Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1906-07-22 / 30. szám
TOLNA VARMEGYE. 3 19C6. Julius 22. azok fölmondás nélkül kiállnak a szolgálatból, hogy fegyelmezetlenek és sztrájkszerüen megtagadják az engedelmességet. Egyszóval: a jelentés teljes meztelenségében mutatta be rendészeti viszonyaink jelenlegi tarthatatlan es szégyenletes állapotát, melyeknek tovább tűrése édes mindnyájunkra egyenesen megbélyegző volna és hiszsziik is, hogy gyors és kielégítő intézkedéssel a gyökeres orvoslás minél előbb bekövetkezik. A jelentéshez elsőnek Boda Vilmos szólott. A jelentés elkészitéséből is látja, hogy a rendőr- kapitány «munkaképes». Ha tehetségét arra fogja használni, hogy a város rendészeti ügyeit fejleszsze, soha sem lesz szükség alkapitányra. Elismeri, hogy csekély a rendőrlétszám és a rendőrök képzetlenek. Méltányos az a kivánság, hogy a kapitány iskolázza a rendőröket. Ha ez meglesz és ha a lakosság számának megfelelő rendőrállomány lesz, a rendőrkapitány meg fog felelni hivatalos kötelezettségének. Hibáztatja azonban, hogy a rendőrkapitány mindenféle felsőbb hatósághoz fordul, csak a városi képviselő testülethez nem, pedig ide kellett volna és kell is először fordulnia. A maga részéről kész pártolni a rendőrségi reformot ; hozzájárul, hogy több rendőr legyen, jobb fizetés :cl és a rendőrkapitányi hivatal láttassák el a szükséges irodai személyzettel. Molnár Lajos kijelenti, hogy ő igenis nemcsak a felettes fórumokhoz fordult, hanem legelső sorban a közgyűlésnek tett jelentést, de jelentése nem terjesztetett a közgyűlés elé, a miről ő nem tehet. A mai viszonyok között, ha kétszerannyi rendőrünk lenne, sem sokat érne. Első dolog a rendőrségi szervezési szabályrendelet létesítése, ami hamar megtörténhetik, mert a szabályrendelet már régen kész, csak tárgyalni kell. Hiding Ádám dr. polgármester előadja, hogy a képviselő testület már 1905. december 30-án foglalkozott a rendőrségi szervezési szabályrendelettel, de akkor az volt a határozat, hogy bevárják, mig eldől : kapunk-e a belügyminisztertől csendőrséget. Később egy 5 tagú bizottság küldetett ki ez ügyben és midőn ez az alkapitányi és tollnoki állást elejiette, a rendőrkapitány sem szorgalmazta többé a tárgyalást. Szól a rendőr-sztrájkról, aminek oka, hogy a rendőrök nagyobb napszám reményében Midőn észrevette, hogy a választmányi tagok mind ott állanak az ajtóban, a nő megkérdezte : — Kérlek, miért bámulnak rám ezek az urak oly bárgyún 5 A nyitott ablakon át behallatszott az utcán végig száguldó rikkancsok vészes üvöltése : — Rendkívüli külön kiadás ! . . . Emberölő zivatar . . . Villámsujtotta vendégsereg ! , . . Courbevoi elpusztult ... Az A1 berti-villát felgyújtotta a villám . . . Resmond is észrevette, hogy barátai mind őt bámulják. A lehető legnyugodtabb hangon szólt tehát nejéhez : — Gyermekem, azt hiszem, az lesz a legokosabb, ha haza megyünk. A kijárat felé tartottak. A klubtagok tisztességteljesen hajlottak meg előttük. Mikor kiértek az utcára, hintóba szálltak. A klubszolga becsukta mögöttük a kocsi ajtaját. A kocsiban egyik sem mert szólni a másikához. Mindketten féltek a vihartól, amely ha most kitör, okvetlenül elsepri, elpusztítja boldogságukat. kiálltak mind a 14-en ; 5 el is ment, 9 azonban megmaradt. Az 5 helyére csak z> jelentkezett, kiket ő fölfogadott és azt hiszi, hogy a rendőr- kapitány sem fogadhatott volna föl másokat, vagy többet, mint ezt a 3 jelentkezőt. Fölfogadott egy katonaviselt embert, valami Bubenik nevűt, de a rendőrök megtagadták a munkát, azt mondván, hogy «ők tóttal nem szolgálnak» — mire az illetőt elbocsátotta, lény, hogy a rendőröknek minden 3-ik napnak nappala szabad, de azelőtt minden második napjuk szabad volt. Bodnár István szerint a baj oka az, hogy úgy a rendőrség szervezése, mint a csendőrséggel tervezett megoldás ügye sokáig húzódik. Reményű, hogy ezek után ez a kérdés a leggyorsabb tempóban fog megoldatni, amire mindannyiunknak törekednünk kell. Leopold Kornél dr. a rendőrkapitány jelentéséből nagyon szomorú képét látja rendészeti viszonyainknak. Ezen okvetlen es a legsürgősebben segítenünk kell. A felelősséget ne odázzuk el se fölfelé, se lefelé, kölcsönös jóakarattal oldjuk meg ezt a kérdést. Nem azért lettünk várossá, hogy visszafejlődjünk. A mai rendészeti viszonyokat tűrni egyszerűen tehetetlen. Egy közel 16000 lakosú város rendészeti és közbiztonsági ügyeit 10 rosszul fizetett rendőrrel és egy dijnokkal a legideálisabb és legzseniálisabb kapitánynak sem lehet sikerrel intézni. Szervezzük a rendőrs get és akkor a legnagyobb szigorral léphetünk föl a rendőrkapitány ellen, ez esetben —- mulasztás íolmeríiltekor — ö lesz az első, aki a felelősségre vonást követelni fogja. Most azonban nincs más ut, mint az igazolást elfogadni. Látva, hogy a rendőrkapitány milyen szellemi munkát fejt ki az Íróasztalnál, szeretné, ha a gyakorlati munka terén is beválna, amit azonban még nem bizonyított be. Lehet, sőt reményű, hogy a jövőben ez is bekövetkezik. Kéri a polgármestert, hogy akár sikerül a csendőrség elnyerése, akar pedig saját rendőrségünkre leszünk hagyatva, de minden körülmények között csináljon rendet. És kéri a rendőr- kapitányt. hogy addig is, mig a szervezés megtörténik, kövessen el mindent, hogy rendőrségünk színvonalát emelje és a mai tarthatatlan állapo- to.<nak odaadó igyekezettel és céltudatos munkássággal vessen végei. Kovács Dávid haladéktalanul kívánja a rendőrség szervezését, mert arra még akkor is szükség lesz, ha esetleg az állam csendőrséget ad. Amire a rendőrkapitány igazoló jelentése elfogadtatott. Bognár Albert tiszteletbeli árvaszeki ülnöknek az elvégzett ügyekért 80 korona tiszteletű ij megszavaztatott. E kérdésnél fölszólalt Leopold Kornél dr. es nagy elismeréssel emlékezve meg Bognár Albert szakértelméről és munkaképes ség erői. aj nlja, hogy nevezett mint kisegítő ülnök alkalmaztassák, annál is inkább, mert az árvaszéknél nagy a munkahalmaz és e miatt lassan bonyolódnak le az ügyek, holott ezáltal a feleknek, kik legtübbnyire gyámoltalan özvegyek és árvák, sok huzavona, késedelem és kár okoztatik. Követeli egyúttal, hogy az árvaszéki ügyekkel kapcsolatos pénztári kezelés adminisztrációja is okvetetlen javíttassák, hogy a mai tűrhetetlen áűapotok orvoslásával modern viszonyok teremtessenek itt is. Bodnár István szintén a szerinte tarthatatlan gyámpénztári kezelésre vonatkozólag szólalt föl, mire a polgármester megnyugtatólag válaszolt. A fogyasztási adókérvények letárgyalása után a közgyűlés véget ért és tudósításunkat befejezve csak azt jegyezzük meg, hogy: a városi administració javítását és fejlesztését immár a tanácsnak kell kezébe vennie és pedig az egész vonalon. A város szervezési szabályrendelete. A Szekszárd város szervezési szabály- rendeletére vonatkozó megyei közgyűlési határozatra, melyet előző számunkban behatóan ismertettünk, a város tanácsa nevében Hiding Ádám dr. polgármester terjedelmes felebbezést adott be, melyben a vármegye határozata egyrészt törvénybe ütközőnek mondatik, másrészt pedig az indokolásban kifejtettek — mondja a felebbezés — sem miniszteri rendelettel nem támogathatók, de a helyi viszonyokkal össze sem egyeztethetők. A felebbezés álláspontja az, hogy, ha a törvényhatóság a szabályrendeletről a felter- . esztést követő legközelebbi közgyűlésben nem ^nyilatkozott, a szabályrendelet helybenhagyott- nak tekintetik. Már pedig a kérdéses szabály- rendelet folyó évi február hó 8-án adatott be jóváhagyás végett és az erre következő március 21-iki közgyűlés arról nem nyilatkozott, tehát — helybenhagyottnak tekintendő. Ez alapon a megyei közgyűlés határozatát a polgár- mester mint törvénybe ütközőt hatályon kívül helyezni kéri. Egyebekben a felebbezés egész csomó észrevételt tesz a vármegyei határozatra vonatkozólag. A stiláris és helyesírási hibákra vonat- ki zólag megjegyzi, hogy ilyenek a vármegye határozatában is előfordulnak, mint leírási hibák. Ellenzi az ügyrend előirt pontjainak a szabályrendeletbe való átvételét; a tanács és a polgármester hatáskörének körülírását helyesebbnek tartja a szabályrendeletben, mint a megyei hatátozatban. Ragaszkodik ahoz, hogy a polgármester a rendészeti ügyekben is intéz- kedhessék ; ellenzi a képviselőtestületi jegyzőkönyveknek az alispánhoz leendő fölterjesztését; ragaszkodik ahoz, hogy a rendőrkapitány a polgármester által hozza utalt ügyeket tartozzék elintézni és különösnek tartja, hogy a vármegye határozata a rendőrkapitány hatáskörét kitágítja és működése ellenőrzését «minél lazábban kívánja megállapítani». Száz szónak is egy a vége ; a városnak nincs jó szervezési szabályrendelete, se ügyviteli szabályzata és úgy látszik, mostanában nem is lesz, mert e felebbezés következtében döntés ez ügyben nem egyhamar várható. A baja—bátaszéki áthidalás és Kossuth. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter a következő leiratot intézte Baja városhoz ; 457|5 Kereskedelmi m. k. Miniszter. III. Baja thjf. város Közigazgatási Bizottságának• Hivatali elődömnek 1904. évi november hó 23-án 71228. szám alatt kelt leirata kapcsán és a helyi érdekeltségnek a bajai közúti hid létesítése iránt rövid utón elém terjesztett kérelmére értesítem a bizottságot, hogy a bajai közúti Dunahid ügyének fontosságától áthatva, annak létesítését a magam részéről is beható vizsgálat tárgyává tettem. Mit igyunk? Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai hogy egészségünket megóvjuk. ntert csakis a tér- mószetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. forrást, ha gyomor-, bel- es legcsőhuruttol szabadulni akarunk forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk. 4952. 17-30. forrást, ha étvagyhiany es emésztési zavarok allanak be. forrást, ha máj baj oktol es sárgaságtól szabadulni akarunk A mohai Ágnes-forrás, mint természetes szénsavdus ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyuviz; dús szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző ellemek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknal fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy még ragályos betegségektől is, mint tífusz, kolera, megkiméltettek azok, akik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes mohai Ágnes-vizzel éltek. Legjelesebb orvosi’ szaktekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telitett víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb ; hogy az Ágnes-forrás vizét a legszegényebb ----------------------------------em ber is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki varosokban lerakatok szerveztelek, ugyanott a forrás le rásának ismertető lüzete ingyen kapható. UpHl/Plt llfirt/Í7 I — A forráskezelőség. — Kapható minden füszerüzletben es elsőrangú vendéglőben. --------- l\GUfGll UUI VIA. Kő raktár : Sala m o n T es tvére k cég-nél Szekszárdon.
