Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1906-01-28 / 5. szám

TOLNAVARMEC YE.

1906 január 28

— Miniszteri látogatás Báró Feilitzsch Arthur fÖldmivelésügyi miniszter e hó 21-én vasárnap este BezerédJ Pálhoz Hídjára érkezett, hogy másnap meglátogassa a szekszárdi és a tolnai selyemgyárat. Minthogy azonban Szekszárdon éppen most szünetel az összes gyári munka, sőt a felügyelőség tisztviselőinek egyrésze is távol van, hogy előkészítsék az ország külömböző részeiben a teendőket a legközelebbi selyemtenyésztéshez ; és végül mivel az időjárás is éppen hétfőn reggelre változott nagyon kellemetlenné, ezért a minszter ezúttal csakis a tolnai selyemgyár megtekintésére szorítkozott. Ezen alkalommal elismerését és köszönetét nyilvánította Tolna nagyközség elöljáróságának azon áldozatkészségéért, a melylyel annak idején lehetővé tette a fonó felállítását. Megkérte egyúttal Fischer uradalmi igazgatót, hogy tolmácsolja köszönetét Báró Drasche- nak azon jóindulatáért, amelyet a gyár irányában tanúsított a közel múlt időben, midőn a gyár mellett vezető utca kibővítéséhez szükséges területet saját kastélykertjéből ingyenesen volt szives átengedni. A miniszter Balog Vilmos miniszteri tanácsos, Viczián és Miskolczy titkárok kíséretében kedden reggel tért vissza Budapestre.

— A szekszárdi népbanki igazgatói állást,

mely Háry Ede halálával megüresedett, mint hírlik, nem fogják betölteni, mert az intézet szervezete és forgalma nem teszik szükségessé ezen állás fentartását, másrészről pedig a költségek apasztása a másik szempont, amelyet az igazgatói állás beszüntetése mellett felhoznak.

— A pécsi püspöki javadalom átvétele Már

a folyó év eleje óta folyamatban van a pécsi püspöki javadalomnak az uj pécsi püspök részére való bizottsági átvétele. A margittaszigeti gazdaságot e hó első napjaiban vették át. Egy, Csorba Ferenc vallás- és közoktatásügy miniszteri tanácsos vezetése alatt Aggházi Gyula miniszteri számtanácsos, Truka, a gróf Zichy- család jószágfelügyelője s Eisenbarth ugyanannak jogtanácsosából, Novák László püspöki uradalmi mérnök, valamint egv miniszteri számvevőbői álló bizottság múlt héten kiszállott Mohácsra és átvette a mohács-kölkedi gazdaságot, a belvárosi plébánia házat és a külvárosi plébánia (püspök) templomot, továbbá kiszállott Himesházára, majd Püspöklakra,, Nádasdra és a legközelebbi napokban be is fejezik már az átvételt. Kit nevez ki Zichy Gyula gróf a püspöki uradalom jószágkormányzójának, arra nézve még nem történt döntés.

— A szekszárdi polgári leányiskola épülete ügyében á közigazgatási bizottság megkereste a közoktatásügyi minisztert, hogy egy polgári 'leányiskolái normál tervet és költségvetést küldjön le, esetleg annak elkészítésére a szekszárdi m. kir. építészeti hivatalt utasítsa.

kelt, ha csókra nyújtotta ajkát, akkor is alig lehetett négy öt fogacskáját megpillanthatni.

A fiatal királyt keserű harag fogja el a kép láttára, mely összes emlékeivel ily erő ellentétben állott.

Ha csak hatalmában tudta volna keríteni a varázslót, aki ezt a gonosz játékot űzte vele! . . . Bizonynyal irtózatos büntetést szabott volna ki reá, a varázslót azonban nem tudta elfogni és igy haragját a képen töltötte ki. — Csepp hijja volt, hogy le nem tépte és nem tapodta össze a hazug festményt, amely meg- szentségtelenitette a legjobban szeretett asszony emlékét.

Közben azonban megnyugodott és azon gondolkozott, hogy nem lehetne a bajt valamiképpen jóvá tenni.

Csakugyan igy is cselekedett. Gyorsan •munkához látott és emlékezetből kijavította a képet és bánatosan mondogatta:

— Igen, ilyen volt, éppen ilyen volt az én szeretett, feledhetetlen feleségem.

. . . Kívül azonban a kamarás, akit a király egyszer tulajdon felséges kezeivel kihajított, a kulcslyukon át leselkedett. Mindent látott éá még aznap azt a vakmerő ajánlatott tette a királynak, hogy emelje maga mellé a trónra a kis pásztorleányt, aki mindennap énekelve hajtja ki juhait a mezőre, hiszen teljesen hasonlít az elhunyt királynéhoz, — talán szebb is nála.

... És csudálatosképpen a királynak nem volt az ajánlat ellen semmi kifogása.

— Rakodó berendezés vasutunkon. A kereskedelmi miniszter a közigazgatási bizottságnak a vasúti reformok tárgyában hozzá intézett — lapunkban már hetekkel ezelőtt közölt fölterjesztésére — a következő legújabb választ adta :

A Sárbogárd—Szokszárd vasúti vonal mentén lakó érdekeltség többrendbeli kérelmei tárgyában tett fölterjesztésére értesítem a Cimet, hogy bár az érdekeltség kérelmeit ismételten megfontolás tárgyává tettem, még sem találtam indokot arra, hogy a kérelmek tekintetében elfoglalt és &özőií álláspontomat megváltoztassam.

Méltányolva azonban Címnek a fÖldmivelésügyi miniszter úrhoz intézett fölterjesztésében foglaltakat, a m. kir. államvasutakat felhatalmaztam s erről a fÖldmivelésügyi miniszter urat közlés végett értesítettem is, hogy a sárbogárd—szekszárd bátaszéki vonal Szek- szárd, Tolnamözs, Hídja, Pusztaapáti, Kölesd- tengelic és Bátaszék állomásain a rakodó berendezések előállítására, illetve ezek kiegészítésére szükséges munkálatoknak 52,600 koronával előirányzott költségeit előjegyezze s azok első részletét a hitelviszonyokhoz képest és a sürgősség sorrendjében a folyó évi beruházási munkaprogrammba fölvehesse.

Fölhívom Cimet, hogy jelen elhatározásomat az érdekeltekkel megfelelően közölje.»

• Íme tehát: a miniszter még sem zárkózhatott el teljesen vasúti követeléseink elöl és azoknak egy parányi részletét teljesíteni ígéri. Csak kitartás és kérlelhetetlen szívósság a követelésben és előbb-utóbb győzni fogunk, mert szégyenletes hátraszorittatásunkat és mellőzésünket az államvasutak részéről tovább nem tűrhetjük.

— A póttartalékosokért. Most, hogy az újoncok elmaradása miatt a póttartalékosok tényleges szolgálatra behivattak', az egész országban fölébredt az emberbaráti érzés, hogy a póttartalékosok családjai, akik télviz idején és váratlanul kenyérkereső nélkül maradtak, segítségben részesüljenek. Döry Pál alispán rendeletileg utasította a községi elöljáróságokat, hogy a december havában tényleges szolgálatra bevonult póttartalékos katonák neveit és ezek visszamaradt családjának vagyoni helyzetét mutassák ki és a kimutatást legkésőbb január 30-ig hozzá terjesszék föl. A segélyezés ügyében az alispán a mutatkozó szükséghez mérten fog intézkedni ás pedig részint a törvényhatóság áldozatkészsége, részint nyilvános gyűjtések utján.

— Eljegyzések. Gottlieb A. Albert Budapesten eljegyezte Frommer Margit urhölgyet Simontornyáról. — Breuer Bernát szekszárdi iparos eljegyezte Dunaföldvárról Bleier Gizellát.

Deutsch Zsigmond zombai gazdatiszt je gyet váltott Bonyhádon Spitzer Mór szálloda tulajdonos nevelt leányával Margittal. — Fischof Jenő szekszárdi műasztaios a múlt héten tartotta eljegyzését Hanák Jolánnal Budapesten.

— A bátaiak küldöttsége a miniszternél.

Báta község lakói mindent elkövetnek, hogy a közalapítványi uradalom tulajdonát képező Fur- kó-pusztát megszerezzék és egymás között parcellázzák. Minthogy e birtok parcellázása igen nagy érdeke volna a szegény község derék lakóinak és a bérletviszo^rok is sürgetik az intézkedést, a bátaiak megkérték Döry Pál alispánt, hogy vezesse őket küldöttségileg a miniszterhez, amely kérést az alispán az emberbaráti célra való tekintettel, szívesen teljesitette. A küldöttség, melyben Döry Pál alispán vezetésével Purth Adolf főjegyző, Pirisa Mihály községi biró, Sümegi Mihály pénztárnok, B. Sümegi Mihály, Körtvélyessy Zoltán ev. ref. lelkész, Gy. Sümegi Imre, Vörös Mihály, Babos József, Gy. Horváth Imre és Fisch Jakab bátai lakosok vettek részt, folyó ho 24-én tisztelgett Lukács György vallásügyi miniszternél. Döry Pál alispán beszédében kifejtette, hogy a bátaiak kérelme mennyire méltányos és nemzetgazdasági szempontból mennyire indokolt, a miniszter jóindulatú figyelmébe tehát a legmelegebben ajánlotta az átnyújtott emlékiraba foglalt kérelmet. A miniszter a kérelmet a legnagyobb jóindulattal fogadta és nemcsak kedvező döntést Ígért, hanem hangsúlyozta, hogy a lehető legrövidebb idő alatt elintézteti. Furkó-puszta terjedelme 1200 katasztrális hold, melynek árát a miniszter szakközegei remélhetőleg nem fogják fölcsigázni, mert csak az esetben lehet a földre éhes nép helyzetén segíteni, ha méltányos árban juthatnak majd a birtokhoz.

— A kaszinó köréből. Simontsits Elemér a kaszinó ügyvezető igazgatója a pénteken d. u. tartott választmányai ülésen bejelentette, hogy az ügyvezető igazgatói állást semmi esetre sem hajlandó tovább viselni és kérte a választmányt, hogy a vasárnapi tisztújító közgyűlés előtt az uj igazgató személyében állapodjanak meg.

, Simontsits mint igazgató hervadhatatlan érdemeket szerzett a kaszinó fejlesztése körül és éppen az utolsó évnek a kaszinóra nézve any- nyira fontos és emlékezetes eseményei: a ház- : vétel, a bazárépités és a társadalomtudományi könyvtár alapítása Simontsits nevéhez fűződnek ! és az ő céltudatos kezdeményezésének és lelkes munkásságának köszönhetők első sorban, i A választmány őszinte sajnálattal vette tudomásul Simontsitsnak elhatározását, hogy az igazgatói állástól megválik és Wigand János indítványára jegyzőkönyvileg fejezte ki legmelegebb elismerését az ő érdemekben gazdag- igazgatói működéséért. Ugyanezen az ülésen Rácz József pénztárosnak, a múlt évben kifejtett rendkívüli fáradságáért 400 kor. tiszteletdijat szavaztak meg.

— A városi tanács figyelmébe. Általános a panasz, hogy a járdák annyira tisztátlanok és az odafagyott hónak eltávolításáról senki sem gondoskodik, hogy az utóbbi napokban valósággal életveszéllyel járt a járdákon való közlekedés. Tudtunkkal Molnár Lajos rendőr- kapitány már 5—6 hét előtt nyújtott be egy szabályrendeletet, mely a járdák tisztántartására kötelezné a háztulajdonosokat. Miért nem gondoskodott a tanács arról, hogy ez a szabályrendelet tárgyaTtassék ? Es egyáltalán, ha már ezt elmulasztotta, ne tetézze ezt a mulasztást azzal, hogy tétlenül nézi ezeket a tarthatatlan állapotokat.

— Vadászat. Fónagy József folyó hó 20-án a várszegi erdőkben, 21-én pedig a bogyiszlói községi határban vadászatot rendezett és különösen az utóbbi várakozáson felül jól sikerült. Habár a várszegi erdők fácán- és nyul-állo- mánya a gógai erdőségek állománya mögött marad, vadakban a dunai erdők megszokott változatossága és gazdagsága itt is észlelhető. Alig van hajtás, hogy a szebbnél-szebb szarvasbikák ne jelentkezzenek vagy egy-egy hatalmas vadkan ne szántson magának utat a mély hóban. Fónagy Józsefnek, ki a vadtenyésztés minden ágában és a vadóvás minden irányában a nagyr és nemes vadász összes kiváló tulajdonait egyesíti magában — a Bogyiszló községi határban aránylag nagyon rövid idő alatt sikerült olyan vadállományt teremteni, minőt hasonló körülmények között levő területen nem létesített senki. Ugyanazon területen, melyen ezelőtt 3—4 évvel 50—60 drb. nyúl és 20 — 30 fogoly került egy nap alatt terítékre ; ma ugyanazon idő alatt, — anélkül, hogy a vadállomány mérve veszélyeztetnék — 800—1000 drb. nyúl és 500—600 darab fogoly lőhető. A várszegi erdőségekben tartott hajtóvadászatot elrontotta a beállott esőzés. Azért igy is sikerült 46 fácánt, 22 nyulat és 1 rókát terítékre hozni. Egy vaddisznó a puskások elé került, — azonban a gyenge serétlövést lerázta magáról. A bogyiszlói vadászat hidegre változott időben indult meg, dél felé azonban az idő teljesen felengedett s a szenvedélyes vadászoknak csak a legfáradságosabb gyalogolás mellett lehetett megtenni a 18 kim. hosszú «straf»-hajtást. Az egyfolytában 6 óráig tartott menetelés fáradalmait szép eredmény jutalmazta, melyet az illusztris vadásztársaság felmutatott. Összesen 800 drb. nyúl lövetett. A vadászatokon résztvettek a házi gazdán, Fónagy Józsefen és nején kívül Szé- vald Oszkár és neje, Percei Dezső, Percei József, Döry Pál alispán, Madách Emánuel min. tanácsos, Kurc Vilmos, Trsztyánszky László, Forster Zoltán és báró Fiáth Elemér.

— A baja-bátaszéki vasúti összeköttetés nagyszabású áthidalási munkálataira, mint ismeretes, a kereskedelemügyi kormány az 1904. évi XIV. törvénycikk felhatalmazása alapján nyolc millió koronát irányzott elő. Az ex-lex okozta pénzügyi akadályok miatt a kereskedelemügyi kormány a munkálatokra készen levő összes versenytárgyalási hirdetményeit, terveit stb., melyeknek kibocsájtását a kora tavaszra helyezte kilátásba, sajnos, visszavonta, illetőleg további intézkedésig a munkálatokat nem adja vállalatba.

— Az udvarii jegyző ügyei. A munkaképte- lenné vált udvarii jegyző : Döring Frigyes nyugdíjazása ügyében, mint köztudomású, a megyei közgyűlés utasította a nevezett jegyzőt, hogy záros határidő alatt nyugdíjaztatását kérje, ellenkező esetben hivatalból fog nyugdijaztatni. E határozat ellen Döring Frigyes íelebbezést adott be, mit azonban a belügyminiszter elutasított és a megfelebbezett közgyűlési határozatot indokainál fogva jóváhagyta,