Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1906-03-11 / 11. szám
A Sió—Sárvíz hajózhatóvá tétele. A siómenti hajócsatorna létesítése egyik legfontosabb közgazdasági érdeke vármegyénknek és székhelyének : Szekszárdnak. Gazdasági életünk fejlődése, terményeink előnyösebb értékesítése első sorban a forgalmi eszközöknek tökéletesbitésétől és olcsóbbá tételétől függ. Ennek közvetítésére a vizi utak a legalkalmasabbak, melyeknek kihasználására nálunk még édes kevés történt. A bolyoknak hajózó utakul való felhasználhatása céljából a földmivelésügyi m. kir. minisztérium vízépítési igazgatóságának kebelében külön osztályt szerveztek, mely számos folyó hajózhatóvá tételét tette tanulmány tárgyává és az erre vonatkozó terveket elkészítette. — A tervek közül bennünket közvetlenül és igen közelről érint a Sió—Sárvíz hajózhatóvá tételének kérdése, miért is egész terjedelemben közöljük az erre nézve a Magyar Mérnök és Építész Egylet közlönyének február 11-iki számában megjelent közleményt.: Sió folyómenti h&józónt. A kies vidéki! Balaton vizének szintje változó. Majd annyira leapad, hogy sekélyebb, homokos partjai nagy szélességben szárazra kerülnek, majd meg feláradva magasabb partjait is elborítja. A viz ezen játékának kiegyenlítésére, illetőleg a viz szintjének lehető szabályozására, állandósítására szolgál a siófoki zsilip. A tó fölösleges, a partokat elborító vizét egy bizonyos megállapított normális vizszi.ntig a zsilip közvetítésével a Sióba levezetik, melyen levonulva, útjában a Kapóssal, majd meg a Sárvízzel egyesül s az utóbbival történt egyesülés után már terjedelmesebb folyócskává megnövekedvén, Szekszárd városa alatt az úgynevezett keselyüsi pagonyban a tolnai Duna- ágba torkollik. A Sió tehát a Balaton és Duna- folyam közötti természetes vizi összeköttetés. Önként merül fel tehát az az eszme, hogy az hajózóutul is szolgáljon s a Balatonmenti, gazdaságilag értékes vidékér a Dunafolyammal, hazánk viziuthálózatának gerincével, szerves összefüggésbe hozza. A Sió a Balatonból Siófoknál levő kiszakadása után folyását kezdetben délkeletnek, majd Simontornya alatt délnek, végre Agárd alatt a Sárvízzel történt egyesülése után újból délkeletnek veszi s Szekszárd alatt a tolnai Dunaágba torkollik. A Sió-folyó völgye általában szélesebben terül el s az azt határoló dombok lábai a völgynek csak egyes pontjain közelednek a folyó partjaihoz. Közvetlen partjai alacsonyak s a közepes vízállások mellett a vizszinnél átlag psak egy méterrel magasabbak. Mellékvizei a Kapos és Sárvíz folyócskák, továbbá a K.-Koppány, Kaboka, Titu, Cinca, Pósa, Danat, Hidas és Völgy ségi patakok. Kisvizmennyisége a Kapos betorkolása ! fölött a Balatonból másodpercenkint levezethető legkisebb vizhozománynyal azonos s az 2'0 zn3-ben állapították meg. A Kapos-folyó legkisebb vizhozományát 5-0 m3-nek, a Sárvizét pedig 3'0 m3-nek találták. Tehát az egyesült Sió Sárvíz kis víztömege, a többi oldalvizek vizhozományát nem tekintve, kereken lO0 m3-re rúg. A Sió nagyobbára kanyargós, szelvényei egyes rövid szakaszokat nem tekintve, épek. Hordalékja iszapos homok. A talaj, melybe a ' folyómeder be van ágyazva, agyagos homok, de helyenkinttőzeges, szikes. Az árvíz nagyobb elterülését meggátolandó az alacsonyabb partok mentén földlerakatokat létesítettek. A kisviz összes esése 16'0 m, a viszonyos esés átlagban kílométerenkint 0'110 ni. Fenékszélessége Siófoktól Mezőkomáromig 6’a m, innen az ozorai fahidig 5.0 m, e ponttól a Kapos be- ömléséig 8‘0 m s végre innen a torkolatig 15— 20’o m között változó. Jelenleg csak kedvező vízállás mellett jöhetnek kisebb bemerüléséi ; hajók föl Simontornyáig. Az osztály a folyó hajózhatóvá tevésére j vonatkozólag 2-0 ni és 1’0 m legkisebb hajózó- j vízmélység alapulvételével kidolgozott tervezete- : két szerkesztett. A hajózásra alkalmatlannak látszó kanyarokat az osztály átvágásokkal küszöböli ki. | Ezek figyelembe vételével a Siófoktól a tolnai i Dunaágig terjedő viziut hosszúsága 112 0 km. [ lenne. A tervezetek egyrészénél azonban ez a j rövidítés a magasra föltorlasztott vizszin következtében rendelkezésre álló nagyobb nedvesített ] területre való tekintettel szükségtelen. A jelenlegi viziutat változatlanul megtartva, a hajózóut hosszúsága a tolnai Dunaágig 114 km. lenne. A mihez mindkét esetben a tolnai Dunaág mentén létesíteni tervezett hajózóut avagy a Szék- 1 szárd város mellett elvezetni tervezett hajózó- | oldalcsatorna hosszúsága hozzáadandó. A Sió-folyó hajózhatóvá tevésére az ősz- ) TOLJM A V AKIYLE U TE. tály alább részletezett öt tervmódozatot dolgozott ki: 1. a Kapos betorkolása felett két duzzasztó-, a Kapos beömlésétől Pálfáig nyílt mederrendezés kisebb fenékeséssel, Pélfán kisviz idején, a Sárvíznek tápláló csatorna segítségével leendő bevezetése s innen nagyobb fenékeséssel ugyancsak nyílt meder- rendezés. Mind ezen, mind a többi tervváltozat végrehajtása esetére a Sió-folyó felső torkolatánál külön oldalcsatornában elrendezett szek- ; rényes csege építendő, mely a Balaton és a | Sió hajózócsatorna közötti átmenetet közvetítené. A csege a siófoki hidak fölé, a vasúti hid és a kikötő közé helyezendő, mivelhogy a hidaknak a Balaton magasabb vizszinje fölötti alacsony szabad magassága a hajózást akadályozzák, emelésük pedig ki van zárva. A meglevő vizszabályozó zsilip e célra a jövőben is megtartható. A hajózóutat 10y m fenékszélességgel egynyomunak tervezték. A Kapos beömlése feletti szakaszon a renddkezézre álló csekély víztömeg következtében nyílt mederrendezés nem alkalmazható s a kellő hajózóvizmélységet két duzzasztógát biztosítja. A kapós beömlése alatt a Siónak a tolnai Dunaágig terjedő részét esetleg nyílt mederrendezéssel is hajózhatóvá tehetik, a mi Pálfáig a rendelkezésre álló kisviztömeggel s az e szakaszon jelenleg uralkodó fenekezés némi apasztással minden nehézség néUül megtörténhet. Pálfa alatt azonban a mederfenék már nagyobb viszonyos eséssel lenne kiásandó, miért is a szakaszon a kívánt Pe m legkisebb hajó- zóvizmélység biztosítása okából a kisviztömeg megfelelően öregbítendő. E célra az osztály a | Sárvizcsatorna víztömegének részben való fel- használását tervézi. A szüksges víztömeg legcélszerűbben a Sárvizcsatornából az úgynevezett cecei malomárok betorkolása alatt ki és Pállanál a Sióba bevezetendő lenne. Az átszürerakedő és csapadék vizek elvezetésére az osztály vizvezető árok építését tervezi. A létesíteni tervezett duzzasztógátak táblásgát szerkezetűek Ezek mellé külön oldal- ! csatornában lejtős oldalú szekrényes csegék j építését tervezik. A hidak nagyobbra kicseré- I lendők, illetőleg szintjük emelendő. A hajózóut ! mentén vontatout, telefon, őrlakok és 4 kikötőtelep építése szükséges. A Kapos beömlése fölötti Siócsatornü szakaszon tervezett duzzasztógátakkal feltorlasztva tartott vízzel öntözhetnek is. Az építés költségei: földmunka ................................• . 2.319,968 K kő munka................................ 165,504 * duzzasztógátak..................... 110,000 » szekré nyes csegék ...... 1.100,000 » hidak..................................... 630,000 > hi demelés................................ 60,000 » fenéklépcső a siófoki oldalcsatorna kiágazásánál..................... 30,000 > be lvizlevezetés..................... 140.000 > vo ntatout................................ 124,000 > telefon..................................... 19,840 » kikötötelepek.......................... 500,000 * őrh ázak ........................................... 120,000 » táplálócsatorna..................... 61,000 » K. Koppány pata torkoli szakaszának áthelyezése.......... 50,000 » kis ajátítás és kártalanítás . . . 232,680 « Összesen . 5.653,432 K tehát egy kilométerre ...... 50,477 « költség jut. 2. a Sió-folyó hajózhatóvátevése három duzzasztóval. A Kapos betorkolása feletti Siócsatorna szakaszon az előbbi tervváltozat módtára 2 duzzasztót, ez alatt Kölesdig nyílt mederrendezést s végre a legalsó szakasz hajózhatóvátevése végett a Siótoroknál egy harmádik duzzasztógátnak létesítését tervezik. E tervváltozat szerint végrehajtandó mun- j kálatok építő költsége 6.019,788 korona s igy í egy kilométerre 53,748 korona költség jut. Mindkét tervmódozat esetére kiegészítésül j még a tolnai Dunaágnak a Sió-Sárviz betorko- ! lása alatti 10'o km. hosszúságú szakasza is szabályozandó, mely munkálat költségei 1.71,860 koronával irányozták elő. 3. Az osztály ezen viziut* tervezése kapcsán a hajózóutnak Szekszárd felé leendő elágazását is tanulmányozta. Ez a kitérés gazdaságilag megokolt, mert Szék .zárd városát és bortermő vidékét is hajózóut forgalmába bevonja. Az oldalcsatorna a szekszárdi vámhidnál ágaznék el s a szekszárdi vasúti állomás érintésével a keselyüsi ut mentén haladna a keselyüsi pagomyig, hol a volt szekszárdi hajóállomás mellett a tolnai Dunaága torkollanék. A terepviszonyok a csator építésére kedvezők. A csatorna 10-0 m fe- íélességünek, tehát egynyomunak tervezik/ isszusága 14■- km lenne. Két végén egy szekrényes csegét, i 9b6. március 11. azonkívül vontatóutat, telefont, őrházat és kikötő- ; telepet létesítenének. Építő költségét 2285,807 koronával irányozták elő. Az eddig tárgyalt tervmódozatok Ptí m legkisebb hajóvizmélységet biztosítanak. A osztály azonban 2~o m legkisebb hajózó vízmélység biztosítására tervváltozatokat is dolgozott ki. Nevezetesen : 4. a Sió-folyó hajózhatóvátevése 4 duzzasztó gáttal. A legalsó duzzasztó közvetlenül a torkolathoz, a második a kölesdi hid fölé, a harmadik a Kapos fölé, s végre a negyedik a péli hid alá volna elhelyezendő. A hajózóut egyéb kellékei a már tárgyalt tervmódozatoknál vázolt berendezésekhez hasonlóak. Az építés költségét 5.965,756 koronával irányozták elő. Végre az osztály olyan tervet is dolgozott ki, hogy a Sió több apró lépcsőjü duzzasztógát és szekrényes csege alkalmazásával lesz hajózható. 5. A Sió-folyó ha]ózhatóvá tevése a szóban forgó összesen 9 duzzasztógáttal. — Ezekkel kapcsolatosan megfelelő lépcsőjü, olcsóbb berendezésű szekrényes csegék és a már tárgyalt tervmódozatoknál vázolt berendezések létesítése esetén a hajózóut 4,478.808 koronába kerülne s igy egy kilométerre 39,989 korona esnék. A Sió-folyónak ez utóbb tervváltozat szerint leendő hajózhatóvá tevését, valamint vele kapcsolatosan a tolnai Dunaágnak szabályozását együttvéve. 4,478.808-1-1,072-360—5,550.168 koronával irányozták elő, tehát a Siófoktól a nagy Dunáig terjedő hajózóutat 1 14 km. hosszúsággal számítva, egy kilométer költsége 44,821 koronára rúgna. Ezen a viziuton egyrészt a partmenti községek olcsóbb áruit, másrészt pedig a Bala- tonvidéki termékeket szállítanak. Nevezetesen a Balaton északi partja mentén jó minőségű bazalt és mészkő van, melyet olcsó szállítás esetére, mind útépítésre, mind műkő gyanánt használhatnának. Tolna és Bácsbodrog vármegyékben általában, Fejér és Pest vármegyék déli részein a közutak építéséhez s azok karban tartásához a balatonmelléki bazaltot jól felhasználhatnák. Vett értesülés szerint az évenkint e célra szükséges kőmennyiség 250.000 t, mely szükséglet , idővel bizonyára még növekedni fog, úgy, hogy az építő tőke törlesztésére, valamint a jó karban tartás és kezelés költségeinek fedezésére szükséges évi 600.000 tonna áruforgalomnak közel felét csak a kőanyagszállitás fedezhetné, mig a fenmaradó rész az érdekelt vidék egyéb áruforgalma utján kerülne ki, miért is ennek a viziutnak az életrevalóságában bizhatunk. VARMEGYE, — Tavaszi rendes közi-yülés Vái megyénk tavaszi rendes közgyűlése — mint azt lapunkban már jeleztük — f. hó 21-én lesz. Előtte való napon 20-án délelőtt 9 órakor az állandó választmány tartja ülését. — Az állandó választmány közigazgatási szakosztálya folyó hó 13-án délelőtt 10 órakor ülést tart. Tárgy: a községjegyzői magán: munkálatokról szóló szabályrendelet tárgyalása. — A közigazgatási bizottság folyó hó 14-én tartja március havi rendes ülését. — Megyebizottsági tagok értekezlete Döry Pál alispán kezdeményezésére és meghívására f. hó 16-án d. e. 10 órakor Szekszárdon a vármegyeház közgyűlési termében értekezlet lesz, amelyen a bizottsági tagok párt és álláskülönbség nélkül vesznek részt. Az értekezlet célja a közgyűlés politikai jellegű tárgyait előzetesen megvitatni és előkészíteni, hogy lehetőleg egyöntetű eljárást kövessen és egyöntetű határozatokat hozzon a közgyűlés. — Mit tárgyal a vármegye? A folyó hó. 21-ikére kitűzött tavaszi rendes közgyűlés tárgysorozatába a következő fontosabb ügyek vannak fölvéve : Alispáni időszaki jelentés. A közigazgatási bizottság féléves jelentése. Gróf Széchenyi Sándor búcsúzó levele. A közigazgatási bizottságban, úgy a központi és állandó választmányban Kovács S. Endre lemondása következtében megüresedett tagsági helyeknek betöltése. Gróf Széchenyi Sándornak indítványa a tisztviselők megmaradása tárgyában. A belügyminiszter leirata Mérő kormánybiztos kinevezése ügyében. Iíésmárky Dezső lemondásával megüresedett szolgabirói állás betöltése. Simontsits Elemér vármegyei főjegyzőnek és dr. Szentkirályi Mihálj' aljegyzőnek szolgálaf / . /
