Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1906-07-08 / 28. szám
1906. julius 8. TOLNA VARMEGYE. 3 uj menedékház felállítandó, vagy pedig a javasolt köztéren építtessék az föl, azonban a képviselő-testület dr. Leopold Kornél fölszólalása után egyhangúlag kimondotta, hogy a javasolt területre egyáltalán nem építteti a menedékházat, hanem annak céljaira egy magántelek, vagy magánház lesz beszerzendő. A báró Augusz-féle árvaház alapitó levelére vonatkozó miniszteri leirat azon része ellen, amelybep a volt belügyminiszter az alapítvány 160.000 K készpénzvagyonát állami értékpapírokba való befektetés céljából magához felterjesztetni kívánja, a képviselőtestület a tanács javaslatához képest Schneider János és és mások felszólalása után egyhangúlag kimondotta, hogy fölir a miniszterhez és annak végrehajtását megtagadja. A vár'os címerére vonatkozó miniszteri leirat helyeslőleg tudomásul vétetett, Ezután városunk rendészeti ügyei tárgyában igen élénk vita keletkezett, amire a vármegyének azon határozata szolgált alkalmul, amelyben arra utasította a várost, hogy 20<X) korona javadalmazással alkapitányi állást szervezzen, egyúttal felhívja a várost, hogy a rendőri szabályrendeletet mielőbb készítse el. Boda Vilmos az alkapitányi állás szervezését teljesen fölöslegesnek tartja és a vármegyének erre vonatkozó határozatát nem tartja törvényesnek. Elfogadja a tanács javaslatát, hogy a város felebbezze meg a vármegye határozatát s azt azzal az indítvánnyal toldja meg, hogy informálás végett küldöttség is menjen a miniszterhez. Nem hive annak, hogy a városi rendészetet a csendőrség lássa el, hanem a városi rendőrséget kellene reformálni, ami a rendőrkapitánynak volna első sorban kötelessége, aki ugylátszik, nem áll feladata magaslatán. A képviselőtestület tagjai valósággal felháborodásuknak adtak kifejezést a Szekszárdon uralkodó rendészeti állapotok fölött. Hirling Ádám polgármester szintén konstatálja, hogy a közbiztonsági állapotok most még rosszabbak, mint voltak a nagyközségi életben, a rendőrség nem teljesiti kötelességét, aminek elsősorban a rendőrkapitány az oka, aki nem gyakorolja a megfelelő ellenőrzést. Dr. Albersz Rezső azt indítványozza, hogy az elhangzott vádakra és panaszokra való' tekintettel rendelje el a képviselőtestület a rendőr- kapitány ellen a fegyelmi vizsgálatot. Leopold Kornél dr. nem helyesli, hogy mindjárt az első alkalommal elhangzott panaszokra fegyelmi alá vonassák a rendőrkapitány, hanem azt javasolja, hogy a rendőrkapitány igazoló jelentésének felé. Tudom, hogy örömödre szolgál jeles polgárisainknak egy kis szívességet tenni. A pincébe vezettem őket, ahol eléggé tekintélyes mennyiségű palacknak hágtak nyakára. Lubin puskatussal borítván föl a teli hordókat, végre jónak látta odahagyni a borban úszó pincét s takaródét fuvatott. A vasrácsos kapuig kisértem a gárdát s bezárván a kaput, Luzyné asszonyhoz siettem a hírrel, hogy mentve vagyunk. — Planchonnet ur! — kiáltott ő védencére izgatottan. Gyönge sóhajtás volt a felelet. — Hála istennek ! — sóhajtott föl a szép asszony is. — Planchonnet ur, ön iszonyú rettegésbe ejtett. Már halottnak gondoltam magát. Majd hozzám fordult: — Szegény barátom, akinek oly nagy öröme' telt benne, hogy nekem időről-időre elmondja, mennyire szeret, — most ezt többé nem fogja mondani! záros határidőn belül való benyújtására utasit- tassék, egyúttal a legszigorúbban felhívandó volna a rendőrkapitány arra, hogy mihamarább foglalkozzék a rendőrség kitanitásával és kiképzésével és hogy a rendőrséget kötelességének szigorú és pontos teljesítésében a legnagyobb eréllyel ellenőrizze. Anélkül azonban, hogy a rendőrkapitányt legtávolabbról is védeni akarná, konstatálja, hogy a mostani rendőrségi szervezettel tisztességes rendészeti viszonyokat teremteni a legideálisabb rendőrkapitány sem képes. Vázolja a köztisztasági, közbiztonsági és közrendészeti állapotokat, amelyek tarthatatlanok és minden kiritikán aluliak. Itt végre intézményesen kell, evvel az ügygyei foglalkozni, nem pedig lanyhasággal és a csendőrséggel folyamatba tett csupa huzavonából álló késedelmes és lassú eljárással. A további teljes elposványosodás megakadályozására újból kell szervezni a rendőrséget, akár a csendőrség belevonásával, akár a városi rendőrség szervezésével, mert a város egész közönsége érzi, hogy a mostani helyzet tovább fenn nem tartható. Boda Vilmos, Schneider János, dr. Albersz Rezső és dr. Hirling Ádám polgármester újabb fölszólalásai után határozatba ment, hogy a rendőrkapitány igazoló jelentés beadására, a rendőrség kiképzésére és szigorú ellenőrzésére utasittatik, egyúttal a városi tanács megbizatik, hogy a csendőrséggel való tárgyalásokat mielőbb fejezze be. A felebbezés tárgyában a belügyminiszternél eljáró küldöttség tagjaiul a polgármester, Török Ottó dr. tiszti ügyész és Boda Vilmos küldettek ki. Az esküdtképes egyének összeírására Fejős Károly és Grószbauer Ferenc választattak meg. HÍREK. — Személyi hírek. Gróf Apponyi Géza főispán vasárnap délután Szekszárdra érkezett és hivatalos ügyeinek ellátása után kedden visszautazott Hőgyészre. — Hazslinszky Géza kir. törvényszéki elnök holnap folyó hó 9-én kezdi meg hat heti szabadságát, távollétében Ágoston István kir táblai biró helyettesíti. — Kurz Vilmos árvaszéki elnök Herkulesfürdőből hazaérkezett és újból átvette hivatala vezetését. — Fink Kálmán pénzügyi tanácsos, kir. pénzügyigazgató e hó 3-án kezdette meg 6 heti szabadságát és a Felvidékre utazott. — Simontsits Elemér főjegyző ma Bonyhádra utazott, ahol mint a katonai sorozó bizottság polgári elnöke több napig lesz elfoglalva. — Alacs Zoltán kir. főmérnök, az államépitészeti hivatal főnöke egy heti távoliét után újból elfoglalta hivatalát. — Az alispán szabadságon. Döry Pál alispán folyó hó 2-án kezdette meg szabadságát. Távollétében Simontsits Elemér főjegyző helyettesíti. — Tanárkongresszus. Az országos polgári iskolai egyesület tagjai folyó hó 3-án és 4-én Kaposvárott tartották kilencedik rendes nagygyűlésüket. A nagygyűlésen Krammer János szekszárdi polg. iskolai igazgató, mint a duna- drávai polgári iskolai tanáreg3^esület elnöke és Laci Károly felváltva elnököltek. Krammer felolvasást is tartott, mely zajos tetszésben részesült. — Uj orvos Dombóváron. Dr. Riesz József orvos, ki a budapesti Szent István kórház másod-orvosa volt, Dombóváron telepedett le. — Áthelyezés. Blázsik Ferenc szekszárdi m. á. v. osztálymérnökségi tisztviselőt a kereskedelemügyi magy. kir. miniszter Lipikre helyezte át. — A kir. törvényszék köréből. Mint jól értesült helyről értesülünk, dr. Szabó Gyulát, a szekszárdi kir. törvényszék rokonszenves és kiválóan képzett biráját legközelebb kinevezik pécsi kir. főügyészhelyestessé, dr. Szabó helyébe pedig Gytnes József pécsi kir. aliigyészt nevezik ki szekszárdi törvényszéki bírónak. — Szekszárd r. t. város címere. A város képviselő-testülete folyó hó 3 án tartott közgyűlésében elfogadta a belügyminiszter által Szekszárdnak megállapított címerét. A város címerének heraldikai leírása a következő : Kék mezőben négy sor terméskőből épült várfalon jobbról kétfürtü szőlőtőke s balról három arany buza- kalász között vörös fedelű nyilt harangtorony emelkedik ki, melyet középen egy gerenda két részre oszt s felső részében a födél alól arany szőlőfürt, az alsó részében pedig a gerendáról harang csüng alá. A pajzsra arany címer korona van téve. — A nemes-levelek felülvizsgálatára vonatkozólag a belügyminiszter nevezetes intézkedést tett. Elrendelte ugyanis, hogy a vármegyei levéltárakban őrzött összes nemesi levelek össze- irassanak és jegyzék mellett fölküldessenek az országos levéltárba, ahol azok megyék szerint ABC. rendben fognak földolgoztatni. E fölül- vizsgálat célja, hogy az esetleges hamisítások, melyeknek számuk igen tekintélyes lehet, föl- derittessenek, másrészt pedig, hogy a nemeslevelekben foglalt történelmi és címertani adatok rendszeresen földolgozhatok legyenek. — Tolnavármegye levéltárában csak igen kis számban találhatók eredeti nemes-levelek, vagy másolatok. A meglévők össze fognak gyiijtetni és fölküldetni az országos levéltárba, honnan földolgozás után sértetlenül vissza fognak adatni. — Iparosok a miniszternél. A hazai ipartestületek küldöttsége e hó 6-án tisztelgett Kossuth kereskedelmi miniszternél és Szterényi államtitkárnál, hogy az ipartestületi kongresszus határozatainak egy-egy példányát átnyújtsák. A küldöttségben Szekszárdról André István ipar- testületi elnök is részt vett. — Szekszárd tűzrendészeti szabályrendelete. Szekszárd, még mint nagyközség, tűzrendészet! szabályrendeletet alkotott és azt annak idején föl is terjesztette kormányhatósági jóváhagyás végett. A belügyminiszter a szabály- rendelet jóváhagyását megtagadta, mert az egy pontjában az ingatlanok átiratási illetékének föl- használásáról szól, holott nagyközség ily átiratási illetéket nem szedhet, ilyennek szedésére csak rendezett tanácsú város jogosult. Minthogy Szekszárd várossá alakulása következtében a tűzrendészeti szabályrendelet úgyis átdolgozandó, a miniszter visszautasítása csak akadémikus természetű; a fődolog, hogy a városnak a telek átírási illeték szedési jogát meg kell szerezni, mire nézve a kellő lépések haladéktalanul megteendők, mert a város nem teheti ki magát annak az eshetőségnek, hog}^ jogtalan illetékeket szedjen polgáraitól. — Elhunyt bizottsági tag. Orbán István magyarkeszi lakos, törvényhatósági bizottsági választott tag elhunyt. Helyére a választás augusztus hónap folyamán fog megejtetni. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Udvardy Jenő szekszárdi kir. pénzügyi számgyakornokot a soproni pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez számtisztté nevezte ki. — Védekezés a tűz ellen. Molnár Lajos rendőrkapitány rendeletet bocsájtott ki, melyben erélyes hangon hívja föl a lakosságot az esetleges tűzesetnél való segédkezésre. 400 koronáig terjedő birsággal sújtható az a lakos, ki a közelben kiütött tűznél a rendelkezésre álló erőkkel az oltás munkálatában nem segédkezik vagy lovait a hatóság rendelkezésére bocsájtani vonakodik. — A Ferenc kórház házvétele. A belügyminiszter a Perszina-féle haznak és teleknek a kórház által leendő megvételéhez hozzájárult ugyan, de a vételárnak az ápolási dijakká1 ve.)6 törlesztését nem engedélyezte, miután a ke láznak igen jelentékeny cselekvő hátralékai vannak. Mit igyunk? F0RRÁS-t, hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. Elsősorban az elsőreudü természetes szénsavas natrontartalmu ásványvizet a MOHAI Számos orvosi szaktekintély által ajánlva. Elismerő nyilatkozatok a forrás leírásának ismertető füzetében olvashatók. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben min den kétes értékű, mesterségesen szénsavval telitett víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb, hogy az ÁGNÉS-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse és hogy bárki által olcsón beszereshető legyen, már a vidéki nagyobb városokban is lerakatok szervezhettek, ugyanott a forrás mm m _ _ leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelőség. — Kapható minden Ékszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. .== KGCflVGl't DOP VIZ ! Főraktár: Salamon Testvérek: eég-nél Szekszárdi. mely ideges gyomorbaj, légcső-, tüdőgyomor- és bélhurut, csontlágyulás, vese- és hólyagbántalmak eseteiben 26 év óta kitűnő eredménynyel használtatik és ragályos betegségektől, mint typhus cholera megkiméltettek azok, akik közönséges ivóvíz helyet, a bacterium-mentes mohai ÁGNES —forrás vízzel éltek. . ■
