Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)
1905-10-15 / 42. szám
XY. évfolyam. 42. szám. Szekszárd, 1905. október 15. Előfizetési ár: Egész évre . . .12 korona. Fél évre ... 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . 24 fillér. Klőflzetéseket é8 hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül elfogad Molnár Mór könyvnyomdája és papirkereakedése Szekazárdon. Egyes számok ugyanott kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdon, Vár-utca 130. sz. Sz rkesztőségi telefon - szám 18. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Dr. LEOPOLD KORNÉL. — Kiadóhivatal i telefon-szám II. Förnunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Szekszárd. —lk. Városunk külső átalakulása az utóbbi időben örvendetes előrehaladást mutat. Szekszárd, a vármegye székhelye és legnagyobb városa, közigazgatási, törvénykezési és kulturális gócpontja, kezd végre városias jelleget, városias szint ölteni. Vannak díszes, monumentális középületei és a modern Ízlésnek és igényeknek megfelelő lakóházai. — Az a szürke nembánomság, az a keleti indo lencia, a mely hosszú évtizedek alatt megbénított minden haladást és szárnyát szegte minden modern fejlődésnek, szűnő félben van. Es mindinkább tért foglal a haladás után való vágy és törekvés. Azonban még csak a kezdet legelején állunk és nagyon sok a tenni és alkotni való, számos fontos és sürgős reform vár mihamarább megoldásra és megvalósulásra. A városi élethez és jelleghez szükséges keretek megvannak, azokat kell a lakosság összes rétegeinek érdekeit szolgáló, erőtől duzzadó tartalommal megtölteni. Fokozni kell a lakosság kereseti és jövedelmi viszonyait. Arra kell törekedni, hogy boraink kedvezőbben legyenek értékesíthetők, amit bor- kiállítások rendezésével, borfogyasztási és árusító szövetkezetek megalakításával és közlekedési viszonyaink javításával érhetünk el. Közönségünk szükségleteit lehetőleg ne idegenből szerezze be, látatlanul is ne annak adjon előnyt, ami idegenből származik, viszont iparosaink és kereskedőink tartsanak lépést a fejlettebb igények és Ízlés követelményeivel, hogy nélkülözhessük a fővárosi üzleteket, szabókat, cipészeket stb. Uj iparvállalatok — példaképen egy kognakgyár, egy gőzmalom stb. — jelentékeny hasznára válnának nemcsak a városnak, mint ilyennek, hanem a lakosság zömének: a termelő közönségnek is. Vállveíett munkára van itt szükség, a hatóságok és polgárság lelkes együttműködésére. A városi hatóság a régi maradi rendszernek copfos hagyományait tegye sutba és működésében emelkedjék arra a színvonalra, amelyet tőle a város és közönség közérdeke jogosan megkövetel. Polgártársaink pedig — tisztelet a kivételeknek — hagyjanak föl avval az elavult ósdi szellemmel, azokkal a kicsinyes szempontokkal, melyekkel az egészséges fejlődés útját a múltban annyiszor megakasztották, amikor a vasutat elvitte előlünk Bonyhád, a kaszárnyákat Tolna stb. stb. Ha egy-egy reform eszme fölmerül, ne az legyen az első kérdés, hogy annak keresztülvitele hány fillér pótadót igényelhet majd zsebünkből, hanem az, hogy hasznos-e, jó-e a közre nézve — Ha egy-egy reformakcióban közvetlenül a maguk előnyét egyesek mindjárt nem is találják meg, azért ne forduljanak ellene, mert az egészséges vérkeringés törvénye érvényesül ebben az esetben is, az egész szervezet javára. Lehet-e kicsinyesebb, visszásabb esetre hivatkoznunk, mint az öntözés kérdésében pár év előtt meghozott határozatra, mely hosszú ostromlások után akként oldotta meg a kérdést, hogy mivel csak bizonyos utcák lesznek majd öntözve és mert ezeken az utcákon leginkább a tisztviselők szoktak sétálni, hát viseljék az öntözés költségeit az TA RC A. Wosinsky Mór felolvasása. — A világ teremtéie a biblia és * modern tudomány tanai szerint.— Wosinsky apát, vármegyei múzeumunk megalapítója, lelkes igazgatója kifogyhatatlan a munkában, amelyet, mint a régészeti tudományok európai hirü művelője, múzeumunk fejlesztése és minél gazdagabb berendezése érdekében kifejt. Múzeumunk máris kincses tára a legérdekesebb és legértékesebb leleteknek, melyeknek gyűjtése, szakszerű feldolgozása hervadhatatlan érdeme és dicsősége marad Wosinsky nah, ki Szekszárd kulturális fejlődésének egyik alapvető tényezője. Méltán egészíti ki a muzeum rendeltetését Wosinskynak ama törekvése, hogy a kultúrának eme hajlékában állandóan ismeretterjesztő felolvasások tartassanak. Az első felolvasó maga a kezdeményező mester: Wosinsky volt, ki a muzeum képtermében az elmúlt vasárnapon tartotta meg felolvasását. A felolvasás szövegét szép képekkel illusztrálta ; a képeket a muzeum tulajdonát képező nagy szkioptikonnal, villamos erővel vetítették vászonra. A leiolvasás a világ teremtésével a biblia és a modern tudomány tanai szerint foglalkozott, íme a bevezetés : \ Mélyen tisztelt közönség ! \ Kiváló öröm jut ma nékem osztályrészül,\ midőn egy régi óhajomat lehetek szerencsés megvalósítani, melyet már akkor tápláltam, midőn a millenáris ev emlékére a tolnavármegyei muzeum megalapításának merész eszméjével léptem elő. Ősi múltúnk emlékeinek összegyűjtése, Irodalom : Bougeand E.: «A kereszténység; és korunk.» — Kraemer H. : «Wellall und Menscheit.» — Hasért: «Antworten der Natur.» azok megismertetése, megkedveltetése nem merítette ki merész tervemet. De miután ezen, eddig még járatlan téren óvatosságból csak lépés- ről-lépésre kellett haladnom, megelégedtem kezdet gyanánt a muzeum megalapításának első, nem könnyen létesült eredményével. Ezt azonban már akkor is a kulturterjesztés csak egyik eszközének tekintettem, meg lévén győződve, hogy ez első elvetett mag gondos ápolás mellett meghozza gyümölcsét, mely azután újabb magot fog szolgáltatni a kidturterjesztés más irányú módozatához. Midőn a főgimnáziumban elhelyezett muzeum csakhamar különálló palotát nyert, e második, nem csekély eredménynél e nagy termet már arra terveztem, hogy itt ismeretterjesztő felolvasásokkal egy újabb tárnát nyissak a kultúra gazdag kincses bányájában s csak a befektetés anyagi részének gondja késleltette a rég vágyott kivitelt. Most, midőn a Muzeum-Egyesület áldozat- készsége ezt a nehézséget is eltüntette — örömmel emelem ma a tudomány bányász-csákányát a legelső csapásra s megnyitom ezen állandónak tervezett felolvasásokat. Hogy ezen kultúrtörténeti ciklusban kronologikus sorrendet követhessek, a kezdet kezdeténél kell kezdenem s igy a teremtésről óhajtok értekezni. Nemcsak világrészeket lehet felfedezni, hanem az ismeretek világában is ezer meg ezer titok, rejtély vár megfejtésre és felfedezésre s ez a tudománynak feladata, melytől nincs oka félnie a hitnek sem, mert a tudomány hűséges \kalauza az Istent kereső léleknek. '\ Ha az első titokba: a végtelen szépség, jóság, értelem, szeretet és élet ama mérhetetlen tengerébe, melyet Istennek nevezünk, behatolt a hit, — akkor a második titok áll előttünk: az a szépséggel, renddel összhangolt tenger, melynek neve; világ. illető utcák háztulajdonosai, lakói és a tisztviselők. Határozottan komikum számba megy a köztisztaságnak és közegészségnek eme elsőrendű kérdését ennyire devalválni és manapság azt vitatni, hogy az öntözés nem általános érdek, melynek ellátása a város kötelessége. Ebből a javaslatból és magából az öntözésből nem lett semmi és elmúlt az idei nyár is, anélkül, hogy a városunkat uraló portenger öntözésére legcsekélyebb kísérlet történt volna. A legfontosabb és legsürgősebb teendők sorába tartozik tehát úgy az öntözés, mint pedig tűzbiztonsági szempontok miatt, de mindnyájunk egészsége érdekében is a vízhiányon mielőbb segíteni és egészséges ivóvíznek előállításáról, artézi kutak segélyével vagy más módon, gondoskodni. Minél előbb hozzá kell fogni ama szabályrendeletek megalkotásához is, amelyek a város külső díszének emelése, úgyszintén a közrend, a köztisztaság és a közegészség érdekében manapság elkerülhetetlenül szükségesek. Meg kell alkotni az építési szabályrendeletet, mely az utcákat és tereket rendezi, az építési vonalakat szabályozza, az építkezés módját és fölt teleit előírja. Az utcák, terek és járdák tisztántartása,, amire eddig ügyet sem vetettünk, a sétaterek és utcai fasorok gondozása, az istállók és udvarok ellenőrzése, építkezések^ nél és házbontásoknál az építési anyag elhelyezése, stb., szintén szabályozást igényel. A piaci árakat a fogyasztó közönség érdekében a viszontelárusitok megszoritásáAz embernek lakhelyül szolgáló világnak kezdetére legrégibb felvilágosítást az a könyv ad nekünk, melyet szentirásnak vág}' bibliának nevezünk. Ha meggondoljuk, hogy e könyvet a puszták mélyében egy Mózes nevű igénytelen pásztor irta, 4000 év előtt, tehát midőn a mai természettudományról az embereknek még halvány fogalmuk sem volt s mindennek dacára kevés sorban a legcsodálatosabb tételek összfogalmát tartalmazza, amelyeket a mai földtani tudomány legalaposabb kutatásai, mint kétségbevonhatlan tényeket ezernyi leletekkel a legfényesebben igazolnak ; ha továbbá meggondoljuk, hogy e könyvbe foglalt erkölcstan és természetbölcselet korát messze meghaladólag oly bámulatosan fönséges —- akkor kénytelen mindenki megengedni, hogy van valami e könyvben, ami az emberen felül áll, ami csak isteni sugallat eredménye, az istenségnek oly vakító csillámai vannak abban, hogy a kétely lehetetlen. Mózes könyvének első lapja a teremtés titkának nem részletes elősorolása, még kevésbbé tudományos előadása, hanem 6 nagyszerű kép, melyeket Isten Mózes szemei előtt egyenként elhúzódni engedett s melyekben a teremtés főbb jeleneteit tárja eléje. De valószínű, hogy Mózes, midőn a teremtésnek egymást követő jeleneteit szemlélte, az apró részleteket észre sem vévé. Mint aki valamely nagy festményt nézeget, egy- egy rövid szóval csak azt jegyezte föl, mi az egyes jelenetekben leginkább meglepte, mi túlnyomó hatással volt reá. A másodrendű dolgokkal nem sokat törődött. A dolgokat azután úgy mondja el, amint előtte megjelennek, a nélkül talán, hogy értené. Nem is álmodhatott azon ámulatról, melybe azok a világot fogják ejteni. Mit tudta Ő, hogy 4000 évi várakozás kell hozzá, mig a geológiai tudomány a földnek
