Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1906-08-19 / 34. szám

1 >06. augusztus 19. TOLNA VARMEGYE. 3 már tárgyalhatta. Molnár Lajos rendőrkapitány a polgármesterrel történt megállapodás folytán folyó hó 9 én megjelent a belügyminisztérium­ban, kérve az előadót a csendőrségi ügynek soronkiviili elintézésére. Az előadó válasza az volt, hogy az elintézés két hónap előtt nem várható, mert ügy a belügyminiszter, mint az államtitkár a költségvetéssel vannak elfoglalva. A rendőrkapitány ekkor gróf Hadik János állam­titkárnál jelentkezett kihallgatásra. Az állam­titkár a rendőrkapitánynak a kérelem során elő­adott nyomós okaira való tekintettel az elő­adót nyomban magához kérette s belebocsát­kozott az ügy tárgyalásába. A tárgyalás folya­mán többször úgy látszott már, hogy az ügy megfeneklik. Az államtitkár keveselte a város 50n/()-nyi hozzájárulását; szó volt róla, hogy az iratok visszaküldetnek a városhoz, hogy aján­latát emelje fel, mert — mint az államtitkár mondá — Szekszárd vagyonos város. A rendőr- kapitány ezt megcáfolni igyekezett, hivatkozva a fillokszera pusztítására, melyet a város csak most kezd kiheverni, továbbá, hogy a város pótadóval fedezi kiadásait. Minthogy az előadó véleményét fentartotta, hogy a hozzájárulás ke­vés, az államtitkár úgy intézkedett, hogy a tár­gyalásokba be kell vonni a városi ügyosztály vezetőjét, dr. Hartl Sándor miniszteri osztály- tanácsost. Mig az osztálytanácsos szobájából a második emeletről az államtitkár fogadó ter­méig ért, a rendőrkapitány alkalmat talált rá, hogy az osztálytanácsost az ügy érdekében kellőleg informálja s igy történt, hogy ez a város ajánlatának elfogadását véleményezte az államtitkár előtt. Erre az államtitkár a város ajánlatához hozzájárult. Minthogy azonban a kincstárra nézve terhes szerződésről volt szó, a belügy­miniszter jóváhagyását is meg kellett szerezni, ami d. u. 5 órára sikerült is. Másnap a rendőr- kapitány újból fölment a minisztériumba, ahol kieszközölte, hogy a rendelet a belügyminiszter által soron kívül aláíratva azonnal Szekszárdim expediáltatott, ahová 11-én délelőtt meg is ér­kezett. Ennek alapján már másnap városi köz­gyűlés hivatott egybe, mely a miniszter rende­letét elfogadta, úgy, hogy 14-én már az ügy a megyei közgyü és előtt volt, mely a város határozatát szintén jóváhagyta. Teljes elismerés illeti még Simontsits Ele­mér vármegyei főjegyző urat, aki a rendkívüli körülményekre való tekintettel, a rendőrkapi­tány kérelmére, a legnagyobb készséggel ígérte meg, hogy Szekszárd város határozatot a 14-iki közgyűlésen tárgyaltatni fogja, amit meg is tett, a város megromlott közbiztonságának helyre­állítására. Ezen gyors elintézés folytán sikerült el­érnünk, hygy Szekszárd városa még ez évben csendőrséghez juthat, holott ellenkező esetben mostanában nem igen számíthattunk volna csendőrségre, mert Szekszárd városát már 15 város megelőzte kérelmével és igy azok óhaj­tása előbb lett volna teljesítendő. Kivándorlás. A kivándorlás Tolnavármegye területéről a nagy munkaidőben sem szűnt meg. Beadatott 143 útlevél-kérelem és kiadatott 146 útlevél; Amerikába 86, Németországba 48, Oroszországba, Romániába Európába Á.— 4. — Külföldről kéretett 6, Szlavóniából 1. Az útleve­let elnyertek között volt kiskorú fiú 22, önálló férfi 12, férfi a családjával 9, 10 felnőtt és 1 kiskorú kísérővel ; férfi a családja hátrahagyá­sával 40; kiskorú leány 16; 1 kiskorú kísérő­vel; cnálló nő 11, 8 kiskorú kísérővel; nő a családjával férje után 35, összesen 33 kiskorú kísérővel. Az egészből kivándorlónak tekinthető 46 és pedig 10 felnőtt és 42 kiskorú kísérővel. Az egyes községek közül adott: Bátaszék, Paks 9, Belecska, Hőgyész 8, Majos 7, Máza, Tolna 6, Pinczehely, Szekszárd 5, Izmény, Te­ve!, Nagyszékely 4, Dunaföldvár, Felsőnána, Gyönk, Gindlicsalád, Kalaznó, Kistormás, Szálka, Udvari, Zomba 3, Bonyhád, Czikó, Győré, Kéty, Koppányszántó, Murga, Miszla, Németkér, Sió- agárd, Sárszentlőrincz 2. Alsónána, Bátaapáti, Bölcske, Bedeg, Dunaszentgyörgy, Fadd, Felső- ireg, Kölesd, Kurd, Kismanyok, Kocsola, Mucsi, Mözs, Magyarkér, Mórágy, Majsamik ósvár, Nagykónyi, Szárazd, Szedres, Tolnanémedi, Tamási, Várdomb, Váralja 1 — 1 kivándorlót. hírek. — A király születésnapja A király 76-ik szíiletésnaját városunkban is szokásos módon ünnepelték meg. A középületek és hivatalok fel voltak lobogózva, 9 órakor pedig a belvárosi templomban ünnepi mise volt, melyet Mosgai Sándor s. lelkész végzett segédlettel. A misén résztvettek az összes hivatalok képviselői a hivatalfőnökök vezetése mellett. — Középiskola a szomszédban. A pécs- váradi kerület országgyűlési képviselője : Egry Béla dr. megtette a lépéseket, hogy a járás székhelye : Pécsvárad középiskolát kapjon. In- I tézkedései, minden jel szerint, sikerre vezetnek és az állam áldozatkészségéből nemsokára föl­épül az uj középiskola, mely minden való- ; sziníiség szerint alsófoku ipariskola lesz, amire bizony égető szükség van és aminek a közel­ségnél fogva Tolnamegye is hasznát fogja látni. — Hivatal átvétel. Döry Pál alispán f. hó 13-án érkezett haza szabadságáról, melyet családjával Abbáziában töltött. Az alispán hiva­talát f. hó 15-én vette át Simontsits Elemér főjegyzőtől, aki f. hó 17-én 6 heti szabadságra ment. — Ötvenéves jubileum. Zarubay Ferenc szekszárdi kir. postamester e hó 16 án ülte meg egész csöndben, minden zajtól távol, posta- mesteri hivataloskodásának 50 éves évfordulóját. A még mindig fiatalos kedélyű tisztviselőt ezen a napon nagyon sokan üdvözölték úgy helyből, mint vidékről, ő azonban szerényen kitért az ovációk elől. — Nyugalmazott jogtanár. A magyar jog­tanári kar egyik legerdemesebb és legtehet­ségesebb tagja megvált a katedrától. Harminc évi működés után, munkaereje és szellemi fris- sesége birtokában pihenni kényszerittetett Bors Emil dr., a pécsi jogakadémia hírneves tanára, kit csak az imént jelölt egyhangúlag a kolozs­vári egyetem tanári kara a közjogi tanszékre. A kinevezés persze elmaiadt, mert Bors Emil dr. rendkívül éles tollával és őszintén liberális nyilatkozataival, inkább ellenségeket, mint ba­rátokat tudott gyűjteni és szerezni. Végleges visszavonulása előtt fél évi szabadságra ment és azután Budapestre költözik családjával együtt. — Eljegyzés. Szűcs Ferenc Szekszárd r. t. városi nyilvántartó és helyettes rendőrkapitány e hó 18-án jegyezte el Schivarcz Ilonkát, Schwarcz Keresztély városi pénztári tiszt leányát. — Brüll Nándor fehérvári vasúti tiszt eljegyezte Gold­berger Ida kisasszonyt Szekszárdon. — Az egyházmegyéből. Zichy Gyula gróf pécsi püspök a következő intézkedéseket tette : Müller Károly paksi segédlelkész megmarad eddigi működési helyén. Braun István herceg- szőlősi segédlelkész neveztetett ki helyette pécsi hitoktatóvá és a katholikus legényegylet másod­elnökévé. Tolnai Bertalan ujmisés Hercegsző­lősre, Bende József ujmisés Villányra küldetett segédlelkésznek. Szeitz József villányi segéd­lelkész ugyanezen minőségben Bonyhádra he­lyeztetett át. Fájth Jenő mágocsi segédlelkész és Schéfer József mecsekszabolcsi segédlelkész pécsi székesegyházi segédlelkészekké nevez­tettek ki. Kuhl József baranyabaáni segédlel­kész a Szentmiklóssy-féle jutalmat nyerte el. — Esküvő'. Szenterzsébeti Forster István tabódi földbirtokos, baranyaszentlőrinczi jószág- igazgató Budapesten f. hó 28-án tartja esküvő­jét Karátsonyi Bűivel, dr. Karátsonyi Jenő fő­városi ügyvéd és neje Bárcai Biri leányával. eszembe jut minden. Furcsa, igazán komikus. Hogy hány hódítást köszönhetek például annak, hogy — főzni tudok. Nem úgy hangzik ez, mint valami bohózat-téma ? Egy grófnő egy­szer, aki főzni látott, egy egész társaságban, künn egy hegyi nyaralóban — szinte erővel vitt el magának. Ezt szég}mnlem. Mint egy rongyos diákot bedobott a címeres kocsijába. De érdekes volt. Az asszony hirtelen fölállt és egy ijedfi határozátlan mozdulatot tett az ajtó felé. — Mi az, ki akarsz menni ? — Nem, nem. Csak egy ablakot szeretnék kinyitni. Szörnyű meleg van. A férfi fölnyitotta az ablakot és utána az asszonyra nézett. Szörnyű sápadtnak látta, szinte meg­ijedt tőle. — Valami bajod van ? — Rosszul érzed magad ? — Nem. Dehogy — mondta az — csak folytassa. És a férfi tovább beszélt. Olyan dolgokat, amiktől az asszony erei­ben meghidegült a vér. Leányokról, akik benn élnek a családjukban, asszonyokról, akiknek nagy leányaik vannak. Különös ijesztő és för­telmes dolgokat, amiket kimondani is bűn. De a férfin látszott, hogy nem úgy találta ki és csak keveset adott hozzá a maga fantáziájából. Hogy mindent átélt, mindent megcsinált. A rész­leteket mondta el, a hangulatot, a beszédet, a mozdulatokat. Az asszony pedig hallgatta kimeredt sze­mekkel, ijedten, megkövülve és lesújtva a két­ségbeesésig. — Elég, mondta hirtelen — nem bírom tovább. Fölnyitotta az ajtót, kiment a kocsi folyo­sójára és arccal neki dőlt az ablaküvegnek. Borzasztó helyzetben látta magát. Szereti azt a férfit, aki neki ezeket a dolgokat elmon­dotta Mindent elhitt róla mindig. Mind a rosszat és nemtelent, amit róla az emberek mondtak. De ennyit nem várt, erről fogalma sem volt. Ennyire mentséget hiába akart, hiába kutatott a lázas, fölzaklatot agyával, nem talált. És mégis : hiába minden — ha megvetéssel és le­nézéssel is — szereti azt az embert. Szereti szereti. A vonat füttye egy közeli állomást jelzett. — Valaki kilépett a szomszédos fülké­ből, teljesen felkészülve, hogy kiszálljon a kocsiból. Egy vöröses, alacsony és elhízott férfi volt szemüveggel és a kezében egy kis tás- xával. Nézte az éjszakába bámuló asszonyt, aki valamely titkos vonzástól késztetve, lassan meg­fordult és visszanézett rá. Mit igyunk? ÁGNES­FORRÁS-t, hogy egészségünket megóv­juk, mert csakis a termé­szetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvó­szer. Elsősorban az elsőreudü természetes szénsavas natrontartalmu ásványvizet a MOHAI Számos orvosi szaktekintély által ajánlva. Elismerő nyilatkozatok a forrás leírásának ismertető füzetében olvashatók. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben min­den ketes értékű, mesterségesen szénsavval telitett víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb, hogy az AGNES-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse és hogy bárki által olcsón beszereshető legyen, már a vidéki nagyobb városokban is lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás ■ ■ ■ ■ ■ | eirás;.nak ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelőség. — Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. -■ K6QVCI1 ■ Főraktár : Salamon Testvérek cégnél Szekszárdon. mely ideges gyomorbaj, légcső-, tüdő- gyomor- és bélhurut, csontlágyulás, vese- és hólyagbántalmak eseteiben 26 év óta kitűnő eredménynyel használtatik és ragályos betegségektől, mint typhus choiera megki méltettek azok, akik közönséges ivóvíz helyet, a bacterium-memes mohai ÁGNES- -forrás vízzel éltek. ==

Next

/
Thumbnails
Contents