Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1906-12-23 / 52. szám
1906. december 16. TULJN .A V jIFT&Í '1Y X. azonban nem gáncsként mondjak, sőt ezúttal csak elismerésünket nyilváníthatjuk a polgár- mesternek a megindított szervező munkáért. Óhajtandó azonban, épen a helyes szervezés szempontjából, hogy jövőre az ily szabályrendeletek átadassanak valami módon a nyilvánosságnak, hogy a város-atyák közül azok, akik ilyes dolgok iránt érdeklődnek és a polgárság, valamint az érdekeltek is megtehessék esetleges észrevételeiket. Több szem többet lát és bizonyos, hogy a jói átgondolt és megrostált, a nyilvánosság rostáján átment szabályrendeletek jobbak és többet érnek, mint az egy hallásra, *en bloc« elfogadottak. A kéményseprési szabályrendelet észrevétel nélkül elfogadtatott. A fogadó stb. szabályrendelet is elfogadtatott Leopold Kornél dr. azon pótlásával, hogy a vendéglősök a megszállt idegen utasokat 12 óra alatt a rendőrségen bejelenteni tartoznak. A bérkocsis - szabályrendelethez már több pótlás fogadtatott el. így Schneider János indítványára a tervezett 4 helyett 6 bérkocsis kaphat engedélyt. Megállapittatott, hogy a város belterületének határa a vasút, a temetők és a remete-kápolna; Leopold Kornél felszólalására kimondatott, hogy a tisztviselő telep ezen szabály- rendelet keretében a belterülethez tartozik. A cselédszerző szabályrendeletre vonatkozólag a közvetítési dij, Boda Vilmos indítványára a tervezettnek felében, azaz 10 Korona bér után 50 fillér, 20 korona után 1 korona és 20 koronán felüli bér után 1 kor. 50 fillérben állapíttatott meg, amely dijat a gazda tar- .főzik fizetni. Ezen rendkívül alacsony díjtételek helyett célszerűbb lett volna Török Béla indítványának elfogadása. Hirling Adám dr. polgármester bejelenti, hogy a posta és csendőrlaktanya elhelyezésének szüksége állván előtérbe, a tanács a Martin-féle ház megvételét véve alapul tervet dolgoztatott ki Dicenti László épitészszel. Az építési költség- vetés 169 ezer koronából kikerülne, a ház maga 50 ezer korona. Ha a kincstár az építési tőke 7 százalékát bér gyanánt fizetni hajlandó, akkor belemegy az építkezésbe Leopold Kornél dr. hangsúlyozta, hogy az építkezésbe a város csak azon esetben mehet bele, ha az a városnak semmi anyagi áldozatába nem kerül, mert a város nincs abban a helyzetben, hogy akár a postáért, akár a csendőrségért, melyeknek elhelyezése első sorban állami feladat, áldozatokat hozzon, miután a városra még oly sok egyéb szükséges és olyan alkotások megtétele vár, melyeknek megtevése a város közönségének közvetlen érdeke. Rámutat a városnak egy régebbi ingatlan vételére, a Szekszárd Szállóra. Nem szemrehányásként, habár tényként konstatálja, hogy a vétel nem állott a város érdekében. Ha magán kézre jut a szálló, azóta már több szép szálloda lenne a városban és ebből a versenyből csak a közönség látna hasznot. Amellett legnagyobb részt kölcsönpénzből történvén az építkezés, a a szálló összes bérjövedelnie nem tesz ki töbuet a befektetett töke 4°jvánál. Óhajtana, hogy a város akár vizkérdés megoldásával, akár az utcák kö- avezésével, vagy kulturális alkotásokkal mihamarább közhasznú beruházásokat és reformokat létesítsen még an3'agi áldozatok árán is, de habár szívesen látná a posta és csendőrségi palota elkészítését is, úgyis tisztán a kincstár érdekeit szolgálván e célok, városunk anyagi hely zete mellett arra kell ügyelni, hogy a tervezett építési beruházásra a városrá ne fizessen. A közgyűlés elhatározta, hogy a tervet és költség- vetést fölterjeszti az illető miniszterekhez es a postáért évi 4500 kor., a csendőrségi laktanyáért évi 9500 korona bért igényel, ami a házvételár és építészi költség 7\-nak felel meg. Az építkezést kölcsönből fedezi a város, tehát az évi törlesztésekre és tatarozási költségekre 7 százalék van tényleg költség. Az utolsó pont a tanács javaslata volt, hogy a honvédelmi minisztertől 3 zászlóalj elhelyezése kéressék Szekszárdra. Boda Vilmos nem osztja azokat a reményeket, melyeket a katonaság elnyeréséhez fűznek ; ebből csak a pékeknek, mészárosoknak és vendéglősöknek lenne hasznuk. A katonaságnak romlott a politikai szelleme. Megmutatta ezt a közelmúlt története, midőn az alkotmányra esküt tett honvédekkel kergették szét az országgyűlést. Ezzel a felfogással szemben Leopold Kornél dr. kifejtette, hogy minden város versenyezve teszi meg ajánlatát katonaság elnyerése végett, mert ezek' fogyasztása a forgalmat nagy mértékben emeli és ebből a városi lakosság minden osztályának, különösen az iparnak, kereskedelemnek és a piacnak haszna van. A katonaság- politikai magatartásától nem kell félni mert például Debrecen polgárai is vannak olyan hazafiasak, mint a szekszárdiak, mégis állandó jó viszony van ott a polgárság és katonaság között. A város fejlődése érdekében kívánatosnak tartja, még anyagi áldozatok mellett is, hogy végre katonaságot kapjunk, örömmel fogadja el a tanács javaslatát. A közgyűlés elfogadta a tanács javaslatát és annak támogatására Apponyi Géza gróf főispánt és Döry Pál alispánt fölkérik. A polgármester bejelentése, hogy a kövezet- vám szedéséhez szükséges műszaki teendők elkészitésével Fejős Károly mérnök megbizatott, tudomásul vétetett. * A hétfői közgyűlésen a polgármester bejelentette Zsigmond Ferenc képviselőtestületi tag, volt biró halálát. Az elhunyt érdemes polgár 1 emléke jegyzőkönyvileg megörökittetni határoz- j tatott. A jövő évre érvényes virilisták névjegyzéke fölolvastatván, tudomásul vétetett. Molnár Lajos rennőrkapitány beterjesz- I tette a városi csendőrség kieszközlése tárgyá- I ban tett utazásai és költségei számláját. A tanács javaslata, hogy azok a költsé- | gek, melyek a város megbízásából folyólag te- j tettek, fizettessenek ki, a megbízás nélküliek j pedig ne. Hosszas vita fejlődött ki erre, melyben í Boda Vilmos, Spányi Leó dr., Schneider \ János, a polgármester és Horváth Ignác vettek részt, melynek eredménye, hogy a tanács javaslata elfogadtatott. KÖZSÉGI ÉLET. — Jóváhagyott szabályrendelet. A belügyminiszter a községi és körjegyzők magánmunkálatairól szóló szabályrendelet módosítását — a beadott felebbezés elutasításával — jóváhagyta. — Paks község képviselőtestülete egyhangúlag elhatározta, hogy a jövő évtől kezdve az anyakönyvvezető Popovits Gyula községi főjegyző lesz. Az anyakönyvvezetői helyettesi teendők végzésére a község két állást szervez és pedig egy uj segédjegyzői állást 1000 korona fizetéssel és 100 korona lakbérrel; a másik anyakönyvvezető helyettes pedig a már előbb szervezett állást betöltő segédjegyző, jelenleg Kelemen Viktor lesz. A helyettesek jegyzői teendőket is tartoznak végezni. - DÖbrÖkÖZ kézség képviselőtestülete egyhangúlag elhatározta, hogy az eddigi községi irnoki állást megszünteti, ahelyett önálló hatáskörrel III. aljegyzői állást szervez és erre Bakán István élethossziglan megválasztott községi írnokot megválasztottnak mondotta ki. Fizetése 600 korona, 100 korona lakbér, 400 korona fizetéskiegészités és a kieszközlendő 600 kor. államsegély. — Varsád község bírája : Weiczel Konrád, aki hivatalát 4 éve viseli, állásáról lemondott. — Állatbetegségek Kalaenón a sertésvész megszűnt. Elhullott 16 drb. sertés. — Duna- földváron a takonykor megszűnt. Kiirtatott egy darab ló. Lelkének belső világát, jéllemének szilárdságát vagy törékeny voltát tehát csak megrajzolom az én hőseimnek, de a nyájas olvasó csak ritkán szeret a jellemek analízisébe merülni, csak ritkán kőveti az iró tanulmányait a lelki emóciók megrajzolásában Az olvasó gyorsan akar ismerkedni. Már a külsejéről rá akar ismerni a hősre vagy hősnőre, A kalapjáról, kalapjának formájáról, a díszítéséről, a ruhájáról, ruhájának a színéről, a szabásáról, a boájáról, vagy a ridiculejéről. Én pedig mindezekhez nem értek. Órákig elbeszelhetek egy nővel és — ha később kérdezik — még azt sem tudom megmondani, milyen szinü ruhát viselt ? Nincs, éppenséggel nincs érzékem a női toilet- tek iránt. Mikor szó volt arról, hogy majd valamelyes újságírói egyetemet állítanak fel, el voltam tökélve, hogy beiratkozom és pedig abba a tanfolyamba, melyben majd a toilettek és a divat újabb vívmányait fogják előadni. Sokszor gondoltam már, hogy egy konfekciós-üzletbe fogok eljárni tanulmányaim kiképzésére ... de rösteltem, mert semmi érzékem sincs ama rejtelmes szavak iránt, amik a divat szótárát gazdagítják és sohasem fogom tudni, hogy például mi a hülönbség a volant és a csipke között ? Eleinte nagyon szivemre vettem ezt a fogyatkozásomat. Úgy éreztem magamat, mintha például szinvakságban szenvednék. Rezignáció* val nyugodtam be a változtathatatlanba : nem, divatos iró belőlem nem lesz és nem is lehet soha, mert fogalmam sincs, hogy öltöztessem fel a hősnőmet. Azonban az élet nagy mester és sok mindenre megtanít. Én is egy furfanghoz folyamodtam, hogy ezt az irói gyönyegeségemet mindig leplezni tudjam. Igen egyszerű dolog az egész, bár kissé emlékeztet a szarka módszerére. Azt cselekedtem ugyanis, hogy tanulmányozni kezdtem a modern francia Írókat, akik természetesen a legmisztikusabb részletekig szokták leírni a nők toilettejeit, még a legdiszkrétebb juponokat is. Szépen, hűségesen kiirogattam magamnak mindezeket a toiletteket és ezekbe öltöztettem aztán az én történeteim hősnőjét. Úgy cselekedtem, mint a divatárusok szokták, akik Parisban összevásárolnak pár ruha- vagy kalapmo- dellt, hazahozzák, hűségesen lemásolják és áruba bocsájtják, mint a legújabb kreatiókat . . . Egy ideig igen pompásan is ment a dolog. Hősnőim kezdtek úgy öltözködni, hogy még a legelőkelőbb mondaine is megirigyelhette őket. Előkelőbb hősnőim mind Worthnál vagy Pacquin- nél készült költeményeket — ugyan mi más ilyen szabónői alkotás, hanem egy csipke-költemeny ? ! — viseltek és csak középosztályt ruháztattam föl a bécsi Dreycolt-tal. Rendesen igy Írtam : Irma grófnő világoskék toilettet viselt lenge csipkéiül 1 bői, melyben nagy virágok voltak hi- ! mezve á la Louis XV. ókék atlaszszalagokkal, I melyeken aranytűk csillogtak. Vagy pedig: Matild bárónő fehér crépe de Chinebőt készült költeményben jelent meg, melyet fekete bársonykigyó övszerüen fogott össze darázsdereka körül, mig keblén egyetlen dísze egy óriási fekete mákvirág volt, melynek kelyhében hatalmas solitär szikrázott. És csak úgy dobálóztam a point uszályokkal,a Liberty-selymekkel, guipure csipkés bole- rokkal, plisszirozott Linonból készült chemiset- tekkel, XVI. Lajos korabeli kalapokkal stb. Hősnőim toilettejei — különösen hölgyek körében — valósággal furoret csináltak és egy szép napon azon vettem észre magamat, hogy hírnevem, irói dicsőségem egyre emelkedik abban a mértékben, amint hősnőimet divatosan, pazar előkelőséggel öltöztetni kezdtem. * Egy hősnőm toilettejének azonban kicsibe múlt, hogy nem én adtam meg az árát. Még pedig nagyon drága árát. Csaknem párbajoznom kellett miatta. Ezóta aztán nagy lelki aggodalommal öltöztetem novelláim előkelő hősnőit. Farsang idején történt a múlt esztendőben; én még a késő délelőtti órákban is ágyban voltam. A créche-bálban töltöttem az éjszakát és csak hajnaltájban vetődtem haza. így hát aztán ágyban maradtam jó sokáig. Déltájban az inasom nagy óvatosan kukkantott be hálófülkémbe. Kémlelni akart, hogy ébren vagyok-e ? HÜjT” A legrégibb és legmegbizhatóbb bevásárlási fórra»! Kron Salamon Fia áruháza Szekszárdo 1 •J utányos árak. Alapítási év : 1832. Pontos kiszolgálás.
