Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-11-26 / 48. szám

— Felfüggesztett mnnkaszünet A kereskedelemügyi miniszter a dec. 24-re és 31 -re eső és törvény szerint kötelező munkaszünetet kivételesen felfüggeszti arra való tekintettel, hogy úgy a karácsonyi ünnepek előnapja, mint; Sylveszter, újév előnapja, a folyó évben vasárnapra fog esni és azért nem volna indokolt a kettős ünnepek teljes munkaszünetelése..

— Orosz katonaszökevény Dombóváron

November 9-én érdekes idegen vetődött Dombóvárra. Az illető Szászvárról jött oda, de miután sem munkakönyvé, sem más Írásai nem voltak, amelyekkel személyazonosságát igazolhatta volna, letartóztatták. Kihallgatása alkalmával, mely nagy nehézségbe ütközött, ameny- nyiben csak oroszul és keveset tótul tud be- ; szélni, kiderült, hogy az illető Hisz András j moszkvai születésű 22 éves kertészlegény. Arra 1 a kérdésre, hogy miképp került Magyarországba és mit keres itt, előadta, hogy ő Moszkván mint kozák szolgált, ahonnan az ő százada élén a kapitánnyal és a tisztekkel Krakkóba szökött. Itt levették róluk a katonai egyenruhát es civilbe öltöztették, aztán szélnek eresztették őket. Krakkón azt tanácsolták, hogy menjenek Magyar- országba, ahol munkát fognak találni. Rísz öt társával igy került Szászvárra, ahol a kőszénbányában dolgozott. Rísz azért távozott Szászvárról, mert nincs pénze munkakönyv beszerzésére és most e célból Budapestre készült az orosz konzulátushoz. A hatóság a konzulátushoz fordul, hogy mitévő legyen a szegény szökevénnyel. Az utasítás visszaérkeztéig dombóváron tartják Rísz Andrást.

— Kovács J. fogorvos hazaérkezett s újra megkezdte működését.

— Baromfitolvajok garázdálkodása A szed- resi szegény zsellérnépet egy idó óta valóságos rettegésben tartja egy jól szervezett tolvaj banda, melynek tagjai rendszerint kéthetes időközökben 4—5 helyen feltörik a tyúkólakat és az ezekben található összes baromfiakat elemelik.

A szegény nép nem tud segíteni a veszedelmen. Jelentést tenni nem mer, mivel fél a költségektől, de leginkább a sok törvénybe járástól, miután ezzel napszámot is vészit, holott minden fillérre égető szüksége van a szegény embernek, különösen a mai drágaság mellett. Itt ug} • látszik az elöljáróság nemtörődömsége bátorítja fel a zsiványokat ezen vakmerő garázdálkodásra, amiről pedig biztos tudomása lehet, de jelentést nem tett a csendőrségnél, mert eddig semmi nyomozás nem történt, holott a járőr naponta megfordul a községben. No de reméljük a legjobbat és hisszük, hogy az érdemes elöljáróság minden intézkedést meg fog tenni, hogy a kevés vagyonáért aggódó szegény népet erélyesen megvédje az ilyen tolvajlás ellen.

i

— Kézrekerült tolvaj. Megírtuk egyik előző számunkban, hogy a vasútállomás várótermében Tóth József Taplos pusztai lakostól a reá bízott 500 koronát ellopták. A tettes akkor nem volt kinyomozható s most is csak a véletlen adta a szekszárdi rendőrség kezébe a tolvajt. Ugyanis Fábián Juli 17 éves cseléd leány az utóbbi időben feltűnően költekezett. Vett arany fülbevalót, ruhát, harisnyákat, több pár cipőt stb. Feltűnt ez több ismerősének, kik kérdezték is tőle, hogy hol szerezte minderre a pénzt. Fábián Juli elhitette velük, hogy a pénzt találta.

A pénztalálás meséje eljutott a rendőrség füléig is, mely aztán vallatóra fogta a leányt. A vallatás során végre kiderült, hogy ő lopta el Tóthtól a váróteremben a pénzt. Még szerencsére 476 koronát megtaláltak nála. A tolvaj cselédleányt átadták a szekszárdi kir. ügyészségnek.

— Élve a föld alatt. Ozorán Horváth Gábor udvarán játszott a part alatt a 4 és 6 éves Bcndek testvérek játszottak. Egyszeresük a part leszakadt és a két gyermeket magaalá temette a fold. Az élve eltemetett két gyermeket mire kiásták, már meghaltak.

— Blúzra való selyem méterje 1 kor. 30 fillértől 22 kor. 70 fillérig, legutolsó újdonságok. — Bérmentve és vámmentesen házhoz szálíitta- tik. Nagy mintaválasztékot azonnal küld Henne- berg selgemgi/ára Zürich.

6.

___ _________________________________

av

xjxNa v ÄÄ-uLiux jo. 1905. november 26.

— MontigUOSO grófnő. A volt szász trónörökösnő emlékiratainak közlését most kezdte meg Az Újság politikai napilap. Europaszerte fogják emlegetni ezt a könyvet, melynél érdek- feszítőbb regény még nem izgatta az olvasó- közönséget. Az Újság újonnan belépő előfizetőinek külön lenyomatban küldi meg az eddig megjelent részt. Egyben felhívjuk t. olvasóink figyelmét Az Újságnak lapunk mai számában megjelent hirdetésére.

— Fajtiszta oltványok legjobban és legolcsóbban szerezhetők be az államilag segélyezett és Buding Adolf szakszerű vezetése alatt . álló vállalati oltványtelepnél Billéden (Torontál megye).

— «Gyermek ápolás egészséges és beteg

napokban> címen igen jeles könyv jelent meg immár 4-ik kiadásban ; Kneipp Sebestyén plébános könyve után magyarul Huszár Károly sz.- fehérvári kanonoktól. A könyv 227 lapon felöleli az összes előforduló bajokat s azok okszerű természetes gyógykezelését. Jó tanácsot ad a szülőknek gyermekeik egészséges nevelésére, miért is nélkülözhetlen tanácsadó minden családban. Ára kötve 1 K. 20 fill., mely összeg beküldése ellenében bérmentve küldi meg a kiadó Klökner Péter kir. udvari könyvkereskedő Székesfehérvár.

— Rendőri hírek. Fölszedték a hidat.

Zsidó Mátyás és Stermenclcy József mözsi legények f. hó 14-én leitták magukat és duhajságból a község tulajdonát képező hidat fölszedték és darabokra zúzták. A duhaj legényeket a szekszárdi jarásbiróságnál följelentették. — TŰZ. Tag József őcsényi lakos telkén e hó 16-án tűz ütött ki, mely elhamvasztotta házát. A tűz a szobából kivezető csőből kipattant szikrától eredt. A ház biztosítva volt. — Megdobált lakodalmas nép. Mözsön a muH héten lakodalmat ültek Schauber Ferenc házában. Vígan folyt a mulalozás, amit azonban éjféltájban egy fél téglának az ablakon való beröpülése zavart meg. A tégla két asszonyt sebesitett meg. A téglát Lemler József mözsi legény dobta be, kit följelentettek a bíróságnál. — Élveszett szölővesző. Keller Sebestyén zombai állatorvos szőlőjéből az elvermelt gyökeres vesszők közül mintegy

3—4 száznak lába támadt megszökött és elveszett. A becsületes megtaláló jelentkezhetik akár a károsnál, akár pedig a zombai csendőrségnél hol illő jutalomban részesülend. — Meglopott kereskedő. Stancsics György kereskedéséből, midőn a kereskedő nem volt a boltban, Dömén'y József szedresi lakos a pénzes fiókban taláít pénzt kimarkolta és vele el akart szökni. De észrevették, elcsípték és följelentették a bíróságnál.

— Ezrek háláját jutott a csuz és kösz- vényes betegek közül Zoltán Béla gyógyszerészhez azon kiváló eredményekért, melyeket a hires Zoltán-féle kenőcs használatával érlek el. E hírneves kenőcs még oly csuz és kösz- vényes betegek súlyos baját is meggyógyította, kik már évtizedek óta nem voltak kepesek gyógyulást találni. Tudja meg hát mindenki, hogy ha családjában valaki csuz és közvényben szenved, akkor megkell hozatni a Zoltán-féle kenőcs üvegjét 2 koronáért a Zoltán-féle gyógyszertárból Budapest, V., Szabadságtér.

— Roppant érdeklődés nyilvánul egy új,

csúzellenes szer iránt, melyet a Székelyhavasok alján található édesvízi szivacsból készít Balá- zsovich Sándor gyógyszerész Sepsiszentgyör- gyön 206. szám. Ez a törvényesen védett „Indaszesz“ melynek hatásáról a legelőkelőbb orvosok is a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak. Kik köszvény, csiiz, tagszaggatás stb. betegségben szenvednek, saját érdekükben használják az ,,Indaszesz“-t, mely 2 és 1 koronás üvegekben mindenütt kapható.

KÖZGAZDASÁG

A gazdasági munk.iskérdés szervezése.

A tolnamegyei gazdasági egyesület 177 szám alatt a következő körlevelet intézte tagjaihoz.

— A munkaadók és mezőgazdasági munkások közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1898. II. t. c. egyik legnagyobb gyakorlati értéke abban érvényesül, hogy a munkaadó és a munkásai között fölmerülhető vitás kérdések és hatósági beavatkozást igénylő esetek elintézését a közigazgatási hatóság illetékességébe utalja és az ilyen ügyeknek soron kívül, azonnal való elintézését rendeli el.

Eme kedvezmény élvezetét azonban föltételekhez köti a törvény és az aratási, behordási, cséplési, nyomtatási munkákra kötött szerződéseknél ezen föltételek betartására olyan nagy súlyt helyez, hogy a szerződésnek közigazgatási utón való érvényesítését egyenesen ezen föltételek pontos betartásától teszi függővé.

Az ide vonatkozó rendelkezéseket a. törvény 8, 9, 10, 14, 16 §§-ai tartalmazzák a melyek közül különös figyelmet a 9 és 15. §-a igényel azért; mert az arató sztrájk okozta helyzet orvoslása céljából a gazg. egyesülethez egybegyüjtött szerződések tárgyalása során kiderült, miszerint ezen §§ ok rendelkezését több helyen vagy nem veszik figyelembe, vagy tévesen értelmezik a szerződést szerkesztő munkaadók és a szerződés megkötésénél eljáró községi elöljáróságok egyaránt; a mely utóbbiak pedig olyankor súlyos felelősséggel járó mulasztást és a 16. §-ba ütköző cselekedetet követnek el.

A törvény 9. §-a szerint «az aratási szerződésben a termények neme a terület nagyságának hozzávetőleges megjelölésével mindenkor kitüntetendő. Ha pedig a munkaadó gazdaságában az aratás egy részét hozzátartozóival, alkalmazottjaival, cselédjeivel, vagy napszámosokkal kívánja végeztetni, ezen körülmény a szerződésben, az ily módon learatandó termények nemének s a terület nagyságának hozzávetőleges megjelölésével szintén kitüntetendő.»

A 10. §. elrendeli, hogy «ha az aratási, hordási, cséplési, nyomtatási munkabért a szerződő felek a remélt termés bizonyos hányadrészében állapítják meg, akkor a szerződésben a munkabér vagylagosan a munkaadó azon évi termése átlagos minőségének megfelelően a termény bizon3ros súly szerinti mennyiségében, vagy pedig készpénzben is megállapítandó.

Ha a szerződésben a munkaadó arra kötelezi magát, hogy a munkásokat maga élelmezi, a szerződésben megállapítandó a napi élelmezés pénzértéke is.»

Ezen rendelkezések betartását a szerződés elengedhetlen föltételévé teszi a 16. §. a mely a községi jegyzőnek megtiltja, hogy közreműködjék olyan szerződés megkötésénél, amely a

9 és 10 §§-okban foglaltakat figyelmen kívül hagyja. Ha pedig mégis közreműködik, amint ez a szerződések tanúsága szerint több helyen is megtörtént: a közigazgatási hatóság esetleg szükségessé váló beavatkozása elé korlátot von a 8. amety kimondja, hogy : «Az olyan, bár gazdasági munka teljesítésére nézve létre jött szerződés, mely nem ezen törvényben, vagy ezen törvény 17. §-a alapján meghatározott módon köttetett meg, a közigazgatási hatóság előtt nem érvén}resithető.»

A gazdasági egyesület igazgató választmányának a folyó hó 14-diki ülésében kizárólag az arató és cséplő munkások ügye fölött megtartott tanácskozása során fölmerült ezen körűiméinek indították az igazgató választmányt arra, hogy a munkás szerződések a törvény eme kardinális rendelkezései által érintett pontjainak egyöntetű szövegezését, egy részt a szerződő felek érdekében, másrészt a szerződések megkötésénél közreműködésre hivatott községi elöljáróságok munkájának megkönnyítése végett, ajánlja a munkaadó uraknak.

Amidőn az aratási és cséplési szerződés szóban forgó megállapodásaira vonatkozólag az igazgató választmány utasításához képest szerkesztett szöveg-mintát mellékelni szerencsém van, egyúttal, a munkások bér-megválasztási jogát szabályozó 35. törvényszakasz rendelkezésének helyes értelmezése végett, hivatalosan a törvény végrehajtási utasításának 22. §-ára, mely megengedi a szerződésben annak kikötését, hogy a vagylagos munkabér melyikének igénybe vétele iránt a munkások a munka megkezdése előtt legyenek kötelesek nyilatkozni, ha a vagylagos bér nem bizonyos mennyiségű terményben, hanem készpénzben állapíttatok meg.

Ugyancsak az igazgató választmány utasításának teszek eleget, amidőn tisztelettel közlöm, miszerint a munkás-sztrájk okozta helyzet orvoslása és az ideihez hasonló bajok megelőzése és elhárítása szempontjából az igazgató választmány, a tegnap megtartott beható tanácskozásának eredménye gyanánt:

1. előterjesztést tesz a gazdasági egyesülethez az iránt, hogy a munkaadó és munkások között fölmerülhető vitás kérdések és külömbségek békés elintézésének megkönnyítése végett járásonként békéltető bizottságot szervezzen;

2. ajánlja, hogy az aratók terhére vizbér címén kikötött szolgálmányok teljesen töröltessenek,

3. méltányossági szempontból ajánlja, hogy 1 — 1 pár aratóra, illetve 1 — 1 kaszásra legalább

10 kát. hold aratás biztosíttassák.

4. ajánlja, hogy ahol a topográfiái viszonyok megengedik, aratógépek beszerzésével és alkalmazásával tegyék magukat függetlenné a munkaadók azoktól a káros eshetőségektől, amelyek a sztrájkolásban fenyegetik a gazdát.

Szekszárd, 1905 november 15-én.

Kitűnő tisztelettel: Molnár József g. egyl. titkár.

$