán intézkedését és a választást — mert az alispán pontosan végrehajtotta a miniszter határozatát. Világos, hogy a felebbezésnek, mint már megírtuk, nincsen más célja, mint a huza-vona, mint az ujj- huzás a felettes hatóságokkal. Erre pedig kár az időt és a munkát fecsérelni — amikor már hasznosabb és fontosabb ügyek elintézésére és napirendre tűzésére nem jut idő. Szekszárd r.-t város 1907. évre összeállított legtöbb adóífízetőinek névsora, akik a képviselőtestület tagjai lesznek. Rendes tagok: Alapítványi urodalom Kor. 6958-90 örffy Lajos 1516-42 Szeremley Lajos 1432-22 Dr. Hangéi Ignác 1374-84 Tóth Károly 1314-48 Dr. Leopold Kornél 1290-40 Báró Schell József 1271-88 Dr. Steiner Lajos 1026-64 Mehrverth Ferenc 1007-92 Szekszárdi Casinó 1007-02 Mayer János 1005-79 Dr. Káldi Gyula 946-— Dr. Pirnitzer Béla 859-22 Schmideg Mór 833-20 Pirnitzer Antal 757-32 Pirnitzer Manó 757-43 Szondy István 729-74 Adler Nép. János 719-21 Dr. Haidekker Béla 686-56 Wolf Henrik 675-43 Dr. Drágíts Imre 670-34 Ujfalusy Imre 623.28 Szeghy Sándor 612-70 Ágoston István 584-40 Leicht Lajos 564-33 Boda Vilmos 546-80 Özv. Mártin Ferencné 538.83 Salamon Ármin 537-43 Dr. Albersz Rezső 534‘12 Leopold Sándor 525-26 László Lajos 515-38 Róth Ferenc 502-90 Török Béla 496-76 Stokinger János 484-14 Abaffy Gyula 469-76 ÖZv. Salamon Lipótné 451-8+ Szinger Viktor 450-74 Wosinsky Mór 446-88 Hauk Antal 444-00 Dr. Szászy Endre 443-47 Kamarás Béla 442-96 Stann István 439-63 nak) III. Endre király hűséges szolgálataikért több mosoni várjobbágy Budej nevű birtokát adományozza. Fivérük, Aladár, mint a «király hűséges katonája», Adorján vára alatt elesett. Érdekesen közli az adománylevél az okot is, a miért e mosoni várjobbágyok birtokukat elvesztették. Mikor ugyanis Henrik bán fia, János mester 1292 őszén III. Endrét letartóztatta és a király őrizetét Nikkel, Lubián és Kornél várjobbágyokra bízta, ezek a fogoly királyt különféle méltatlanságokkal illették. Ezen kihágásaikért vesztették el jószágukat, mely a Pécz nemzetség Péter, László és János tagjaira szállott. Ivánka fiai közül László, ki Hrussoi név alatt is előfordul, birtokairól és lakóhelyéről elnevezve, amelyen a vár állott, Csák Máté nádornak privigyei várnagya s 1308-ban már Comes volt. Egy öreg nénjét, Vecsei Bertalannak a Pécz nemzetségből származó özvegyét nagy szeretettel tartotta, ápolta és oltalmazta. Ezért az özvegy őt fiának fogadta és néhai férje BánJceszi nevű, nyitramegyei szerzett birtokát a nyitrai káptalan kiküldött tanúi előtt Lászlónak hagyományozta. Róbert Károly iránt való hűségéért szomorú fordulatot vett Csák Mátéhoz való viszonya Hrussoi Lászlónak. Elfogta a kényur őt, bebörtönözte, nyomorultul sanyargatta és elpusztította összes birtokait. Hogy magát a gyötrel- mes fogságból megszabadíthassa, a melyben egyik ujját is elvesztette, 3000 márkát fizetett. Ezért az utód nélkül elhalt Vecsei Bertalannak és Orbánnak javait Hrussoi Lászlónak!adományozta 1317-ben Róbert Károly király. Ezen adomány Nyitra és Pozsony vármegyékben fekvő tizenhárom községből állott. — Hrussoi László örökösök nélkül halt meg s javait oldalrokonai öröklék. Ivánka comes másik fia : János is, mint katona szolgálta Róbert Károly királyt, kinek érdekében a lázadó Kopasz nádor és fivérei ellen Adorján várát ostromolta", ahol 3 nemes csatlósával együtt nyillövések és kardcsapások által halálos sebet kapott. Ezen János leszármazol a Csuziak. A szintén Adorján vára alatt elesett Aladárnak két fia volt: Tamás «dictus Rufus» 'és Miklós «dictus Orros». Ezek a győri püspökkel kötött egyezség alapján egy-egy soproni és győri birtokukért a pécsegyházmegyében Baranya- vármegyében fekvő Görcsöny nevű birtokot szerezték meg s Róbert Károly királytól azon szabadalmat nyerték, mely szerint a megyei bíróság, főispánok, szolgabirák ítélkezései alól fel vannak mentve s minden üg}mkben közvetlen a király hatósága alá tartoznak. Orros Miklós a hontmegyei főispánságon kívül a drégelyi várnagyság hivatalát is viselte. Birtokait fivérével Vörös Tamással együtt Pest megyében is gyarapítja, hol Kunch pest-ujhegyi esküdt polpártól 200 márkáért megvette Kö- pösd és Baáb birtokot. Nagyon érdekesek e két birtokra vonatkozó okmányok. A köpesdi birtokot 1267. évben IV. Béla király Kunch szombati bírónak és testvéreinek adományozza, miután az a tatárjárás óta lakatlanná vált. Ugyanezen Kunch kapta IV. Béla királytól 1268-ban a Baáb birtokot is. Orros Miklós 1340 után már nem fordult elő az okmányokban s ezentúl már csak Vörös Tamás, a csejtei várnagy viszi a családi ügyeket tovább. Vörös Tamás hűségesen szolgálta Róbert Károly királyt, kinek Lajos fiánál gyermeksége óta oldala mellett volt. Érthető tehát, hogy midőn I. Lajos király, atyja halála után trónra került, neki is kegyeltje volt Vörös Tamás, kinek 3 nagy birtokot adományozott s iránta való kegyét azzal is kimutatta, hogy egyik nagy Váltók leszámítolása •• Kölcsön- ingatlanokra •• Előleg árukra, sorsjegyekre, értékpapírokra •• Jelzálogkölcsönök konvertálása Szekszárd, Széchenyi-utca 64©-ili szám Távirati cim : Generáli, Szekszárd 9940. sz. cheque-számla a A Trieszti Általános Biztositó Társaság (Generali) kötvény- kiáyitási joggal felruházott : .. — főiigjmöksége ———— m. kir. postatakarékpénztárnál
