Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-12-17 / 51. szám

1905. december 17. TOLNAVARMEGYE.

3.

nyújtott csekélymérvii előnyökkel, amennyiben legfeljebb a rétszilas — sárbogárdi vonalrészre szükséges 20—22 percnyi menetidő megtakarításról lehetne csak szó.

Az érdekeltségnek a közvetlen kocsi közlekedése tárgyában előadott kérelmére vonatkozólag utalok a címhez f. évi julius hó 11-én 49988 sz. alatt intézett rendeletemre azzal a hozzáadással, hogy a közvetlen kocsinak a budapest—szekszárdi irányban az 1008 és 8002 számú, a fordított irányban pedig a 8003 és 10+1 számú vonatokhoz való csatlakozása télen még nagyobb nehézségekbe ütközik, mint nyáron, mivel Sárbogárdon a téli időszakban a 6, illetve 3 órai várakozási idő alatt, fűtés céljából a kocsi mellé külön mozdonyt kellene állítani.

Teljesíthetőnek nem találtam az érdekeltségnek ama kívánságát sem, hogy az éjjeli fiumei gyorsvonatokhoz közvetlen összeköttetés léte- sittessék, mivel az csak két uj éjjeli vonat járatásával volna megoldható ; ez esetben azonban a szóban levő vonalon éjjeli forgalmat kellene rendszeresíteni, ami a szükséges állomási és vonatszemélyzet, valamint a megfelelő berendezés hiányában jelenleg kivihetetlen:

Minthogy pedig a sárbogárd—hátaszéki vonal személyforgalma nagymérvűnek még nem mondható, az említett berendezéssel járó tetemes költség sem volna indokolt.

Ami továbbá a teher és áruforgalomnak a személyforgalomtól való különválasztásai illeti, erre nézve megjegyzem, hogy ez üzemgazdasági szempontból nem volna indokolt, amennyiben a teher- áruforgalom az év legnagyobb részében oly jelentéktelen, hogy külön tehervonatok, nem ' volnának kihasználhatók.

Végül megjegyzem, hogy az érdekeltség által a rakodók és fakhelyek hiánya tekintetében előadott kívánalmakra vonatkozólag elhatározásomat később veendi.

Fölhívom Cimet, hogy a visszavárólag idecsatolt fölterjesztés kapcsán az érdekeltséget erről megfelelően értesítse.

■ Vörös s. k

*

Minden fölterjesztésre és mozgalomra idáig ugyanezen stereotip, elcsépelt indokokból gyúrták meg a választ. Maga a miniszter, meg vagyunk róla győződve, nem tehet róla, mert nem ismervén a viszonyokat, kénytelen az ő szakfórumának: az igazgatóságnak javaslatai után indulni. — Arról is meg vagyunk győződve, hogy az üzletvezető ség, az osztály mérnökség vagy a vasúti állomás főnökség, miután közveti énül ismerik a mi viszonyainkat és tudják, hogy kérelmünk menynyire jogosult és indokolt, nem azonosítják magukat ennek a mereven elutasító válasziratnak motivumaival, hanem, ha tőlük függne és nem a vicinális vasutak iránt val> ellenszenvéről és idegenkedéséről ismeretes konok igazgatóságtól, már rég megkaptuk volna az összes reformokat. — Terünk nem engedi, hogy ezúttal részleges cáfolatába bocsátkozzunk a miniszteri leirat indokainak, de legközelébb erre visszatérünk és most csak annyit jelzünk, hogy ha tényleg 242 ezer korona összköltségbe kerülne is az egész vonalnak a sebesség gyorsítása és az utazási idő megrövidítése érdekében való átalakítása, ezt a kiadást 24 évi tespedés után bőségesen megérdemli ez a hatalmas vidék és annak nagy érdekeltsége és hogy_ ez a vonal pár év alatt busásan jövedelmez annyi haszont, amennyibe ez az átalakítás egy- szersmindenkorra kerülne, csakhogy a mi vonalunk nagy bevételeit és jövedelmeit a fővonalokra fordítják, nekünk pedig — sajnos — még csak morzsákat sem juttatnak. A kérdést a napirendről levenni nem engedjük és a rosszul informált minisztertől a jól informálandó miniszterhez kell fordulni és nem szabad nyugodni, amig csak igazságos ügyünkkel célt nem érünk.

HÍREK.

— Személyi hir. Gróf Széchenyi Sándor •V. b. t. tanácsos csütörtökön d. e. Bécsben kihallgatáson volt Ő Felsége előtt, hogy megköszönje a magas kitüntetést, amelyben fölmentése alkalmából. részesült.

— Wosinsky Rómában. Wosinsky Mór belvárosi apátplébános pénteken délben Pécsre utazott, ahonnét a Zichy Gyula gróf püspök fölszentelése alkalmából Rómába menő egyház- megyei küldöttséggel együtt utazik az örök városba. A küldöttség tagjai Szeifricz István és Hanny Gábor kanonokok, Wosinsky Mór szekszárdi, Streicher József paksi és Biró Imre dunaföldvári apátplébánosok, Döbrössy Alajos pécsi tanitóképezdei igazgató, Dujrnovits Zsig- mond tanitóképezdei tanár, Késmárky István dr. jogakadémiai tanár és Krum Péter székes- egyházi karkáplán. A fölszentelés, mint már

megírtuk, december 21-én lesz és azt a pápa ; maga fogja végezni. Wosinsky a karácsonyi j ünnepekre már itthon lesz.

— Halálozás, bonyhádi Perczel Berta, a ; magyar közélet egykori nagynevű jeleseinek:

, Perczel Mórnak, Perczel Bélának és Perczel Mik- • lósnak egyetlen életben maradt testvére f. hó I 5-én Bonyhádon 89 éves korában elhunyt. A

köztiszteletben álló matrónát f. hó 7-én helyezték Bonyhádon a Kalváriahegyi családi sirbolt- { ban örök nyugalomra, a Perczel és rokon családok számos képviselőjének jelenlétében. Az elhunyt utolsónak maradt néhai id. Perczel Sán- ] dór 19 gyermeke közül, kiknek sorából csak Perczel Miklós volt baranyamegyei főispán ért meg az elhunytnál nagyobb kort. - Perczel Sándor gyermekeinek nemzedéke igy 103 évet élt; amennyiben első gyermeke 1802-ben született és az utolsó 1905-ben halt meg. Az elhunyt Vörösmarty Mihálytól, a nemzet halhatatlan költőjétől, ki a Perczel család nevelője volt, tanulta meg az irás és olvasás első elemeit. A gyászoló család a következő gyászjelentést adta ki : bonyhádi Percei Helén úgy a saját mint a nagy számú rokonság nevében mély lájdalommal tudatja, hogy szeretett nagynénjük, ki 19 testvér közül az utolsónak maradt, bonyhádi Perczel Berta életének 90-ik évében végelgyengülésben Bonyhádon 1905 évi december hó 5-én esti félkilenc órakor az Urban csendesen elszen- derült. A boldogultnak hült tetemei f. hó 7-én d.' u. 3 órakor fognak a Calváriahegyi sírboltban örök nyugalomra tétetni; az engesztelő szentmise áldozat pedig u. a. napon d. e. 10 órakor fog a bonyhádi plebániatemalomban bemutattatni. Kelt Bonyhádon, 1905 december hó 6-án. Áldás és béke lebegjen hamvai felett!

Kinevezés. Ő Felsége Kramolin Emil dr. földink, földművelésügyi miniszterig segédfogalmazónak a miniszteri fogalmazói címet és jelleget adományozta.

— Lemondás a bizottsági tagságokról.

Kovács Sebestyén Endre vármegyei közéletünknek ezen köztiszteletben álló alakja Döry Pál alispánhoz intézett levelében lemondott a vármegye közönségének bizalmából elfoglalt köz- igazgatási bizottsági, állandó és központi választmányi tagságáról. Kovács /Sebestyén Endre egyik legtevékenyebb munkása volt vármegyénk bizottságainak, mindenkor annyi szeretettel, önzetlenséggel és buzgó kötelességtudással járt el a reá bízott ügyekben, hogy sehogy sem tudnánk megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy az ő értékes munkásságát vármegyei életünkben a jövőben nélkülözni legyünk kénytelenek. Azért bármennyire nobilis és gyengéd motívumokból származik is az ő lemondása, hisszük, hogy lesz rá mód és alkalom őt az eddigi munkakörnek újból mihamarább visszanyerni.

— Uj fötigyészhelyettes. A király Patakig Gyula dr. budapesti kir. ügyészt, volt szekszárdi albirót, a budapesti főügyészséghez főügyész- helyettessé nevezte ki. Pataky Gyula dr. 1894—96 években a szekszárdi kir. járásbíróságnál működött mint albiró. Innét Komáromba, majd Fiúméba és Budapestre került aliigyésznek. Alig öt év előtt nevezték ki a budapesti kir. ügyészséghez ügyésznek, most pedig már főügyészhelyettes lett.

— Az Uj főmérnök. A tolnamegyei állam- épitészeti hivatal uj főnöke: Alacs Zoltán, kit eddigi hivatalos működése után a legjobb hir előzött meg, a szerdán megtartott közigazgatási bizottsági ülésen mutatkozott be először a közigazgatási bizottságnak. Rokonszenvesen fogadott rövid beszédben vázolta a hivatalos téren maga elé tűzött törekvéseket, melyek a vármegye közúti politikájának és érdekeinek fejlesztésére fognak teljes erővel irányulni és kérte az alispán és a bizottság támogatását. A bizottság nevében, annak elnöke Döry alispán meleg üdvözlettel viszonozta az uj főmérnök bemutatkozását.

— Áthelyezés. A vallás és közoktatás- ügyi m. kir. miniszter Földes Miklós karán- sebesi áll. polg. iskolai tanárt a paksi polg. fiúiskolához helyezte át hasonló minőségben.

— Esküvő. Kaszás Sándor, a Molnár-féle nyomdai intézet művezetője f. hó 24-én vezeti oltárhoz menyasszonyát: Müller Regina kisasz- szonyt.

— Karácsonyfa. A szekszárdi r kath. oroda karácsonyfa ünnepélye nem f. hó 23-án mint azt a múlt számunkba jelentettük, hanem f. hó 22-én délután 3‘/2 órakor fog megtartatni az ovodahelyiségben.

— Anyakönyvvezetöi kinevezés. A belügyminiszter Tolnavármegyében a tolnanémedi anyakönyvi kerületbe Cseszkó Sándor segédjegyzőt, a születési és halotti anyakönyvek vezetésére szorítkozó hatáskörrel, anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki.

— Ösztöndíj jegyzöjelölteknek. A közigazgatási tanfolyam hallgatói javára tett ösztöndij- alapitványokat — egyenként 200 koronát — Döry Pál alispán a közgyűlés határozatához képest Mathisz Andor, Tiger János, Pfaff Henrik. Osztermayer Mihály, Mihálovits Sádor és Vastag Ferenc tanfolyamhallgatóknak adta.

— Eljegyzés. Barabás Imre bonyhádi m. kir. járási állatorvos eljegyezte özv. Pick Mórné szül. Müller Flóra úrasszonyt.

— Fölolvasás a múzeumban. A muzeum képtártermében vasárnap este 8 órakor Ács Lipót főgimnáziumi tanár fog fölolvasást tartani « Rafael Santo kora és művészetének viszonyai» címmel. — Az előadást mintegy 80 vetített kép fogja szemlélhetővé tenni. — Óhajtandó, hogy közönségünk mentői nagyobb számban látogassa e múzeumi fölolvasásokat. Legyenek azok a szekszárdi «társaság» találkozói estéi, a szellemi szórakozásra, a szépművészeteknek ápolására szánva, amelyből a vidéken úgy is oly kevés jut osztályrészünkül. Ha Pécsett, mely tagadhatatlanul irodalmi és művészeti központ, megtörténhetik, hogy ily előadásokról százával menne! vissza a pénztártól, mert jegyet már nem kaphatnak, nálunk is akadhatna nagyobb hallgatóság.

— Államsegély. A bonyhádi ág. evang. iskolánál Kiss Sándor tanító fizetésének kiegészítésére a közktatásügyi miniszter 1905. szeptembertől évi 228 korona államsegélyt, — Kappel Gusztáv györkönyi ág. evan. tanító részére 1911. évig évi 600 koronát, — bziijefy Imre kányái rk. tanító évi ötödös pótlékára évi 100 kor. — Dömötör Jolán kajdacsi ev. ref. tanító fizetésének kiegészítésére évi 280 K.

— Gimnáziumunk gyásza. A szekszárdi áll. főgimnáziumnak halottja van, Gutherm th János VI. oszt. tanuló tegnapelőtt elhunyt. Temetése a tanárok és ifjúság részvéte mellett ment végbe.

— írnokválasztás. Felsőnyéken községi Írnokká Heckinger József végzett közigatás tanfolyam-hallgató választatott meg.

— A magyar ipar pártolása a vasút pité* körében. A kereskedelmi miniszter nagyfontos- ságu rendeletet adott ki, melynek célja, hogy a vasútépítési és üzleti feltételek keretében a hazai ipar támogatása és védelme az eddiginél nagyobb mértékben juthasson érvényre. A miniszter elrendelte, hogy «a vasútépítéshez kizárólag a hazai ipar termékei használandók s általán a vasutépitkezés összes szükséglete, ide értve a járműveket és forgalmi eszközöket is, a hazai ipar utján födözendő. Külföldi beszerzés csakis a kereskedelemügyi miniszter előzetes engedélye alapján eszközölhető. Ha a műtanrendőri bejárásoknál kitűnik, hogy az engedélyes vagy építtető előzetes miniszteri engedély nélkül tett külföldi beszerzést, a beszerzés értékének 20 százalékát fizeti birságul. — Végre tehát egy határozott és egész lépés a hazai ipar és hazai munka védelmére. Ezt kell követnünk az egész vonalon, akkor aztán lehet, sőt lesz is hazai ipar.

— Földmivelő-munkás egylet alakult Pakson. Minden esetre szép dolog, hogy a földmi- velő munkások is tömörülnek, hogy igy magukat jobban művelhessék. Pakson azonban ennek az alakulásnak egy kis bibije is van, az t. i., hogy az egyesülés vezető emberei egészen mást akarnak. A ő céljuk hirszerint, hogy összebeszélés utján a napszámbérek fölemelését eszközölhessék és ezt a céljokat sokkal könnyebben elérhetik, ha van egy egyletük, mint amúgy, egylet nélkül, szervezetlenül.