Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1906-08-19 / 34. szám
2 TOLNA VÁRMEGYE. miniszterhez köszönő fölirat intéztetik. E tételnél Bartal Béla fölszólalt és megköszönve az irányában kifejezett elismerést, hangsúlyozta, hogy a baja—báttaszéki híd létrejötteért az érdem Tolnavármegyét illeti, mert a megye kezdeményezésére csatlakozott az akcióhoz Baja és Pécs. Szekszárd is nagy mértékben meg fogja érezni kedvező hatását e hídnak, mely ha meg lesz, javulni fog a teherforgalom és akkor az államnak a Szekszárd—pesti forgalom és összeköttetés javítását is jobban kell fejleszteni. Egyúttal fölhívja a vármegye figyelmét a dunai forgalom fejlesztésének szükségessé éré és e célból a Vukovár—szamáczi csatorna létesítésére, melynek kihatása rendkívül üdvös volna a Duna forgalmára, mert azt 470 kilométerrel megrövidítené. Nyilatkozik a Duna—Tisza csatornáról is, melyet óriási költségeinél fogva rentábilisnak nem mondhat. Ezen kívül attól kell tartani, hogy e csatorna megépítése következtében a mi Dunánk vízállása tetemesen leszáll ! és a forgalom csak átrakodással lesz eszközölhető, mi már mostanában is megtörténik kis víznél. tiimontsits Elemér biztosítja a szónokot, hogy e vármegye közgyűlése mindig meleg támogatásban fogja részesíteni az ő közhasznú, közgazdaságunk fejlesztésére törekvő inditvá- nyait és kezdeményezéseit. A latin és görög nyelv törlésére vonatkozó indítvány elfogadtatott azzal a módosítással, hogy a latin nyelv tanulása csak redukáltassék a gimnáziumban ; a választói jogra vonatkozó pedig azzal a módosítással, hogy abból — az ingitványozó hozzájárulásával — a szavazati jogra vonatkozó rész, miután az erre vonatkozó törvényjavaslat már készül — kikapcsol- tassék ; az izraelita vallásnak a főrendiházban leendő képviseltetése ügyében fölirat megy az országgyűléshez, megtoldva azzal, hogy ezzel egyúttal szerveztessék az izr. egyház. Kossuth Lajos ‘arcképe a vármegyei székház gyülésterme szánjára'— a jövő évi költség- vetés keretében megfestetik. * Grünwald Lajosnak szó szerint már ismertetett indítványa, miután Grünwald Lajos e gyűlésen jelen nem volt, Jeszensky Andor fölszólalására levétetett a napirendről. Következtek a körlevelek. A nemzetiségi izgatások fékezése, Budapesten egy m. katonai földrajzi intézet fölállítása és a kóborcigányok megrendszabályozása tárgyában fölirat intéztetik a kormányhoz. A pécs—pécsvárad—bátaszéki h. é. vasút segélyezése — miután a megye erre alappal nem rendelkezik, megtagadtatok. A közutakra vonatkozólag fölirat intéztetik a keresk, miniszterhez és a főispán föl- hivatik, hogy a vármegye kérelmét küldöttségi- leg tolmácsolja. A szekszárd—bátaszéki h. é. vasút igazgatóságába Dőry Pál alispán és Jeszenszky Andor választattak be. Fork György és Trick János vállalkozóknak 957 K kötbér elengedtetett. A vajta—pálfai ut a vicinális úthálózatba nem vétetett föl. A községi ügyek közül megemlítjük, hogy Ozora községnek a fölvételi dijakat túlságos magasan megállapító határozata, Tolna községnek a marhalevél kezelési dijakra, Gyönk községnek a rendőrök fizetésére, Dunaföldvárnak a marhalevél dijak kezelésére, Tolnának a közgyám fizetésére, Kocsolának ingatlan elajándékozásra, Győré és Máza községnek marhalevél kezelési dijakra, Ozorának kölcsön felvételre vonatkozó határozata érvényen kívül hetyez- tetett. Szekszárd r. t. városnak a csendőrségre vonatkozó közgyűlési határozata jóváhagyatik, de csak azzal a feltétellel, hogy ellene felebbe- zés nem fog beadatni. KÖZSÉGI ÉLET. 19u6 augusztus 19. Miszlán a rk. hitközség kántortanitójává Túrák János szakályi osztálytanító választatott meg. — Kurdon a rk. iskolaszék ujonan megalakult. Elnökök : Hradek Károly (egyházi) és Sass Ferenc (vil.) — Németkéren Kapósig Teréz rk. tanítónő, — Nagyszékelyen Nöthling Dániel ev. ref. tanító nyugdíjaztatok. Kölesden a lépfene megszűnt. Elhullott 1 drb szarvasmarha. — Gyönkön a sertésorbánc megszűnt. Elpusztult 4 darab sertés. — Duna- földváron a sertésvész megszűnt. Elhullott 5 drb sertés. — Felsöiregen a sertésorbánc megszűnt. Elhullott 70 drb sertés. — Ugyancsak Felsöiregen megszűnt a rühkór. Munka után. Most, hogy a csendőrségnek a városi szolgálatra való kirendelése a megvalósulás küszöbén áll, nem lesz érdektelen megemlékezni a gyors elintézésről, melyben ez ügy részesült, úgy hogy azt a f. hó 14-iki megyei közgyűlés Béla érdeme — a baja—bátaszéki hid létesülése alkalmából — jegyzőkönyvben örökittessék meg. Következett a bizottságokban megüresedett helyek betöltése. A Bernrieder József és Jeszenszky Andor elnöklete alatt kiküldött szavazatszedő bizottságnál leadott 69 szóval megválasztattak : a közigazgatási bizottságba Kovács S. Kndre, a központi bizottságba Padi József és Frühwirth Jenő dr. (64 szóval). Közfelkiáltással megválasztatott az állandó választmányba Kovács S. Endre, a lótenyésztési bizottságba elnökül: Perczel József, bizottsági tagul Döry Frigyes. Perczel József hálás szavakban köszönte meg az irányában megnyilatkozó bizalmat és kitüntetést, Ígérve, hogy annak teljes erejéből igyekezni fog eleget tenni a lótenyésztés fejlesztésének előmozdítására, mely célból a vármegye támogatását kéri. — A völgységi járás, mezőgazdasági bizottságába megválasztatott: Fehér Zoltán, a magyarositó bizottságba pedig Magyar Miklós és Bittér Péter. Az esküdtbirósági bizottság kilépő tagjai újból megválasztattak. A miniszteri rendeletek közül megemlítjük, hogy a gazdasági munkás- és cselédlakásokra vonatkozó kiadatott a közig, szakosztálynak; az úthálózatra vonatkozólag fölterjesztés megy a kereskedelmi miniszterhez a varsád—uzdi útvonal meghagyása érdekében ; úgyszintén föl- terjesztés megy hozzá, hogy az útépítési költségekre pótlás engedélyeztessék, hogy nálunk is 16 km. köves ut essék minden 100 négyszög kilométerre. Egyúttal javasoltatik, hogy a mainál olcsóbb utcsinálási rendszerre térjünk át. Simontsits Elemér fölszólalására küldöttség menesztetik a kereskedelmi miniszterhez, hogy a paks—dombóvári ut az állami úthálózatba vétessék föl és elfogadtatott az állandó választmánynak a törvényhatósági utak kiépítésére vonatkozó javaslata. Az iparfelügyelől kerületek beosztása tárgyában fölterjesztés intéztetik a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy Szekszárd székhelylyel uj iparfelügyelőséget létesítsen. A közös hadseregbeli hadadpród iskolánál létesitett megyei alapítványi hely Lindtner Pálnak Ítéltetett oda. Következtek a lapunk múlt számában részletesen ismertetett indítványok, melyek közül Bartal Bélának az ex-lexre vonatkozó indítványa, mint tárgytalanná vált, tudomásul vétetett; éppenigy a küzépdunai áthidalásra vonatkozó is, de azért e kérdés megoldásáért a keresk. maga, szegény és milyen gyönyörűséggel. Mindig rossz voltam hozzá, mindig. Úgy jártam haza, hozzá, mint egy asszonyhoz, akit kötelességből meg kell látogatni még, — a kocsim folyton ott állt a ház előtt, várt. Ő elsápadt, ha látta. — Szegény — mondta az asszony, — nem birt egy korbácsot fogni és magát kiverni a házból ? —• Ez kellett volna — mondta a férfi — de nem birt — az asszony, akinek gyermekei vannak, nem bir ilyet tenni. Méltóság, gőg csak a hetairákban van. Azt hiszed, te megtudnád tenni ? Az asszony a váratlan kérdésre felütötte a fejét. — Én ? kérdezte lassan, hosszan elnyújtva az egytagú szót. Én ? — mondta még egyszer, aztán sietve hozzá tette : — Én az ő helyében megöltem volna magát. Ehhez joga van a becsületes asszonyoknak is. A férfi fölkacagott. — Te sem ölnél meg — mondta nyugodtan. — Aztán lehajolt fölé, egészen az arcára és úgy kérdezte : — Hát mért nem öltél meg már ? — Oh — mondta gúnyosan az asszony — ez más dolog! Mi — és a mi szót erősen hangsúlyozta — nem tartozunk egymásnak hűséggel. — Azt akarod mondani ezzel, hogy te is megcsaitál engem ? — nevetett a férfi. — Gyerek, ostoba ! Én tudom, hogy nem. Én megesküszöm, hogy nem. Akartad, megkisérletted. Tudom, hogy mikor. A napot, az órát tudom. De nem lehetett — az ízlésed, az esztétikád nem engedte. Te — te nem fogsz ez életben rajtam kivíil férfit megcsókolni. Az asszony arca bíborvörös lett ezektől a szavaktól. A fogait összeszoritva, gyűlölködő pillantással mondta: — Gazember. — Igen. De igazam van. Ezen nem lehet változtatni. Megcsaltalak, de soha még asszonyt ilyen komoly célzattal nem csaltak meg, mint én téged. Azért csaltalak meg, mert annyira szerettelek, hogy abba belé kellett volna halnom. Bele is fogok, de még most nem. Később. Még most jó élni, temiattad, téged látni — még kell egy ideig. Hiszen tulajdonképpen ezért születtem, ezért lettem ilyen, a milyen vagyok. Minden ami az én életemben lényeges és nagy történt, azért történt, hogy hozzád eljuthassak. Mert csak te, csak te, csak te vagy az asszony. A többi mind — Az asszony tudta, hogy egy komikus és durva szó következik most, a keztyüs tenyerét hirtelen rászorította a férfi szájára. — És az asszonyok, azt is elmondom neked, hogy milyen ostobák az asszonyok ! Hiszed-e, hogy a legnagvobb része, sőt, ha jól meggondolom, egy se tudta miért szeret volta- képen. Te vagy az egyetlen, aki tudod. Hogy mikkel lehet rájuk hatni 1 Az, hogy művész vagyok, az semmi. De apró külsőségek, szamárságok. A modorosságom, a rossz szokásaim, az, hogy színesen és furcsán beszélek. És — és az is hat, hogy tudják, hogy sok gyermekem van. Nemcsak otthon. Mindenfelé, a legjobb cealádokban. A férj a barátom, faágat, hogy miért nem járok hozzájuk. Furcsa, amikor úgy látom — együtt — az egész osalá- ' dot, csupa közönséges polgári fejek és köztük ül egy faunszáju gyerek az én hegyes füleimmel, az én vékony, fölfelé hajló ujjaimmal olyan, mint egy közéjük pottyant Luciferkölyök. Ez néha olyan, mintha pofonütöttek volna —- máskor meg, lehetetlen nem mulatni rajta. Az embernek eszébe jut, hogy a buta tudósok miket írnak az átöröklésről, a vérszerinti ösztönről. Az apák rendszerint ezeket a gyerekedet szeretik a legjobban — Az asszony már felült. Nem volt fáradt, sem álmos többé. Az ülésen előre hajolva, szinte nyitott ajakkal nézett a férfi arcába és susogva biztatta : — Beszéljen. Beszéljen tovább. — Ezt izgat téged ? — kérdezte a férfi — ez tetszik neked ? — Érdekel — mondta az asszony — csak mondja tovább. — Kacagni való dolog — amint igv sorra
