Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-11-26 / 48. szám

-— Halálozások Busbach Péter meghalt. Régebben sokan emlegették a nevét. Volt negyven- nyolcban honvédszázados, később ügyvéd lett. Majd esztendőkön át a képviselőházban is számot tett, mint a VI. kerület és egy cikluson át a kölesdi kerület országgyűlési képviselője; Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagjai között egy időben első helyen szerepelt. Harmincegy évig buzgólkodott a Budapesti Korcsolyázó-Egylet elnöki állásában (talán ehhez ragaszkodott legjobban.) Érdemes munkásság közepeit öregedett meg. Élete alkonyán hűtlen lett hozzá a nép kegye. 1896-bap egy fiatal jövevény, Pichler Győző, elhódította előle a kölesdi mandátumot. Azóta már kevésbé vett részt a közügyekben. Az utóbbi időben szinte feledésbe merült munkás egyénisége. Alig emlegették és most csak halála hozza ismét felszínre nevéti Busbach Péter 1827-ben Gyünkön született. Iskoláit Nagy-Kőrösön és Budapesten az egyetemen végezte. Az 184<S-iki szabadság- harcban kezdettől végig részt Vett. Beállott közembernek és fokról-fokra emelkedve 1849. májusában századossá léptették elő. Tizenöt kisebb- nagyobb ütközetben és csatában vett részt.

1856- ban megszerezte a jogi doktorátust és

1857- ben az ügyvédi vizsgát tette le. Ebben az évben mint önnálló ügyvéd telepedett le a fővárosban. 1808-ban a főváros polgárai az akkor újonnan életbe lépett mur icipális testület tagjává választották. E minőségben csakhamar vezéremberré emelkedett. Főképpen 1876-tól 1879-ig a municium és a kormány között vívott küzdelemben szerepelt. Mint fővárosi bizottsági tagot beválasztották 1873-ban abba a küldöttségbe, a melynek hivatása volt a főváros egyesítéséről és rendezéséről szóló 1872-iki törvény életbeléptetésének előmunkálatait keresztülvinni. A közigazgatási bizottságnak keletkezése óta tagja volt. A hetedik jogászgyíilés elnökévé választotta. A pesti magyar-német evangélikus egyház főfelügyelője volt. A főváros hatodik kerülete 1881-ben országgyűlési képviselővé választotta és a választás 1884-ben és 1887-ben is Busbachra esett. 1892-ben a Vl-ik kerület képviseletére nem reflektált, mivel az a kerület kérte fel képviselőségre, a melyben született. A képviselőházban a szabadelviipárt soraiban foglalt helyet. 1881-től kezdve az állandó igazoló és első bíráló bizottság elnöke volt. A pénzügyi bizottságnak szintén tagja volt s mint ilyen tizenegy éven át előadója volt az igazságügyi tárca költségvetésének. Irodalmi munkássággal is foglalkozott, néhány esztendeje <Egy viharos emberöltő» címen megjelent történeti müvével feltűnést keltett; politikai napilapok és jogi szaklapok munkatársa volt. Pénzintézetek és iparvállalatok igazgató- tanácsában foglalt helyet. Elnöke volt a budapesti korcsolyázó egyletnek több évtizeden keresztül s igen nagy részben neki köszönhető e sportnak a fővárosban való hatalmas fejlődése, valamint a városligeti díszes korcsolyacsarnok létrehozatala. 1896-ban az általános választásoknál Pichler Győzővel szemben kisebbségben maradt a kölesdi kerületben. — Hönigsbenj Márk paksi polgári iskolai tanár életének 64-ik évében folyó hó 17-én Pakson szivszélhüdés következtében hirtelen elhunyt. A népszerű tanárt nagy részvét mellett kisérték utolsó útjára. Haláláról a következő gyászjelentést vettük : A paksi áll. polg. fiúiskola tanári kara mély fájdalommal tudatja, hogy szeretett kartársa, Hőnigsberg Márk áll. polg’ iskolai tanár, szivszélhüdés következtében f. hó 17 én délután 5 órakor, életének 64-ik buzgó tanári működésének 12-ik évében elhunyt. A megboldogult hült teteme f. hó 19-én délután 3 órakor az izr. temetőben helyeztetik nyugvóhelyére. Paks, 1905. november 18-án. Béke lengjen porai felett! — Kral Ignác szekszárdi tekin télyes iparos f. hó 23-án 57 éves korában hirtelen elhunyt.

— Ösztöndíjak bábák részére A belügyminiszter tudatja Tolnavármegyével, hogy a jövő évben ismét ösztöndíjakat fog a megye rendelkezésére bocsátani. Minthogy ez ösztöndíjak kiutalása — költségvetés hiányában — csak a jövő évben fog megtörténhetni, a bábák tanítása pedig már februárban kezdetét veszi, a megfelelő bábajelöltekről már előzőleg gondoskodik a vármegye. Megjegyezzük, hogy eddig 5 okleveles bábát képeztetett ki Tolnavármegye és pedig Nagykónyi, Értény, Mórágy, Diósberény és Mucsi községekbe 1 — 1 -et, akik 1904-ben kapták ösztöndíjukat. A jövő évre pedig 4 ösztöndíj adását tartja a vármegye szükségesnek.

— Egyleti Ügyek. A szekszárdi általános ipartestület rokkant iparos segélyalapjának alapszabályai jóváhagyás, végett pártolólag fölterjesztettek a belügyminiszterhez. — A földmive- lésügyi miniszter Medina és Sárszentlörinc községeknek a szabadkikötő és rakodóhely kijelölése és használata tárgyában alkotott szabályzatot jóváhagyta.

1905. november 26.

— Uj közlekedési ut a vasúthoz. A vasúthoz vezető törvényhatósági ut most folyó munkálatai következtében, melyek a kocsi forgalmat szerfelett nehezítik és akadályozzák, nagyon aktuálissá vált, sőt mondhatnék : a köz szükségletnek felel meg. Dörg Pál alispánnak az a szándéka, hogy a vasúthoz egy második közlekedési ut létesitessék. Ez az ut a már kikövezett Duna-utca fölhasználásával létesittetnék oly módon, hogy az kellő meghosszabbítással összeköttetnék a vasúti állomással, illetőleg a most épülő törvényhatósági úttal és mig egyrészt a kocsiforgalom lebonyolítását minden körülmények között lehetővé tenné és megkönnyítené, másrészt -— különösen a belváros alsó része és az újvárosi lakosok részére tetemesen megrövidítené. A magunk részéről is a legnagyobb elismeréssel és helyesléssel fogadjuk az alispán tervét, mely a közlekedésnek és forgalomnak, valamint a nagy közönségnek csak előnyöket fog hozni, annál is inkább, mert ez uj ut költségei aránylag nem kerülnek sokba, miután ahoz a vármegye, Szekszárd város és a vasút arányos hozzájárulással tartozik és miután kétségtelen, hogy a nevezett tényezők a reájuk eső áldozatoktól nem fognak visszariadni, reméljük, hogy ez uj ut a legrövidebb idő alatt meg is fog valósittatni, amit a közérdek szempontjából kívánnunk is kell.

— Szarvasvadászat tilalmi időben. A földmivelésügyi miniszter megengedte, hogy Sztankoránszky János földbirtokos szekszárdi és yrábóci bérelt vadászterületén a fővadak által okozott károk csökkentése céljából, tenyésztésre nem alkalmas, gyenge szarvasbikákat december 31-ig a tilalmi idő alatt is lőhessen, illetve lövethessen és a lelőtt vadakat értékesíthesse.

— Államsegély. A közoktatásügyi miniszter Takács Piusz ozorai r.k. tanító évötödös pótlékára f. évi októbertől 1910 évig bezárólag évi 100 kor., Dcckert Jakab bikácsi ág. ev. tanító részére f. évi szeptembertől kezdve, — Schoner Simon teveli r. k. tanító részére a f. év szept. kezdve évi 168 kor. államsegélyt engedélyezett.

— Akácfa helyett szederfa. Szakadát község kérelmére az alispán megengedte, hogy a gyönk—hőgyészi ut mentén levő nagyszámú ákácfákat kivágathassa és községi célokra fölhasználhassa, de azzal a kikötéssel, hogy e iák helyett a jövő tavasszal szederfákat köteles a község ültetni, mely fák fölött a rendelkezési jog a vármegyét illeti meg. — Nagyon óhajtandó, hogy a megye területén a szederfák a lehető legnagyobb mértékben szaporitassanak. Ahol oly nagy szánul az igazán szegénysorsu nép, ott a selyemtenyésztés fejlesztése igazi emberberbaráti kötelesség és valóságos jótétemény a szegényekre nézve. De ehez első feltétel, hogy a szederfák bőséggel álljanak rendelkezésre. Becsüljük meg és szaporítsuk a szederfákat és zsákmányoljuk ki a selyemhernyó tenyésztést a köznép javára.

— A halászhálók szeme. A halászati törvény szigorúan megszabja, hogy mily nagyságú lehet a halászhálók szeme. Ez alól a halászok mindenképen szeretnek kibújni, mert minél sűrűbb a hálók szeme, annál több hal reked benne, természetesen leginkább az aprajából, amit a a törvény tilt ugyan, de azért a halászok az ily apró halakat is tudják és szeretik értékesíteni. Két paksi halász felfolyamodása alkalmából, akiknek hálóin a szemek csak egy irányban ütik meg az előirt 4 cm. távolságot, a földmivelésügyi miniszter szigorú rendeletet adott ki, hogy a hálókra és fogóeszközökre vonatkozó törvényes tilalmak és korlátozások Tolnavármegye egész területén szigorúan végrehajtassanak és hogy az ellenőrzésre hivatott csend- őrség és hatósági közegek kötelességüket mindenütt erélyesen teljesítsék

— Az elsült fegyver. Krausz Dezső 13 éves szekszárdi órás inas vigyázatlansága következtében a nála levő forgópisztollyal meglőtte magát. Beszállították a «Ferenc» közkórházba, hol a golyót eltávolították testéből.

TOLNA VARMEGYE.

— Utolsó nőegyleti estély. A szekszárdi nőegylet ez évi teaestélyeinek sorozata folyó hó 29-én nyer befejezést. Ez alkalomból műkedvelő előadással fűszerezik az estélyt. Színre kerül Andreanszky Jenő «Katonásan* cimü egy fel- vonásos vígjáték a. Szereplők lesznek : Hercegh Mariska, líadanits Blanka, Földes László, dr. Mikes Jenő, Metz József és Fgrg Béla. Ezen kívül Prbánits Sári és Boda Géza Gabányi «Egy baleset» cimü dialógját fogják előadni. Rendező : Szabó Géza hittanár.

— Névmagyarosítás. Löwensohn Imre, kiskorú Löwensohn Sándor, Béla, István, és Irma, úgy Löwensohn Jenő majsamiklósvári illetőségű ugyanottani lakosok nevüket „Látványt“-ra magyarosították.

— Felségfolyamodvány. Appel János paksi lakos volt községi írnok állásától fegyelmi utón megfosztatván, felségfolyamodványt adott be. A felségfolyamodvány a kabinet-iroda utján minden megjegyzés nélkül érkezett vissza.

— Rétöntözés. Schosszberger báró örökösei Felsőireg határában levő birtokukon az Okrád- völgyi patak csehi ágának fölhasználásával rétöntözéssel kapcsolatos viziműveket létesítettek, melyeknek fölülvizsgálata megejtetvén, használatnak átadattak.

— Kivételes nösülési engedélyt kapott Horvát Mihály sióagárdi, Gál Ferenc nagykónyi lakos.

— Artézi kút Dunaföldváron. Dunaföldvár nagyközség ártézi kutat akar létesíteni és e célból kultúrmérnök kiküldéséért a földmivelésügyi miniszterhez fordult. A miniszter a közegészségügyi mérnöki osztályt utasította, hogy a létesítendő ártézi kút ügyében helyszíni tanulmány alapján szakvéleményt adjon.

— Erzsébet napi vásár. Szekszárdon a múlt héten tartatott meg az Erzsébet napi vásár, melyre nagy számban sereglettek össze a megye minden részéből. A forgalom elég élénknek volt mondható. A szerb hadsereg részéről 3 katonatiszt volt jelen, kik a szebb lovakból 48 drbot vásároltak össze. A szarvasmarhák közül különösen a növendék állatokat vásárolták.

— A hajótulajdonos felelősége. Egy vontató hajó elsülyedése alkalmából érdekes határozatot hozott a Kúria, amely szerint, ha a hajótulajdonos nem igazolja azt, hogy hajójának elsüllyedését és ekként a hajótest által a hidL szerkezetében történt károsítást elháríthatatlan erőhatalom okozta, ennélfogya úgy ez által, mint a hajó eltávolítása céljából szükséges robbantások utján előállott kár megtérítésére köte- leztetik.

— Dunaszentgyörgy község utcaszabályozási térképének és földkönyvének elkészítésére a községi elöljáróságnál november 2-án a következő mérnökök adták be ajánlataikat: Siposs Sándor nyug. városi mérnök (Kiskun- lacháza) végösszegben 200 koronával. Siklóssy Andor nyug. kát. mérnök (.Szeged) 400 kor. Fejős Károly mérnök (Szekszárd) 240 koronával, Horváth András mérnök, vállalkozó 920 koronával és Szigeti Jenő magánmérnök (Gyula) 15 fillérrel (ölenkint.) A község elöljárósága Siposs Sándort bízta meg a mérnöki teendőkkel.

— Malmok áthelyezése. A Dunagőzhajó- zási társaság panaszt emelt, hogy Faddon, 'Tolnán 25 malom a hajóutban van és a forgalmat akadályozzák. A megindított tárgyalás folyamán a 25 dunai malom áthelyezése hivatalból elrendeltetett.

— Megtréfált gazda Prantner Mihály szekszárdi lakosnak jól ütött ki a vásár, tehát fiával együtt beült az egyik korcsmába, hogy nehány pohár bort igyanak, kocsijukat és a lovakat künn hagyták az utcán felügyelet nélkül. Az egy két pohárból azonban több liter lett s igy egészen megfeledkeztek a kocsiról, lóról. Mikor végre elég volt a jóból, körül néztek a fogat után. Mindketten egyszerre kijózanodtak, mert bizony sem a kocsinak, sem a szerszámnak helyiét sem találták, a lovak pedig ott búslakodtak egy fához kötve. Másnap találták csak meg a kocsit és szerszámot, melyeket a Szálka felé vezető országúton rejtettek el.

_________________5.

\