Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-03 / 1. szám

19Q4. január 3. TOLNAVÁHMEGYE. 5. — A budapesti ügyvédvizsgáló bizottság tagjává az igazságügyminiszter az 1904. év tarta­mára is kinevezte dr. Traiber Vince kir. fő­ügyészi helyettest. — Elnevezés. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Trinn Miklós volt szekszárdi törvényszéki legutóbb pécsi járásbirósági joggyakornokot a t a- másii kir. járásbírósághoz aljegyzővé nevezte ki. — Tanitóválasztás Tolnán. A lemondás folytán megürült tanitóállásra múlt vasárnap volt a választás. Az állásra pályázó 16 tanító közül Bauer Rezső fiatal tanítót választották meg. — Rabiskolai vizsga. Múlt vasárnap d. e. volt a Szekszárd-Tolnamegyei Rabsegélyzőegylet által fentartott rabiskolában a szokásos, évzáró vizsga Kálmán Károly rabiskolai tani'ó vezetése mellett az egyesület választmányi tag­jainak jelenlétében. Az iskolában 49 rab foglalt he­lyet a hosszú iskolai asztalok mellett, kik közül dr. Sei ez József elnök többet felszólitctt feleletre s különösen a hazai történelemből, a polgári jogok és kötelességekről kérdezte őket. Nagyon szép eredményt mutattak fel a rabiskolai tanulók a | számtanból is. Meglepő eredmény mutatkozott kü­lönösen a magyarosítás terén, mert meggyőződött a vizsgáló bizottság, hogy több idegen ajkú, — különösen egy horvát anyanyelvű rab rövid hat hónap alatt, ki azelőtt semmit sem tudott magya­rul, most tisztán és értelmesen felelt magyarul. Valóban emberbaráti nemes cselekedetet teljesít a rabsegélyzőegylet, mely a szerencsétlen, megtévedt embereket nemcsak anyagi segélyezésben része­síti szabadulásuk idején, hogy legyen módjuk a c- becsületes kenyérkereset megkezdéséhez, hanem még szellemi tehetségének művelése által is ipar­kodik őket jobb erkölcsökre, az Isten és haza iránti szeretetre, embertársainak megbecsülésére . szoktatni. A Szekszárd-Tolnamegyei Rabsegélyző egylet immár tizenöt esztendeje teljesiti ezen ne­mes missiót, kívánatos, hogy a társadalom minél nagyobb mérvben támogassa ez egyletet, mely .valóban egyike az emberbaráti intézményeknek, melyek a jószivüek segélyét megérdemlik. — Adományok a szekszárdi népkonyhára. A népkonyhára adakoztak: Szeghy Sándor Szek- szárd 6 kor., gróf Apponyi Géza Hőgyész 20 kor., báró Jeszenszky Kálmán Budapest 10 kor., báró Jeszenszky József Alsóhidvég 10 kor., Hónig Al­bert Bonyhád 5 kor. Deutsch Zsigmond Nosztán puszta 6 korona, Dr. Komáromy Gyula Szek- szárd 10 korona. — Ezen kegyes adományokat számos szegényeink nevében ezennel hálás köszö­nettel nyugtatom. Szekszárd, 1903. deczember 30 Bezerédj Pál s. k. — Jegyzőválasztás. K ö 1 e s d e n december hó 23-án. az ottani községi jegyzői állásra H e s z Lajos gyönki II. jegyzőt választották meg. — Közgyűlés. A szekszárdi r. kath. olvasó­kör folyó hó 6-án, vizkereszt napján d. u. fél 5 órakor tartja saját helyiségében ez évi tisztújító közgyűlését, melyen az alapszabályok egyes pont­jainak megváltoztatásáról is lesz szó. — A szekszárdi r. k. hitközség évi költ­ségvetése. A szekszárdi róm. kath. hitközségi ta­nács és iskolaszék múlt kedden tartott ülést W o- sinsky Mór apát-plébános elnöklete alatt, mely­ben előterjesztette és tételről-tételre felolvasta a 20%-os adókulcs alapján készült 1904. évi hitköz­ségi költségvetést, mely szerint a bevétel 43,054 korona és 80 fillér, a kiadás pedig 29,542 korona 73 fillérben van megállapítva. A hitközségi tanács és iskolaszék a bemutatott és felolvasott 1904. évi költségvetést egyhangúlag elfogadta és azt jó­váhagyás végett beterjeszti az egyházmegyei ha­tósághoz. — A fajsz-bátai halászati társulatról, mely 1895. évben alakult 6324 hold területen egy most megjelent füzetben azt olvassuk, hogy teljesen Tendezett viszonyokat teremtett és á halállomány emelése érdekében a Tolna alatti holt Duna-ag mellett halivadéknevelő tavat létesített, amelynek költségeire a földmivelésügyi minisztérium részéről 2000 korona segélyben részesült. — Táncziskola. Holnap nyitja meg Szek- s z á r d o n tánciskoláját Dobos Adolf táncmester az állami óvó helyiségében, Dobos táncmester már évek óta oktatja nálunk a fiatalságot s mint igen ügyes táncmestert nagyon kedvelik. — Katonatiszti kinevezések. Január hó l*vel tartalékos hadnagyokká lettek kinevezve ; Dr. T ö r ö k Ottó a tiroli vadászezredben és G y ü s z ü Dénes a honvédgyalogezredben. — Szt. Antal perselye. Szakcson mint tudósítónk irja, a karácsonyi ünnepekre a szegé- gényeknek szt. Antal perselyéből 42 korona kész­pénz és mintegy 3 és 1/a mázsa liszt, 107 ko­rona értékben osztatott ki. Szakosnak mint­egy 40 szegénye, kik úgyszólván ebből tengődnek télen-nyáron, áldva-áldják gondozóikat. — Nyugalmazott tanító. Azon alkalomból, hogy Bittér Péter apari tanító 40 évi munka után nyugalomba vonul és igy a bonyhád-vidéki tanítói karból és egyúttal barátai köréből eltávo- zik, nagy számú tisztelői és j barátai elhatározták, hogy ezen érdemekben gazdag férfiú tiszteletére bucsu-ebédet rendeznek 1904. év január 2-án, déli 1 órakor a bonyhádi rk- olvasókörben. A közebéden való megjelenésre e lap utján is fel­szólítja és felkéri a helybeli és környékbeli isme­rősöket a rendező bizottság nevében: Weisz János, Ostrich Mihály, dr. Schwetz Antal, dr. Jozgits János, Müller József, Martin György, Klein József, Léhman János, Reitberger István, Marton Sándor. — A szekszárdi r. k. olvasókör műkedvelő- szinielőadása. Jövő vasárnap, azaz 1904. év január hó 10-én a szekszárdi r. k. olvasókör műkedvelő szinielőadást rendez a »Szekszárd Szálló« nagy­termében. Színre kerül dr. Okanyik Lajos hírneves színműíró kacagtató, 3 felvonásos vigjátéka: »SzÖ- ; kik a polgármester« vagy »A párisi éjszaka«. Az előadás kezdete este 8 órakor. I. hely 1 korona 40 fillér, II. hely 1 korona; állóhely 80 fillér; karzat- és deákjegy 40 fillér. Jegyek előre válthatók Árva J. és Krammer urak könyvkereskedésében és a kör elnökségénél. — A próbák s a derék mű­kedvelőknek a múltban már oly sokszor aratott sikerei biztos kilátást nyújtanak arra, hogy az elő­adást látogató közönségnek kellemest szórakozást és derült estét fog szerezni a k. kör műkedvelő előadása. — Egyesületek ellenőrzése a megyékben A belügyminiszter körrendeletileg tudatja, a tör­vényhatóságokkal, hogy a területükön levő kiháza- sitó s betegsegélyző- és temetkező egyesületek működésének az ellenőrzését ezentúl a m. kir. pénzügyigazgatóságok mellé rendek számvevőségek végzik; a városokban levő ilyen egyesületekre pedig az illető városi számvevőségek ügyelnek föl. — Alapszabály-jóváhagyások. A belügy­miniszter az alsónyéki dalárda, a dom­bóvári államvasuti altisztek otthonának és a szak- csi iz-. nőegylet alapszabályait jóváhagyta. — A csendőrlegénység szaporítása. Isme­retes, hogy a csendőrlegénység száma nincsen egyenlő arányban a munkával és emiatt aztán a legénységet erején túl is igénybe veszik. Most végre elhatározták véglegesen, hogy a csendőrle­génység számát tízezerre emelik föl és a tervet fokozatosan végrehajtják. Már a következő 1904. évben kétszázzal megszaporodik a létszám és a tervezet szerint 4—5 év alatt föltétlenül meglesz a tízezer csendőr. — Megszökött polgári Iskolai tanár. Mo­csári'Ignác, volt körmendi polgári iskolai tanár, ki a növendékeivel elkövetett bűnös cselekedete miatt országos hírhedtségre tett szert, s akit a Curia jogerősen egy évi börtönre ítélt: a büntetés elöl megszökött, s azért a szombathelyi kir. ügyész­ség most országszerte körözteti, Kalocsai szü­letésű, r. kath. vallásu. 30 éves, szőke, közép test alkatú, kerek arcú, haja és bajusza szőke. — Rendelet a cégtáblákról. A vagyonbu­kott kereskedők a cégtáblákon a nagyjelentőségű «né», vagy «utóda» szócskát rendesen úgy alkal­mazzák, hogy azokat látcső nélkül észrevenni nem igen lehet. A kereskedelmi minisztériumban az a vélemény, hogy ebből végzetes félreértések szár­mazhatnak és ezért utasítja az iparhatóságot, hogy az ilyen cégtáblákat meg ne tűrje és azon keres­kedők ellen, akik ilyen cégtáblák mögé rejtik a vagyonbukottságot, az 1884. évi XVII. t.-c. 175. §-át szigorúan alkalmazzák. — Fürdőegyesületi közgyűlés. Ma délelőtt 11 órakor Szekszárdon a városház kis termé­ben a fürdőegyesület közgyűlést tart. — Miről jó a nazarénus vallás? Múlt év tavaszán egy fiatal, kezdő iparos vett egy pár ma- laczot, hogy azokat a nyár folytán lassacskán fel­nevelje, meghizlalja s annak idején levágja. A sors könyvében azonban ez másképpen volt megírva. A malacokat pár nap múlva ellopták. Mily nagy volt azonban minap meglepetése, midőn a napokban egy reggel kilép az udvarra, hát ott talál két hízott disznót heverni, az egyiknek fülére volt kötve egy kis cédulácska, ráírva a malaczok története. A dolog ugyanis úgy történt, hogy a tavasszal egy újvárosi ember lopta el a malacokat, aki azokat szépen nevelgette, sőt meg is hizlalta. Múlt hónapban ez az ember áttért a nazarénus hitre, mely hitnek legszebb elve az, hogy a lopott jószágot vissza kell adni igazi gazdájának; igy hát a múlt napok­ban a mi ismeretlen nazarénusunk is visszahajtotta a malaczokat — jól meghizlalva. — Körözés. A tamási i kir. jbiróság L i b- thenberger Pál tamásii születésű ácssegédet, ki a büntetés elől megszökött, súlyos testi sértés miatt körözteti. — Az elkártyázott feleség. Krakóban a minap egy szenvedélyes kártyás, miután minden pénzét eljátszotta, a feleségét tette föl a blattra és azt is szerencsésen elvesztette. Az asszony egy szép, de markos asszony, maga is jelenvolt a kártyaszobában és amikor a szerencsés nyerő föl­állt, hogy jogait érvényesitse, a nyereménytől olyan hatalmas pofonokat kapott, hogy a nyereményről azonnal önként lemondott. Az asszony erre férjét vette elő és olyan alaposan ellátta, hogy sebei bekötözése végett a mentőállomást volt kénytelen felkeresni, hol a már előbb elmenekült szerencsés nyerővel találkozott. — A Vicinális kalandja. Az enying—dombó­vári vasúttal, amelyet gonosz nyelvek «kávépörkölő masinának» szoktak gúnyolni, igen mulatságos his­tória esett meg a napokban. A lassan mozgó masina egyszerre csak a nyílt pályán megállt. Az utasok fejvesztve tolongtak az ajtók köré, rémülten kérdezve a megállás okát. — Mi történt — kérdezi izgatottan az egyik utas. — Egy tehén áll a síneken — volt a kalauz válasza. Azonban a baj Gsak kis ideig tartott Némi várakozás után a tehén elmozdult az útból és a vicinális is elkezdett kászolódni. Vagy tiz perc múlva megint csak megállt — Miért áll meg ismét a vonat ? — kérdezte e fenti kiváncsi utas. — Hát megint utolértük azt a komisz tehenet — felelt bus lemondással a kalauz. — Megszökött tolonc. A tamásii főszolga­bíró Kása János, 24 éves, nagyatádi illetőségű asztalossegédet, aki a tamásii toloncállomásról meg­szökött, országszerte körözteti. — Fürdőszobák házadómentesek. (A magy. kir. közigazgatási bíróságnak 1902. évi 18346. P. számú határozata.) — A reklám. Ha élne még a legnagyobb magyar, Széchenyi István gróf, a nemzet gazdasá­gának fokozását célzó munkájában bizonyára érdeme szerint méltányolná a modern gazdasági élet lüktető szervét, a reklámot, mely nélkül manapság már a kereskedelem és forgalom el sem képzelhető. A politikában, a közéletben a sajtóé a vezető szérep és a közgazdasági életben, kereskedelembena reklám egybe van forrva a boldogulás fogalmával. Az a kereskedő és iparos, ki manapság nem hir­det, az ne számítson tartós sikerre, azt elnyomja a verseny.. Általánosan ismeretes, hogy a reklám az anyagi siker kulcsa és hatalmas közvetítője úgy a keresletnek, mint a kínálatnak. Állandó, észszerű és ügyes reklámozás minden gyári, ipari vállalatnak, üzletnek a lelke, rugója, az éltető eleme; dusau kamatozik és idővel a befektetett tőke ezerszeresét hozza meg. Hogyan, hol és mikor hirdethető a legsikeresebben, legjobban és legolcsóbban, meg­tudható Leopold Gyula hirdetési irodájában, Budapest, VIII., Erzsébet-körut 54, ahol kiváló szak­értelemmel, odaadó lelkiismeretességgel, felülmúlha­tatlan pontossággal és olcsón eszközölnek bármiféle hirdetéseket, reklámokat úgy az összes budapesti és vidéki, mint az összes külföldi lapokban és naptárakban. |\

Next

/
Thumbnails
Contents