Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1906-07-22 / 30. szám

1906. Julius 22. * OLNAVÁRMEGYE. — Nagy földbirtokvétel. Tolna község el­határozta, hogy a gazdát cseléit tolnai urada­lom eladasra szánt töldterületeibői több ezer holdat — szántót, kaszálót és erdőt — megvesz. Az uj birtokos: Wolf Henrik nagy előzékeny­séggel mozdítja elő a község tervét, hogy a lakosság földhöz jusson, mert a község a meg­vett területeket parcellázni fogja a tolnai p •>!- gárság között. így a földéhes lakosság is eléri szive vágyát és a község is hozzájut egy kis haszonhoz. Legalább kevesebb lesz Tolnán a pótadó, meg a szocialista és több lesz a jöve­delem. A mai szűk világban ez is valami. Az izraelita hitközségi tisztviselők folyó évi julius hó 22-én, 23-án és 24-én Budapesten kongresszust tartanak, melyen kép- viselőkül megjelennek megyénkből Linhardt Ignác szekszárdi főkántor, Kreutze>' Károly szek­szárdi tanító és Schlesinger Fülöp bonyhádi főkántor. — A szekszárdi volt megyei amerikai sző ötelepet és szénkenegraktart Szekszárd ren­dezett tanácsú város f. hó 17-én vette át a vár­megyétől. Az átvételnél Tolnavármegye közön­sége részéről jelen voltak: Simontsits Elemér vármegyei főjegyző, Tóth Károly bizottsági tag, Máthis Kálmán pénzügyi számtanácsos és Szá­váid Oszkár vm. aljegyző; Szekszárd r. t. város részéről: dr. Hirling Ádám polgármester és Nagy György Hangonyi gazdasági tanácsnok, úgyszintén Nits István borászati felügyelő. — Honosítás. Peterowitz Lipót József duna- földvári lakos szabó-iparos nejével és Margit, János József, Imre, Alajos, Ferenc Mihály és Gyula nevű gyermekeivel a magyar állam köte­lékébe fölvétetett, illetve honosíttatott. — Jegyzői nyugdijválasztmányi ülést hivott össze szombat d. e. 10 órára Simontsits Elemér alispánhelyettes, a fölhalmozódott sürgős ügyek elintézhetésére, de mert a megjelent tagok kö­zött csak egy gyakorló jegyző volt, a szabály- rendelet pedig legalább 2 gyakorló jegyző jelen­létét kívánja meg, a gyűlés nem volt megtartható. — Gazdasági tudósító. A földművelésügyi miniszter a tamásii járásra gazdasági, tudósítói tiszttel Látrányi Jenő medgyespusztai lakost bízta meg. — Tanítók lelkigyakorlata. A megyés püspök intézkedéséből az idei lelkigyakorlatok az egyházmegyei tanítók részére augusztus hó 6-án este 6 órakor kezdődnek és 10-én a kora reggeli órákban szent áldozással érnek véget. Akik ezen lelkigyakorlatokon részt óhajtanak venni, elhatározásukat egy héttel előbb tudas­sák a pécsi papnevelő intézet aligazgatóságá- nál, aki gondoskodik a résztvevők teljes, in­gyenes ellátásáról. A lelkigyakorlatok ezidei prédikátora Sch'ick János Jézustársasági atya, kalocsai főgimn. tanár, kiváló hitszónok lesz. — A tolnai helyi távbeszélő irány nyomá­nak megállapítása céljából a kereskedelemügyi miniszter fölhatalmazása alapján Opris Péter pécsi posta és távirda igazgató f. hó 26-ikán délután 2 órára tűzte ki és a bejárás vezeté­sével Juhher Béla mérnököt bízta meg. — A belecskai biró baja. Egy fővárosi cégnek adósa volt egy belecskai lakos és be- pörölte*, sőt ellene a végrehajtást is foganatosí­tani akarta a biró utján. A pörvesztes azonban rokona volt a bírónak és a végrehajtás meg­tartását a biró — rokoni kötelékére hivatkozva — megtagadta. Természetes, hogy a budapesti cég erre a belecskai biró ellen följelentést tett, aki most majd a saját kárán tanulja meg, hogy hivatalos ügyekben — nincs rokonság, vagyis első a hivatalos kötelesség — Zászlószentelés. A «Decsi Önkéntes Tűzoltó Egyesület» f. évi augusztus hó 20-án zászlószentelési ünnepélyt tart. Reggeli 7 óra­kor a közönség a’zászlóanyától indul a külön e célra készített lombsátorhoz, ahol a zászló­szentelés megy végbe. Délután 5 órakor tánc- mulatság lesz a nagyvendéglő termeiben. Belépő­díj 1 korona. A működő tagok beléptit nem fizetnek. Délben bankett lesz, melyen 2'60 K, illetve P50 K a részvételi dij. — Vonatok találkozása. A múlt héten Trencsén körül a személyvonat egy tehervonat- tal ütközött össe. Ezen a vonaton utazott a szabadságidejét élvező Ács Vendel posta- és távirda felügyelő, szekszárdi hivatalfőnök, aki 12 társával együtt* megsérült, szerencsére nem súlyosan. A derék postafőnököt Budapesten gyógykezelik. — A julius 14-lki felhőszakadás kártéte­leiről az árm. társ igazgatóságától a következő értesítést kaptuk: 1. A parásztai vadvizárok a töltésein egész hosszában kicsapott an áradat és a földeken igen sok kárt tett. A lefolyt víz­mennyiség még a tavalyinál is sokkal nagyobb­nak találtatott. 2. A Szekszárdon átfolyó Séd nem hozott olyan nagy vizet, mint tavaly; a társulati töltéseket nem is szakította el, azon­ban a vasúti bejáró hídnál megtorlódott és Szekszárd alsó részén kiöntvén, épületekbe és házakba behatolt és ott több kárt okozott. 3. A csatári árkon szintén nagy víztömeg folyt le, említésre méltó kárt nem okozott. 4. A Lajvér hét helyen szakította el a töltést és Alsónyék község ordonnai részét viz alá jut­tatta; a kár itt sem tetemes, 1000—1200 koro­nánál többre nem becsülhető. Eszerint ezen veszedelmes felhőszakadás lényegesebb károkat nem okozott, csak az ármemesitö társulatnak lesz munkája és költsége a szakadások helyre állításával és az iszappal teljesen elöntött vad- vizcsatornak kikotrásával. — A kivándorlás Tolnavármegye területén junius hónapról javulást mutat ugyan, de még mindig többen kertek és kaptak útlevelet, mint az előző év megfelelő idejében. Beadatott 95 utlevéllap ; kiadatott 86 útlevél és pedig Ame­rikába 28, Németországba 47, Európába 9, Ro­mániába 2. Külföldről kéretett 14, Szlavóniából 1. Megtagadtatott 2 kérelem, Fiúméban beteg­ség, vagy öregkori gyengeség miatt elkobozta- tott 3 útlevél. Az útlevelet elnyertek között volt: kiskorú ifjú 15, önálló férfi 8, férj a csa­ládjával 11 és pedig 11 felnőtt és 5 kiskorú kísérővel; kiskorú leány 3, önálló nő 3, nő a családjával 10 és pedig 1 felnőtt és 6 kiskorú kísérővel. Az egészből kivándorlónak tekinthető 18; 10 felnőtt és 14 kiskorú kísérővel. Az egyes községekből adott Bátaszék 13, Tolna 10, Bony- hád, Hőgyész 5—5, Győré, Izmény, Pinczehely 4 — 4, Dombóvár, Felsőnána, Máza, Tevel, Vár­alja 3—3, Decs 2, Alsónyék, Bátaapáti, Belecska, Bölcske, Czikó, Dunaföldvár, Dörypatlan, Felső­nyék, Györköny. Gyönk, Kakasd, Kajdacs, Kis- mányok, Lengyel, Majos, Medina, Mözs, Nagy- mányok, Paks, Pálfa, Szedres, Tolnanémedi, Várdomb 1 — 1 kivándorlót. — A dombóvári polgári iskola létesítésé­vel foglalkozott a napokban a dombóvári közép­iskolai bizottság, mely Lexa Zenó elnöklete alatt következőkben állapodott meg. Az iskola fel­építését legcélszerűbben az állami iskola előtti téren tartja, még peeig olyformán, hogy az építést az ut melletti sarkon kezdenék meg, úgy, hogy akár az építendő polgári iskolát, akár az állami elemi iskolát bővíteni kellene, arra ele­gendő hely legyen. Elhatározta továbbá a bi­zottság, hogy a képviselőtestülethez kérvényt intéz, melyben arra kéri a várost, hogy a Deutsch-féle házat adja el és annak vételárát a polgári iskola épitési költségeire forditsa. Ugyan­csak kérvény kis. rétében egy adománygyűjtési ivet kűldertv.k Esterházy Miklós hercegnek, hogy a városnak t kulturális törekvését adományá­val támogassá^ A képviselőtestületnek kedvező határozata utá'p fordulnak a kormányhoz az iskola létesítése' céljából. — Az «y»-o,s név és a kereskedők Az a kereskedő, aki cégtábláján, üzleti nyomtatvá­nyain «i»-vel végződő nevét a cégbejegyzéstől eltérőleg «y»-nal írva használja, az ipartör­vénybe ütköző kihágást követ el. Ezt mondja egy kereskedelmi miniszteri 59903(904. számú határozat. De ha ez igy van, az osztó igazság úgy hozza magával, hogy kihágásban marasz- taltassék el mindenki, aki neve végén jogosu­latlan «y»-t, vagy nemességjelző más betűt alkalmaz. — Pontlustol Pilátusig. A szombati felhő- szakadás a Sédpatak mentén megint pusztított. Az óriási víztömeget az árok nem bírta se le­vezetni, se befogadni és az ár kicsapott med­réből. Több házba behatolt, de legnagyobb mér­tékben mégis Halász M kereskedő Sédmenti házába, hol a lakás-helyiségekben 3 láb magasan volt a viz és a különálló pincét egészen el­árasztotta, nemkülönben az udvart és kertet iszappal feltöltette. A megrémült háztulajdonos segélyért a rendőrséghez fordult, de onnan el­utasították, mert a rendőrség ily mentési cé­lokra munkaerővel nem rendelkezik. Innen ment a polgármesterhez, hogy adjon szivattyút és segítséget, de a polgármesternek nincs se szivattyája, se embere. Ekkor a tűzoltó fő- parancsnokhoz fordult, de az azt mondta, hogy a szivattyú a tűzoltóké, ő nem rendelkezik vele, de különben is a drága szivattyú ily munkában elromlik és azt tanácsolta, hogy forduljon magán­emberekhez szivattyúért, talán vannak a város­ban jószivü emberek, akik szivattyújukat ily célra átengedik. Ez után a szerkesztőségekhez fordult, de mit tehetnek ily dologban a lapok ? legfeljebb együtt éreznek a kárvallottal, végre elment az alispánhoz, de ott se kapott mást, mint jó tanácsot és pedig, hog}r ha panasza van, adja be írásban, hogy intézkedni lehessen. A károsult tehát éppen elegendő fórumon meg­fordult, azzal a kellemes tudattal, hogy mig Pontiustól Pilátusig futkos, addig otthon viz alatt álló házikója összeroskadhat. De szeren­csére nem roskadt össze, hanem jószivü em­berek segítségével, részben pedig saját költsé­gén a vizet a lakás helyiségeiből több nap múlva kiszivattyúzta és kidobatta. Hát mi azt hisszük, hogy ez a dolog még sem járja. Ily felhőszakadások alkalmával mentő szolgálatot tenni igenis tartozik a rendőrség, sőt a tűzol­tóság is és szivattyúnak is kell rendelkezésre állni. Minthogy úgy látszik, ily áradat évenként ismétlődik, kell valami módot kigondolni, hogy szükség esetén mentő kezek és mentő eszközök legyenek készen. Vagy várjunk addig, mig emberhalál lesz és a házak összedőlnek ? Igaz, hogy az áradás ellen első sorban az illetőnek magának kell védekeznie, de ha az áradás itt van, nemcsak az embertársaknak, hanem a ható­ságoknak is segítséget kell adniok a város polgárainak 1 — Utmesterek változása. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter a Tolnavármegyén átvonuló budapest— eszéki állami közút gon­dozását egy utmesterség alá rendelte s ennek kezelésével Németh Athanáz szekszárdi kir. utmesteri bízta meg Tolna székhelylyel, mig Vági István kir. utmesteri, ki jelenleg Pakson lakik, az utmesteri szolgálat alól felmentette és a szekszárdi m. kir. államépitészeti hivatalba irnoki és műszaki dolgok ellátására berendelte. — Halálozásek. Diffinger János szekszárdi kataszteri biztos neje hosszas szenvedés után f. hó 16-án elhunyt. Temetése nagy részvét mellett kedden ment vegbe a rom. kath. szertartás sze­rint. — Dunaföldváron szivszélhiidésben elhunyt özv. Komárorny Józsefné sz. Biró Mária. Az el­hunytban Biró Imre dunaföldván prépost-plé­bános nővérét gyászolja. — Tegnap hajnalban három napi kínos szenvedés után Szekszárdon elhunyt özv Cziráky Jánosné szül. Zsigmond Terézia életének 72-ik évében. Az elhunytnak néhai férje hosszú éveken át Szekszárd város közgyámja volt. Halálát Cziráky Gyula, Cziráky Ferenc vm. írnok és nagyszámú rokonság gyá­szolja. — A szekszárdi izr. elemi iskolai tanító­nőt, Weigl Lujzát szomorú csapás érte ; édes anyja Budapesten péntek délután hosszas szenvedés után meghalt. Az ujdombóvár—tüskepusztai gazda­sági vasút műtanrendőri bejárása f. hó 23-ikán lesz, d. u. 2 órakor. A bejáráshoz Simontsits Elemér főjegyző alispánhelyettes kiküldte Alacs Zoltán kir. főmérnököt, meghívta a Máv. igaz­gatóságát, a vasúti és hajózási főfelügyelőséget, a székesfehérvári kultúrmérnöki hivatalt, Uj­dombóvár község elöljáróságát és Döry Hugó földbirtokos vasúti engedményest.

Next

/
Thumbnails
Contents