Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1906-07-22 / 30. szám

4

TOLNAVARMEGYE.

1^06. Julius 22.

A rendelkezésre álló felvételekből és adatokból azonban arról kellett meggyőződnöm, hogy a közúti Dunahidnak a baja bátaszéki vasúttal való együttes kiépítése nagy nehézségekbe ütközik, amennyiben a szóban levő vasüt a Duna árterületét mintegy hét kilométer hosszban szeli át s igy a vasúti híddal kapcsolatosan kért közúti hídhoz csatlakozó közutaknak is a szóban levő árterületen kellene átvezetnie, amely körülmény nagyobb pénzáldozatot igényelne, mint a forgalmi szempontból is kedvezőbb önálló közúti Duna áthidalás létesítése. .

Emellett nem tévesztettem szem előtt, hogy I a bajai közúti hid építési költségeiről az állami | költségelőirányzatban gondoskodás nem történt, mig az 1904. évi XIV. t. c. alapján végrehajtandó építkezések között fö vett baja—bátaszéki elsőrangú fővasut és a vasúti Dunahid építése J címén rendelkezésre álló hitelből a szóban levő j vasút csak egy vágányu Dunahiddal létesíthető ! és igy ezen hitelből oly hosszú pillérek nem építhetők, amelyeken a közúti hid vashordszer- kezetei is elhelyezhetők volnának. Minthogy végűi a Bajatörvényhatósági város közgazdasági fejlődésére annyira fontos baja—bátaszéki vasút kiépítését a közúti hid ügyétől függővé tenni, illetőleg annak megoldásáig a vasút létesítését már a város érdekében sem kívánom elodázni, ennélfogva a közúti hid ügyét a vasút építésének kérdéséből kikapcsoltam-és a baja—bátaszéki vasút építését, a még alaposabb tanulmányt igénylő közúti Dunahid létesítésétől függetlenül rendeltem el.

A baja—bátaszéki vasút építési munkálataira vonatkozó pályázat kihirdetésének egyidejű elrendelése következtében, a szóban levő vasút építési munkálatai már legközelebb megkezdetnek. Ezzel a város a legközelebbi jövőben közvetlen kapcsolatot nyert az államvasutak fővonalaihoz, mely kapcsolat hathatós tényezője lesz Baja város közgazdasági fejlődésének és fontos kereskedelmi gócponttá való kialakulásának.

E fejlődés folyamata és iránya szintén döntő szerepet játszik majd a közúti hid elhelyezésének kérdésében, amelyre vonatkozólag szivesen várom a törvényhatóság legközelebbi előterjesztéseit.

Budapesten, 1906. évi julius hó 7-én.

Kossuth s. k.

Terményhamisitásra vonatkozó határozatok.

A terményhamisitások kérdésében, melynek különösen nálunk, mint túlnyomóan földművelő és nyerstermeléssel foglalkozó országban van nagy jelentősége, a földművelési minisztérium az utóbbi időben 4 határozatot adott ki, melyek a következők f

a) Külföldi vegyvizsgáló intézet szakvéleménye alapján terményhamisitási kihágás meg nem állapítható és az ily intézet által fölszámított vegyvizsgálati dijak közigazgatási utón meg nem állapíthatók.

b) orvosi szakvélemény alapján termény- hamisítási kihágás elkövetése meg nem állapítható.

c) A belügyminiszter által közegészségügyi szakvizsgálatok teljesítésére följogositott magán- laboratoriumok vegyelemezési bizonylata (szak- véleménye) terményhamisitási kihágások megállapítására bizonyító erővel nem bir.

d) Ha a terményhamisitással vádolt elsőfokon tanukra nem hivatkozik, az ítélet ellen beadott felebbezésben azonban tanukra hivatkozik és azok kihallgatását kéri, kérelme figyelembe nem vehető ugyan, de amennyiben igazolja, hogy a tanú kihallgatása az elsőfokú tárgyaláson önhibáján kívül mellőztetett, ügyének újból való fölvételét kérheti.

HÍREK.

— Az uj főügyészi helyettes. A király az igazságügyminiszter előterjesztésére Dr. Szabó Gyula szekszárdi törvényszéki bírót a pécsi kir. főügyészséghez főügyészi helyettessé nevezte ki. Amily örömmel veszünk hirt a szekszárdi jogász világ ez érdemes tagjának előmeneteléről, épen oly mértékben sajnáljuk távozását körünkből, hol közbecsülés és köz- tisztelet környezte.

— Szabadságon. Beke Ferenc szekszárdi kir. alügyész folyó hó 21-én kezdte meg 4 heti szabadság idejét. Ezen idő alatt hivatalában Füsthy Antal kir. alügyész helyettesíti.

— Uj táblabiró. Oláh András volt szekszárdi, jelenleg budapesti kir. törvényszéki bírót, a budapesti kir. Ítélőtáblához nevezte ki a király táblabiróvá.

— Kinevezések Gr. Károlyi László csongrád- felgyői urodalmába Kunczer Bélát, Kunczer János Szekszárd r. t. városi közgyám fiát pénztárossá nevezte ki. —JA pénzügyminiszter Simon Mihály komáromi adótisztet a tamásii adóhivatalhoz adóhivatali ellenőrré nevezte ki. — Az igazságügyminiszter Pápay József magyaróvári adótisztet a bonyhádi járásbírósághoz végrehajtóvá nevezte ki

— A karhatalom és a főispánok. A belügyminiszter rendeletet adott ki, amelyben, minthogy a közbiztonság érdekében kirendelendő karhatalom iránt való intézkedés a törvényhatóság jogkörébe tartozik, a csendőrségi szervezeti utasítás 6. §. első bekezdésében ama fölsorolt hatóságok közül, melyek a csendőrség segédletét felszólítással igénybe venni jogosultak, a főispánokat törli.

— Igazgató és házfönök választása. A kegyesrendi kiskáptalan Zsigmondi János veszprémi kegyesrendi tanárt, Zsigmondi Ferenc dr. szekszárdi ügyvéd bátyját Sátoraljaújhelyre házfőnökké és főgimnáziumi igazgatóvá választotta meg.

— Albirói kinevezés. A király dr. Kramolin Ernő újpesti járásbirósági jegyzőt, dr. Kramolin Gyula szekszárdi orvos öcscsét, ugyanahhoz a járásbírósághoz albiróvá nevezte ki.

— Iskolatársak találkozása. Az 1869-ben Pécsett theológiát végzett papok közül a f. évben a veszprémi egyházmegyéből: dr. Dunszt Ferenc keszthelyi apát-plébános és Hankóczy Miklós kisbári plébános; a pécsi püspökségből: Csonka Nárdor keszői plébános, Pártos Zsigmond mözsi, Prantner Ferenc himesházi és Streicher Péter hőgyészi esperes-plebánosok Horváth István podgajci (Szlavónia) esperes plébános vendég- szerető házánál találkoztak. Az iskolatársak közül még Fekete Mihály Pécs sz. kir. város főügyésze vett részt a találkozáson.-- Uj egyházmegyei tanfelügyelő. Gróf Zichy Gyula pécsi megyes püspök Döbrössy Alajos kanonok, volt egyházmegyei tanfelügyelőt ebbeli állása alól felmentette és helyébe egyházmegyei tanfelügyelővé Vajdits Gyula apátkanonokot nevezte ki.

— Primicia. Fránek Lajos Dömötör zirczi cisztercita rendű áldozár és okleveles főgimnáziumi tanár e hó 17-én mutatta be első miséjét Zirczen, az ősrégi monostor templomban, kinek manuduktora maga a zirczi apát volt. Délben az ujmisés tiszteletére fényes ebédet adott a rend és az első felköszöntőt Vajda Ödön zirczi apát mondotta. Az ujmisés papot egyelőre i Herczegfalvára nevezte ki segédlelkésznek a rend apátja.

— Esküvő. Rőzsay Elemér lengyel i szám- tartó múlt szerdán tartotta esküvőjét néhai dr. Fülöp Kazmér volt dárdai ügyvéd leányával, j Jolánnal Lengyelen. I

— Az egyházmegyéből. A király a pécsi székeskáptalanban Szeifric István éneklőkanonoknak nagypréposttá, Valter Antal őrkanonoknak olvasókanonokká, Hanny Gábor tolnai főesperesnek éneklőkanonokká, Spiesz János mesterkanonoknak őrkanonokká, Pozsgay József mesterkanonoknak székesegyházi főesperessé, Wurster József mesterkanonoknak tolnai főesperessé való fokozatos előléptetését jóváhagyta és az ekként megüresedett három rn.es- terkanonokságot Frantich Ágoston kővágó-szől- lősi plébánosnak, Döbrössy Alajos tb. kanonok, püspöki tanitóképző-intézeti igazgatónak és Szilvek Alajos dr. udvari káplán és theologiai tanárnak, városunk szülődének adományozta. — Dr. Szilvek Alajos, az ujonan kinevezett pécsi kanonok életrajza: Született Szekszárdon 1854 február 18-án jómódú iparos szülőktől, kiknek egyetlen gyermekük volt. Elemi iskoláit szülővárosában végezte, hol mindig első tanuló volt. Ezt az elsőséget megtartotta Pécsett is, hol a 8 gimnáziumi osztályt végezte. Kovács Zsigmond, akkori pécsi püspök a kitünően érett klerikust felküldte Bécsbe a Pázmáneumba. Fölszenteltetett 1878. évben s egy évi káplánkodása után mint hittudort a pécsi theologiához nevezte ki püspöke, hol 27 évig tanított kiváló sikerrel. Dr. Dulánszky Nándor püspök alatt udvari káplán lett, most pedig pécsi kanonok. Hosszú tanárkodása alatt az egyházi és társadalmi irodalom terén is sokoldalúságával tűnt ki s nem egy becses füzete és könyve került ki a sajtó alól. — Rézbányái János árvaházi igazgatót, Körmendy Károly papnevelő-intézeti aligazgatót, Romaisz Ferenc püspöknádasdi esperes-plébánost és Igaz Béla dr. püspöki titkárt pedig a pécsi székeskáptalan tiszteletbeli kanonokává nevezte ki a király. — Gr. Zichy Gyula pécsi püspök Igaz Béla dr. címzetes kanonokot egyházmegyei igazgatóvá, Mosonyi Dénes dr. püspöki szertárnokot pedig püspöki titkárrá nevezte ki. — Gr. Zichy Gyula pécsi püspök a székesegyházban megüresedett karkápláni

. állásra Gábor György Pécsvárosi hitoktatót nevezte ki.

— Betörés egy templomba. A kishirdi templomba kóborcigányok álkulcscsal behatoltak, a perselyt feltörték és kiürítették.

• — Erdőtisztek áthelyezése Apáti László

m. kir. erdőmester, volt tolnamegyei erdőgondnok Veszprémből Zalaegerszegre helyeztetetett át es a m. kir. állami erdőhivatal vezetésével bízatott meg. — Kálmán Viktor hitbizományi urodalmi erdész Kismartonról Dombóvárra, Lőv Jenő hitbizományi erdész pedig Kismartonról Gyulajra helyeztetett át és megbizattak az erdő- gondnokság kezelésével.

— Eljegyzések. Csukly Gyula regölyi segédjegyző eljegyezte Wermuth Emmát Sásdról. Kolin Izsó siklósi terménykereskedő eljegyezte Schwarcz Salamon paksi épületfakereskedő leányát: Jankát.

— Gazdasági tudósítói megbízás. A földművelésügyi miniszter Szekszárd város határára ifj. Leopold Lajos szekszárdi lakos ózsáki nagybérlőt bízta meg a gazdasági tudósítói tiszttel.

— Kilépés az érdekeltségből. A dombóvár— szilli vasútra kapott előmunkálati engedélyből eredő érdektársi viszonyból Szabó Lajos nosztán-pusztai földbirtokos kilépett és igy előmunkálati engedéélyesiil kizárólag Strasszer Henrik földbirtokos maradt.

— Jóváhagyott kedvezmény. A vármegye közgyűlésének határozatát, melylyel az utmes- teri iskolát végzett törvényhatósági utmesterek- nek biztosított kedvezményt Száz Imre simon- tornyai járási utmesternek is megadta, a kereskedelmi miniszter jóváhagyta.

— Államsegély. A közoktatási miniszter Horváth Erzsébet szekszárdi rk. tanító évötödös pótlékára 5 évre 100 kor. évi segélyt engedélyezett.

UNDERWOOD