Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1906-06-24 / 26. szám
Társulat összes hazai kiállításain. A budapesti Szikla-Szilágyi-féle tanszerkészitő vállalatnak már 1 év óta állandóan dolgozik s már eddig körülbelül 1000 darabot szállított. A tavasszal Abbáziában Széchenyi Alice grófnő c^z általa rendezett jó- tékonycélu bazárban is egy nagyobb kollekciót árusított. A jelenlegi milánói kiállításra is küldött körülbelül 170 darabot, a melyek a megnyitás napján majdnem mind elkeltek, melyeket külföldi művészek vásárolták meg. A napokban megy a második szállítmány. Jelenleg még Londonban és az Uránia nevű budapesti műkereskedésben is vannak kiállítva. Ezeken kívül a nevesebb hazai fürdőkben is kiállít az Iparművészed Társulat egy-egy kisebb csoportot, hol mint magyar speciálitások szerepelnek. A gazdasági munkás és cselédség ly pénztár. A gazdasági munkás és cselédsegély pénztár egyre fokozott arányban fejti ki áldásos működését. Munkás népünk érdekében alig van valami óhajtandóbb, mint hogy a gazdasági munkások és cselédek kivétel nélkül és a gazdák maguk is beiratkozzanak ez egyesületbe. Néhány elvi fontosságú határozatot közlünk az alábbiakban, mik érdekes világításban tüntetik föl e közhasznú intézet humánus vezetését. 1. A gazdasági munkás és cselédsegélypénztár szempontjából a munkaképtelenségnek munkaközben kell származni. — 2. Ha a sérült halála a baleset következtében való elgyöngü- Iés folytán következett be, a halál esetére megállapított járandóság kifizetendő. — 3. Sérült hosszabb ideig a hideg földön feküdvén, a tüdő- gyulladás a baleset következményének tekintendő. — 4. A tagsági dijak visszatérítendők az örökösöknek és igy arra igénye van nemcsak a feleségnek és gyermekeknek, de az elhunyt más örököseinek is. — 5. A sérült sebének a naponkénti kötözése az első hét eltelte után is szükséges lehet és ennek megfelelőleg jár az orvosi dij. — 6. Csakis a baleset következménye gyanánt jelentkező sérülés, vagy betegség állapítja meg az igényjogosultságot. A verekedés folytán szenvedett sérülés nem tekinthető balesetnek. — 7. Segélyre igénye nincs annak, aki a baleset megtörténtekor a tagsági dijának a felvételkor esedékes első részletével is hátralékban volt ; a ki pedig egy félévi tagdíj hátralékTOLNA VARMEGYE. _ 3 ban volt, az a már befizetett dijak visszatérítésére való igény nélkül tagsági jogát elvesztette. 8. A munkaadó elveszti a költség megtérítésre való igényjogosultságát, ha a cseléd balesetét 48 órán belül a községi elöljáróságnak be nem jelenti. — 9. A munkaképtelenség mértéke oly sérülés, melynek következtében a sérült a helybeli munkás vagy cseléd rendes keresetének a fele részét sem képes megkeresni. — 10. Ha a baleset a munkás gondatlansága miatt nem hivatásos munka teljesítése közben következett be, ez külön kikötés hiányában igényjogosultságot meg nem állapit. A drága piac. A szekszárdi piac drágaságáról rém regé nyékét lehetne írni. De hogy is ne lenne minden drága, mikor alig van fölhozatal. Már pedig a dolog természetes rendje az, hogy mentői nagyobb a kereslet, annál magasabbra emelkednek az árak és mentői kisebb a fölhajtás, annál nagyobb a kereslet. Mit lehetne tehát tenni, hogy a szekszárdi piacon nagyobb legyen a kínálat? Ennek több módozata lehet, de a fő dolog, hogy akadjanak férfiak, akik egyáltalában akarjanak valamit tenni. Hát miért nem vállalkozik nálunk valaki, aki értekezletre hívna össze e tárgyban néhány érdeklődőt ? És nem csak arra kell törekedni, hogy a kínálat legyen nagyobb. Az is nagyon fontos, hogy a meglévő kínálat mellett az árak mesterségesen föl ne csigáztassanak, ami egyúttal egyértelmű volna az elővásárlás szabályozásával és a kofa uralom megtörésével, ami szintén nem lehetetlen, csak akarni kellene, komolyan és elszántan. A közeli szomszédban : Kaposvárott az uj főispán maga vette kezébe ezt a dolgot és a kaposvári polgármesterhez intézett levelében szőnyegre hozza az elővásárlási tilalmat és a kofák megrendszabályozását. Hát mi azt hisszük, hogy a főispáni beavatkozást talán még sem kellene bevárnunk, hanem Szekszárd város polgársága maga is elegendő a.ira, hogy e téren célszerűét alkosson. Csak meg kell mozdulnia ennek a polgárságnak és nem szabad várnia, hogy mindent a hatóság tegyen. «Akinek a foga fáj, tartsa rajta a nyelvét» — mondja a jó magyar példabeszéd. Azért ne nagyon hagyatkozzék a szekszárdi fogyasztó közönség se a polgármesterre, se a rendőr- kapitányra és ne a képviselőtestületre, mely jórészben termelőkből áll és igy érdekök a fogyaszö sszeget az egyik megválasztott igazgatósági tagnak átadta. A balesetbiztosításban a biztosítási feltételeknek az az intézkedése, hogy rögtön köteles orvosi segélyt igénybevenni, csak oly esetben szüntetheti meg a biztosítottnak kárigényeit, ha a köteles gondosság megsértésével mulasztotta el a biztosított az orvosi segélyt. KÖZSÉGI ÉLET. 1906. junius 24. — Pénztárosváiasztás. Kocsolán a lemondott községi pénztáros, Müller József helyébe Pravics (Csapó) J. választatott meg. — Döbrö- kÖZ község felebbezését a szülésznő fizetésének 100 koronában történt megállapítása ellen a belügyminiszter elutasította és a megyei közgyűlés erre vonatkozó határozatát indokainál fogva helybenhagyta. — Tamási községnek a kereskedelmi miniszter megengedte, hogy a f. hó 6-ról elmaradt országos kirakodó vásár helyett julius hó 2-án pót kirakodó vásár tartassák. Áüatbetcgsógek. Kisvejkén a sertésor- bánc szórványos jelleggel föllépett. — Bony- hádon a sertésorbánc megszűnt. Elhullott 8 drb. sertés. — Köleseién a sertésvész föllépett. — Bátaszéken a rühkór megszűnt. — Majsamiklós- váron a ragadós száj- és körömfájás megszűnt. — Zomba községben a sertésvész föllépett. — Pártban a lépfene megszűnt. Elhullott 2 darab szarvasmarha. Szekszárdi műipari termék a milánói nemzetközi kiállitáson. Szekszárdon csak igen kevesen tudják, hogy él közöttünk egy igen ügyes fazekasmester, ki nagy kelendőségnek örvendő, magyar motívumokkal díszített edényeknek előállításával foglalkozik, mely edéi^ek, ahol csak kiállítják őket, élénk tetszésben részesülnek. Staig Flóriánnak hívják a derék fazekasmestert, kinek ügyességét elsőnek Ács Lipót, főgimnáziumunknak kiválóan szakképzett és lelkes tanára ismerte fel és aki rajzaival és útmutatásokkal látja el Staigot. Az mondható, hogy Acs tanár a szellemi vezetője és irányitója Staig munkásságának. Staig Flórián fazekas 5 év óta foglalkozik ily edények készítésével. Modernizált magyar tipusu, bevésett diszii edények. Résztvett eddig a turini kiállitáson, valamint az Orsz. Iparműv. Az igazgató vállat vont: — Sajnálom. Andrejevics Szergej meghajtotta magát. — Vissza fogok jönni a pénzért ... de nem igy . . . hajón ! Az igazgató, aki ennél nagyobb viharokat is látott már, udvarias hidegséggel mondta : — Mindig örülni fogunk a szerencsének ! És a három tengerésztiszt visszament Triesztbe. Most már Andrejevics Szergej nagj^on is tudta, hogy mit fog csinálni. Egyszerűen levonul a «Katalin cárnő»-vel Monte-Carlo alá és bombázni fogja a várost. Szépen összelövi a kaszinót, a gyönyörű hoteleket, hadd pusztuljon el minden, ha már neki is el kell pusztulnia. Neki most már úgyis, mindegy! A két hadnagy mindenben igaza adott neki. A szerencse, amely most már ugylátszik, hódoló szolgájául szegődött, újabb meglepetéssel kedveskedett neki. Iván nagyherceg ugyanis nem jött el, ellenben egy másik sürgős rendelet Guatemálába, a bonyodalom színhelyére vezényelte a «Katalin cárnőt.» A hajó elment Guatemalába és ott maradt négy hónapig, mindaddig, mig a bonyodalom csomóját meg nem oldották és az orosz-olasz konfliktus békésen befejeződött. Oroszország kapott egy darabot Kínából és ezzel a dolog el volt intézve. Andrejevics Szergej kapitány hazajöhetett. Haza is jött. — Ami késik, nem múlik, — mondta amikor Monte-Carlo alatt megállt. És Marloff és König hadnagyokat beküldte a bank igazgatóságához. Az igazgató ugyanazzal a finom mosoly- lyal fogadta őket, amelyet már egyszer volt alkalmuk látni. Andrejevics Szergej kapitány, — kezdte König hag nagy. — Emlékszem, — bólintott nyájasan az igazgató. — A kapitány bocsánatot kér, hogy Ígéretét csak most válthatja be, de közben sür gős dolga akadt Guatemalában, ahonnan e pillanatban érkezett meg. Most itt van ... a hajóval! — Szép, nagyon szép, — szól az igazgató. — A hajó az öbölben van. És amennyiben a bank igazgatósága délután három óráig vissza nem fizeti a kapitány ötszázezer frankját, megkezdjük a bombázást. Az igazgató a székre roskadt : — Tessék ? — kérdezte sápadtan. — A bombázást, — ismételte Marloff had- nagy. — Összelőjjük Monte-Carlót. Nekünk úgyis mindegy! Ami életünk úgy sem élet. Minket úgy is főbelőnek, ha már ugyan magunk nem végzünk magunkkal. Hátha már el kell vesznünk, hadd pusztuljanak el önök is !... Ajánljuk magunkat. Az igazgató mosolyogni próbált: — De uraim . . . önök tréfálnak. . . . König hadnagy oda veztte őt az ablakhoz, amely a tengerre nyilt: — Látja odalenn a «Katalin cárnőt» ? És azokat a fekete pontokat? Tudja mik azok? — Ágyuk ! — mondta Marloff hadnagy. — Uraim, — mondta a bank igazgatója, — bocsánat ... de ez a dolog nagyon komoly . . . nem tudom . . . nem intézkedhe- tem . . . meggondolási időt kérek . . . — Délután két óráig meg van adva . . . tovább nem ... két órakor elhagyjuk Monte- Carlót és három órakor bombázunk ! — Össze fogom hivni az igazgatóságot . . jelentést fogok tenni a fejedelemnek . . . — Ahogy Önnek tetszik... Viszontlátásra 1 A két hadnagy eltávozott. Tiz perc múlva egész Monte-Carló tudta már a nagy esetet Borzasztó izgalomban volt mindenki. A félősebbek lázasan csomagoltak a hotelekben. A bank igazgatósága pedig verejtékező homlokkal tanácskozott. Két órakor a bank igazgatósága savanyu, de még mindig elég finom mosollyal átadta az 500.000 frankot König hadnagynak. — Mi ez ? — kérdezte König. — Az 500.000 frank. — És a kamatok ? Ön megfeledkezik a kamatokról. — Miféle kamatokról ? — Nem képzeli, hogy mi egy félmilliót félesztendeig itt hevertetünk . . . kamatok nélkül ? Tízszázalékos kamat szerint még 50.000 frank jár nekünk . . . — Az egy évre volna! — Háborús hónapok duplán számítanak ... És megkapták az 50.000 frankot is. Ezt azonban nem tették vissza a «Katalin cárnő» hadi pénztárába. Holtai Jenő
