Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1906-07-08 / 28. szám

olyan cél érdekében, melyért még sokkal nagyobb is indokolt volna. Nemcsak a jelen közvetlen kilátásáért, hanem közvetve a jövő átalakulásáért, Ha a vidék városaiban sikerülne né­hány nagyobb gyárat létesíteni, amelyek lekötnék a városi és környékbeli lakossá­got, ennek kapcsán pedig sikerülne az Alföld nagyobb területeire kiható, állandó háziipari vállalatokat teremteni, melyek arra az időre nyújtanának a családok százainak — mert hisz egyelőre nem lehet még ezrekről szó, ez csak fokozatosan történhetik — rendes keresetet, mikor a mezőgazdasági munka a lakosság nagy tömegei számára szünetel: gyorsan megváltoznának az arany­kalászos rónák népének gazdasági viszonyai és ezzel egyúttal hatalmas lépést tehetnénk előre a nemzeti és kulturális haladás terén. 2 — Az Uj korszak. Az uj kormány még mézes heteit éli, most kezdik még csak bírálat alá venni a politikáját és máris egy ujság-pana- mával kapcsolatban oly kínos szenzáció pattant ki, amely igen furcsa világot vet a gyomlálást és purifikációt hirdető «uj korszakra». A nem­zet többsége által támogatott, hosszú és keser­ves küzdelem után kormányra került pártvezé­rek nem érik be a politikájukat vakon helyeslő sajtó-organumok erős falanxával, hanem — mint letagadhatlanul beigazolódott — nagy összegű állampénzen megvásárolták annak a lapnak a föltétien meghódolását és jóindulatát is, amely függetlenségi kormánypárti volta dacára néha- néha merészkedett kritikát gyakorolni a kor­mány politikájáról és ténykedéseiről. A bársony­székek elfoglalása előtt a mostani kormány tag­jai nem győzték eléggé megróni az előző kor­mányoknak azt az elitélendő eljárását, hogy meg­vásárolták a lapok jóakaratu támogatását és ezzel elnémították a sajtónak közérdeket szol­gáló kritikáját. Most pedig, a kormányhatalom szekerén, ugyanazoknak első teendői közé tar­tozott az ország pénzéből ötvenezer kemény koronákat egy másodrendű lapnak elhalgatta- tására fordítani. Ezt a lélekvásárt mindennek nevezhetik, csak politikai szempontból tisztes­ségesnek és erkölcsösnek nem. Nem azért, mintha egyes lapoknak esetleges mérsékelt anyagi segélyezésében, vagyis fennmaradásuk előmozdításában inkorrektséget látnánk — ha­nem a «Független Magyarország»-nak ilyen ha­talmas összeggel történt segélyezése mindenki előtt azt a célzatot teszi nyilvánvalóvá, hogy a kormány ilyetén eszközökkel iparkodott magát Lengyel Zoltánnak, a szilaj és szertelen vérmér­ezeket, úgy rémlett, hogy Lubint már eleven va­lójában látja maga előtt, mert borzadva födte el tenyerével arcát. És a folyosón már tényleg léptek zaja hallatszott; Luzyné asszony berete­szelte az ajtót s az öreget egy spanyolfal mögé tuszkolta. Kopogtattak s Pauline a szakács­nője hangjára ismert, aki jelentette, hogy a ha­tóság a nemzeti gárda kíséretében már a kapu előtt van s házkutatást akar tartani. — Azt állítják, — mondta a leány — hogy Planchonnet idemenekült. Jól tudom, hogy ez nem igaz, hogyan is adhatna az én asszonyom egy ily gazembernek menedéket, de ők nem hisznek nekem. — Bocsásd be hát őket, — szólt ki Luzyné asszony az ajtón, — kutassák át a házat a pincétől a padlásig. Planchonnet e szavak hallatára eszmélet­lenül rogyott össze a spanyolfal mögött. Nagy bajlódásomba került eszméletre keltenem, miu­tán halántékát vízzel locsolgattam. A fiatal asz- szony csodálatos hidegvérrel bátorította ; — Bízza csak rám magát, barátom. Hisz tudhatja, gyakran mily ravaszságok telnek ki tőlünk asszonyoktól. Aztán nyugodtan, mintha valami rég meg­szokott, mindennapi munkát végezne, kissé előbbre tolta az ágyat az alkóvból, félrevonta a takarót s a matracokat oly módon rakta széj­jel, hogy a fal felé eső részen a legmagasabban sékletü, de föltétlenül becsületes politikusnak, ki a nevezett lap főszerkesztője és aki körül a füg­getlenségi párt fiatalabb gárdája csoportosul, támadásai ellen biztosítani. Mivel jobb ez, mint a Héderváry idejében Szapáry László gróf által a megszökött Dimes Márton közbenjárásával az obstrukció letörésére kezdeményezett politikai lélekvásárlás ? . . . Vármegye. TOLNA VÁRMEGYE. — A közigazgatási bizottság folyo hó 11-én tartja rendes havi gyűlését. — A vármegyei utak. Évek óta a vár­megyék nem képesek utügyeiket rendes kerék­vágásba hozni, mert költségvetéseik nemcsak nem állapíttatnak meg előre, hanem rendesen az illető év második felében, sőt nem ritkán még annál is későbben kerülnek vissza a keres­kedelmi miniszter jóváhagyásával. Ebben maguk a vármegyék is hibásak, amennyiben elkésetten tárgyalják és terjesztik elő közutaik költség- vetését. Ezen a bajon most kíván segíteni Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter és felhívta az összes törvényhatóságokat, hogy a közúti törvénynek költségelőirányzatok összeállitására, tárgyalására és felterjesztésére, különösen pedig az e részben szigorúan megszabott határidőkre vonatkozó határozmányait szigorúan tartsák meg. Egyben azonban a miniszter arról is gon­doskodott, hogy ezek a költségvetések magá­ban a minisztériumban is másképpen tárgyal­tassanak, mint eddig, midőn azok kizárólag a minisztérium közegei által biráltattak meg, ami a leglelkiismeretesebb eljárás mellett sem tekint­hető — már csak a helyi viszonyok ismereté­nek hiánya miatt sem — megfelelőnek. Ehelyett Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter az iránt intézkedett, hogy minden vármegye közúti költségvetésének tárgyalásához meghivassék a mi­nisztériumba az illető vármegye alispánja, állam- épitészeti hivatalának főnöke és az illető kerületi közúti felügyelő, akiknek és a minisztérium számvevőségének közreműködésével a költség- vetések bizottságilag közvetlenül fognak letár- gyaltatni. Ilyenképpen elkerülhető lesz a hosz- szadalmas Írásbeli eljárás, ami gyakran hóna­pokra odázott el egyes költségvetéseket, ami természetesen súlyos visszahatással volt az illető vármegye utíigyére. Az uj eljárás már az 19»7—1908. évi költségvetések elbírálásánál fog követtetni. — Elvi jelentőségű határozatok. A varsának mint halfogó készüléknek 50 méter távolságon belől szorosan való alkalmazása nem képez kihágást. (Földmiv. min. 83,210(1906.) — Bap­tista gyülekezetek, összejövetelek a jövőben en­gedély nélkül tarthatók. (Belügym. 3611/1905.) — A községi rendőrök fizetése IV. oszt. kereseti adó alá esik. (Belügym. 55,881/1906.) — Magán személyeknek saját céljaikra országos könyör­és a legmélyebben fekvő között jókora köz maradt. Alig történt meg ez az előkészület, zava­ros lárma kerekedett odakünn a lépcsőn: a csizmák, fatalpak, fegyverek kocogása, rekedt hangzavar. Iszonyú egy pillanat volt ez. De a zaj csakhamar tovavonult, föl a padlás felé. Rögtön megértettük, hogy a gárda a jakobinus szakácsnő vezérlete alatt legelőbb is a padlást kutatja át. Szinte remegett a mennyezet, ká­romkodás, vad kacaj, lábdobogás hallatszott s a szuronyos fegyverek döngése a gerendázaton. Föllélegzettünk, de egyetlen perc veszteni va­ló időnk se volt. Sietve segítettem be Planchon- net-et a matrácok közé s betakartam. Luzyné asszony fejcsóválva nézte az ágyat. Gyanús látvány volt ez igy. Megkisérlette jobb rendbe rákni a vánkoso­kat, de sehogysem volt megelégedve munkájával. — Bele kell feküdnöm magamnak is, — mondta. S az órára nézett; esti hét óra volt. Na­gyon is meglepő dolog volna, ha már ilyenkor ágyban találnák. Betegséget sem tetethet, hisz a jakobinus szakácsnő mindjárt keresztüllátna a cselen. Jó néhány pillanatig töprengett aggodal­masan ; fölényes méltósággal vetkőzni kezdett, szemem láttára lefeküdt, nekem pedig megpa- rancsota, hogy azonnal vessem le cipőmet, ka­bátomat, galléromat. adománygyűjtési (koldulási) engedély nem ad­ható. (Bolügymin. 56,489/906.) — Ha két község között vitás, hogy valamely adózó III. oszt. ké­résé i adóija a községi adó szempontjából melyik községben írassák elő, ebben a kérdésben a közigazgatási bíróság nem illetékes. — Műkö­désben lévő gén mellől elégséges idegen gyer­mekkel szemben a veszélyes helyről való eltil­tás. Hr a gyermek nem engedelmeskedik, a bal­esetért a gépv\u 1 ajdonos, ha a gép rendben van, nem felelős. A\ gondatlanság kérdését a Kúria dönti el. (Kúriái ítélete 1055|906.) Bérben hirt ingó dolgok elLálogositása — sikkasztás. (Kúria 1 ),448j9v'o.) — Kereskedőre nézve egy házépítés is merész üzlet, ha a házépítés költ­sége vagyonát és üzletének forgalmát messze túlhaladja. (Kúria 17 77)1906.) — Ha sajtóvétség esetén a szerző felelősségre vonatik, más egyén a közreműködés és ‘erjesztés miatt bünvád alá nem vonható. (Kúria 10,753/905.) 1906. Julius 8. KÖZSÉGI ÉLET. — Állatboi8gséí]3k, Nagykónyiban a sertés­vész járványszerüen föllépett. — Pálfán a ra­gadós száj- és körörnfájí s járványos jelleggel megállapittatott. — Ujdombóvár külterületén a sertésorbánc járványosán föllépett. — Nagy- dorogon és Nagyszékelyben a sertésvész meg­szűnt. Elhullott 3, illetve .16 drb sertés. Városi közgyűlés. Szekszárd r. t város képviselőtestülete f. hó 3-án dr. Hiding Adám polgármester elnök­lésével rendkívüli ülést tartott. Az ülési jegyző­könyv hitelesítésével Klinger Ferenc és Vilhelm Ede bízattak meg. Előadó Jinosits Károly fő­jegyző. Az újvárosban építendő állandó menedék­ház kérdésében azt javasolta a tanács, hogy a menedékház az újvárosi templommal szemben levő köztéren, hol most a tűzoltói fecskendőház áll, építtessék. Elsőnek Boda Vilmos szólalt föl a javaslat ellen, mert az szerinte sérti a szom­szédos háztulajdonosok érdekeit s különben sem helyes közteret ilyen célra fölhasználni. Horváth Ignác szintén ellene volt a tanács javas­latának s igen helyesen azt hangsúlyozta, hogy a nyilvános tereket inkább szaporítani, mint be­építeni kellene. Indítványozza egyúttal, hogy a város rendelje el ennek a térnek rendezését és .befásitását. Hiding Ádám polgármester azt a vagylagos határozatot akarta kihirdetni, hogy vagy egy megszerzendő magánhelyen lesz az — Szeretőm lesz, igy kell bennünket meglepniük. Ha jönnek, nem szabad ráérnie öltözetének , iányosságát rendbehozni. Alsó­ruhában, kuszáit hajjal, úgy nyit majd ajtót nekik. Előkészületeink éppen véget értek, mikor a nemzeti gárda káromkodva, átkozódva hagy­ta el a padlást. Durva ökölcsapástól dongott meg az ajtó — Ki az ? — kérdezte Pauline. — A nemzet megbízottai! — Nem várhatnának egy pillanatig ? — Nyisd ki, vagy bezúzzuk az ajtót. — Eredj barátom, bocsásd be őket. Elsőnek Lubin lépett a szobába, széles. szalag a derekán, egy tucat fegyveres a nyo­mában. Pillantása majd rám, majd Luzyné asz- szonyra vetődött. — Mi Planchonnet-et keressük, az árulót. Bizonyos, hogy itt van. Meg kell őt kaparita- nom. A guillotinre vele! Hej de boldog leszek! — No, keresse hát. S keresték szegényt a bútorok alatt, a szekrényekben, szuronyaikkal megpiszkálták az ágy alját s a matrácokat is. 1 Lubin megvakargatta a fületövét s lopva egy-egy pillantást vetett rám. Luzyné asszony attól tartva, hogy most majd engem fognak elő, csodálatos lélekjelenléttel fordult hozzám • — Kedves barátom, — szólt — te ezt a házat épp úgy ösmered, akárcsak jó magam, fogd a kulcsokat s vezesd Lubin urat minden

Next

/
Thumbnails
Contents