Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-09-24 / 39. szám

4. — Előléptetés. A király Hoffmann Sándor szekszárdi közalapítványi uradalmi főerdészt erdőmesterré nevezte ki. Gratulálunk a meg- érdemlett előléptetéshez. — Frigyes királyi herceg Baranyában. .Frigyes királyi herceg kőriserdei vadászkasté­lyában szeptember 19-én fényes ebédet adott, melyen részt vettek az ott időző összes ven­dégei, kik a távolabb fekvő vadászlakokban vannak elszállásolva. Az ebéden jelen voltak: Frigyes királyi herceg és neje Izabella főherceg­asszony, három leányuk; mégpedig Krisztina, férjezett Salm-Salm hercegnő, Henriette és Gab­riella, Cory Dulner h’érceg az idősebb Pálma herceg, Teck herceg nejével, — egyébb meg­hívott vendégek sorában Latinovis Pál Bács- ■Bodrogvármegye főispánja, Jilly Győző, a bara- nyavári járás főszolgabirája, Rauch Alajos bellyei plébános, a szolgálatot teljesítő személyzet ré­széről Prónai báró kamarás, százados, Mayer Ferenc uradalmi igazgató, Ambros vadászmes­ter. és Fischer Colbrie Emil erdőmester. Eddig 30 darab szarvast ejtettek el; ebből 3 capitólis, u. m. egy 20-as, két 18-as. Remek példányok. Kiállításba valók, A többi is igen szép példány. Tudósítónk Írja, hogy ő fenségeik az ebéd alatt és utána is igen kedélyesen elbeszélget­tek vendégeikkel. Többek közt a főhercegné a plébános kérelmére elfogadta a bellyei kath. kör zászlóanyai tisztét. — Esküvő. Vizeki Tallián Zsigmond, pécsi p. ii. titkár leányával múlt héten kötött házassá­got Reich Árpád huszárkapitány. A polgári . kötést Hartl Gyula m. kir. anyakönyvvezető végezte. Ezután a fiatal pár az ág. evang. templomba mént, ahol az ág. evang. egyház áldásában részesült. — Segédjegyző választás. Regölyben a kép­viselő testület a megüresedett segédjegyzői ál­lásra Csukly Gyulát választotta meg, — Eötvös József Önképzőkör. A szekszárdi főgimnázium félsőbb osztályainak ifjúságából az idén is megalakult az Eötvös József Önképző­kör. Az alakuló gyűlés 19-én volt, amelyen László Géza tanár elnök szép beszédben üdvö­zölte a tagokat. Vázolta az önképzőkörök jelen­tőségét, majd a kör feladatáról beszélt. Ezután elrendelte a tisztikar választását, amelynek ered­ménye a következő : Ifjúsági elnök : Stolpa József VIII. oszt. tan. Titkár : Kramolin Vilmos VIII. o. t Főjegyző: Somogyi Zsigmond VIII. o. t. Aljegyző : Strasszer Dezső VII. o. 1. Pénz­táros : Stockinger János VII. o. t. Ellenőr : Molnár Sándor VIII. o. t. Könyvtáros : Streit Béla VIII. oszt. tanuló. — Halálozások. Dr. Abay Hermann nyug. cs. és kir. törzsorvos neje szül. Trajber Gizella e hó 21-én 53 éves korában Triesztben elhunyt. A köztiszteletben állott úrnőben özv. Fejős Imréné szül. Trajber Irma és özv. Szigeth Gá- borné szül. Trajber Györgyike nővérüket, dr. Abay János szekszárdi ügyvéd pedig édesanyját gyászolja. — Szendrődy Elluska, néhai Szendrődy Szilárd volt járásbiró és neje szül. Wimmers- berg Irma bárónő leánya, Szendrődy Károly szekszárdi nyug. járásbiró unokája folyó hó 21-én Pécsett rövid szenvedés után alig 18 éves korában elhunyt. Az élte tavaszán kiszenvedett viruló szépségű léányzó elhunyta széles körök­ben mély részvétet keltett. Tetemét Bonyhádra szállították, hol a családi sírboltban szombaton helyezték örök nyugalomra. — Idősb Stocker János hőgyészi kékfestő 72 éves korában Hő- gyészen elhunyt. — A szekszárdi kaszinói bazár építkezés rohamosan halad előre, olyannyira, hogy az épület építése még ez év október havában az aszfalt járdával együtt teljes befejezést nyer. A bazárban már október hó 1-ével a követ­kező üzletek nyílnak meg: Král János éksze­rész, Vidék Erzsi divatáruüzlete, Müller Test­vérek varrógép és bicikli üzlete, Pick és Eisler bizományi, Rogozsán Gábor cipész, Fekete Hugó magyar áruk csarnoka, Leitersdorfer Ignác épí­tész és vállalkozó sirkőraktár és kőfaragó mű­hely, Horácskó Sándor lisztraktár, JDöry Etel tüskei konyhakertészete és élő virágkereskedése, Gauser József füszerüzlete, Kohn Samu cipész és bőrkereskedő és Wolf Arnold bor, sör és pálinka bodegája. A bazár összes bolthelyiségei hosszabb időre szóló szerződésekkel ki vannak már adva és körülbelül 8500 korona bérjöve­delmet biztosítanak a kaszinónak. Magának a bazárépületnek építési költségei összesen leg­feljebb 65 — 70000 koronára rúgnak majd, a bérjövedelem tehát a háztulajdonos kaszinónak egyrészről nagy anyagi hasznot és jövedelmet hajt, másrészről pedig a bazárépület nagyban hozzájárul városunk külső díszének és ipari és kereskedelmi forgalmának emeléséhez. — Szociális iskola. Gr. Batthyány Ervin Bögötén, Vasmegyében nagy áldozatkészséggel iskolát építtetett a szociális ismeretek terjesz- í tésére. Az iskola szeptemberben nyílik meg. Ez j az iskola az első, mely rendszeres szociális képzést nyújt, vezetésével egy kiváló pedagó­gus és szociális irót bíznak meg, aki a közép­iskolai tanári vizsga letétele után elemi iskolai tanítói oklevelet szerzett s külföldi tanulmányo­kat tett, hogy a külföldi hasonló célú iskolák szervezetét, tananyagát és nevelési irányát meg- ^ ismerje. — Hitközségi számadások megvizsgálása. A tolnaiak közül néhányan nem tudtak bele­nyugodni abba, hogy az egyházmegyei hatóság a hitközség pénztárosát a rendes pénzkezelésért és a számadások szabályszerű vezatéséért elis­meréssel illette. Addig áskálódtak tehát, mig az iskolaszék ezt meg nem unta s maga a pénz­táros kérelmére a hitközség vezetői még egy vizsgálatot nem kértek. E vizsgálóbizottságban részt vesz Fink Kálmán szekszárdi pénzügy­igazgató, Surányi Viktor számvizsgáló és Pártos Zsigmond esperes az egyház részéről. A vizs­gálatot már tegnap megkezdték. Remélhetőleg ennek befejeztével fegyverszünetet tartanak a bizalmatlankodók. — Színtársulat Szekszárdon. Szilágyi Dezső színigazgató, ki a múlt évben először volt Szekszárdon és társulatával igen előnyösen mutatkozottt be városunk közönségének, októ­ber hó közepén meg akarja kezdeni nálunk elő­adásait. A társulati titkár bérletgyüjtés céljából már itt járt. Szilágyi jelentése igy hangzik: Színházi jelentés. Tisztelettel értesítem Szekszárd és vidéke nagyérdemű szinpártoló közönségét, hogy elsőrendű színtársulatommal október hó­ban szinielőadásaimat megkezdem. A színtársulat névsora : Műszaki személyzet: Szilágyi Dezső igazgató, főrendező, Márkus Sándor titkár, Kiss Pista rendező, Kohler Károly karmester, Eöri Béla ügyelő, Csete Lajos súgó, Pásztor János színházi gazda, Kiss S Károly diszletfestő, Rózsa József kellékes 2 segéddel, Göbölös Vilma pénz- tárnoknő, Dobsai Gyula színházi szabó, Laka­tos Pista díszítő. Előadó személyzet: Nők: Tury Marcsa Soubrette és népszínmű énekesnő, Bándi Rózsi koloratur énekesnő, Lendvay Fe­rike szende színésznő, Lőrinczi Erzsi hősnő, V. Berzsenyi Margit szalon- és anya-szinésznő, Szilágyi Erzsiké naiva, Sz. Fojtényi Rózsa tár­salgási színésznő, D. Tihannyi Katica komikáné, M. Horváth Ilonka, B. Bánfalvi Etel, Czinczár Eszti Lőrinczi Aranka kar és segédszinésznők. Férfiak : Szilágyi Dezső jellemkomikus, Márkus Sándor Operette buffo, Kiss Pista ope rette bari­ton népszinmüénekes, Vágó István jellem- és apa-szinész, Bátori Béla komikus, Miskei íózsef tenorista, Simon Jenő hős szerelmes, Pásztor János drámai apa, Sarkadi Endre, Kiss S Károly, Eöri Béla, B. Szabó Károly kar- és segédszi- nészek. — Színre kerül» újdonságok : Operettek : János vitéz, Aranyvirág, Dantzigi hercegné (Madame Sans Géné,) Hajdúk hadnag}^, Suhanc, Bob herceg, Fecske fészek, Ripp, Bőregér stb. — Vígjátékok, Boh'óza'ok, Népszínművek : Smolen Tóni, Kukorica Jónás, Vigécek, Sötétség, Te­temre hívás, Emigráns, Válás után, Fösvény, (Molliere), Viola az alföldi haramia, Vereshaju, Csikós, Bánk-Bán, Paraszt kisasszony stb. — Mélyen tiszteli közönség ! Midőn azon szeren­csében részesülök, hogy másodszor jövök tár- sutatommal Szekszárdra, teljes erőmből igye­kezni fogok, hogy kiérdemeljem e város ösmert szinpártoló közönségének jóindulatát. Azért egész bizalommal kérem, ne tagadja meg elő- leges jóakaratát, mert legfőbb törekvésem lesz, jó műsorral, jól összetanult előadásokkal e jó­akaratot kiérdemelni. S mert egy társulat elő­adásához szűségelt kellék, hogy exisztenciája biztosítva legyen s ezt a feltételt a bérlet adja meg, kérem a művelt közönséget, hogy azt minél tömegesebben felkarolni kegyeskedjék. •Bérlet-ár 12 előadásra: támlásszék 20 korona, körszék 16 korona. A bérlet eszközlésével s előleges intézkedésekkel Markus Sándor titkárt bíztam meg. Bérletre előjegyezhetni Rrammer Vilmos ur könyvkereskedésében is. Kérve a közönség szives jó indulatát, maradtam mély i tisztelettel Szilágyi Dezső, Somogy-, Baranya-, I Zala- és Tolnavármegyék színigazgatója. _________ DLNA VÁRMEGYE.____________ — A kivándorlás Tolnavármegyében az­elmúlt augusztus hónapban csekélymérvü emel­kedést mutat. Beadatott 60 útlevél kérelem és kiállíttatott 60 útlevél és pedig 34 Amerikába, 21 Németországba, 3 Romániába, 1 Franciaor­szágba és 1 a Balkán államokban. Tanulmány­útra ment 1, szórakozásból 2, a többi célja munkakeresés. Az útlevelet elnyertek között volt: kiskorú fiú 8, önnálló férfi 8, férfi család­jával 2, 2 felnőtt és 2 kiskorú kísérővel, férfi a családja hátrahagyásával 20, kiskorú leány 6, önálló nő 1, nő a gyermekeivel 14, 1 felnőtt és 19 kiskorú kísérővel. Az egészből kiván­dorlónak tekinthető 16, 2 felnőtt és 21 kiskorú kísérővel. Külföldről kéretett útlevél 3, Szlavó­niából 1. A kivándorlásban részt vett a vár­megye községei közül Kalaznó, Németkér 5—5, Bátaapáti, Paks, Tevel 4—4, Gyönk, Koppány- szántó, Mucsfa, Szekszárd 3—3, Bátaszék, Győré,. Máza, Nagyszékely, Pincehely 2—2, Alsónána, Bonyhádvarasd, Dunakömlőd, Dombóvár, Dföld- vár, Fadd, Hant, Hencse, Izmény, Hőgyész, Kaj- dacs, Kismányok, Kurd, Kistormás, Udvari 1—1 kivándorlóval. — A pécs—bátaszéki vasat. Pécs sz. kir. város közönsége a pécs—bátaszéki vasút anyagi segélyezése tárgyában a következő átiratot in­tézte Tolnavármegye törvényhatóságához: «Kedves Barátim és Atyámfiái! A ti vállvetett támogatástokkal, hosszú küzdelmek árán végre sikerült a Dunának baja —bátaszéki áthidalását a megoldás elé vinni. Bennünket e hid létesítésére irányuló akciónk­ban kettős cél vezérelt: egyrészt közvetlen összeköttetésbe jutni a nagy magyar Alfölddel,, másrészt intenzivebbé tenni az ipari- és keres­kedelmi, más szóval a gazdasági és kulturális kapcsokat a szomszédos törvényhatóságok, ezek között Tolnavármegye közönsége között és mi közöttünk. Azonban a hid kiépítése csak másod- rangú és éppen csak azon időrendszerinti első­sége által fontosságot nyert eszköze az akció­nak, mert megadja ugyan a lehetőséget arra, hogy a Duna által elválasztott, de egymásra utalt két országrész alkalmas közlekedési esz­közök segítségével termelését kölcsönösen ki­cserélhesse és mindegyik a maga szükségleteit az eddiginél jóval olcsóbban kielégíthesse, de nem biztosítja is még egyúttal azt. Ha ezt a kölcsönös és következményeiben áldásos érint­kezést biztosítani kívánjuk, elő kell teremtenünk azokat a közlekedési eszközöket is, amelyek révén a kínálkozó lehetőség kellőképpen kiak­názható. Ezek egyike s egyúttal legfontosab­bika a tervezett pécs—bátaszéki h. é. vasút, amelynek bejárása már kitüzetett s amelynek kiépülése most már csak attól függ, hogy az érdekelt törvényhatóságok, kellőképpen e célt, amelyet szolgálni hivatva van és a megfelelő anyagi hozzájárulást e vasút részére kilátásba helyezik-e ? Mi teljesen át vagyunk hatva attól a meggyő­ződéstől, hogy benneteket ugyanazon szem­pontok vezettek a bajai áthidalás érdekében lezajlott mozgalom támogatásánál, amelyek min­ket irányítottak s igy nem\kételkedhetünk abban sem, hogy a pécs—bátaszéki vasút lontosságát és jelentőségét is hozzánk,, hasonló módon mél­tányoljátok. Folyó évi julius hó 26-án tartott rendes közgyűlésünkben 400.,000 koronát szavaz­tunk meg a vasút támogatására vagyis oly összeget, amelynek előteremtése adókkal amúgy is már túlterhelt polgáraink teherviselési képes­ségét kemény próbára teszi, már a hozott áldo­zat nagyságával is dokumentálni óhajtván a bennünket hozzátok fűzni készülő szoros gaz­dasági és szellemi kapcsok', során keletkező virágzó életbe vetett hitünk 4 bizalmunk mér­i . .. tékét. Hisszük és bizton reméljük, hogy ti nem kevébé érdeklődtök e vasút , sorsa iránt s a mienkhez hasonló arányú hozzájárulás meg­szavazásával elősegíteni és biztosítani fogjátok annak kiépülését. Kelt Pécs sz. kir. város? közönségének 1905. évi julius hó 26-án tartott rendes köz­gyűléséből. A közönség nevében : Majorossy Imre, ^polgármester.-» ______ 1905. szeptember 24.

Next

/
Thumbnails
Contents