Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-12-17 / 51. szám

1905. december 17. TOLNAVARMEGYE. 3. nyújtott csekélymérvii előnyökkel, amennyiben legfeljebb a rétszilas — sárbogárdi vonalrészre szükséges 20—22 percnyi menetidő megtakarí­tásról lehetne csak szó. Az érdekeltségnek a közvetlen kocsi köz­lekedése tárgyában előadott kérelmére vonat­kozólag utalok a címhez f. évi julius hó 11-én 49988 sz. alatt intézett rendeletemre azzal a hozzáadással, hogy a közvetlen kocsinak a budapest—szekszárdi irányban az 1008 és 8002 számú, a fordított irányban pedig a 8003 és 10+1 számú vonatokhoz való csatlakozása télen még nagyobb nehézségekbe ütközik, mint nyáron, mivel Sárbogárdon a téli időszakban a 6, illetve 3 órai várakozási idő alatt, fűtés céljából a kocsi mellé külön mozdonyt kellene állítani. Teljesíthetőnek nem találtam az érdekelt­ségnek ama kívánságát sem, hogy az éjjeli fiumei gyorsvonatokhoz közvetlen összeköttetés léte- sittessék, mivel az csak két uj éjjeli vonat jára­tásával volna megoldható ; ez esetben azonban a szóban levő vonalon éjjeli forgalmat kellene rendszeresíteni, ami a szükséges állomási és vonatszemélyzet, valamint a megfelelő berendezés hiányában jelenleg kivihetetlen: Minthogy pedig a sárbogárd—hátaszéki vonal személyforgalma nagymérvűnek még nem mondható, az említett berendezéssel járó tetemes költség sem volna indokolt. Ami továbbá a teher és áruforgalomnak a személyforgalomtól való különválasztásai illeti, erre nézve megjegyzem, hogy ez üzemgazdasági szem­pontból nem volna indokolt, amennyiben a teher- áruforgalom az év legnagyobb részében oly jelenték­telen, hogy külön tehervonatok, nem ' volnának kihasználhatók. Végül megjegyzem, hogy az érdekeltség által a rakodók és fakhelyek hiánya tekintetében előadott kívánalmakra vonatkozólag elhatározá­somat később veendi. Fölhívom Cimet, hogy a visszavárólag ide­csatolt fölterjesztés kapcsán az érdekeltséget er­ről megfelelően értesítse. ■ Vörös s. k * Minden fölterjesztésre és mozgalomra idáig ugyanezen stereotip, elcsépelt indokokból gyúrták meg a választ. Maga a miniszter, meg vagyunk róla győződve, nem tehet róla, mert nem ismer­vén a viszonyokat, kénytelen az ő szakfórumá­nak: az igazgatóságnak javaslatai után indulni. — Arról is meg vagyunk győződve, hogy az üzletvezető ség, az osztály mérnökség vagy a vasúti állomás főnökség, miután közveti énül ismerik a mi viszonyainkat és tudják, hogy kérelmünk meny­nyire jogosult és indokolt, nem azonosítják ma­gukat ennek a mereven elutasító válasziratnak motivumaival, hanem, ha tőlük függne és nem a vicinális vasutak iránt val> ellenszenvéről és ide­genkedéséről ismeretes konok igazgatóságtól, már rég megkaptuk volna az összes reformokat. — Terünk nem engedi, hogy ezúttal részleges cáfo­latába bocsátkozzunk a miniszteri leirat indo­kainak, de legközelébb erre visszatérünk és most csak annyit jelzünk, hogy ha tényleg 242 ezer korona összköltségbe kerülne is az egész vonal­nak a sebesség gyorsítása és az utazási idő megrövidítése érdekében való átalakítása, ezt a kiadást 24 évi tespedés után bőségesen megérdemli ez a hatalmas vidék és annak nagy érdekeltsége és hogy_ ez a vonal pár év alatt busásan jövedelmez annyi haszont, amennyibe ez az átalakítás egy- szersmindenkorra kerülne, csakhogy a mi vona­lunk nagy bevételeit és jövedelmeit a fővonalokra fordítják, nekünk pedig — sajnos — még csak morzsákat sem juttatnak. A kérdést a napirend­ről levenni nem engedjük és a rosszul informált minisztertől a jól informálandó miniszterhez kell fordulni és nem szabad nyugodni, amig csak igazságos ügyünkkel célt nem érünk. HÍREK. — Személyi hir. Gróf Széchenyi Sándor •V. b. t. tanácsos csütörtökön d. e. Bécsben kihallgatáson volt Ő Felsége előtt, hogy meg­köszönje a magas kitüntetést, amelyben fölmen­tése alkalmából. részesült. — Wosinsky Rómában. Wosinsky Mór bel­városi apátplébános pénteken délben Pécsre utazott, ahonnét a Zichy Gyula gróf püspök fölszentelése alkalmából Rómába menő egyház- megyei küldöttséggel együtt utazik az örök városba. A küldöttség tagjai Szeifricz István és Hanny Gábor kanonokok, Wosinsky Mór szekszárdi, Streicher József paksi és Biró Imre dunaföldvári apátplébánosok, Döbrössy Alajos pécsi tanitóképezdei igazgató, Dujrnovits Zsig- mond tanitóképezdei tanár, Késmárky István dr. jogakadémiai tanár és Krum Péter székes- egyházi karkáplán. A fölszentelés, mint már megírtuk, december 21-én lesz és azt a pápa ; maga fogja végezni. Wosinsky a karácsonyi j ünnepekre már itthon lesz. — Halálozás, bonyhádi Perczel Berta, a ; magyar közélet egykori nagynevű jeleseinek: , Perczel Mórnak, Perczel Bélának és Perczel Mik- • lósnak egyetlen életben maradt testvére f. hó I 5-én Bonyhádon 89 éves korában elhunyt. A köztiszteletben álló matrónát f. hó 7-én helyez­ték Bonyhádon a Kalváriahegyi családi sirbolt- { ban örök nyugalomra, a Perczel és rokon csa­ládok számos képviselőjének jelenlétében. Az elhunyt utolsónak maradt néhai id. Perczel Sán- ] dór 19 gyermeke közül, kiknek sorából csak Perczel Miklós volt baranyamegyei főispán ért meg az elhunytnál nagyobb kort. - Perczel Sándor gyermekeinek nemzedéke igy 103 évet élt; amennyiben első gyermeke 1802-ben született és az utolsó 1905-ben halt meg. Az elhunyt Vörösmarty Mihálytól, a nemzet halhatatlan köl­tőjétől, ki a Perczel család nevelője volt, tanulta meg az irás és olvasás első elemeit. A gyászoló család a következő gyászjelentést adta ki : bonyhádi Percei Helén úgy a saját mint a nagy számú rokonság nevében mély lájdalommal tudatja, hogy szeretett nagynénjük, ki 19 testvér közül az utolsónak maradt, bonyhádi Perczel Berta életének 90-ik évében végelgyengülésben Bonyhádon 1905 évi december hó 5-én esti félkilenc órakor az Urban csendesen elszen- derült. A boldogultnak hült tetemei f. hó 7-én d.' u. 3 órakor fognak a Calváriahegyi sírbolt­ban örök nyugalomra tétetni; az engesztelő szentmise áldozat pedig u. a. napon d. e. 10 órakor fog a bonyhádi plebániatemalomban bemutattatni. Kelt Bonyhádon, 1905 december hó 6-án. Áldás és béke lebegjen hamvai felett! Kinevezés. Ő Felsége Kramolin Emil dr. földink, földművelésügyi miniszterig segédfogal­mazónak a miniszteri fogalmazói címet és jel­leget adományozta. — Lemondás a bizottsági tagságokról. Kovács Sebestyén Endre vármegyei közéletünk­nek ezen köztiszteletben álló alakja Döry Pál alispánhoz intézett levelében lemondott a vár­megye közönségének bizalmából elfoglalt köz- igazgatási bizottsági, állandó és központi választ­mányi tagságáról. Kovács /Sebestyén Endre egyik legtevékenyebb munkása volt vármegyénk bizott­ságainak, mindenkor annyi szeretettel, önzet­lenséggel és buzgó kötelességtudással járt el a reá bízott ügyekben, hogy sehogy sem tudnánk megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy az ő értékes munkásságát vármegyei életünkben a jövőben nélkülözni legyünk kénytelenek. Azért bármennyire nobilis és gyengéd motívumokból származik is az ő lemondása, hisszük, hogy lesz rá mód és alkalom őt az eddigi munkakör­nek újból mihamarább visszanyerni. — Uj fötigyészhelyettes. A király Patakig Gyula dr. budapesti kir. ügyészt, volt szek­szárdi albirót, a budapesti főügyészséghez főügyész- helyettessé nevezte ki. Pataky Gyula dr. 1894—96 években a szekszárdi kir. járásbíróságnál mű­ködött mint albiró. Innét Komáromba, majd Fiúméba és Budapestre került aliigyésznek. Alig öt év előtt nevezték ki a budapesti kir. ügyész­séghez ügyésznek, most pedig már főügyész­helyettes lett. — Az Uj főmérnök. A tolnamegyei állam- épitészeti hivatal uj főnöke: Alacs Zoltán, kit eddigi hivatalos működése után a legjobb hir előzött meg, a szerdán megtartott közigazgatási bizottsági ülésen mutatkozott be először a köz­igazgatási bizottságnak. Rokonszenvesen foga­dott rövid beszédben vázolta a hivatalos téren maga elé tűzött törekvéseket, melyek a vár­megye közúti politikájának és érdekeinek fejlesz­tésére fognak teljes erővel irányulni és kérte az alispán és a bizottság támogatását. A bizott­ság nevében, annak elnöke Döry alispán meleg üdvözlettel viszonozta az uj főmérnök bemu­tatkozását. — Áthelyezés. A vallás és közoktatás- ügyi m. kir. miniszter Földes Miklós karán- sebesi áll. polg. iskolai tanárt a paksi polg. fiúiskolához helyezte át hasonló minőségben. — Esküvő. Kaszás Sándor, a Molnár-féle nyomdai intézet művezetője f. hó 24-én vezeti oltárhoz menyasszonyát: Müller Regina kisasz- szonyt. — Karácsonyfa. A szekszárdi r kath. oroda karácsonyfa ünnepélye nem f. hó 23-án mint azt a múlt számunkba jelentettük, hanem f. hó 22-én délután 3‘/2 órakor fog megtartatni az ovodahelyiségben. — Anyakönyvvezetöi kinevezés. A belügy­miniszter Tolnavármegyében a tolnanémedi anya­könyvi kerületbe Cseszkó Sándor segédjegyzőt, a születési és halotti anyakönyvek vezetésére szorítkozó hatáskörrel, anyakönyvvezető helyet­tessé nevezte ki. — Ösztöndíj jegyzöjelölteknek. A közigaz­gatási tanfolyam hallgatói javára tett ösztöndij- alapitványokat — egyenként 200 koronát — Döry Pál alispán a közgyűlés határozatához képest Mathisz Andor, Tiger János, Pfaff Hen­rik. Osztermayer Mihály, Mihálovits Sádor és Vastag Ferenc tanfolyamhallgatóknak adta. — Eljegyzés. Barabás Imre bonyhádi m. kir. járási állatorvos eljegyezte özv. Pick Mórné szül. Müller Flóra úrasszonyt. — Fölolvasás a múzeumban. A muzeum képtártermében vasárnap este 8 órakor Ács Lipót főgimnáziumi tanár fog fölolvasást tar­tani « Rafael Santo kora és művészetének viszonyai» címmel. — Az előadást mintegy 80 vetített kép fogja szemlélhetővé tenni. — Óhajtandó, hogy közönségünk mentői nagyobb számban látogassa e múzeumi fölolvasásokat. Legyenek azok a szekszárdi «társaság» találkozói estéi, a szellemi szórakozásra, a szépművészeteknek ápolására szánva, amelyből a vidéken úgy is oly kevés jut osztályrészünkül. Ha Pécsett, mely tagad­hatatlanul irodalmi és művészeti központ, meg­történhetik, hogy ily előadásokról százával men­ne! vissza a pénztártól, mert jegyet már nem kaphatnak, nálunk is akadhatna nagyobb hall­gatóság. — Államsegély. A bonyhádi ág. evang. iskolánál Kiss Sándor tanító fizetésének ki­egészítésére a közktatásügyi miniszter 1905. szeptembertől évi 228 korona államsegélyt, — Kappel Gusztáv györkönyi ág. evan. tanító részére 1911. évig évi 600 koronát, — bziijefy Imre kányái rk. tanító évi ötödös pótlékára évi 100 kor. — Dömötör Jolán kajdacsi ev. ref. tanító fizetésének kiegészítésére évi 280 K. — Gimnáziumunk gyásza. A szekszárdi áll. főgimnáziumnak halottja van, Gutherm th János VI. oszt. tanuló tegnapelőtt elhunyt. Temetése a tanárok és ifjúság részvéte mellett ment végbe. — írnokválasztás. Felsőnyéken községi Írnokká Heckinger József végzett közigatás tan­folyam-hallgató választatott meg. — A magyar ipar pártolása a vasút pité* körében. A kereskedelmi miniszter nagyfontos- ságu rendeletet adott ki, melynek célja, hogy a vasútépítési és üzleti feltételek keretében a hazai ipar támogatása és védelme az eddiginél nagyobb mértékben juthasson érvényre. A mi­niszter elrendelte, hogy «a vasútépítéshez kizá­rólag a hazai ipar termékei használandók s ál­talán a vasutépitkezés összes szükséglete, ide értve a járműveket és forgalmi eszközöket is, a hazai ipar utján födözendő. Külföldi beszerzés csakis a kereskedelemügyi miniszter előzetes en­gedélye alapján eszközölhető. Ha a műtanrendőri bejárásoknál kitűnik, hogy az engedélyes vagy építtető előzetes miniszteri engedély nélkül tett külföldi beszerzést, a beszerzés értékének 20 szá­zalékát fizeti birságul. — Végre tehát egy ha­tározott és egész lépés a hazai ipar és hazai munka védelmére. Ezt kell követnünk az egész vonalon, akkor aztán lehet, sőt lesz is hazai ipar. — Földmivelő-munkás egylet alakult Pak­son. Minden esetre szép dolog, hogy a földmi- velő munkások is tömörülnek, hogy igy magu­kat jobban művelhessék. Pakson azonban ennek az alakulásnak egy kis bibije is van, az t. i., hogy az egyesülés vezető emberei egészen mást akar­nak. A ő céljuk hirszerint, hogy összebeszélés utján a napszámbérek fölemelését eszközölhes­sék és ezt a céljokat sokkal könnyebben elér­hetik, ha van egy egyletük, mint amúgy, egylet nélkül, szervezetlenül.

Next

/
Thumbnails
Contents