Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1904-02-07 / 6. szám
Szekszárd, 1904. február 7. XIY. évfolyam. 6. szám. TOLNAVÁRMEGYE Előfizetési ár: I Egész évre ... 12 korona. Fél évre ... 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- I hivatalon kivül elfogad Molnár Mór I könyvnyomdája és papirkereskedése Szekszárdon. Egyes számok ugyanott kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdon, Vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: ft Segédszerkesztő: Dr. LEOPOLD KORNÉL. SZÉKELT FERENCZ. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. A kölesdi mandátum. A kölesdi kerület csöndjét váratlanul megzavarta az a sürgöny, mely Pichler Győzőnek, a választókerület képviselőjének hirtelen elhunytát jelentette. Az országos szabadelvű párt Simontsits Elemért, vármegyénk kiváló tehetségű főjegyzőjét kérte föl a jelöltség elfogadására, aki e megtisztelő bizalom elől nem térhetett ki és hazafias lelkesedéssel vállalkozott arra, hogy ebben a kerületben a szabadelvüség zászlaját diadalra fogja juttatni. Tiszteletre méltó vállalkozás volt ez, mert a vármegye ezen eredetileg is szabadelvű párti kerületét visszahódítani az ellenzéktől : nem kicsinylendő feladatnak látszik. Hosszú évek során át hűtlennek mutatkozott ez a kerület azokhoz a politikai hagyományokhoz, melyek egykor Vizsolyi Gusztávot, vármegyénk hírneves alispánját és az országos szabadelvű párt elnökét juttatták mandátumhoz. Áldatlan politikai izgatások megtévesztették a választók higgadt, józan ítéletét és iézt % kerületet oda juttatták idegenek, még pedig nem is előkelő idegenek kezébe, kik mint közénk nem tartozó, s a mi kívánalmainkat nem ismerő műkedvelők nem is képviselhették a kölesdi kerület igaz érdekeit. Árván, elhagyottan és gyakran csalódva, elszigetelve állott ez a kerület, melynek birtokába idegenek ütöttek tanyát és meg nem értve annak helyi érdekeit, teljesen elhanyagolták a derék, jóravaló, jobb sorsra érdemes választóknak jogos kívánalmait, akik őket a honpolgári bizalom legkitüntetőbb jelével megajándékozták. Érezte, fájlalta ezt a kerület minden választó polgára és bünbánólag vallotta be azt, hogy súlyos politikai hibát és önmaguk ellen való bűnt követtek el akkor, midőn idegenből odavetődött emberek üres, hangzatos jelszavaitól elkábitva megfeledkeztek legéletbevágóbb érdekeik előmozdításáról. A sok keserű csalódás után most ismét alkalmuk lesz arra, hogy a kerület minden választó polgárának érdekeit igazán szivén viselő, arra való embert ajándékozzanak meg bizalmukkal, mert az országos szabadelvüpárt Simontsits Elemérben olyan jelölttel ajándékoztajngg őket, aki méltóan és minden kívánalmat, jogos igényt teljesen kielég képes megfelelni a beléje helye- lseit bizalomnak és akire mindenkor jól eső önérzettel és büszkeséggel tekinthet párt- különbség nélkül az egész választókerület közönsége. A kölesdi kerületre a szabadelvű pártnak ősi jussa van! Vizsolyi Gusztáv örökséget vissza kell hóditanunk, mert a mienk volt ez a múltban és a mienknek kell lenni a jövőben is! Minden szabadelvűén gondolkozó és érző embernek erkölcsi kötelessége síkra szállani azért, hogy ezt a kerületet végre kivegyük az idegenek kezéből, kik a mi érdekeinknek szószólói nem lehetnek-, és válaszszunk megyebeli, a mi vérünkből, lelkűnkből való képviselőt, aki meg tudja érteni a mi jogos I kívánalmainkat, s akit szive lelke, a megye minden göröngyének emléke ide köt, ide vonz hozzánk,-tolnámegyeiekhez. Simontsits Elemér szívvel, lélekkel, őseinek hagyományával együtt vármegyénkhez van nőve. Kétszáz jéves múlt kegyeletes emléke fűzi őt vármegyénkhez, mert ősei már a 18. század elején vármegyénk köztiszteletben álló birtokosai voltak. Azóta családjának tagjai állandóan velünk együtt érző, Velünk együtt küzdő, dolgozó, fáradozó tényezői voltak vármegyénk közéletének. Édes; atyja, vármegyénk nagyérdemű alispánjának emléke most is elevenen él lelkűnkben, mert maradandó alkotásai időtlen időkig hirdetik áldásos működését. Simontsits Elemér teljesen a mi vármegyénké ; itt született, itt élt, itt munkálkodott köztünk i Istentől megáldott kiváló képességével előkelő állásban, nagy ambícióval, törhetetlen ákaraterővel szolgál, dolgozik és működik teljesen önzetlenül és önfel- áldozóan a vármegye közérdeke és közügyei érdekében. Nemes lelke tiszta idealizmusával és fenkölt gondolkozásával minden téren igyekszik hasznos polgárává válni ennek a vármegyének, melyhez ősi tradíciók gyökérszálai kötik őt: az alkotás tetterős férfiát. Eleven érzékkel és élénk fogékonysággal fog működni a kerület és az ország érdekei iránt, ő, ki eddig is kiváló tehetségével, vas energiájával és nagy akaraterejével fényes bizonyítékát adta annak, hogy tettre képes,. hasznos és szép jövőjű tagja lehet a parlamentnek, mert minden nemes célú ügy iránt érzékkel biró, tevékeny ember, aki alkotni tud, érvényesülésre hivatott s aki praedestinálva van mindenképen arra, hogy a parlament küzdő terén is az őszinte meggyőződés és férfias kitartás fegyvereivel, mint bajvívó az első sorban harcolni és hasznára válni tudjon úgy az országnak, mint szükebb körű hazájának: vármegyénknek és választókerületének ! Köztünk élt, köztünk fejlődött vármegyénk és városunk leghasznosabb tagjává. Közéletünk minden mozzanatában vezérszerepet vitt, mert erre képesítették kiváló egyéni és jellembeli tulajdonságai. Magyarország ujjáalkotásának egyik legnagyobb alakja: a jobbágy felszabadító és önkéntes adófizető Bezerédj István nemes alakja ragadta meg ideális lelkének tetterejét és az ő minden akadályt leküzdő, bámulatos tevékenységének köszönhetjük azt, hogy rövid három év alatt olyan tekintélyes összeget gyűjtött össze, melyből a szabadelvű eszmék halhatatlan bajnokának a közei jövőben hozzá méltó szobormű fogja megörökíteni áldott emlékét. A Bezeréjj István emlékének áldozó Simontsits Elemér hivatott arra, hogy a szabadelvű eszmék diadalra juttatását az ő kezébe tegyük le és őt küldje fel a parlamentbe a kölesdi kerület, melynek ott is méltó büszkeségéül fog szolgálni. A győzelembe vetett hittel kűzdjünk az ő megválasztásáért, hogy a kölesdi kerület országos képviselője Simontsits Elemér legyen! ______ VÁ RMEGYE. — Hirdetmény. Az 1874. évi XXXIII. t. ez. 62* §-a értelmében ezennel közhírré tesszük, hogy a kölesdi választókerületben az országos képviselő választás határnapját 1904. évi február hó 15-ik napjára tüztük ki. A szavazatszedő küldöttségek előtt az egyes községbeli vátasztók a következő sorrendben fognak szavazásra felhivatni: Választási székhely : Kölesd. Választási elnök: Je szenszky Andor. Jegyző : dr. P e s t hy János Szavazatszedő-küldöttségi elnök: F ö r d ő s Dezső (egyszersmind választási elnök-helyettes). Jegyző : V á r k o n y i Iván. Helyettes-elnökök : P e s t h y Endre és Linde Gyula. Helyettes jegyzők: Győré Pál és H a 1 m a y Tivadar. Szavazási sörre d: Az I. számú szavazatszedő küldöttség előtt, a községházánál szavaznak : Kölesd, Murga, Kistormás, Felsőnána, Mucsi, Kéty, Kalaznó, Diósberény, Szakadát és Varsád. A II. számú szavazatszedő küldöttség előtt, a róm. kath. iskolahelyiségben szavaznak: Udvari, Gindlicsalád, Medina, Gyönk, Uzdborjád, Fadd, Sárszentlőrinc, Harc, Szedres, Kajdacs, Kiskajdacs, Nagydorog és Pálfa. A választás a fent kitett napon pontban reggeli 8 órakor fog a választási elnök által megnyittatni. A szavazás a szükséghez képest az illető szavazatszedő küldöttségek előtt reggeli 9 órakor veendi kezdetét. — Az ajánlás reggel fél 9 óráig történhetik. Közhir^é tétetik, hogy az 1874: XXXIII. t. ez. V. fejezetében és az 1890. évi XV. t. ez. ötödik czimében foglalt rendelkezézek szerint a választásnál'szavazati joggal csak azok bírnak, kik. az országgyűlési képviselőválasztók 1904. évi áljcJndó névjegyzékében bennfoglaltatnak. A szavazás nyilvánosan, élőszóval történik. A községek a fennebbi sorrendben s az egy községből való választók a szerint, amint egyik vagy másik jelöltre szavaznak, felváltva bocsáttatnak szavazásra. Azon választók, kik szavazásra akkor nem jelentkeztek, mikor fennebbi sorrend szerint szavazni következtek volna, a sorrendben következő többi választóknak szavazása után szavazhatnak. — Miután minden község a megállapított sorrend szerint szavazott és szavaztak, vagy a szavazásra felhivattak azon községek is, melyek a megállapított sorrendben nem jelentek meg, a választási, illetve küldöttségi elnök legalább 1 óra és 2 órán túl nem terjedő határidőt tűz ki, melynek lefolyta után szavazatok csak azon választók részéről fogadtatnak el, akik a záróra letelte előtt jelentkeztek. A választót a szavazásnál irányadólag útbaigazítani, vagy rábeszélni nem szabad. Kérdést a választóhoz csak a szavazatszedő küldöttségi elnök intézhet. A szavazóhelyiségben csak a szavazatszedő küldöttség tagjai, a bizalmi férfiak, a köz- igazgatási tisztviselő és a jegyző mellé rendelt írnokok lehetnek jelen, ezen felül mindaddig, mig azon község választói szavaznak, a községek kiküldött tagjai és jelöltek bizalmi férfiai által meg jelölt községi lakos és végre szavazásra beszó- íitott választók. — Figyelmeztetnek a választók, hpgy az 1874. évi XXXIII. törvénycikk 68. §-a értelmében a válásztásnál semminemű fegyverrel vagy bottal megjelenni nem szabad, s hogy ugyanazon törvényezikk 103. §-a alapján az, ki a választás színhelyén a rendet zavarja, vagy oda fegyvert vagy botot visz s azt a rendre ügyelő közeg felhívására rögtön át nem adja, az illetékes közigazgatási hatóság által rendőri utón három naptól egy hó apig terjedhető fogsággal büntettetik. A választáskor csak szavazati joggal biró választó polgárok jelenjenek meg, nehogy a rendellenességre könnyen hajló hívatlan elemeknek csoportosulása és rendőri beavatkozásra, okot szolgáltató kihágásai a közrend megzavarására s ezzel kapcsolatosan a választó- polgárokat megillető alkotmányos jogok gyakorlatának meghiúsítására vezessenek. E végből a közönség figyelme különösen is felhivatik a vármegye alispánja által 1428/alisp. sz. a kibocsátott hirdetményben foglaltakra, illetve az abban idézett törvényekben részletesen felsorolt és súlyos büntetés alá eső tiltott cselekményektől való tartózkodásra. Kelt Tolnavármegye központi választmányának Szekszárdon, 1904. február hó 4-én tartott ülésében. Döry Pál Száváid Oszkár Tolnavármegye alispánja, elnök. a választmány jegyzője
