Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1906-12-02 / 49. szám
TOLNA VARMEGYE. 1906. december 2. Slezinger Ignác 437-28 Szekszárdi Takarékpénztár 431-40 Fejős Károly 422-22 Tótth Ödön 420-60 dr. Müller Ferenc 416-88 Hirschfeld Mór 406-88 dr. Beöthy Károly 398-32 dr. Tanárky Árpád 398- — Fischof Mór 385-28 dr. Horváth Jenó 366-02 dr. Spányi Leó 358-60 Kiss Károly 340-77 özv. Fördös Vilmosné 337-72 Fischof Károly 337-72 Molnár József 336 60 Szászy Antal 324-53 Molnár Mór 321 -63 Kiinger Ferenc 309-40 Bodnár István 308-08 dr. Mayer Gyula 304 82 Fejős Imréné 301-18 dr. Herceg Gyula 299-50 Reichl Sándor 283-56 Ettenberger Lajos 281-24 Reich Ármin 280 60 Müller Bernát szatócs 279-55 Póttagok: dr. Kramolin Gyula 274-— Tihanyi Domokos 273-70 Hayt Gábor 270-39 dr. Gulyás József 270-Tolnám. Tak. és Hitelbank 267.91 dr. Fent Ferenc 267-64 Fekete Mihály 263-20 Krammer János 258-26 Seiner János 255-68 Krón Salamon 252-10 Fleischer Ödön 250-63 Steiner Lipót 249-64 Mehrwerth Lajos 24L61 Hirschfeld Ignác 240-90 ifj. Tóth Pál 240-26 özv. Ferdinánd Józsefné 235-80 Hívért Ignác 235-37 KÖZSÉGI ÉLET. DÖbrŐkÖZ község még a múlt évben elhatározta, hogy községi orvosi állást szervez, mert a dombóvári körorvosi körben, amelybe jelenleg tartozik, közegészségi érdekeit kellőleg meg nem óvhatja. Döbrököz a körorvosi székhelytől 13 kilométer távolyságra van és a kör lakosainak száma már 1900-ban 12824 volt; ezen kívül figyelembe veendő, hogy Döbrököz lakossága, mely 1900-ban 3939 főnyi volt, azóta csak születés utján 356-tal szaporodott. Kívánatos tehát, hogy a községnek saját községi orvosa legyen. Minthogy erre vonatkozó határozata csak alaki okokból nem volt foganatosítható, a község képviselőtestülete azt kéri, hogy hocsáttassék ki a dombóvári orvosi körből, melynek költségeihez 280 koronával járul. A közegészségügy fejlesztése szempontjából kívánatos, hogy a község kérelme teljesedésbe menjen. Állategészségügy. Kölesden és Dunaszent- györgyön a sertésvész megszűnt. Elhullott 23, illetve 98 darab sertés. — Szemcséden és Tamásiban a sertésvész megállapittatott. — Kölesden a lépfene föllépett. — Szekszárdon a sertésvész szőrvánjms jeleggel megállapittatott. Győré községben a lemondott Láng Jakab biró helvére egyhangúlag Tóth István választatott meg. A szekszárdi járványról. A városunkban pusztító vörheny-járvány körüli hatósági eljárásra megdöbbentő világítást vet két orvosi beadvány, melyek egyikét a vármegyei tiszti főorvos, másikát a központi járási orvos intézte Döry Pál alispánhoz. A tiszti főorvos azt jelenti, hogy a Szek- szárd r. t. város területén uralkodó vörheny tovaterjedésének meggátlása céljából alakult járvány-bizottság azon tagasztalatra jutott, hogy az általa javasolt óvintézkedések Szekszárd r. t. város hatósága által nem a kellő gyorsasággal hajtatnak végre ; nevezetesen a nov. 17 én tartott ülés határozatai csak nov. 21-én közöltettek a város polgármesterével, a járvány-bizottság ama határozata pedig, hogy a ragályos betegséggel fertőzött házak 8 utcabiztossal vizsgáltassanak : meg nem történt; máig is csak 5 utcabiztos működik; végre, hogy az utcabiztosok működése a csendőrség által ellenőriztessék, végre nem hajtatott. A járvány-bizottság megbízásából kéri az alispánt, hogy Szekszárd r. t. város polgár- mesterét szigorúan utasítsa, hogy a bizottság által szükségesnek talált intézkedéseket szigorúan és kellő gyorsasággal hajtassa végre. Dr. Dragics Imre tb. tiszti főorvos, központi járási orvos pedig előadja, hogy a járvány-bizottság megalakulván, magát a Szekszárdon lakó összes orvosokkal kiegészítette és az alispán által elrendelt óvóintézkedések mikénti végrehajtását tárgyalás alá vette és ennek folyományaként az egész várost átvizsgálás végett 9 orvos között felosztotta. Továbbá elhatározta a bizottság, hogy az el nem különíthető vörhénybetegek a járványkórházban ápoltassanak és ha ez nem lenne elegendő azok befogadására, annak kibővítését is elvben elfogadta. perének tárgyalását magának tartotta fenn. Még Nagy Lajos királylyal is birtok cserét köt. — Három fia volt: László, István és Péter. A két előbbi 1364. és 1369. éveken túl már nem fordulnak elő az okmányokban s igy csakis Péternek jutott a későbbi időben jelentősebb szerep. A Pécz nemzetség e Péter nevű tagja Nyitra megye főispánja volt. Ő is atyja, Vörös Tamás nyomdokain haladt, újabb és újabb birtokot vesz, cserél, hitbérrel és hozománynyal gyarapítja javait. Zsigmond királylyal korán, még koronázása előtt keres érintkezést. Már 1387 február 10-én kap tőle, mint brandenburgi őrgróftól és Magyarország ura és kapitányától Chinorán birtokról adományt* és ezen év végén a nyitra- megyei Egerszeg birtokról. Ez okmányokban felváltva a Vecseieőri, Nadlányi és Nadányi neveket használja. Házassága nagy befolyással volt családja jövőjének alakulására. A már említett Vörös Ábrahámnak dédunokáját, Cseklészi Anglist vette ’nőül, aki — mivel fivére nem volt — nővéreivel együtt atyja, Cseklészi Miklós javaiban Lajos király és Mária királynő kegyelméből fiúsítást nyert és igy a házasságba hozomány és leánynegyed helyett nagy kiterjedésű jószágokat vitt. A cseklészi-javak állagában azonban csakhamar lényeges változás állott be. Zsigmond király 1392 március 26-án Appony nevű királyi várat Kovarcz és Lehota birtokokkal, továbbá Pereszlény és Körtvélyessel, melyeket Appony varához csatolt, átadja Cseklészi Miklós leányainak vagyis Eöri Péternének, Thuróczi Benedek- nének és Vesszös Tamásnénak és átvette ezektől cserébe a cseklészi várat a birtok harmadrészével, két vámmal, Vörösvár felével és Beke birtokkal és pozsonyi nagy házat tartozékaival, a récsei szőlőt, a dunai vámot és a városon kívül lakó jobbágyokat. Valószínű, hogy a csere létrehozásában Eöri Péternek nagy része volt, kit az Ivánka leszármazóinál mutatkozó azon állandó törekvés vezethetett, hogy birtokait egymáshoz közelebb hozva, lehetőleg tömöritsék. 1395 április 21-én megosztoznak a cseklészi javakban az időközben özvegygyé vált Eöri Péter, Thuróczi Benedek és Veszös Tamás, mivel Appony vára és tartozékai «sina recta et A Szekszárdon lakó orvosok f. hó 3-án és 4-én házról-házra járva az egész várost átvizsgálták és 45 vörheny és 7 roncsoló torok- lobos beteget találtak, kik közül csupán egy újabb vörhénybeteg nem állott orvosi kezelés alatt és egy régibb enyhe lefolyású vörheny- eset pedig nem lett bejelentve. A járvány-bizottság elhatározta, hogy a vörhenybetegek a városházán egy rovatos névlajstromban nyilvántartassanak, úgy mint az a difteriás betegekre elő van Írva, hogy létszámuk, gyógyulásuk, vagy elhalálozásuk bárki által ellenőrizhető legyen. Továbbá elhatároztatott, hogy az alispán által elrendelt óvó intézkedések kinyomassanak és az utca-biztosok, csendőrök és a vörheny beteges családok között kiosztassanak. Öt rendőrnek utcabiztosként való kiküldetése az előirt feladatok teljesítésére a járványbizottság által elégtelennek tartatott, elhatároztatott, hogy a vörheny és difteriás betegek lakásai az elkülönítési tilalom és a többi óvó intézkedésekre nézve a csendörség által is ellenőriztessenek, mi célból élhatároztatott, hogy a vörheny betegek névsora necsak a rendőrökkel, hanem a csendőrökkel is naponként közöltessék. A vörhenyben elhaltak temetésén a minisztráns- gyermekek megjelenése is eltiltatott. Továbbá elhatározta a járv. bizottság, hogy a tej és készítményeinek kivitele a vörhenyes házakból megtiltasséh, úgy mint az a difteriás házaknál eltiltva van. Ezen tilalom ellenőrzésével szintén az utcabiztosok bízattak meg, e célból a vörhenybetegek névsora a tejcsarnok kezelőjével is közöltetni határoztatott. Arról panaszkodik a járási orvos, hogy habár az orvosok és a jvbizottság hatáskörükben minden lehetőt megtettek a járvány elfojtására mégis az óvóintézkedések oly lassan és oly közönynyel hajtatnak végre, hogy azok sikerre vezetését majdnem lehetetlenné teszi. Hogy az alispán által a vörheny járvány megszüntetése végett f. hó 1-én kibocsátott rendeletnek kívánt sikere még nem volt, az a járványbizottság véleménye szerint a végrehajtó hatóság lanyhasága, erélytélensége és lassúságának tulajdonítható. Arra kéri tehát a járásorvos az alispánt, hasson oda, hogy «az elrendelt óvóintézkedések a végrehajtó hatóság és közegek által nagyobb serénységgel, lelkiismeretesebb pontossággal és nagyobb ügybuzgalommal foganatosíttassanak. A tiszti főorvos és járási orvos szinte megsemmisítő kritikát mondanak Szekszárd városának a járvány elfojtására irányuló eljáráequali divisione» célszerűen nem használhatók. Az osztály keresztülvitelét a sógorok Eöri Péter mesterre bizták, ki a cseklészi javakban a következő, értékben egyenlő csoportokat állította fel: 1. Körtvélyes és Pereszlény. 2. Kovarcz vámszedési joggal és egy malommal a Nyitra folyón és a majorsági művelés alatt álló Urfölde nevű terület felé. 3. Appony vára, Appony, Polyanka, Le- hotka birtokok, a Kovarci Urfölde féle és az Apponyi szőlőkből járó földesúri borrész. Először Thuróczy Benedeké volt a választás. Ő Körtvélyest és Pereszlényi szerezte meg. Tamás a kovarci részt választotta. Appony vára a hozzá csatolt részekkel Eöri Péternek és fiai Tamás és Miklósnak maradt tehát. A régibb szerzeményű Pécz nemzetségű javak igy egyesültek a Cseklészi birtokok egy részével és központot nyertek Appony várában És ezen osztály és szerzemény Ivánka Comes, helyesebben Vörös Tamás utódainak az idők folyamán sokszor változott nevét is végleg megállapította. Mert bár Péter még inkább az Eöri nevet használja, és fiai Tamás és Miklós még SOfOD JOOOS Képes Kópiára szerdán jelenik mes
