Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-09-24 / 39. szám

— Uj közalapítványi igazgató. A király Baumgartm Sándor okleveles építészt, a Vl-ik fizetési osztályba sorozása mellett, közalapítványi igazgatóvá nevezte ki. — Igazságügyi kinevezés. Az igazságügyi miniszter Lovass Gyula szekszárdi kir. törvény- széki joggyakornokot az algyógyi kir. járás­bírósághoz aljegyzővé nevezte ki. — Esküvő. Mayerweg Károly, a Prágában , állomásozó cs. és kir. vadászzászlóalj lohad- ; nagya, tegnap tartotta Pécsett esküvőjét Ojpris Péter posta- és távirdaigazgató leányával, Angollá urhölgygyel. A polgári esketés után a vártem­plomban dr. Walter Antal pápai prelátus, káp­talani helynök végezte az egyházi szertartást. — A közúti kerületi kir. felügyelőket a kereskedelemügyi miniszter e hónap 7-én kelt rendeletével a központból, hova csak nem rég osztattak be, ismét kihelyezte a vidékre. E ren­delkezés célja, hogy a közutak műszaki szol­gálata fölött a felügyelet minél közvetlenebb és hatásosabb legyen. E rendelkezéssel egyidőben a felügyelők eddigi hatásköre is rendezhetett, meghagyatván az eddigi, mégis azzal a változ­tatással, hogy az állami közutakat illetőleg a megszüntetett engedélyezési, nemkülönben az államépitészeti hivatalok személyzeti ügyeire vonatkozó korábbi hatáskörük visszaállittatott. Itt emlitjük, hogy e rendezéssel a közúti kerü­leti felügyelőségek területbeosztása is változott, melyből megemlítjük, hogy Baranyavármegye területe a XII. zágrábi felügyelügyelőségből ki­vonatott és beosztatott a XJ-ik szegedi felügye­lőség alá, melynek élén Lukács József kir. fő­mérnök áll. — A Szekszárdról Temesvárra át­helyezett és kinevezett Podhoránszky Géza mű­szaki tanácsos (X. kerület) hatásköre alá 735 km. állami, 2601 km. törvényhatósági, összesen tehát 3336 km. , közút kerül. — Tolnavármegye Somogy-, Veszprém- és Zalavármegyékkel együtt képezi a 11. (kaposvári) kerületet, melynek élén Újhelyi Gyula kir. főmérnök áll. A mi közutaink hossza: állami 89 km., törvényhatósági 627 km.; mig az egész II kerület utainak hossza 499 km. állami, 2921 km. törvényhatósági, összesen 3420 km. — Dragonvosok Tolnában. A li-ik dra- gonyos ezredet Stockerauból Zimonvba helyez­ték át. Tegnap vonult át az ezred vármegyén­kén keresztül. Néhány század Zombán, Szek- szárdon és Bátaszéken töltötte az éjjelt. — Lakáspénz felemelés. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter a tolnai áll. elemi iskolai tanítók lakbér illetményét 200 koronáról 300 koronára emelte fel s egyben utasította az állam- pénztárt, hogy nevezett tanítók részére ez évi január elsejétől folyósítsa. — Névváltoztatások. Disztl István vár­dombi lakos Isván és Béla gyermekeinek nevét «Darányidra, Popp János cikói lakos «Pap»-ra, Rosenspitz Ödön ozorai lakos vezeték nevüket belügyminiszteri engendélylyel «Tolnai»-ra vál­toztatták. — Női rajz- és festészeti tanfolyam. Ács Lipót szekszárdi főgimnáziumi tanár október hó közepén nők számára rajz- és festészeti tan­folyamot nyit. — Jelentkezni lehet nevezett tanárnál. — A pécs-bátaszéki motoros vasút köz- igazgatási bejárását a napokban eszközölték, amelynek alapján legközelebb elkészítik a rész­letes tervet, mert úgy lehet, hogy a vasút épí­tésére már a jövő tavaszszal sor kerül. Az épít­kezést Pallos Ignác budapesti mérnök-vállalkozó fogja teljésiten. A 69 km.-re tervezett vonal a máv. Pécs állomásából indul ki, a mohács— pécsi vasutat a 110—112 szelvény között léte­sítendő aluljáróval keresztezi. A keresztezésnél Ménes nevű állomás létesittetik, melybe a mo­hács— pécsi vasútnak pécsi bányatelepéből jövő vágánya bekapcsolást nyer. A Pécsből induló vonal Somogy és Vasas szénbányák irányában van vezetve és e községek egy 350 m. hosszú közös állomást nyernek. Ezen állomásból 1 és fél km. hosszú vontató vágány fog a Duna- gőzhajózási Társaság szénbányáihoz vezetni. Ez által a vidék széntermelésének nagy lendülete biztosítva lesz. A vonal innen Pécsvárad, Rác- mecseXe, Nagypál, Reked, Véménd, Borzsikán át Bátaszék állomásra fog befutni. Nagypál állo­másnál egy 500 méteres alagút létesittetik. — RXénlovak megvizsgálása. A központi járás területéről bejelentett és köztenyésztésre használni kívánt magán mének vizsgálata Szek- szárdon a v '.rmegyeház udvarán folyó evi novem­ber hó 24-én d. e. 9 órakor fog megtartatni. 1905. szeptember 24. __ — K ésedelmes postai kézbesítések. Nap­nap után érkeznek hozzánk felszólalások és panaszok a szekszárdi postahivatal késedelmes kézbesítése tárgyában. Vonatkoznak pedig ezek a panaszok leginkább a reggeli kézbesítésekre. Azt a levél-, pénz- és csomagpostát ugyanis, mely­nek zömét reggel 7 óra 30 perckor, részben pedig a már előtte való este 8 órakor érkező vonat hozza meg, rendszerint délelőtt tíz óra után, igen sok esetben csak féltizenegy órakor, sőt a valamivel távolabb eső utcákban még későbben, tizenegy óra után kézbesítik. Ez a késedelmes kézbesítés pedig igen sok hátránynyal jár, mert a déli postáig már nem lehet elintézni az igen gyakran sürgős elintézést igénylő ügyeket sem, hisz a kézbesítés körülbelül abban az időben történik, amikor délelőtt 11 órakor már bezárják a déli vonattal szállításra kerülő postai külde­mények elfogadását. Ha már pénzes leveleket, utalványokat és csomagokat csak egyszer napjá­ban kézbesítenek, annyit mégis jogosan elvárhat a közönség, hogy a reggel 7 óra 30 perckor érkező postai küldeményeket legalább a köz­pontban 9 órára kézbesitsék. Főleg a pénzinté­zetek, de kereskedőink és . magánfelek is igen gyakran a legkellemetlenebb hekyzetbe jutnak az által, hogy még ugyanazon délelőtt folyamán el nem intézhetik gyakran igen sürgős intézkedést tartalmazó postájukat. Nem tudjuk, miben vagy kiben van a hiba; a szegény levélhordók, kik a közönség kifakadását tűrni kénytelenek és akik bármennyire iparkodnak is, nem bírják koráb­ban lebonyolítani a kézbesítést, nem tehetnek róla Ha kevés a személyzet — ami a késedel­mek legfőbb oka lehet — tessék azt szaporítani. Szekszárdon olyan nagy a postai forgalom, hogy annak gyors', pontos és a közönség igényeit szem előtt tartó elintézése megérdemli akár a tiszti, akár pedig az altiszti személyzetnek sza­porítását. Moforközlekedés a magyar vasutakon. Az 1905. évi augusztusi hivatalos menetrend szerint Magyarországon jelenleg a- következő vonalokon tartanak fenn rendes motorüzemet: Szombathely—Rum, Füzesabony—-Eger, Mis­kolc—Torna, KaSsa—Torna, Kaba — Nádudvar. Szolnoki—Szentes—Hódmezővásárhely, Nagyvá­rad — Szeged, Szeged—Karlova—Nagy becskerek, Arad —Mezőhegyes, Arad—Borosjenő, Arad— Ujszentanna—Kétegyháza, Békéscsaba—Vésztő, Békéscsaba—Tótkomlós, Kovácsháza --Tótkom­lós, Borossebes—Menyháza, Brassó — Hosszu- falu, Terezovac—Suhopolje—Slatina vonalakon. — Vendégfogadó építés Zomba nagyköz­ség elöljárósága a község tulajdonát képező vendégfogadó újraépítési munkáira Zomba köz­ség tanácstermében szeptember 30-án d. e. 10 órakor tartandó szóbeli árlejtést hirdet. A költ­ségvetésben megállapított összeg 26.603 kor. 06 fillér; bánatpénz ennek o% -a. Az árlejtésre vonatkozó feltételek a jegyzői irodában meg­tekinthetők. — Baranyayármsgye virilistái. A várme­gye igazoló választmánya a jövő 1906-ra meg­állapítván a legtöbb adót fizetők névsorát, en­nek ez évi október hó 2-ig közszemlére leendő kitételét, illetve kihirdetését az alispán elren­delte. Baranyában a jövő évben a legtöbb adót fizetők száma 288 ; ezek között első helyen áll: Mándy Samu szentlőrinci földbirtokos és bérlő 19.842 kor. 22 fillér egyenes állami adóval, az utolsó Pirkl Károly karancsi lakos 357 kor. 6 fillér adóval. Kétezer korona évi állami adón fölül fizetnek : Biedermann Rezső báró, Drasko- vicli Iván gróf, Brázay Kálmán, Gros? Antal, Spitzer Márk, Majláth György gróf, Németh Li­pót, Driesz Lajos, Jeszenszky Ferenc, Mandy Bela, Stagedícs János, Müller Izidor, Wälder Antal, Engel Gyula, Kiss Emil dr., Wolf Zsig- mond, Birk Oszkár, Deck András, Weisz Lajos, Sági Ernő dr., Weisz Sámuel. — Nyilvános köszönet. Kagossy György az énekeiről országos hirü kántor a szekszárdi kath. tanulóifjúságnak megkíildötte ajándékba 12 füzetből álló 24 korona értékű «Egyházi énekek» cimti művét. Az ifjúság nemes szivii barátjának hálás köszönetét mond az ifjúság- nevében Szabó Géza főgimnáziumi hittanár. — Épületek tatarozása. Ozo'-a község- elöljárósága a községi épületekben eszközlendő tatarozási munkálatok biztosítása céljából f. évi szeptember hó 24-én d. u. 3 órakor nyil­vános árverést tart. Az előirányzott összeg 610 korona. A feltételek és a részletes költség­terv a jegyzői irodában megtekinthetők. TOLNA VÁRMEGYE. — A szüret- Városunkban a szüret, ha az időjárás nem gördít közbe akadályokat, ezen a héten az egész vonalon megkezdődik. Annyi, sajnos, kétségtelen, hogy a peronoszpora a szőlők egyrészében, ahol későn vagy egyáltalán nem védekeztek ellene, jelentős károkat okozott, vannak azonban szőleink, főleg Baktában, Bar- tinán és az Előhegyen, de más részeken is, ahol semmi nyoma sincsen a peronoszpora pusztí­tásának. Az uj bor minőségét és mennyiségét illetőleg ez idő szerint még csak jóslásokba is alig bocsátkozhatunk, annyira eltérő vélemények uralkodnak e téren. — A fődolog, hogy jó ára legyen a bornak és kelendő legyen. — Öngyilkos postai főtiszt. Rätter Ferenc posta- és távirda-főtisztet szembaja annyira el­keserítette, hogy folyó hó 20-án eldobta magá­tól életét. Elment az egyik budai fürdőbe és ott felakasztotta magát. Mire rátaláltak, már teste kihűlt. Az öngyilkos posta-főtiszt még csak 52 éves volt. Családját és hozzátartozóit, kik Duna- földváron tartózkodnak, azonnal értesítették. — Vajverseny Pécsett. A baranyavár- megyében gazdasági egyesület e hónap 30-án a tornacsarnokban vajversenyt rendez, tejgazda­sági gépkiállítással, amelyre az egyesület a kö­vetkező fölhívást bocsátotta ki: A baranyame- gyei gazdasági egyesület a földmivelésügyi m. kir. minisztérium támogatása mellett Pécsett, 1905. évi szeptember hó 30-án vajversenyt és tej- gazdasági gépkiállítást rendez a városi tornacsar­nok helyiségeiben. A verseny kezdete délelőtt 8 í órakor. Dijak: I. dij 150 korona. II. dij 100 j korona. III. dij 50 korona. IV. dij 25 korona, : Disz- és elismerő-oklevelek. Délelőtt 11 órakor ! a vármegyei székház nagytermében Szily Tamás országos tejgazdasági felügyelő ur elnöklésével i a baranyavármegyei tejszövetkezetek értekez- ! lete, az alakítandó szövetség tárgyában. Délután 2 órakor gazdaértekezlet a tornacsarnokban. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Meskó Pál, a Magyar Gazdaszövetség titkára : A gaz­datársadalom szervezése és a falusi értelmiség kötelességei. 3. Horváth Mihály a «Hangya» fogyasztási szövetkezet kiküldötte : A fogyasz­tási szövetkezetekről. 4. Az Országos Központi Hitelszövetkezet kiküldötte : A hitelszövetkeze­tekről. Eddig a kiállításra 300-an jelentkeztek. — TŰZ. Felsőiregen Varga Kálmán szériis kertjében tűz ütött ki és leégett 875 kor. értékű gabona. —- A vizsgálat a tüzért Gúnyó György gépészt okozza, ki a cséplőgép szikrafogóját nagyon felhúzta s az alig pár lépésre fekvő gabonaasztagra hullt a szikra, mitől a száraz gabona tüzet fogott. A gondatlan gépészt föl­jelentették. — Megverte az apját. Pap Ferenc és So­mogyi Pál törökkopányi lakosok együtt ballag­tak haza a szakcsi vásárról. Pap Ferenc, József nevű fia később indult el, de azért utolérte őket s minden szó nélkül Somogyit arcul ütötte. I Erre az apa korholni kezdte fiát, aki ekkor i atyjának ment, földhöz vágta és ütlegelni kezdte. ’ Majd botjával ug}^ elverte, hogy rajta életve­szélyes sérüléseket okozott. Az elvetemült fiú : ellen megindították a bünfenyitő eljárást. — Drága mulatság. Juhász Imre duna- földvári lakos széles jókedve] mulatott a Márkus- lele korcsmában. Később annyira ment, hogy a cigányokat is megrendelte, kik a jobbnál-jobb búfelejtőket csalták ki száraz fajukból. Jól is tartotta őket Juhász borral-sörrel, sőt még a pénzt is csak úgy szórta nekik. Másnap reggel, midőn fölébredt, nagyon megbánta a mulatozást, mert hiányzott körülbelül 480 koronája. Jelen­tést is tett, hogy neki azt a pénzét a korcsmá­ban ellopták. A vizsgálat azonban nem a lopást, hanem azt állapította meg, hogy pénzét részint a cigánynak, részint az elfogyasztott bor és sörért a korcsmárosnák, részben pedig becsipett állapotában öntudatlanul elszórta azt. — Megriasztott betörők, lnzc.lt Henrik szekszárdi kereskedő boltjába folyó hó 20-án éjjel eddig ismeretlen tettesek betörtek. Éppen hozzáfogtak a pakoláshoz, midőn Inzelt föl­ébredt és figyelmessé lett a bolt felől jövő sut­togásra, lármát csapott, mire a betörők, szám- szerint 5-en, odébb álltak, anélkül, hogy valamit elvihettek volna. A betörőket a csendőrség nyo­mozza. — Leesett a kocsiról. Henevadl József zornbai lakos a zsákokba rakott kukoricát ko­csiján hordta haza. Az egyik zsák, melyen ült, lecsúszott a kocsiról, mire Henevadl is a lovak közé esett. Erre a lovak megbokrosodtak s keresztül húzták a kocsit Henevadl testén. A szerencsétlen embernek lába tört el és több helyen súlyos zuzódást szenvedett. Kórházba szállították.

Next

/
Thumbnails
Contents