Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1906-01-28 / 5. szám

4.

— Nagy bál a póttartalékosok családjainak segélyezésére. Az idei farsangnak első nagyobb szabású bálját február; hó. 10-én tartják meg a Szekszárd-Szálló termeiben. A táncmulatság- tiszta jövedelmét a decemberben tényleges szolgálatra behívott póttartalékosok szegény családtagjainak segélyezésére fordítják és nem szenvedhet kétséget, hogy az emberbaráti nemes cél: a családfő nélkül, sok helyen ínség és n}mmor között visszamaradottak segélyezése nagy számú közönséget fog összetoborzani. A rendezőbizottság Szekszárd és a vármegye fiatalságából alakult meg, melynek élén Döry Pál alispán áll, ki a bál erkölcsi és anyagi sikere- érdekében mindent elkövet. A bál védnökéül: Apponyi Géza gróf főrendiházi tag, hőgyészi nagybirtokost kérték lel, ki készségesen vállalkozott e tisztség betöltésére. A meghívókat már legközelebb szétküldik és aki erre igényt tart, de tévedésből nem kapott volna, forduljon a rendezőséghez. A rendezőség a következőképen alakult meg: Védnök : Apponyi Géza gr. Elnök: Döry Pál. Alelnökök : Forster Zoltán, Győrbiró Benő, dr. Hiding Adám, dr. Leopold Kornél, dr. Pesthy Pál, Sass László, Tóth Henrik, dr. Török Ottó, Wigand János. Titkárok: Pazár Dezső, j Vörösmarthy József. Cigányvajda: Szedlacsek • László. Jegyzők: Beöthy László, Reichl Dezső, j Pénztárnokok : Dr. Mikes Jenő, Rácz József. | Ellenőrök: Komjáthy Sándor, Jasek Sándor. Biz. j tagok : Gróf Apponyi Rezső, dr. Bartal Kornél, ifj. Bernrieder Józef, Becht Ödön, dr. Bernáth Béla, Bolgár Béla, dr. Csizmadia Géza, Csapó Dániel, ; Döry Ernő, Döiy Frigyes, Döry Jenő, dr. Drágíts Imre, Falvay Sándor, br. Fiáth Elemér, Fischer Frigyes, Forster István, Fördős Lajos, Fördős Mihály, dr. Freitag Arthur, Gullner Elemér, dr. Gulyás József, Grosch József, Hagymássy Zoltán, Hanzély János, ifj. Haypál Sándor, dr. Herczeg Gyula, Hirsch Sándor, Jeszenszky Andor, báró Jeszenszky György, báró dr. Jeszenszky Ödön, Kálmán Endre, Kontsko Andor, Kováts Ottó, Kurc Vilmos, Lakos Adolf, Leitersdorfer Ignác, Mar- csekényi Egon, Mathis Ferenc, Mányoky Gyula, Mányoky József, Mehrwerth Árpád, Moudry Hugó, Nagy Béla, Németh Márton, Perczel István, Pesthy Ferenc, Pirnitzer Jenő, Serényi József, Schvirián Józef, Szentiványi Miklós, Szilassy Béla, dr. Sztanó Sándor, dr. Tanárky Árpád, Tassy László, Thuri Sándor, Totth Ödön.

— A szegedi főispán származása. A főispáni beiktatásnk körül folyó harcban a Szeged és Hódmezővásárhely városok főispánjává kinevezett Nagy Mihály árról sok mende-monda járja a napilapokban. Az egyik szerint kecskeméti, a másik innét kitagadja, sőt Grósz Miksának is megteszik. Pedig Nagy Mihály dr. mözsi származású, a honnét atyja, aki ács volt, Tolnára, majd Tüske és Leperd pusztákra került, majd mesterségével felhagyva, Szakoson telepedett meg, mint korcsmáros. Nagy Mihály dr. pályáját, mint pestmegyei aljegyző kezdte és mint ilyen fellépett a szakcsi kerületben képviselőjelöltnek, de elbukott. Később átlépett a bírósághoz, ahol ügyész volt. Mikor később, Bánfíy alatt képviselőnek megválasztották, nyugdíjaztatta magát.

— Egyleti ügyek. A dombóvári kereskedelmi alkalmazottak egyesületének alapszabályait a belügyminiszter láttamozta.

— Bonyhád sem kap semmit. A kereskedelemügyi miniszter a bonyhádi állomásnak a községhez való közelebb helyezésére vonatkozó kérelemre értesítette a vármegyét, hogy e kérelem 10—12 km. hosszú szakasznak áthelyezésével volna csak megoldható, mely a nehéz terepviszonyok miatt 2 millió korona költséggel járna és ezenkívül a vonalat mintegy 3 kilométerrel meg kellene hosszabbítani. Volna más megoldási lehetőség is, de azok bármelyike az emelkedési viszonyokat és a vonal teljesítő képességét tenné kedvezőtlenebbé és az üzemet állandóan megdrágítaná; éppen ezért nem alkalmasak a kivitelre és ezek alapján a miniszter a bonyhádiak kérelmét teljesithetőnek nem találta. A község kívánsága csak egy szárnyvonal létesítésével volna kielégíthető, mely 4 kméter hosszúsággal mintegy 200000 koronába kerülne. Ennek fedezetére a község 6 fillér pótdijat ajánlott fel métermázsánként az áruk után, ami a miniszter szerint csak évi 10200 korona bevételi többletet eredményezne, ami csak az építkezési kölségek törlesztésére volna elegendő, a tetemes üzemi és fentartási költségek pedig fedezetlenül maradva a szegény államvasutak terhére esnének. — Igazán megszégyenítő ez a garasos felfogás az államvasutakra. Mert hiszen kétségtelen, hogy a jobb vasúti összeköttetés a forgalmat tetemesen fokozza és a jövedelmet is emeli, ami a csekély üzemi és fentartási költségeket bizonyosan fedezné. Ily felfogás mellett a bonyhádiak számára nincs más üt, mint hogy ideiglenesen 8 fillért ajánljanak fél métermázsánként azzal a kikötéssel, hogy ha a forgalom megfelelően emelkedik, a hozzájárulás leszállítandó.

LGJLio.il ü. V f h».

— A szekszárdi sorozó-járás. Szekszárd rendezett tanácsú várossá tétetvén, egyúttal önálló sorozó járássá is vált és a központi szó.l- gabirói hivataltól átvette a szükséges nyilvántartási iratokat, amelyek a következők: az 1884., 1883.', 1882. évben születettek állítási lajstromai, a távollevők, teljesen ismeretlenek, kedvezmény alapján a póttartalékba jutott s előjegyzésbe vett póttartalék nyilvántartásában vezetett lelkészek jegyzéke, a 22 mintájú előjegyzési könyv, a nem tényleges állományú hadseregbeli és honvéd legénység nyilvántartása a névlajstromokkal és végül a behivási parancsnak meg nem felelt egyénekről és szökevényekről vezetett előjegyzési könyv. Ezeken kívül a város elkészítette az 1885-ben született szekszárdi és idegen illetőségű állítás kötelesek községi összeírását, valamint a Szekszárdon született teljesen ismeretlenek lajstromát, úgy az 1885-beli szekszárdi illetőségűek sorshuzási lajstromát. Van tehát «lajstrom» bőven. De úgy kívánja ezt a rend és a «katonai igazgatás». A katonai ügyeket a városi főjegyző vezeti.

— Pályázatok. A halálozás folytán megüresedett várdombi jegyzőségre a pályázatot febr. 1. határidővel a központi főszolgabíró már kiirta. Ugyancsak kétheti pályázati határidővel folyamodhatni a szekszárdi állampénztárnál megüresedett adótiszti állásra.

— Félévi értesítő. A helybeli főgimnáziumban és polg. fiú és leányiskolában a félévi értesítőket a jövő szerdán, jan. 31-én osztják ki a tanulók között.

— Adományok a szekszárdi népkonyhára

A népkonyhára adakoztak: Wosinszky Mór | Szekszárd 20 kor., Kovács Sebestyén Endre j Gyapa-puszta 20 kor., Adler N. János Szek- j szárd 10 kor. Ezen kegyes adományokat szá- | mos szegényeink nevében köszönettel nyugtatom.

; Szekszárd, 1906. január 26. Bezerédj Pál.

— Halálozások. Háry Ede a szekszárdi népbank derék igazgatója f. hó 20-án szivszél- hüdés folytán hirtelen elhunjT. Halála élénk részvétet keltett városszerte, mert puritán jellemével és szerény előzékeny modorával sok jó barátot szerzett magának. Temetése nagy részvét mellett ment végbe. A népbank választmánya Boda Vilmos elnök vezetésével testületileg vett részt. — A gyászszertartást Wosinszky Mór apát-plébános végezte. Haláláról a népbank választmánya külön jelentést is adott ki, a család jelentése igy hangzik : Özv Háry Edéné szül. Boross Anna úgy a maga, válamint fiai Béla és Ede nevében is, fájdalomtól megtört szívvel jelenti a gondos jó férj, a szerető legjobb édesapának Háry Edének a Szegzárdi Népbank igazgatójának folyó évi január hó 20-án este 7 órakor életének 65-ik boldog házasságának 32. évében hirtelen bekövetkezett gyászos elhunytát. Megboldogult kedves halottunk földi maradványai folyó, hó 22-én d. u. 3 órakor fognak a gyászházban a róm. kath. egyház szertartásai szerint beszenteltetni s a felsővárosi régi sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig f. hó 23-án reggeli 8 órakor fog a belvárosi róm. kath. templomban az Egek Urának bemutattatni. Szekszárd, 1906 évi január 21-én. Áldás és béke drága poraira 1 — Fischer Lipót sióagárdi plébános f. hó 24-én 62 éves korában elhunyt. A boldogultat 1866-ban szentelték pappá, 1878—83-ig Fekeden 1883-tól Baranya-Szentistvánon, 1897-től pedig Agárdon volt plébános. Temetése csütörtökön ment végbe a kerületi papság és a hívők nagy

, részvéte mellett. A temetést Pártos Zsigmond kér. esperes végezte Mosgay Sándor és Szabó Géza hittanár segédlete mellett. Haláláról az , egyházkerületi papság a következő gvászjelen- j tést adta ki: A szekszárdi róm. kath. egyház- , kerület szomorodott szívvel jelenti Fischer Li- : pót sióagárdi plébánosnak folyó hó 24-én 1 éjjel a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után történt csendes elhunytát. A boldogult- nak hült tetemei január 25-én délután 3 órakor fognak a sióagárdi köztemetőben a feltámadás reményében nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat január 26-án reggel 8 órakor fog az Egek Urának bemutattatni.

1 Az örök világosság fényeskedjék neki !

— Tolnavármegye népmozgalmi adatai nov.

hónapban a következő tanulságos részleteket szolgáltatják. A lakosság száma 1994. évvégén volt 255,990.. Házasság köttetett 320, több, mint a megyénknél tetemesen, nagyobb Vas, Somogy és Baranyamegyékben. Élve született 657, halva 11. Elhalt 44y és pedig 7 éven alól 156; a népszaporodás 208. Esett 1000 lélekre: házasság'

1-25, (vagyis az eredmény jobb, mint a Dunántúl bármely törvényhatóságában); élve születés 2'57, (vagyis az eredmény jobb, mint Vas és Zala kivételével az egész D'unántul területén) ; halálozás 1 76, (amely eredmény rosszabb, mint Somogy és Zala kivételével bárhol a Dunántúl); szaporodás esett 1000 lélekre OSI, vagyis több, mint Baranyában, Pécsett, Győr- megyében és Győrött, Komárommegyében és Somogybán. Fertőző betegségekben elhalt 104, mely számból 70 a tüdőgümő-kórra esik. Kivándorolt a megyéből utievéllel 40, útlevél nélkül kiszökött 4, ezek közül férfi 22, nő 17, kiskorú gyermek 5 ; magyar anyanyelvű volt közülök 16, vagyis 36 °/0. Németországba ment 14, Amerikába 27. Jóllehet az útlevelek mind a fiumei kikötőre szóltak, Fiúmén át csak 19 kivándorló ment, 4 pedig más kikötőkből Visszavándorolt 10, ezek közül magyar anyanyelvű 2. Az al- ispáni hivatal kiadott 79 útlevelet és pedig Német-országba 31-et, Amerikába 39-et, Romániába 3-at, más országokba 6-ot. A 79 útlevéllel utazásra följogosittatott 115 egyén. Az egész országból kiadatott novemberben 15732 útlevél és pedig Amerikába 10243, Romániába 3333; az egész évben januártól november hó végéig kiadatott útlevél 235,977 és pedig Amerikába 155,706, Romániába 45,982. — Országos vásár tartatott a megyében 10; fölhajtatott 7194 szarvasmarha, 5720 ló, 4 juh, 794 sertés. Eladatott: 2493 szarvasmarha, 786 ló, 4 juh és 201 sertés. Tűzeset volt 16 községben 18; a kár összege 8279 korona.

— Túlzsúfolt iskola. Decsen nem a gyerek sok, (amely állításunkat különben senki sem hinné el,) hanem az iskola kevés. A tanfelügyelő meglátogatta a decsi r. k. iskolát és egy tanterembe 111 mindennapos iskolaköteles gyermeket talált beírva. A közigazgatási kizottság megkereste a pécsegyházmegyei főhatóságot a második tanítói állomás szervezése végett.

— Kivételes nősülési engedélyt kapott Jona Pál szakályi, Amma Mátyás hőgyészi, Hammer János duzsi, Herberger György hőgyészi",Haidt Márton bátaszéki, Szűcs Ferenc szekszárdi, Bartos István törökkoppányi, Turbók János tamásii, Hoóg Henrik mucsfai, Szombati István őcsénvi, Schiszler Péter kisszékelyi, Ideinek Henrik felsőnánai lakos.

— A gyönki gimnázium története. Mono- grafia-irodalmunk egy érdekes művel gyarapodott Kálmán Dezső tollából, aki a gyönki ev. ref. gimnázium 100 éves fennállása emlékére megírta ez intézet történetét. 13 negyedrét Ívben foglalkozik a derék szerző tárgyával, aki maga is ez intézetben tanult és később annak tanára, majd igazgató tanácsosa lett. Lehet mondani, hangya-szorgalommal hordott össze minden adatot, mely ez intézetre vonatkozott és tekintve a célt, nem csodálhatni, hogy a sok apró, de tanulságos és érdekes adat miatt a monográfia oly terjedelmes lett. A megjmi tanügy minden barátja örömmel és haszonnal forgathatja e munkát, mely a gyönki gimnázium kultur-hiva- tásának örökéitől tanúja és hirdetője. Bár minden tanintézetünknek megvolna igy a monográfiája. — A csinosan kiállított mű Molnár Mór könyvnyomdájából került ki.

— Esküdtszéki tárgyalások. A szekszárdi kir. törvényszék mint esküdtbiróság február hó 12-én kezdődő esküdtszéki tárgyalásaira a következő öt bűnügy van kitűzve: 12-én ifj. Cságány Márton ellen szándékos emberölésért. 13-án Soros András ellen gyilkosság kísérlete miatt. 14-én Vicsik István ellen gyilkosság kísérlete miatt. 15-én Szántó István ellen szándékos ember ölésért. 16-án Békés József ellen szándékos emberölésért.

— A Kath. Kör kasszadarabja. A szekszárdi Kath. Körben múlt vasárnap adták a nagyobb részt polgárságból álló műkedvelők a «Sárga csikó»-t, melynek bevétele ezúttal is számottevő összeg volt. A darab háromszori előadása többet jövedelmezett 800 koronánál, melynek egy nagyobb része tisztán a házalap javára marad.-- Hirtelen halál. Fekete Antal folyó hó 16-án a dombóvári állomáson jegyet váltott Kaposvárig. Alig hagyta azonban el a pénztári ablakot, hirtelen rosszul lett, összeesett s mielőtt orvosi Segélyben részesült volna, sziv- szélhüdcsben meghalt.

,:• (_ ijanuár 28