Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1906-07-08 / 28. szám
olyan cél érdekében, melyért még sokkal nagyobb is indokolt volna. Nemcsak a jelen közvetlen kilátásáért, hanem közvetve a jövő átalakulásáért, Ha a vidék városaiban sikerülne néhány nagyobb gyárat létesíteni, amelyek lekötnék a városi és környékbeli lakosságot, ennek kapcsán pedig sikerülne az Alföld nagyobb területeire kiható, állandó háziipari vállalatokat teremteni, melyek arra az időre nyújtanának a családok százainak — mert hisz egyelőre nem lehet még ezrekről szó, ez csak fokozatosan történhetik — rendes keresetet, mikor a mezőgazdasági munka a lakosság nagy tömegei számára szünetel: gyorsan megváltoznának az aranykalászos rónák népének gazdasági viszonyai és ezzel egyúttal hatalmas lépést tehetnénk előre a nemzeti és kulturális haladás terén. 2 — Az Uj korszak. Az uj kormány még mézes heteit éli, most kezdik még csak bírálat alá venni a politikáját és máris egy ujság-pana- mával kapcsolatban oly kínos szenzáció pattant ki, amely igen furcsa világot vet a gyomlálást és purifikációt hirdető «uj korszakra». A nemzet többsége által támogatott, hosszú és keserves küzdelem után kormányra került pártvezérek nem érik be a politikájukat vakon helyeslő sajtó-organumok erős falanxával, hanem — mint letagadhatlanul beigazolódott — nagy összegű állampénzen megvásárolták annak a lapnak a föltétien meghódolását és jóindulatát is, amely függetlenségi kormánypárti volta dacára néha- néha merészkedett kritikát gyakorolni a kormány politikájáról és ténykedéseiről. A bársonyszékek elfoglalása előtt a mostani kormány tagjai nem győzték eléggé megróni az előző kormányoknak azt az elitélendő eljárását, hogy megvásárolták a lapok jóakaratu támogatását és ezzel elnémították a sajtónak közérdeket szolgáló kritikáját. Most pedig, a kormányhatalom szekerén, ugyanazoknak első teendői közé tartozott az ország pénzéből ötvenezer kemény koronákat egy másodrendű lapnak elhalgatta- tására fordítani. Ezt a lélekvásárt mindennek nevezhetik, csak politikai szempontból tisztességesnek és erkölcsösnek nem. Nem azért, mintha egyes lapoknak esetleges mérsékelt anyagi segélyezésében, vagyis fennmaradásuk előmozdításában inkorrektséget látnánk — hanem a «Független Magyarország»-nak ilyen hatalmas összeggel történt segélyezése mindenki előtt azt a célzatot teszi nyilvánvalóvá, hogy a kormány ilyetén eszközökkel iparkodott magát Lengyel Zoltánnak, a szilaj és szertelen vérmérezeket, úgy rémlett, hogy Lubint már eleven valójában látja maga előtt, mert borzadva födte el tenyerével arcát. És a folyosón már tényleg léptek zaja hallatszott; Luzyné asszony bereteszelte az ajtót s az öreget egy spanyolfal mögé tuszkolta. Kopogtattak s Pauline a szakácsnője hangjára ismert, aki jelentette, hogy a hatóság a nemzeti gárda kíséretében már a kapu előtt van s házkutatást akar tartani. — Azt állítják, — mondta a leány — hogy Planchonnet idemenekült. Jól tudom, hogy ez nem igaz, hogyan is adhatna az én asszonyom egy ily gazembernek menedéket, de ők nem hisznek nekem. — Bocsásd be hát őket, — szólt ki Luzyné asszony az ajtón, — kutassák át a házat a pincétől a padlásig. Planchonnet e szavak hallatára eszméletlenül rogyott össze a spanyolfal mögött. Nagy bajlódásomba került eszméletre keltenem, miután halántékát vízzel locsolgattam. A fiatal asz- szony csodálatos hidegvérrel bátorította ; — Bízza csak rám magát, barátom. Hisz tudhatja, gyakran mily ravaszságok telnek ki tőlünk asszonyoktól. Aztán nyugodtan, mintha valami rég megszokott, mindennapi munkát végezne, kissé előbbre tolta az ágyat az alkóvból, félrevonta a takarót s a matracokat oly módon rakta széjjel, hogy a fal felé eső részen a legmagasabban sékletü, de föltétlenül becsületes politikusnak, ki a nevezett lap főszerkesztője és aki körül a függetlenségi párt fiatalabb gárdája csoportosul, támadásai ellen biztosítani. Mivel jobb ez, mint a Héderváry idejében Szapáry László gróf által a megszökött Dimes Márton közbenjárásával az obstrukció letörésére kezdeményezett politikai lélekvásárlás ? . . . Vármegye. TOLNA VÁRMEGYE. — A közigazgatási bizottság folyo hó 11-én tartja rendes havi gyűlését. — A vármegyei utak. Évek óta a vármegyék nem képesek utügyeiket rendes kerékvágásba hozni, mert költségvetéseik nemcsak nem állapíttatnak meg előre, hanem rendesen az illető év második felében, sőt nem ritkán még annál is későbben kerülnek vissza a kereskedelmi miniszter jóváhagyásával. Ebben maguk a vármegyék is hibásak, amennyiben elkésetten tárgyalják és terjesztik elő közutaik költség- vetését. Ezen a bajon most kíván segíteni Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter és felhívta az összes törvényhatóságokat, hogy a közúti törvénynek költségelőirányzatok összeállitására, tárgyalására és felterjesztésére, különösen pedig az e részben szigorúan megszabott határidőkre vonatkozó határozmányait szigorúan tartsák meg. Egyben azonban a miniszter arról is gondoskodott, hogy ezek a költségvetések magában a minisztériumban is másképpen tárgyaltassanak, mint eddig, midőn azok kizárólag a minisztérium közegei által biráltattak meg, ami a leglelkiismeretesebb eljárás mellett sem tekinthető — már csak a helyi viszonyok ismeretének hiánya miatt sem — megfelelőnek. Ehelyett Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter az iránt intézkedett, hogy minden vármegye közúti költségvetésének tárgyalásához meghivassék a minisztériumba az illető vármegye alispánja, állam- épitészeti hivatalának főnöke és az illető kerületi közúti felügyelő, akiknek és a minisztérium számvevőségének közreműködésével a költség- vetések bizottságilag közvetlenül fognak letár- gyaltatni. Ilyenképpen elkerülhető lesz a hosz- szadalmas Írásbeli eljárás, ami gyakran hónapokra odázott el egyes költségvetéseket, ami természetesen súlyos visszahatással volt az illető vármegye utíigyére. Az uj eljárás már az 19»7—1908. évi költségvetések elbírálásánál fog követtetni. — Elvi jelentőségű határozatok. A varsának mint halfogó készüléknek 50 méter távolságon belől szorosan való alkalmazása nem képez kihágást. (Földmiv. min. 83,210(1906.) — Baptista gyülekezetek, összejövetelek a jövőben engedély nélkül tarthatók. (Belügym. 3611/1905.) — A községi rendőrök fizetése IV. oszt. kereseti adó alá esik. (Belügym. 55,881/1906.) — Magán személyeknek saját céljaikra országos könyörés a legmélyebben fekvő között jókora köz maradt. Alig történt meg ez az előkészület, zavaros lárma kerekedett odakünn a lépcsőn: a csizmák, fatalpak, fegyverek kocogása, rekedt hangzavar. Iszonyú egy pillanat volt ez. De a zaj csakhamar tovavonult, föl a padlás felé. Rögtön megértettük, hogy a gárda a jakobinus szakácsnő vezérlete alatt legelőbb is a padlást kutatja át. Szinte remegett a mennyezet, káromkodás, vad kacaj, lábdobogás hallatszott s a szuronyos fegyverek döngése a gerendázaton. Föllélegzettünk, de egyetlen perc veszteni való időnk se volt. Sietve segítettem be Planchon- net-et a matrácok közé s betakartam. Luzyné asszony fejcsóválva nézte az ágyat. Gyanús látvány volt ez igy. Megkisérlette jobb rendbe rákni a vánkosokat, de sehogysem volt megelégedve munkájával. — Bele kell feküdnöm magamnak is, — mondta. S az órára nézett; esti hét óra volt. Nagyon is meglepő dolog volna, ha már ilyenkor ágyban találnák. Betegséget sem tetethet, hisz a jakobinus szakácsnő mindjárt keresztüllátna a cselen. Jó néhány pillanatig töprengett aggodalmasan ; fölényes méltósággal vetkőzni kezdett, szemem láttára lefeküdt, nekem pedig megpa- rancsota, hogy azonnal vessem le cipőmet, kabátomat, galléromat. adománygyűjtési (koldulási) engedély nem adható. (Bolügymin. 56,489/906.) — Ha két község között vitás, hogy valamely adózó III. oszt. kérésé i adóija a községi adó szempontjából melyik községben írassák elő, ebben a kérdésben a közigazgatási bíróság nem illetékes. — Működésben lévő gén mellől elégséges idegen gyermekkel szemben a veszélyes helyről való eltiltás. Hr a gyermek nem engedelmeskedik, a balesetért a gépv\u 1 ajdonos, ha a gép rendben van, nem felelős. A\ gondatlanság kérdését a Kúria dönti el. (Kúriái ítélete 1055|906.) Bérben hirt ingó dolgok elLálogositása — sikkasztás. (Kúria 1 ),448j9v'o.) — Kereskedőre nézve egy házépítés is merész üzlet, ha a házépítés költsége vagyonát és üzletének forgalmát messze túlhaladja. (Kúria 17 77)1906.) — Ha sajtóvétség esetén a szerző felelősségre vonatik, más egyén a közreműködés és ‘erjesztés miatt bünvád alá nem vonható. (Kúria 10,753/905.) 1906. Julius 8. KÖZSÉGI ÉLET. — Állatboi8gséí]3k, Nagykónyiban a sertésvész járványszerüen föllépett. — Pálfán a ragadós száj- és körörnfájí s járványos jelleggel megállapittatott. — Ujdombóvár külterületén a sertésorbánc járványosán föllépett. — Nagy- dorogon és Nagyszékelyben a sertésvész megszűnt. Elhullott 3, illetve .16 drb sertés. Városi közgyűlés. Szekszárd r. t város képviselőtestülete f. hó 3-án dr. Hiding Adám polgármester elnöklésével rendkívüli ülést tartott. Az ülési jegyzőkönyv hitelesítésével Klinger Ferenc és Vilhelm Ede bízattak meg. Előadó Jinosits Károly főjegyző. Az újvárosban építendő állandó menedékház kérdésében azt javasolta a tanács, hogy a menedékház az újvárosi templommal szemben levő köztéren, hol most a tűzoltói fecskendőház áll, építtessék. Elsőnek Boda Vilmos szólalt föl a javaslat ellen, mert az szerinte sérti a szomszédos háztulajdonosok érdekeit s különben sem helyes közteret ilyen célra fölhasználni. Horváth Ignác szintén ellene volt a tanács javaslatának s igen helyesen azt hangsúlyozta, hogy a nyilvános tereket inkább szaporítani, mint beépíteni kellene. Indítványozza egyúttal, hogy a város rendelje el ennek a térnek rendezését és .befásitását. Hiding Ádám polgármester azt a vagylagos határozatot akarta kihirdetni, hogy vagy egy megszerzendő magánhelyen lesz az — Szeretőm lesz, igy kell bennünket meglepniük. Ha jönnek, nem szabad ráérnie öltözetének , iányosságát rendbehozni. Alsóruhában, kuszáit hajjal, úgy nyit majd ajtót nekik. Előkészületeink éppen véget értek, mikor a nemzeti gárda káromkodva, átkozódva hagyta el a padlást. Durva ökölcsapástól dongott meg az ajtó — Ki az ? — kérdezte Pauline. — A nemzet megbízottai! — Nem várhatnának egy pillanatig ? — Nyisd ki, vagy bezúzzuk az ajtót. — Eredj barátom, bocsásd be őket. Elsőnek Lubin lépett a szobába, széles. szalag a derekán, egy tucat fegyveres a nyomában. Pillantása majd rám, majd Luzyné asz- szonyra vetődött. — Mi Planchonnet-et keressük, az árulót. Bizonyos, hogy itt van. Meg kell őt kaparita- nom. A guillotinre vele! Hej de boldog leszek! — No, keresse hát. S keresték szegényt a bútorok alatt, a szekrényekben, szuronyaikkal megpiszkálták az ágy alját s a matrácokat is. 1 Lubin megvakargatta a fületövét s lopva egy-egy pillantást vetett rám. Luzyné asszony attól tartva, hogy most majd engem fognak elő, csodálatos lélekjelenléttel fordult hozzám • — Kedves barátom, — szólt — te ezt a házat épp úgy ösmered, akárcsak jó magam, fogd a kulcsokat s vezesd Lubin urat minden