Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)
1905-12-17 / 51. szám
o TOLNA VARMEGYE. 19u5 december 17. bizonyítják, hogy a koalícióé az ország. Legyen tehát övék a hatalom, a felelősség, a kormány- j zás. Munkát várunk tőlük, nem pedig passziv : reszisztenciába burkolt pusztítást. Ä korona ; épp oly kevéssé mehet Kanosszába, amint a | nemzet többségét képviselő parlamenti szövetkezet. — A december 19-én kétségtelenül be- ; következő újabb elnapolása az országgyűlésnek, bár formailag Ő Felsége jogköréből folyik, tényleg azonban erősen beleütközik alkotmányunkba és az abszolutizmus mesgyéjén jár. A kormány sem az országgyűlés, sem a választók elé nem mer lépni. Mindinkább kidomborodik tehát imparla- mentáris jellege. Az a kormány, mely mellett csak a királyi akarat van, de a nemzet ellene van, nem boldogulhat és nem érvényesülhet, legfeljebb csak erőszakkal és az alkotmány romjain. A koalíciónak tehát politikai és erkölcsi kötelessége, hogy mihamarább keresse és találja meg a kibontakozást, különben hamarosan beáll az állami élet teljes csődje. VÁRMEGYE. — Közigazgatási bizottsági Ülés, Tolnavármegye közigazgatási bizottsága szerdán 13-án tartotta december havi ülését Döry alispán elnöklete alatt. Jelen voltak: Simontsits Elemér főjegyző, Kurs Vilmos árvaszéki elnök, dr. Hanqel Ignác főorvos. Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő, Alacs Zoltán kir. főmérnök, Fink Kálmán kir. tanácsos pénzügyigazgató, Jeszenszky Andor, Krcsmarik Pál kir. főügyészhelyettes, Totth Ödön t. főügyész, For Sí er István, Peresei József, Bern rieder József, Sass László, Örffy Lajos, Török Béla biz. tagok. Elmaradásukat igazolták : Pereséi Dezső, Boda Vilmos. A kir. pénzügyígazgatóság területén beérkezett 1508 birtokátruházási végzés. Ideiglenes házadómentesség engedélyeztetett 57 esetben. Befolyt: egyenes adó . 301549 K. hadmentességi . . . 7780 » szeszfogyasztási adó . 70229 » bor és hús fogy. . . . 42588 » ellenőrzési illeték . 301 » bélyegjövedék . . . 1820 » dijjövedék ................... 11 81 » bélyeg- és jogilleték . . 39068 » dohány eladásból . . . 88734 » Összesen . 553250 K, amely eredmény a múlt évinél kedvezőtlenebb 344113 koronával. A megyében 7 szeszfőző volt működésben. A közegészség állapota kedvezőtlen volt. Úgy a betegedések, mint halálozások száma októberhez arányitva emelkedett. Hasi hagymáz volt 28 községben 43 esetben, difteritisz 31, vörheny 28, kanyaró 32, hökhurut 4, gyermekágyi láz 2. Törvényszéki boncolás volt 2, rendőri hullavizsgálat 3. A megyében lévő gyárak közegészségileg megvizsgáltattak és a követelményeknek megfelelő állapotban találtattak. Élelmi szerek és italok 78 esetben, közhelyiségek 34, iskolák 23 esetben vizsgáltattak meg. Állami gyermek-telep van a megye területén 8 és pedig: Dunaföldvár, Bölcske, Mado- csa, Paks, Dombóvár, Pincehely, Némedi, Simon- tornya községekben 552 gyermekkel, mind kellő gondozás és orvosi felügyelet alatt, gyógykezelés nélkül elhalt 7 éven alóli gyermek 18, akiknek szülei ellen az eljárás megindittatott. Kölesden hamisított paprika élvezete folytán ólommérgezésben egy több tagból álló család súlyosan megbetegedett. A paprikát Szek- szárdon, a kisasszonynapi vásárban vették. A «Ferenc»-közkórházban ápoltatott 437 beteg. Elbocsájtatott gyógyultan 67, gyógyulásán 12, javultan 37, meghalt 16. A kir. tanfelügyelő megvizsgált 2 iskolát Bátaszéken. Az eredményt jónak találta. A mezőgazdaságra a folytonos esőzés káros hatással volt. A gazdák az őszi munkálatokkal megkéstek. Az őszi vetések mégis szépek. Tarlóba vetett ősziekben a futóbogár sok kárt tett. Takarmány van elég. A szarvasmarha ára igen magas, a sertésé is. A börkereskede- : lem pang. A nehéz hegyi borok, különösen a* vörös borok alig értékesíthetők. A szekszárdi hegyvidék vörös borait egyáltalán nem keresik, pedig az idei termés elég jó minőségű. Ennek oka, hogy a borkereskedők pincéiben még mindig nagy az olaszbor készlet, továbbá, hogy a németországi és osztrák vörös bor piacokat elvesztettük — a bizalom hiánya folytán. A munkásviszonyok kedvezőtlenek. Az arató- és cséplő-munkások sok helyen nem Írják alá a szerződéseket, bár á gazdák a legnagyobb méltányossággal járnak el a szerződési pontozatok megállapításánál. Az állategészségügy örvendetes javulást mutat. A ragadós száj és körömfájás teljesen megszűnt; a többi állategészségek száma pedig lényegesen apadt. A nagy dörög — sárszentlörinci és a simon- tornya—némedi Útépítések teljesen befejeztettek. A sok esőzés az utak állapotát a kedvezőtlenül befolyásolta és a kavicsszállitás is késedelmet szenvedett. A vállalkozók az egész vonalon megsürgettettek. A kir. törvényszéki fogházban letartóztatva volt 124. egyén. Elvű jelentőségű határozatok. Elmebeteg honosítható, illetőleg az állampolgári eskü letételére bocsátható, ha elmebetegsége nem olyan természetű, hogy az állampolgári eskü letételéhez megkívánt cselekvőképességet is kizárja. (Igazságügyin. 26535/904) Magyar állampolgár törvény esitett gyermeke megszerzi atyja állam- polgárságát a születés idejére visszahatólag. (Belügym. 23319/903.) — A takarékpénztár az adókivetés előtt elhalt pénztárnoka III. oszt. kereseti adójáért nem felelős. (Közig, bíróság 17595/904.) — Az örökösök az illetéket osztályrészeik aránya szerint kötelesek fizetni; ettől eltérő megállapodás csak magánjogi hatálylyal bir. (Közig, bíróság 12969G04.) — Az az idő mely alatt az illeték a fél kérelmére függőben tartatik, az elévülési időbe be nem számítható. (Közig, bíróság 12640/904.) — Gyülekezet akkor is megállapítandó, ha korcsmában mulatásra gyülekeztek az emberek. (Kúria 8840 905.) — A körorvos, aki jóhiszemüleg szabálytalanságot jelent föl, akkor is fölmentendő a rágalmazás alól, ha később kiderül, hogy tévedett. (Kúria 8511/905.) — Testi sértés az orvosi vélemény szerinti gyógytartam alapján minősül akkor is, ha a sértett a gyógyulás előtt más okból meghalt. (Kúria 7643/905.) — Meghatalmazási csalás akkor forog fenn, ha a meghatalmazás feltételére nézve követtetett el ravasz fondorlat. (Kúria 9127/905.) — Megfélemlitési szándékból való kődobálás által elkövetet kihágás elbírálása a kir. járásbírósághoz tartozik. (xMiniszter tanácsosi határozat.) Feldolgozott fának elidegenítése közönséges lopás és mint ilyennek elbírálására a kir. bíróság illetékes. (Minisztertanácsi határozat.) VÁROSI ÜGYEK. Régi hiányt és szükséget pótol Molnár Lajos rendőrkapitánynak a köztisztaság érdekében benyújtott szabályrendelete, melynek mielőbb való tárgyalása és hatályba lépte Szekszárdon, hol a köztisztaság ügyében ázsiai állapotok uralkodnak, nagyon kívánatos. A szabályrendelet igy hangzik: Szekszárd r. t. város szabályrendelete a járdák tisztántartása tárgyában. 1. §. A város belterületén fekvő minden háznak, kertnek, teleknek tulajdonosa, bérlője, vagy birlalója köteles a háza, kertje, vagy telke előtt elvonuló s gyalogközlekedésre szánt járdát vagy utat március hó 1-től október hó 31-ig reggeli 7 óráig, november hó 1-tól február hó utolsó napjáig pedig reggeli 8 óráig letisztittatni. Kórházakban, iskolákban s egyéb közintézetekben az intézet igazgatója, vezetője intézkedni tartozik, hogy az előző bekezdés rendelkezései teljesittessenek, ellenkező esetben őt terheli a felelősség. 2. §.. Zimankos és síkos időben a járda,, vagy gyalogút minden reggel, havazás esetében pedig annyiszor, a mennyiszer az időjárás ezt megkívánja, naponta többször is letisztítandó s hamuval vagy fürészporral behintendő. 3. §. Aki az 1. és 2. §-ban foglalt rendelkezéseket megszegi, kihágást követ el s az 1901 évi XX. t.-c. 23 §-ban megjelölt célra fordítandó 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, ennek behajthatatlansága esetén az 1879 évi 40 t.-c.22 §-a értelmében átváltoztatható elzárással fog bűntetteim. 4. §. A kihágás elbírálására elsőfokban a rendőrkapitány, másodfokban a vármegye alispánja, harmadfokban a m. kir. belügyminiszter illetékes. Szekszárd, 1905 december. 12. KÖZSÉGI ÉLET. — Elöljáróválasztás Decsen. A múlt héten megejtett elöljároválasztás eredménye a következő : biró lett: K. Szél Mihály, II. biró. Ifjú János, pénztáros D. Katán István, közgyám B. Varga János. Elöljárók : K. Pörnyi István, Paksi János, Sándor András, D. Szél János, Bátai József, K. Gamós János és Pozsgai János. Vasúti ügyeink. — 242,000 korona átalakítási költség. — A sárbogárd—szekszárdi vasúti vonal ismeretes bajainak orvoslása érdekében, mint olvasóink emlékeznek rá, ez évi szeptember hó 9-én Bartal Béla földbirtokos vezetésével nagyobb küldöttség járt Budapesten Vörös kereskedelemügyi miniszternél és Ludwig államvasuti igazgatónál. A küldöttség emlékiratot nyújtott át a miniszternek, amelyben részletesen fel vannak sorolva az évek óta hangoztatott kívánságok és ama reformok, amelyeknek életbeléptetésével a bajokon segíteni és igy gazdasági érdekeinket előmozdítani lehetne. Erre az emlékiratra megjött a vármegyei közigazgatási bizottsághoz a kereskedelmi miniszter válasza, mely egy- től-egyig telj esi telhetetlennek minősiti az előterjesztésben foglalt kívánságok megvalósítását. A miniszter válasza a régi ismert recipe szerint készült és pedig az államvasuti igazgatóság konyhájában, ahol tudvalevőleg a régi copf uralkodik, amely minden reformot, minden pénzt a fővonalakra bőkezűséggel áldoz, de a vicinális jellegű, bármily forgalommal és jelentőséggel biró vonalakon, egy tiz koronás értékű beruházástól is irtózik. Ez ugyancsak annak a téves és veszedelmes irányzatnak a következménye, mely a közlekedési téren is a vidéknek csak akkor juttat valamit, ha arra kénytelen, vagyis, ha maga a vidéki érdekeltség saját anyagi erejéből biztosítja a létesítést. A tarthatatlan indokokban bővelkedő miniszteri leirat egyébként igy szól: A sárbogárdi — szekszárdi vonal mentén lakó érdekeltségnek hozzám intézett fölterjesztésében előadott többrendbeli kérelmeire vonatkozólag elhatározásomat a következőkben közlöm : A sárbogárd—szekszárdi vonalon közlekedő vonat sebességének óránkénti 30 kilométerről 40—45 kilométerre való fokozása csak a felépítmény megerősítésével és a vonal felszerelésének megfelelő kiépítésével volna elérhető. Ezen átalakításokkal felmerülő és 172.000 koronával előirányzott Költségre, valamint az ezen felül még évenként felmerülő üzemi és fentartási többköltségre azonban ez időszerint fedezet nincs. Ezzel a kérdéssel tehát, bár részemről az érdekeltségnek Tolnavármegye gazdasági viszonyainak emelésére irányuló törekvését méltánylom, — csak akkor fogok érdemlegesen foglalkozhatni, ha a szükséges hitel, mely jelenleg nagyobb részt a fővonalak teljesítő képességének emelésére szükséges és egyéb halasztást nem tűrő létesitményekre van lekötve, rendelkezésre álland. Minthogy pedig a fentjelzett s a pályaterv megerősítésére szolgáló munkák végrehajtása a fölterjesztésben a menetrend módosítására, kedvezőbb csatlakozásokra és a posta járatokra vonatkozólag előadott kérelem teljesítésének előfeltétele, ennélfogva ezidőszerint ezen kérelmeket sem vehetem figyelembe. Ami az érdekeltség ama kívánságát illeti, hogy csatlakozási állomásként Sárbogárd he lyett Rétszilas rendeztessék be, megjegyzem, hogy ezen kívánság megvalósítása nagyobb- mérvü bővítési munkálatokat tenne szükségessé, melyeknek 70000 koronával előirányzott költsége semmikép sem állana arányban az ezúttal;
