Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-11-19 / 47. szám

8.

1905. november 19.

11. §. A nyugdíjalapra befizetett járulékok az állásukról önként lemondó, vagy állásuktól fegyelmi utón elmozdított nyugdijintézeti tagoknak semmi szín alatt vissza nem fizettetnek.

IV. FEJEZET.

A nyugdíjalap kezelése

12. §. A Tolnavármegyei községi jegyzők nyugdij-alapja az 1902. évi III. t. c. és annak végrehajtására szóló utasítás rendelkezései szerint a vármegye székhelyén, Szekszárdon levő állampénztárban, a többi pénzektől teljesen el- ' különítve kezeltetik és Tolnavármegye törvény- hatósági Bizottságának felügyelete alatt áll.

A vármegye törvényhatósági bizottsága a felügyeletet egy az alispán vagy törvényes helyettesének elnöklete alatt 12 tagból álló felügyelő-választmány által gyakorolja. Ezen vá- . lasztmány három évről három évre alakittatik és fele a törvényhatósági bizottság kebeléből viszonylagos szótöbbséggel közfelkiáltással, a másik fele pedig a vármegye minden egyes járásában a községi jegyzők által, járásonkint a főszolgabíró elnöklete alatt tartandó gyűlésben, a járásbeli jegyzők közül titkos szavazással és általános szótöbbséggel választatik. A rendezett tanácsú városokban alkalmazott jegyzők az illető járásbeli jegyzőkkel együtt vesznek részt a választásban.

Ha kikerekités vagy egyéb okok miatt a járások száma szaporittatnék. a felügyelő választmány minden uj járás után 2 taggal szaporodik, kiknek egyikét a törvényhatósági bizottság, másikát pedig az uj járás jegyzői kara saját kebeléből választja.

fiizen választmány előadója az elnöklő alispán által kirendelt vármegyei aljegyző.

Ezen választmány a vármegyei törvény- hatósági bizottság felügyelete és ellenőrzése mellett a nyugdíjalap összes ügyeit intézi. — Ehhez képest:

1. minden évnegyed végével rendes, ezenkívül pedig ann3Üszor, ahányszor az elnök szükségesnek tartja, vagy legalább 5 választmányi tag kívánja, rendkívüli ülést tart, melynek tárgy- sorozata a választmánynyal előzetesen közlendő ;

2. a végkielégítés kérdése és azok merve fölött ezen szabályrendelet értelmében határoz ;

3. megállapítja ezen szabályrendelet rendelkezéseihez képest a nyugdíj-, kegydij-, vagy végkielégítési összegeket és a netán felmerülő i kezelési költségeket;

4. az ellátást vagy nyugdijat élvezők által illetményeik kiszolgáltatására nézve emelt panaszokat megvizsgálja és elintézi;

5. az állampénztár által kezelt nyugdijintézeti pénztárt félévenkint egyszer megvizsgálja;

6. gondoskodik a nyugdíjalap biztos és mennél gyümölcsözőbb elhelyezéséről, miért is az alaptőkéből ingatlanokra jelzálogos kölcsönöket ad : javaslatot tesz a törvényhatósági bizottsághoz a pénzintézetekre vonatkozólag, melyekben a nyugdíjalap vagyona gyümölcsözőleg elhelyezendő lesz és ugyané célból kijelöli az ovadékképes állampapírokat, értékpapírokat és zálogleveleket;

7. a nyugdíjalap kezeléséről a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség által készített évi számadást egy a kebeléből kiküldendő 3 tagú bizottság által felülvizsgáltatja és a vizsgálat eredményéhez képest, a vonatkozó évi számadás lelterjesztése mellett a vármegye törvényhatósági bizottsága nyári közgyűléséhez a nyugdíjalap kezelésének minden mozzanatára kiterjedő kimerítő jelentést és a számadók felmentése iránt javaslatot tesz.

.Minden ülésről rendes jegyzőkönyv vezetendő. mely az elnök, előadó és egy választmányi tag által hitelesítendő.

Érvényes határozathozatalra az elnökön kívül legalább 4 tag együttes jelenléte és általános szótöbbség szükséges. Ezen négy tag közül legalább kettőnek községi jegyzőnek kell lennie. A szavazatok egyenlő megoszlása ese- 1 tőben az elnök szavazata dönt. Nem egyhangúlag hozott határozatoknál a szavazás névszerint iktatandó a jegyzőkönyvbe.

13. $5. A választmány határozatai ellen beadott lel folyamodványok lelett másodfokukig a törvényhatósági bizottság közgyűlése, harmadfokúkig pedig, amennyiben nem az 1896. évi XXVI. t. c. 27. S-ban megjelölt ügyekről van szó, melyekre nézve a m. kir. közig, bíróság illetékes határozni, a m. kir. belügyminiszter határoz.

Eh k- A nyugdíjalap vagyona gyümölcsözőleg elhelyezendő és pedig :

1. az alaptőke lehetőleg teljes Összegében ingatlanokra, még pedig azok becsértéke ad részéig adható csakis első helyen biztosított jelzálogos kölcsönök utján gyiimölcsöztetendő 6% kamat mellett, amely kamatlábat a nyugdíjra felügyelő választmány a törvényhatósági bizottság jóváhagyása mellett a szükséghez képest leszállítani vagy emelni jogosult. Az ingatDLNA VÁRMEGYE.

la'nök becslésénél irányadó, hogy az ingatlanoknak csakis talajértéke vehető figyelembe és igy az épületek, erdők csakis szántóföld értékében számíthatók a becsértékbe. Szőlők kölcsönbiz-- tositék tárgyát nem képezhetik. . A jelzálogos kölcsön legkisebb Összege ezer korona.

A jelzálogos köícsön-kérvények fölött a tiszti ügyész meghallgatásával esetről-esetre a nyugdijválasztmány elnöké határoz, aki a folyósított kölcsönökről a választmány legközelebbi ülésén jelentést tesz..

2. Az alaptőkének ingatlanokra el nem helyezhető maradványa a felügyelő választmány által évről-évre kijelölendő óvadékképes magyar állampapírokban, az állam által kamataikra biztosított értékpapírokban és a magyar földhitel- intézet zálogleveleiben helyezendő el.

3. A forgótőkének a folyó kiadásokra előreláthatólag nem szükséges fölöslege, valamint a tartaléktőke is — ha ez által nagyobb kamat- jövedelem biztosítható - elsősorban az előbbi pont szerint meghatározandó állam- és értékpapírokban, a többi vagyon pedig a törvény- hatósági bizottság által kijelölendő pénzintézetben lesz gyümölcsözőleg elhelyezendő.

Hogy a nyugdíjalap, melynek egyik fó- I jövedelme az alap kamata, indokolatlanul ne í heverjen, köteles az állampénztár a hozzá befolyt és fel nem használt összegeket, minden hónap 10-ik napján a fentiek szerint kijelölendő ! pénzintézetben gyümölcsözőleg elhelyezni.

15. ij. A nyugdíjalapra felügyelő választmánynak kiváló feladata az alap kezelését, gyümölcsözővé tételét, a járulékok pontos befizetését ellenőrizni es az e tekintetben netán tapasztalt minden hiányt és mulasztást az alispán utján orvosoltatni.

A nyugdíj-választmány tagjai jogosítva vannak az alispán elnöklete alatt bármikor pénztár- vizsgálatot tartani.

16. §. Az alispán, mint a választmány elnöke, a nyugdíjalapot és választmányát hatóságok és magánosok irányában személyesen vagy törvényes helyettese által képviseli; a választmány üléseit összehívja és a napirendre- kerülő tárgyakat kitűzi. Ebből kifolyólag minden folyamodván}' az alispánhoz nyújtandó be és minden önálló indítvány a gyűlés előtt 24 órával nála bejelentendő. — Ő Írja alá a hitelesített jegyzőkönyveket és minden a választmány nevében kiadott írásokat.

17. §. A nyugdijválasztmány előadója vezeti az összes jegyzőkönyveket es szerkeszti mindazon okmányokat, melyeket az elnöklő alispánnak kell aláírnia, ezenkívül a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséggel egyet- értőleg összeállítja a nyugdíjalapnak minden mozzanatáról a törvényhatósági bizottság nyári közgyűlése elé terjesztendő évi jelentést.

Az előadó állása tiszteletbeli és igy érte fizetés nem jár.

18. §. A nyugdíj alap kezelője a szekszárdi állampénztár, mely az alapot az 1902. évi 111. t.-c., az annak végrehajtásáról szóló utasítás, úgy a jelen szabályrendelet rendelkezései szerint a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség közreműködése mellett minden más alaptól elkülönítve kezeli.

V. FEJEZET.

A nyugdíj alapjául szolgáló fizetés úgy a beszámítható szolgálati idő megállapítása.

19. §. A jelen szabályrendelet értelmében kiérdemelendő nyugdíj-, kegydij-, végkielégítés és ellátás mérvének alapját a beszámítható szolgálati idő, úgy a legutóbb élvezett, vagy a 8. §. 4. pont utolsó bekezdése értelmében fenntartott és a jelen fejezetben foglaltak szerint megállapítandó évi fizetés képezi.

20. íj. A szolgálatnak, hogy beszámítható legyen, megszakítás nélkül valónak kell lennnie. A katonai szolgálat folytán bekövetkező megszakítás a már előbb szerzett igényjogosultságot nem szünteti meg.

Amennyiben egy betegség miatt végkielé- gitett, vagy nyugdíjazott egyén később újból ezen szabályrendelet alapján nyugdíjra jogosító alkalmazást nyer, a végkielégítést, vagy nyugdíjazást megelőzőleg teljesített szolgálati ideje a későbbi alkalmaztatás utján megszerzendő nyugdíjigényéhez hozzászámítandó, ha a végkielégítés egész összegét újra alkalmaztatása napjától számított egy év alatt visszatéríti. A nyugdíjazott egyén nyugdija az újra alkalmazás időpontjától kezdve beszüntetendő.

A szolgálati idő 1874 év január hó 1-ső napjától — mint Tolnavármegye első községjegyzői nyugdíj-szabályzatának érvénybe lépte napjától — a később alkalmazott tagokra nézve pedig azon naptól számittatik, melyben Tolnavármegye területén nyugdijintézeti tagságra jogosító állásra megválasztattak.

Kivételt képeznek azok :

1. kik a fentebb hivatkozott — az 1873 évi 199 számú közgyűlési határozattal alkotott

— első községjegyzői nyugdíj szabályrendelet

14. £-a alapján nyugdíjigényüket egyszerre történt utánfizetéssel az 1874 év előtt teljesített szolgálatuk idejére is megszerezték,, kiknek ezen szerzett joga épségben megmarad ;

2. kik az 1873. évi 199. rkgy. számú, úgy 29. rkgy. 880. ssámu közgyűlési határozatokkal alkotott jegyzői njmgdij-szabályrendelet hatálya alatt lettek a nyugdíjintézet tagjai, kiknek ezen szabályrendeletek értelmében szerzett azon joguk, hogy szolgálati éveiknek beszámítása azon naptári ev első napjától kezdődik, melyben megválasztattak, épségben megmarad :

3. kik jegyzői oklevelük kelte után nem rendszeres állásban a vármegye területén eltöltött szolgálatuk idejét a 24. rkgy. 1898. úgy a 62 rkgy. 899. szám alatt alkotott községjegyzői nyugdíj szabály rendeletek 4. §-ának 5-dik pontja valamint a jelen szabályrendelet 8. §-ának 5-ik pontja értelmében beszámítani kérték — és az ott meghatározott utánfizetéseket teljesítették, kiknek nyugdíjigényé az ily kép beszámított időtől kezdve állapítandó meg.

A millenáris év azoknak, kik ezen évben a vármegye területen mint a nyugdíjintézet tagjai szolgálatban állottak —1 valamint azoknak is, kiknél az. előző pont szerint nem rendszeresített állásban eltöltött szolgálati idő beszámítása a millenáris évig visszatérjed vagyis a millenáris évben, bár nem rendszes állásban, a vármegye területén szolgálatban állottak, a millenáris év kétszeresen számítandó.

A más vármegyében eltöltött hivatalos szolgálati idő a nyugdíj megállapításához szükséges időtartamba szintén beszámítható és beszámítandó, ha ezen szolgálati évek beszámítása iránt a kölcsönös viszonosság az illető vármegye közönségével biztosíttatott.

A szolgálati évek ezen beszámításának teltételét képezi azonban azon körülmény, hogy átköltözés vagy áthelyezés közben a szolgálati évek szakadatlan folytonossága meg ne szakit- tassék. A kölcsönös viszonosság kötésének egyéb módozatait a nyugdíjalapra felügyelő választmány meghallgatásával a vármegye törvényhatósági bizottsága ál lapítja meg.

21. íj. A nyugdíj alapjául szolgáló fizetésbe a következő jövedelmek számítandók.

1. községek szervezkedési szabályrendeletében megállapított, a község által kiszolgáltatott törzsfizetés, nevezetesen :

a) a készpénzfizetés ;

b) a jegyzői javadalomhoz tartozó földek évi haszonértéke ;

c) a jegyzői javadalomhoz tartozó és természetben kiszolgáltatandó termények (búza, fa, széna stb) úgy egyéb járandóságok (világítás, hús, só stb.) bersértéke ;

d) a természetbeni szolgálmányok (földmunkáltatás, malomfuvar stb.) egyenértéke.

A b) c) d) alattiak értéke a községi és körjegyzők illetményeinek szabályozásáról szóló törvény 7. és 8. §-ában előirt módon állapítandó meg.

Kivételeket lásd jelen szabályrendetet 8. §. 4. pont utolsó kikezdésében.

2. A rendes fizetésen felül a községek által a törvényhatóság jóváhagyása mellett egyes nyugdijintézeti tagoknak csak az ő személyükhöz kötötten, de élethossziglani időtartamra adott fizetés javítás (személyi pátiék), készpénzben vagy természetben kiadandó terményekben szolgálmányokban, esetleg ingatlanoknak átengedett használata által. Hogy a községek által ezen szabályrendelet életbelépte után megállapítandó személyi pótlékok nyugdíjba beszámit- hatók-e, azt a nyugdijválasztmány javaslata alapján esetről-esetre a törvényhatósági bizottság határozza meg.

3. A községi-, kör- úgy segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról szóló iörvény értelmében nyújtott államsegélyből adott:

a) fizetés kiegészítés (törvény 2. §.);

b) korpótlék (törvény 9. §.)

c) a személyi pótlék gyanánt esetleg megmaradó anyakönyvvezetői tiszteletdij (törvény 6. íj)„

A jegyzői lakás vagy' lakbér, valamint a segéd tartásra netalán megállapított segély, úgy az áti átalány, irodai átalány és a többi ehhez hasonló járandóságok a nyugdíj alapjául szolgáló javadalomba be nem számíthatók.

Az ezen szakasz 1., 2., 3. pontjai alatt jövedelmek és javadalmak összege mindig ki- kerekitendő, még pedig olyképpen, hogy minden megkezdett 100 korona teljes száz koronára kiegészítendő. Az ekként kikerekitendő összeg képezi a nyugdíj alapjául beszámítható fizetést, amelynek alapján a nyugdij-igény, úgy a hozzájárulások megállapitandók.

22. íj. A nyugdíj alapjául beszámítható szolgálati időt, annak kezdő pontját, ügy a beszámítható fizetés összegét mindig a jegyzői nyugdíjalapra felügyelő választmány állapítja meg.

Hogy a beszámítható szolgálati idő és beszámítható fizetésről az évi hozzájárulások kirovásánál, úgy a nyugdíj igények megállapitá-