Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)
1905-10-15 / 42. szám
TOLNA vakmecla. 1 Krö október 15. ben testet. Anyagi áldozatokat követel a város és magánosok részéről egyaránt; azonban a reformok legtöbbje hasznos beruházásokat jelent, melyek az összlakosság érdekeit szolgálva, mindnyájunk javára fognak. gyümölcsözni, viszont vannak kérdések, melyek minden lényegesebb anyagi hozzájárulás nélkül oldhatók , meg, csak érzék, Ízlés és jóindulat kell hozzá. A közhasznú átalakításokkal járó költségek természetesen csak részben lesznek pótadóemeléssel fedezendők, hanem egyúttal a város egyéb közjövedelmeinek fokozására kell törekedni és hogy a terheket ne egy nemzedék viselje, hanem hosszabb lejáratú törlesz- téses kölcsönöket kell majd iuénybe venni. Meggyőződésünk, hogy városunknak az általunk vázolt irányban való progresszív haladása közvetve és közvetlenül a lakosság minden rétegének hasznára és javára fog szolgálni. Város és társadalom együttes, céltudatos, komolv munkásságára van szükség, hogy célt érjünk, hogy Szekszárdból igazi várost és abban igazi városi életet teremtsünk. Ha minden tényező teljesiti kötelességét, a siker nem maradhat el. VÁRMEGYE. — Igazoló választmányi ülés. Folyó hó 17-én délelőtt 9 órakor a vármegyeház kistermében igazoló választmányi ülés lesz. — Tárgy : A legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállítása. — Elvi jelentőségű határozatok. Valamely város terhére kivetett állami adó csakis akkor emelhető fel, ha a város helytelen bevallása folytán lett megróva. (A m. kir. közig, bíróságnak 1904. évi 6673. sz. a. határozata.) — A3 koronát meg nem haladó napidíj akkor sem foglalható le, ha az illető napidíjasnak 1000 koronán aluli nyugdíja van. (A budapesti kir. ítélőtáblának 1905. évi 7935. sz. ítélete.) — A községi biró az adó elévülése, miatt kártérítésben nem : marasztalható el akkor, ha az elévülés az adó- j behajtás körül felmerült írásbeli teendők elhanyagolása folytán következett be. (A m. kir. köz- igazgatási bíróságnak 1904. évi 8715. sz. alatt kelt határozata.) — A községek, tulajdonát képező ingatlan vagyon törzskönyveléséhez szükséges telekkönyvi kivonatok bélyegmentesek. A m. kir. igazságügyminiszternek 1905. évi 19.661. sz. a. kelt határozata.) — Azon gabonakereskedő, a ki vásár alkalmával az udvarába hozott gabonát megveszi, azon a címen, hogy nem megengedett helyen vásárolt, a vásárrendtartási szabály- rendelet alapján nem büntethető. (M. kir. belügyminiszter 1905. évi 1313. sz. határozata.) Szekszárd r. t. város képviselő- testületi gyűlése. Folyó hó 10-én városunk-képviselő-testü- Jete dr. Hirling Adam polgármester elnöklésével ülést tartott. Napirend előtt jelentette a polgár- mester, hogy á virilis biz. tagok közül • özv. Ludwig Józsefné elhunyt, kinek helyébe mint első póttag dr. Horváth Jenő ügyvéd hivatik be. Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére Totth Ödön és László Lajos biz. tagokat kérte fel, az ügyek előadója: Janosits Károly jegyző volt. A rendőrség kiegészítése csendőrséggel Szekszárdim. A városi tanács ez ügyben a- következő, javaslatot terjesztette elő : «A város közönségének az átalakuláshoz fűzött várakozásai között a közbiztonság és közrendészet javítása első helyet foglalván el, ezen kivánalom ügy lenne a legteljesebben és; legmegfelelőbben kielégíthető, ■ha a rendőrségi Szolgálat legalább részben a m. kir. csendőrség által láttatnék el. Ezért azon javaslattal járulok a tekintetes képviselő-testület elé, miszerint elhatározni méltóztassék, hogy a nra. m. kir. belügyminiszter úrhoz kérelem intéztessék az iránt, hogy a város területére és kizárólag a város közbiztonsági szolgálatának ellátására 8 csendőrt engedélyezzen. Minthogy azonban egy csendőr költsége- évenkint 1000 korona, így a 8 csendőré 8000 korona, mely összeg a rendőrségi költségeket, minthogy e mellett még ugyanennyi rendőrt is kell alkalmazni, tulmagasra emelné, méltóztassék elhatározni, hogy kéressék meg egyúttal a nm. m. kir. belügyminiszter ur, hogy ezeknek a költségeknek felét a belügyi tárca terhére elvállalni szives legyen. Méltóztassék egyben kimondani, hogy a városi rendőri szolgálat ellátásának kérdésében végleges határozat a nm. belügy^- miniszteriumnak ez utóbbi kérelem tekintetében nyilvánított elhatározásának leérkezte után fog hozatni.» A javaslatot a gyűlés egyhangúlag elfogadta. A városi gyámpénztárnak elhelyezése az áüampénstárban. A tanács ez ügyben a következő előterjesztést nyújtotta be : Az 1877. évi XX. t.-c. rendelkezése szerint a város a gyámhatósági jogot gyakorolván, ebből folyólag az illetékessége alá tartozó gyámoltak vagyonát kezelni is hivatott. 2.____________________________________ val kell az indokolatlan drágaság ellenében biztosítani, úgyszintén az országos és heti vásárok rendjét szabályozni. A közrend és közbiztonság mai fejletlen és elhanyagolt állapotát gyökeresen kell reformálni; a lakás és költözködés kérdése, a cselédszerző és foglalkozást közvetítő vállalatok, a szállók, vendéglők és korcsmák ügyei szintén szabályozandók. Az aszfaltirozást és utca kövezést az eddiginél gyorsabb tempóban kell folytatni, a köz- és magánvilágitás érdekében pedig a villamos telep összes mizériáit haladék nélkül kell orvosolni. Szekszárd város vasúti állomása, annak mai hatalmas forgalma mellett, inkább felelhetne talán meg egy bakterháznak, mint Szekszárd város pályaudvarának és állomási épületének. A város vezetőségének ezt a kérdést nem szabad a napirendről levennie, hanem illetékes helyen addig kell szorgalmaznia és utána jarnia, míglen az átalakítás a mi teljesen jogosult igényeink szem előtt tartásával meg nem történik. Közlekedési és forgalmi érdekeink előmozdítása érdekében szükséges volna továbbá a keselyűsé hajóállomás visszaállítása és a Sió-vizének intenzivebb kihasználása ügyében mozgalmat • indítani. Szóval az egész vonalon körültekintő, nagy reformakcióra van szükség, a város kezdeményezésével s a társadalom közreműködésével, hogy egyrészt uj gazdasági erőforrásokat teremtsünk, a meglevőket pedig életképesekké és izmosabbakká tegyük, másrészt pedig, hogy a városi jelleg és a városi élet fejlesztésével Szekszárdot minden tekintetben előbbre vigyük. Kulturális intézményeinket ezidőszerint nem kell szaporítani, hanem a polgári leányiskolának a mostani, minden kritikán alul álló szűk, egészségtelen és elégtelen helyiségei helyett mihamarább megfelelő uj hajlékot kell szerezni vagy építeni, aminek finanszirozása a rendelkezésre álló alap és évi jövedelem felhasználásával nagyobb akadályokba alig ütközik. Mindezek után pedig a csatornázás és vízvezeték kérdését kell majd napirendre tűzni és megoldani. Az a perspektíva, melyet városunk jövő fejlődése tekintetében cikkelyünk nyújt és felölel, kétségkívül csak megfelelő anyagi áldozatok ellenében ölthet a maga egészémegnyílt mélyéből az ő különös és fönséges állításainak csattanós megerősítését fogják kézzelfogható s szemmel látható leletekkel igazolni. E megerősítés ma már teljes. Nem ismerek valami világosabbat, mint a teremtés 6 napi munkájára vonatkozólag Mózes előadásának a mai tudomány felfedezéseivel való párhuzamos meg- világositását, nem lesz tehát érdektelen ezt megkísérelnem .... Ezután Wosinsky felolvasásában Mózes genezisének egyes igéit vette sorba, tudomán}ros okfejtéssel tárgyalván azokat. A genezis első sora igy szól: «Kezdetben teremté Isten a mennyet és a földet.» Kimutatja, hogy a tudomány ma felmutatható bizonyítékai nincsenek ellentmondásban Mózessel, hanem azt a geológiai kutatások is megerősítik. A földtan lehántotta a föld kérgét s kiszámíthatatlan régiségek bizonyítékaira vezetett. így 12 kilométer mélységre leszállva tűz- olvasztotta fémeket, óriási gránittömböket, fövényt, majd kőszéntelepeket, szénbányákat talált, némely vidékeken 80—100 külön kőszénréteg van egymás fölött, mindenik réteg egy- egy erdőt képezett, mely sarjadt, nőtt, kifejlődött, azután ott pusztult, a termő talaj lassanként elborította. Ezután újra magot fogott, másik erdőt hajtott, mely szintén elveszett, támadt a harmadik és igy tovább. A kőszén eme rétegei lölött a krétakorszak van, e rétegek néhol ezer láb vastagok. A krétaterületek fölött növény-anyagok rétegére akadnak. Kezdetben-a mindenség össztömege milliószor is higabb volt a mostani levegőnél. Az ősanyag minden megkezdett sűrűsödése mindig több és több anyagrészeket vonzott magához. A mindenség igy számos, különböző irányban lassan forgó gázgolyókból állott, ahol most a naprendszerek léteznek és egy ilyen néhány millió mértföld átmérőjű gázgolyó a mi naprendszerünk. Földünk tehát gázgolyó volt. A magasban, a hideg világűrben a gázok megsürüsödtek, mint eső hullottak alá. A cseppfolyós gömbfelületről mindig több és több hőség vonatott el. Midőn a lehűlt párák végre a földig lehullhattak, a tüzes őskőzeten forró őstenger gyülemlett össze s megkezdte a viz körforgása maró s oldó munkáját. Annak az időnek alapján, melyet a földnemü anyagok lerakodásának képződése ma vesz igénybe, a legmélyebb gránit rétegtől a legfelsőbbig, az iszapterületig, az-évek iszonyú száma kellett. A földnek nagy régiségét nem szabad tagadnunk, de azt sem szabad képzelnünk, hogy ez a bibliának ellent mond, mert Mózes földünk eredetéről nem beszél, előadását ama fönséges szóval nyitja meg, mely a teremtést végtelen távolba veti vissza mondván : kezdetben teremté isten a mennyet és a földet .... * «A föld pedig 'puszta és üres vala és sötétség vala a mélység színén, az Isten lelke lebeg vala a vizek fölött» ez Mózesnek második láto- mánya. Szemlélte a teremtés össszességét első órájában s most a fűidre szegzi tekintetét, látja mozgásnak indulni az anyagót, melyből a föld majd alakulni fog. Laplace, Cuvier, Herschel, Arago és Ampere csillagászok szerint naprendszerünk miként származott ? Eredetileg csak roppant terjedelmű gáztömeg vala. Lassan-lassan a lényegek öszpontosulása által központ képződött benne, mely később szilárd maggá lön. E mag aztán valamely külső lökéstől körmozgásba jött volna s azonnal forogni kezdvén saját tengelye körül, ug3mnazon mozgásba ragadta volna az egész gázanyagot, mely kör- nyezé. A körmozgásban be kellett következni annak, hogy a központ-futó erő az egész tömeget részekre szakgatta. Az elvált részek a nyert mozgást megtartva s önmaguk körül forogva, külön gömböt kellett képezniök. Ezt mondja a csillagászati tudomány. Mózes látománya szerint is előbb az égi roppant ködtömeget látta, majd azt a részt- szemléli, mely onnét elszakadt s földdé fog alakulni. Még csak gázgolyó az, központi maggal és körforgással. Mózes látja, de mikép Írja le? E gázhalmaz festésére hol lel kifejezést ? Amit gáznak nevezünk, a zsidó tudomány még nem ismerte, a héber-nyelvnek tehát nincsen rá szava. Ezt az állapotot hogy fesse hát ? A föld puszta és üres vala, mondja Mózes. Puszta, üres, ködszerü, tömörületlen, tapinthatatlan. . * És mondá Isten: «Legyen világosság és lön világosság és Iá á Isten a világosságot, hogy jó». Ez a mondat ezredek óta zavarban tartá a hitet, fellázitá az észt. Hogyan ? A világosságot teremtette először ? Teremtette a föld előtt, meljmt meg kell világítania ? Teremtette a nap előtt, melynek kisugárzása ? Hát lehetséges az ? A modern tudomány határozottan Mózesnek ad igazat. E tudomány kimutatja, hogy a világosságot szükségképpen először kellett teremteni, a nap előtt, a föld előtt, mert az a roppant hig tömeg, mely arra volt szánva, hogy összetömörülésével a földet alkossa, valami szilárdnak előállítására nem sűrűsödhetett, vegyileg nem elegyedhetett anélkül, hogy világosságot ne támasszon. A modern tudomány kimutatja azt is, hogy világosság függetlenül is létezhetik a naptól és hogy valóban volt a földtekén hatalmas világosság a nap előtt. * Mondá még az Isten: «Legyen erősség a vizek között és válassza el a vizeket, melyek az erősség fölött vannak, azoktól, melyek az erősség- alatt vannak» Az első napon láttuk a föld vegyi, a második napon légköri előkészítését. Isten lelkének hatása alatt tehát a természeti erők: villamosság, delejesség, hő, vonzás, KÖZSÉGI ÉLET.
