Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1906-12-02 / 49. szám

TOLNA VARMEGYE. 1906. december 2. Slezinger Ignác 437-28 Szekszárdi Takarékpénztár 431-40 Fejős Károly 422-22 Tótth Ödön 420-60 dr. Müller Ferenc 416-88 Hirschfeld Mór 406-88 dr. Beöthy Károly 398-32 dr. Tanárky Árpád 398- — Fischof Mór 385-28 dr. Horváth Jenó 366-02 dr. Spányi Leó 358-60 Kiss Károly 340-77 özv. Fördös Vilmosné 337-72 Fischof Károly 337-72 Molnár József 336 60 Szászy Antal 324-53 Molnár Mór 321 -63 Kiinger Ferenc 309-40 Bodnár István 308-08 dr. Mayer Gyula 304 82 Fejős Imréné 301-18 dr. Herceg Gyula 299-50 Reichl Sándor 283-56 Ettenberger Lajos 281-24 Reich Ármin 280 60 Müller Bernát szatócs 279-55 Póttagok: dr. Kramolin Gyula 274-— Tihanyi Domokos 273-70 Hayt Gábor 270-39 dr. Gulyás József 270-­Tolnám. Tak. és Hitelbank 267.91 dr. Fent Ferenc 267-64 Fekete Mihály 263-20 Krammer János 258-26 Seiner János 255-68 Krón Salamon 252-10 Fleischer Ödön 250-63 Steiner Lipót 249-64 Mehrwerth Lajos 24L61 Hirschfeld Ignác 240-90 ifj. Tóth Pál 240-26 özv. Ferdinánd Józsefné 235-80 Hívért Ignác 235-37 KÖZSÉGI ÉLET. DÖbrŐkÖZ község még a múlt évben elha­tározta, hogy községi orvosi állást szervez, mert a dombóvári körorvosi körben, amelybe jelenleg tartozik, közegészségi érdekeit kellőleg meg nem óvhatja. Döbrököz a körorvosi szék­helytől 13 kilométer távolyságra van és a kör lakosainak száma már 1900-ban 12824 volt; ezen kívül figyelembe veendő, hogy Döbrököz lakossága, mely 1900-ban 3939 főnyi volt, azóta csak születés utján 356-tal szaporodott. Kívá­natos tehát, hogy a községnek saját községi orvosa legyen. Minthogy erre vonatkozó hatá­rozata csak alaki okokból nem volt foganato­sítható, a község képviselőtestülete azt kéri, hogy hocsáttassék ki a dombóvári orvosi körből, melynek költségeihez 280 koronával járul. A közegészségügy fejlesztése szempontjából kívá­natos, hogy a község kérelme teljesedésbe menjen. Állategészségügy. Kölesden és Dunaszent- györgyön a sertésvész megszűnt. Elhullott 23, illetve 98 darab sertés. — Szemcséden és Tamási­ban a sertésvész megállapittatott. — Kölesden a lépfene föllépett. — Szekszárdon a sertésvész szőrvánjms jeleggel megállapittatott. Győré községben a lemondott Láng Jakab biró helvére egyhangúlag Tóth István választatott meg. A szekszárdi járványról. A városunkban pusztító vörheny-járvány körüli hatósági eljárásra megdöbbentő világí­tást vet két orvosi beadvány, melyek egyikét a vármegyei tiszti főorvos, másikát a központi járási orvos intézte Döry Pál alispánhoz. A tiszti főorvos azt jelenti, hogy a Szek- szárd r. t. város területén uralkodó vörheny tovaterjedésének meggátlása céljából alakult járvány-bizottság azon tagasztalatra jutott, hogy az általa javasolt óvintézkedések Szekszárd r. t. város hatósága által nem a kellő gyorsasággal hajtatnak végre ; nevezetesen a nov. 17 én tar­tott ülés határozatai csak nov. 21-én közöltet­tek a város polgármesterével, a járvány-bizott­ság ama határozata pedig, hogy a ragályos be­tegséggel fertőzött házak 8 utcabiztossal vizs­gáltassanak : meg nem történt; máig is csak 5 utcabiztos működik; végre, hogy az utcabizto­sok működése a csendőrség által ellenőriztes­sék, végre nem hajtatott. A járvány-bizottság megbízásából kéri az alispánt, hogy Szekszárd r. t. város polgár- mesterét szigorúan utasítsa, hogy a bizottság által szükségesnek talált intézkedéseket szigo­rúan és kellő gyorsasággal hajtassa végre. Dr. Dragics Imre tb. tiszti főorvos, köz­ponti járási orvos pedig előadja, hogy a jár­vány-bizottság megalakulván, magát a Szek­szárdon lakó összes orvosokkal kiegészítette és az alispán által elrendelt óvóintézkedések mi­kénti végrehajtását tárgyalás alá vette és ennek folyományaként az egész várost átvizsgálás végett 9 orvos között felosztotta. Továbbá el­határozta a bizottság, hogy az el nem külö­níthető vörhénybetegek a járványkórházban ápoltassanak és ha ez nem lenne elegendő azok befogadására, annak kibővítését is elvben elfogadta. perének tárgyalását magának tartotta fenn. Még Nagy Lajos királylyal is birtok cserét köt. — Három fia volt: László, István és Péter. A két előbbi 1364. és 1369. éveken túl már nem for­dulnak elő az okmányokban s igy csakis Péter­nek jutott a későbbi időben jelentősebb szerep. A Pécz nemzetség e Péter nevű tagja Nyitra megye főispánja volt. Ő is atyja, Vörös Tamás nyomdokain haladt, újabb és újabb bir­tokot vesz, cserél, hitbérrel és hozománynyal gyarapítja javait. Zsigmond királylyal korán, még koroná­zása előtt keres érintkezést. Már 1387 február 10-én kap tőle, mint brandenburgi őrgróftól és Magyarország ura és kapitányától Chinorán birtokról adományt* és ezen év végén a nyitra- megyei Egerszeg birtokról. Ez okmányokban felváltva a Vecseieőri, Nadlányi és Nadányi neveket használja. Házassága nagy befolyással volt családja jövőjének alakulására. A már említett Vörös Ábrahámnak dédunokáját, Cseklészi Anglist vette ’nőül, aki — mivel fivére nem volt — nővéreivel együtt atyja, Cseklészi Miklós javai­ban Lajos király és Mária királynő kegyelméből fiúsítást nyert és igy a házasságba hozomány és leánynegyed helyett nagy kiterjedésű jószá­gokat vitt. A cseklészi-javak állagában azonban csak­hamar lényeges változás állott be. Zsigmond király 1392 március 26-án Appony nevű királyi várat Kovarcz és Lehota birtokokkal, továbbá Pereszlény és Körtvélyessel, melyeket Appony varához csatolt, átadja Cseklészi Miklós leányai­nak vagyis Eöri Péternének, Thuróczi Benedek- nének és Vesszös Tamásnénak és átvette ezek­től cserébe a cseklészi várat a birtok harmad­részével, két vámmal, Vörösvár felével és Beke birtokkal és pozsonyi nagy házat tartozékaival, a récsei szőlőt, a dunai vámot és a városon kívül lakó jobbágyokat. Valószínű, hogy a csere létrehozásában Eöri Péternek nagy része volt, kit az Ivánka leszármazóinál mutatkozó azon állandó törekvés vezethetett, hogy birtokait egymáshoz közelebb hozva, lehetőleg tömöritsék. 1395 április 21-én megosztoznak a cseklészi javakban az időközben özvegygyé vált Eöri Péter, Thuróczi Benedek és Veszös Tamás, mi­vel Appony vára és tartozékai «sina recta et A Szekszárdon lakó orvosok f. hó 3-án és 4-én házról-házra járva az egész várost át­vizsgálták és 45 vörheny és 7 roncsoló torok- lobos beteget találtak, kik közül csupán egy újabb vörhénybeteg nem állott orvosi kezelés alatt és egy régibb enyhe lefolyású vörheny- eset pedig nem lett bejelentve. A járvány-bizottság elhatározta, hogy a vörhenybetegek a városházán egy rovatos név­lajstromban nyilvántartassanak, úgy mint az a difteriás betegekre elő van Írva, hogy létszámuk, gyógyulásuk, vagy elhalálozásuk bárki által ellenőrizhető legyen. Továbbá elhatároztatott, hogy az alispán által elrendelt óvó intézke­dések kinyomassanak és az utca-biztosok, csendőrök és a vörheny beteges családok között kiosztas­sanak. Öt rendőrnek utcabiztosként való kikül­detése az előirt feladatok teljesítésére a járvány­bizottság által elégtelennek tartatott, elhatároz­tatott, hogy a vörheny és difteriás betegek lakásai az elkülönítési tilalom és a többi óvó intéz­kedésekre nézve a csendörség által is ellenőriz­tessenek, mi célból élhatároztatott, hogy a vörheny betegek névsora necsak a rendőrökkel, hanem a csendőrökkel is naponként közöltessék. A vörhenyben elhaltak temetésén a minisztráns- gyermekek megjelenése is eltiltatott. Továbbá elhatározta a járv. bizottság, hogy a tej és készítményeinek kivitele a vörhenyes házak­ból megtiltasséh, úgy mint az a difteriás házaknál eltiltva van. Ezen tilalom ellenőrzésével szintén az utcabiztosok bízattak meg, e célból a vör­henybetegek névsora a tejcsarnok kezelőjével is közöltetni határoztatott. Arról panaszkodik a járási orvos, hogy habár az orvosok és a jvbizottság hatáskörük­ben minden lehetőt megtettek a járvány elfojtá­sára mégis az óvóintézkedések oly lassan és oly közönynyel hajtatnak végre, hogy azok sikerre vezetését majdnem lehetetlenné teszi. Hogy az alispán által a vörheny jár­vány megszüntetése végett f. hó 1-én kibocsá­tott rendeletnek kívánt sikere még nem volt, az a járványbizottság véleménye szerint a végre­hajtó hatóság lanyhasága, erélytélensége és lassú­ságának tulajdonítható. Arra kéri tehát a járás­orvos az alispánt, hasson oda, hogy «az elren­delt óvóintézkedések a végrehajtó hatóság és közegek által nagyobb serénységgel, lelkiismerete­sebb pontossággal és nagyobb ügybuzgalommal fo­ganatosíttassanak. A tiszti főorvos és járási orvos szinte megsemmisítő kritikát mondanak Szekszárd városának a járvány elfojtására irányuló eljárá­equali divisione» célszerűen nem használhatók. Az osztály keresztülvitelét a sógorok Eöri Péter mesterre bizták, ki a cseklészi javakban a következő, értékben egyenlő csoportokat állí­totta fel: 1. Körtvélyes és Pereszlény. 2. Kovarcz vámszedési joggal és egy malommal a Nyitra folyón és a majorsági mű­velés alatt álló Urfölde nevű terület felé. 3. Appony vára, Appony, Polyanka, Le- hotka birtokok, a Kovarci Urfölde féle és az Apponyi szőlőkből járó földesúri borrész. Először Thuróczy Benedeké volt a válasz­tás. Ő Körtvélyest és Pereszlényi szerezte meg. Tamás a kovarci részt választotta. Appony vára a hozzá csatolt részekkel Eöri Péternek és fiai Tamás és Miklósnak maradt tehát. A régibb szerzeményű Pécz nemzetségű javak igy egyesültek a Cseklészi birtokok egy részével és központot nyertek Appony várában És ezen osztály és szerzemény Ivánka Comes, helyesebben Vörös Tamás utódainak az idők folyamán sokszor változott nevét is végleg meg­állapította. Mert bár Péter még inkább az Eöri nevet használja, és fiai Tamás és Miklós még SOfOD JOOOS Képes Kópiára szerdán jelenik mes

Next

/
Thumbnails
Contents