Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1906-03-11 / 11. szám
XVI. évfolyam. Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre ... 6 .» Negyed évre . . 3 * Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatalon kiviil elfogad Molnár Mór könyvnyomdája és papirkereskedése Szekszárdim. Egyes számok ugyanott kaphatók. 11. szám. Szekszárd, 1906 március II Me^jelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kia.'óhivatat: Szekszárdon, Var-utca 130. sz. Szí rkesztőségi telefon - szám 18. — Kiadóhivatal i telefon-szám II. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : ' Főrnunkatárs: Dr. LEOPOLD &OS3S\JÉL. F ÚLüyÁRÍ M S H Á LY. Kéziratok vissza nem adatnak? A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfize tések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Széchenyi Sándor gróf indítványa. Széchenyi Sándor gróf v. b. t. t. vármegyénk volt főispánja, mint törvényhatósági bizottsági tag a következő indítványt nyújtotta be a folyó hó 21-én megtartandó közgyűléshez: Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Sötét felhők tornyosulnak hazánk égboltozatja fölött. Nemzetünk legdrágább kincse, ősi alkotmányunk, mely annyi viharral és vészszel szembeszállva, nemzedékről-nem- zedékre szent ereklyeként szállott át, — meg van támadva. Sok honfivér és hősi harc folyt már a magyar alkotmány épségben tartásáért, mert az alkotmányunkban rejlő államalkotó és államfentartó erő legfőbb biztosítéka Szent István birodalma fen maradásának. Szorongó érzéssel és hazafiul aggodalmakkal eltelve látjuk, hogy az alkotmányválság közepette veszély fenyegeti az alkotmány régi védőbástyáit, a vármegyéket is és velők együtt a vármegye közönségének mindenkor féltő gonddal őrzött ön- kormányzati és önrendelkezési jogait. Az alkotmányért folyó küzdelemben, ebben az újabb önvédelmi harcban, senki sem maradhat tétlen, hanem minden honpolgárnak, ki hazája sorsát szivén viseli, teljesítenie kell kötelességét. Kétszeresen súlyos és fontos kötelesség háramlik az alkotmány védelméért folyó harcban azokra, kik éppen a vármegye közönségének akaratából és bizalmából a megtámadott bástyáknak, a minden idők rombolásával bátran dacoló és zord viharokrak ellent- álló várfalaknak közvetlen őrizetére, támogatására és oltalmazására vannak hivatva. Vármegyénk tisztviselői azok, kik mint védő, őrző és küzdő harcosok hivatásuknál fogva a küzdelem homlokterébe jutottak. Őseink karjuk és kardjuk erejével vívtak önfeláldozó csatákat a nemzet jogaiért és önállóságáért, a szabadságért és az állami függetlenségért, a mostani harc azonban az acélnál és izmoknál is erősebb eszközökkel, a jog és törvény örök életű fegyvereivel folyik. A jog és törvény védőpajzsával álljanak tisztviselőink is sorompóba, őrizzék és védjék meg a reájuk bízott nagy érdekeket, mentsék alkotmányunknak viharedzett falait és csak az esetben hagyják el a ger bizott őrállomásokat, ha erre a nyers erő kényszerítené őket és a hivatalos eskü megszegését követelnék tőlük. Mindaddig azonban, mig ez be nem következik, nem szabad elhagyniok az őrizetökre bizott őrállomásokat, amelyekben tisztviselőink gondos és lelkiismeretes kezekkel élesztik a hazaszeretet és törvénytisztelet tüzét, de rögtön elhamvad ez a tűz és prédául esik a törvény, mihelyt a becsület és hazafiság jegyében működő tisztviselőink tisztes helyeit illetéktelen elemek, lelkiismeretlen kufárok foglalják el, kik romboló kézzel bitorolnák a közügyek intézését, felforgatnák a közigazgatás menetét és elkoboznák önkormányzati jogainkat. Vármegyénk közönsége a közigazgatási funkciók gyakorlását megnyugvással bízza továbbra is az általa választott tisztikarra és ez a bizalom legyen az az erkölcsi alap, melyre tisztviselőink a mostani nehéz helyzetben támaszkodnak s ameddig az illetékes fórum, a vármegye közönsége, a bizalmat tőlük meg nem vonja, nem lehet okuk a csüggedésre és rezignációra. A hazafiságnak, a közjónak és e vármegye hagyományainak tesznek tehát szolgálatot tisztviselőink, ha, mint bizalmunk letéteményesei, respektálják a törvényhatóság és az ő érdekeiket egyaránt szolgálni kívánó óhajtásunkat és akaratunkat és megmaradnak továbbra is állásaikban, amivel az alkotmány védelmét is sikeresebben mozdítják elő, mintha visszalépnek, mielőtt tűzvonalba állottak volna és a végső kényszer őket erre szorítaná. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Válságos, komoly napokban az összetartás adott a pártviszály és párttusák által sok szenvedésnek kitett magyar társadalomnak mindenkor erőt és a hazafias együttérzés a szorongattatás idejében biztosította részére nem egyszer a sikert. Legyünk mi is, tekintetes Törvény- hatósági Bizottság, első sorban magyarok és hazafiak és félretéve pártállást és mindent, a mi elválaszt bennünket, egyesüljünk közös erővel az alkotmány védelmében. Ezek előrebocsátása után tisztelettel indítványozom: Mondja ki Tolnavármegye törvényhatósága, hogy a vármegyei tisztviselői kar tagf°: iránt teljes bizalommal viseltetik és athTólitja a tisztviselőket, hogy az alkoi vészY, a vármegye jogtisztelő hagyom,?1, jinak és a közönség érdekeinek szolgálatában és védelmére, lelkiismeretűk tisztaságával és a törvényben biztosított fegyverekkel fölvértezve, helyeiken maradjanak meg mindaddig, mig a vármegye közönségének bizalmát bírják és őket az erőszak törvénytelen és hivatali esküjükbe vagy vármegyei határozatokba ütköző intézkedések megtételére vagy végrehajtására nem kényszeritendi. Isten áldása legyen imádott hazánkon és vármegyénkén! Szekszárd, 1906 március 4. Hazafias üdvözlettel Gróf Széchenyi Sándor vármegyei bizottsági tag A legmelegebben üdvözöljük az indítványt, melynek kiindulási pontja, iránya és célja a leghazafiasabb és amellett, hogy az alkotmány védelmét a leghatározottabban körülbástyázza, nemes intencióktól vezérelve, a vármegyei tisztviselők érdekeit is szivén viseli. Lelkiismeretlenség volna a társadalom egyetlen osztályát: a vármegyei tisztviselőket a politikai válság martalékául odadobni, amikor az nem szolgálná sem az alkotmánymentésnek, sem a vármegye közönségének érdekeit, hanem csak gyengítené az ellentállást, megkönnyítené az abszolutizmus előnyomulását és garázdálkodását, a vármegye közönségének érdekeit és igényeit a közigazgatási jogszolgáltatás terén eltemetné és életpályákat és családokat a megsemmisülésnek tenne ki. A vármegyék túlnyomó nagy többsége, amelyek mindenkor a legintranzigensebb állásponton állottak, mint Kolozs, Hajdú, Szolnok, Fejér stb. vármegyék az utóbbi napokban egyhangúlag amellett foglaltak állást, hogy tisztviselőik ne távozzanak helyeikről, hanem az eddigi buzgósággal teljesítsék továbbra is alkotmány védő hivatásukat és csak az esetben hagyják el állásaikat, ha erre őket az erőszak akár nyers erővel, akár pedig a hivatali eskü megszegésének követelésével kényszerítené. Hisszük, hogy vármegyénk közönsége szintén a hazafiui belátás és a tisztviselői kar érdekei iránt való meleg rokon- szenv által vezérelteti majd magát és közhelyesléssel fogadja el Széchenyi Sándor grófnak — ki a politikai pártokon teljesen kívül áll —. törvénytisztelő, hazafias és humánus inditványát.
