Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1906-06-24 / 26. szám
TOLNA VÁRMEGYE. 1906. junius 24. semmi, ezzel ellenkező irányzat a társadalomban érvényesülni ne tudjon. b) Egyrészt példaadással, másrészt minél szélesebb körű agitációval való közreműködés arra, hogy magyar ember lehetőleg minden szükségletét magyar termelőktől és iparosoktól, magyar eredetű cikkekből szerezze be. c) Minden, a nemzeti jelleg és önállóság előmozdítását célzó társadalmi, kulturális és gazdasági vállalkozás buzdító támogatása s a mennyire a Szövetség anyagi ereje engedi, ilyeneknek kezdeményezése. • S hogy a Szövetség törekvései nem tar-^ toznak az utópia országába, mutatják a kebelében megalakult kereskedelmi és ipari alosztály által kitűzött feladatok, a melyek a következők : 1. Odahatni, hogy a magyar kereskedők lehetőleg magyap gyártmányokat hozzanak forgalomba. 2) Állást foglalni az ellen, hogy idegen árucikkek magyar jelleg alatt jöhessenek forgalomba. 3) A magyar közönséggel megismertetni azon árukat, melyek Magyarországon általán nem, vagy elégtelen mennyiségben állíttatnak elő, nehogy a kereskedők jogos érdekein sérelem essék. 4) Általában tanulmányozása annak, miként lehet a kereskedők érdekeit megvédeni úgy, hogy iparunk e mellett szabadon fejlődhessen. A Szövetség tagja lehet minden 18-ik életévet betöltött magyar honpolgár, nemre és állásra való tekintet nélkül, aki a Szövetség céljainak szolgálatára erkölcsi kötelezettséget vállal, ennek jelképéül megveszi a Szövetség által megállapított és forgalamba hozott jelvényt. Alapitó tag az, ki tagságát a belépés alkalmával egyszer s mindenkorra legalább 100 koronával váltja meg. Pártoló tag, ki minden évben legalább 10 koronát fizet. Évdijas tag az, aki a tagsági jelvény megvételén kívül, kötelezi magát 3 egymást követő éven át évi 3 koronát fizetni. A Szövetség ügyeit az elnökség, igazgató- tanács, központi választmány és a közgyűlés intézik. Az elnökség egy elnökből és 4 alelnökből áll. Az igazgató-tanács az elnökökön kívül 24 tagból áll. A központi választmány legalább 500 tagból áll. Ennek tagjai az alapitó tagok, a Szövetség összes fiókjainak elnökei és ezenkívül joguk van a fiókoknak saját kebelükből minden 50 tag után, egy-egy tagot a központi választmányba delegálni. A választmány irányítja a Szövetség működését és ellenőrzi a vezetőséget. A felügyelő-bizottság a választmány által évről-évre választott 5 tagból áll. Feladata a vagyonkezelés és a számadások megvizsgálása. A Szövetség vidéki fiókjainakcélja a Tulipánkert törekvéseit és működését az ország minden részére kiterjeszteni és a Szövetségnek minél több tagot szerezni. A fiókok vagyonát képezik a tagsági illetékek, kiadványok, ünnepélyek stb. utján befolyó összegek fele. Az alapitó és a pártoló tagság után befolyó összegek l/&-a. illeti a fiókokat. Ezen összegek felett a fiókok szabadon rendelkeznek. Ha valamely megyében már több fiók megalakult, akkor a megye székhelyén «megyei rendezőség» alakul, mely áll: a) a megyei fiókok elnökeiből, b) a központi szervezet által megbízott egyénekből. Az itt felsoroltak világosan matatják, hogy a Szövetség mily lmzaíias és reális célok érdekében alakult. Ne legyünk tehát utópisták, mert e kitűzött céloknak minél előbb való megközelitése teljesen a mi aka* ratunktól, a mi lelkesedésünktől függ. S olyat nem akarni, a mi kézzelfoghatólag üdvös, szép és célszerű, legalább is nagyfokú indolencia. Ápolja a «Tulipánkert»-et minden magyar ember s akkor ez a világ egyik legszebb, leggazdagabb kertje lesz. VÁRMEGYE. — A községi Jegyzők fizetésrendezése. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter leiratban értesítette a vármegyék törvényhatóságait, hogy a községi jegyzőknek fizetésük kiegészítését képező járulékait az 1905. évre visszamenőleg kiutalványozza. — Elvi fontosságú határozatok Szülésznői teendőknek képesítés nélkül fizetésért, jutalomért végzése a kihágási büntető törvény 92. §-ába ütközik és az ügy elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. (Minisztertanács határozata.) — A hivatalától jogérvényesen fölfüggesztett törvényhatósági tisztviselőt, a segéd- és kezelő- személyzet tagját, a felfüggesztés tartamára lakpénz illetőségén felül fizetésének egyharmad részéig terjedő ellátásban való részesedés föltétlenül megilleti és a fölfüggesztett alkalmazott ez illetménye iránt való igényének elbírálását az ellene folyamatba tett fegyelmi vagy büntető eljárás nem akadályozhatja. (Közigazgatási bíróság 3146/905.) — A vámdij szabályzatokban a vámdij kijátszására vonatkozólag megtorló rendelkezéseknek vagy büntető határozmányok- nak helyök nincs. (Keresk. min. 83830| 1905.) Községi járda építésére szükséges anyag vámmentes. (Közigazgatási bíróság 360|905.) — Felekezeti iskolaszék elnöke és jegyzője hatóság tagja. Hivatalos eljárásukban való megakadályozásuk hatóság elleni erőszakot képez. (Kúria határozata.) — A főszolgabíró által magánérdekü ügyben kirendelt szolgabirónak utazási előlegre joga van. (Belügyminiszter határozata.) — A gőztéglagyári)an teljesített munka közben szenvedett sérülés nem állapítja meg a gazdasági munkás és cseléd-segélypénztári igényt. (Föld- mivelésügyi miniszter 85972/904.) — Ha a törvényhatósági bizottsági tagválasztás délután 4 óra előtt befejeztetett, valamint ha a szavazók névjegyzéke nem vezettetett és be nem mutattatok, a választás megsemmisítendő. (Közigazgatási bíróság 3113/905.) — A magánzók, kiknek semmi foglalkozásuk nincs, 1. osztályú kereseti adót fizetni nem kötelesek. (Közigazgatási bíróság határozata 5590/905.) — Valamely telepengedélyhez kötött üzlettelep céljaira szolgáló, de az üzletteleppel összefüggésben nem álló rakodó állomásnak létesítése nem tekinthető az üztettelep kibővítésének akkor, ha ott semmiféle ipari művelet nem történik, hanem kizárólag arra szolgál, hogy az áruk a szállítási eszközökből ki- és azokba berakassanak, a továbbszállítás céljából érkezett áruk hordókba átöntessenek és a továbbszállításig raktáron tartassanak, minélfogva az ily rakodó állomás létesítéséhez iparhatósági telepengedély nem szükséges. — Valamely üzlet átvevője, ha az átruházó szolgálatában állott alkalmazottat megtartotta, előbbeni szerződésében megállapított javadalmazásban részesítette, ebből az következik ugyan, hogy tényleges alkalmaztatása idejére ugyanebben a javadalmazásban köteles részesíteni, de nem következik az hogy az előbbeni szolgálati szerződés egyébb kötelezettségeit is átvállalta. — Részvénytársaság alakulásánál a törvény ama követelményeinek, hogy az alaptőke 30 százaléka befizettessék, elég tétetett az által, hogy az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve és az ott eljáró közjegyző tanúsítása szerint egyik alapító 3000 K mint készpénzzel résztvevő aláírók részvényösszegére eső 30°/0-ot a közjegyző előtt leolvasott s a közjegyző ezt az nem tudott okosabb megoldást. Minden attól függött, meddig tart a guatemalai bonyodalom és meddig szabad neki minden ellenőrzéstől menten a «Katalin cárnő»-vel a tengeren kószálnia ? A szerencse, amely a monte-carlói játéktermekben olyan rosszul bánt vele, ezúttal mintha jóvá akarta volna tenni azt, amit ellene vétett. Nemcsak a guatemalai bonyodalom húzódott az idők végtelenségéig, de egy külön rendelet ismét Triesztbe kormányozta a «Katalin cárnőt». A hajónak itt be kellett várnia Iván nagyherceget, aki öt-hat nap alatt volt odaérkezendő. — Ez az Isten ujja, — mondta a kapitány és Triesztből ismét elment Monta-Carlóba. Ezúttal azonban nem ment egyedül, magával vitte két tiszttársát: Marloff és König tengerészhadnagyokat. Az egesz utón ittak és amikor a mámor földhöz vágta őket, a kapitány elmondta tiszttársainak, hogy bizony elrulettezte a «Katalin cárnő» egész vagyonát. — Mit gondoltok, becstelen ember vagyok ? — kérdezte a kapitány. — Nem vagy becstelen ember, Andrejevics Szergej, — mondta Marloff hadnagy; — csak nem tudsz kártyázni. Ha az én kezemben lett vlona az a pénz . . . — Nekem van egy biztos módszerem, — nyögte König hadnagy, de a módszert nem közölhette senkivel, mert nyomban e kijelentés után elaludt. Monte-Carlóban a három tiszt jelentkezett a bank igazgatóságánál. — Vagy tiz nap előtt minden pénzemet elvesztettem — mondta Andrejevics Szergej kapitány. — És most útiköltséget kér ? — Igen. Ötszázezer frankot . . . Az igazgató helyettese finoman mosolygott: — Mennyit méltóztatott veszíteni ? — Ötszázezer frankot . . . minden croupier megmondhatja önnek ! Monte Carlóban azok a szegény emberek, akiket a balvégzet az igazgatóság könyörado- mányával utaztat haza, a croupierk emlékezőtehetségétől függenek. Mielőtt a bank alamizsnát ad nekik, végig kell járniok a termeket, amelyekben valaha a roulett golyójának a per- dülését lesték. A croupierk megmondják: ját- szott-é az illető, hogyan játszott, mennyit nyert, mennyit vesztett? Ehhez méri az igazgatóság az útiköltséget. Andrejevics Szergej kapitányról is elmondták, hogy igenis ismerik, játszott, nagyban játszott, nagyban veszített, az is meglehet, hogy ötszázezer fankot veszített. Ötszázezer frank útiköltséget azonban senkinek sem ad a bank, még annak sem, aki százszor annyit hagy ott. Nem adott Andrejevics Szergej kapitánynak sem. Le akarták főzni rongyos ezer frankkal és finoman mosolyogtak hozzá. A kapitány azonban nem mosolygott, hanem komoran szólt tiszttársaihoz: — Önök hallották uraim! Szerettem volna békésen elintézni a dolgot, de ha nem megy, úgy is jó . . . És odaállt az igazgató elé : — Nekem kell az ötszázezer frank . . . nem az én pénzem volt. . . idegen pénz volt . . . Salamon Testvérek üzlete mellett lévő 5—S 5011 Üzlet 1906 julius l én Széchenyi-ulca 648. szám alá, a volt Pécsy-féle házba helyeztetik ál. i ■ • MNMM
