Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-03 / 1. szám
_€. ___________________________________________ — Elhalasztott jegyzőválasztás. A báta- széki I, jegyzői állásra december hó 29-ére kitűzött választást Bajó Pál tb. főszolgabíró megbetegedése miatt elhalasztották. Az uj választás e hó 5-én lesz. — Körözés. A szolnoki törvényszéki vizsgáló biró körözteti Klein Armin, paksi születésű, 20 éves fiatalembert, aki Leitersdor- f e r Gyulát meglopta és ismeretlen helyen tartózkodik. — A nagykónyi álmérnök. Vakmerő csalás dolgában nyomoz hetek óta a veszprémi rend őrség. Fark György tolnatregyei nagykónyi lakost furfangos módon megfosztott 300 koronájától egy ügyes szédelgő. November utolsó napjai egyikén ugyanis Fark Györgyhöz beállított egy 30—32 ev körüli, fekete bajuszos, barna arcú férfi s magát mérnöknek adta ki, éjjeli szállást kért. Elég tisztán volt öltözve, egy kézitáska is volt a kezében, Fark gyanútlanul adta meg az éjjeli szállást és vacsorával is megkínálta az idegent. Vacsora közben kérdezősködött a mérnök ur Farktól, hogy nem ásnak-e kincset a ha;árban, mert sok kincs van a falu határában elásva, ezt ő tudja, mert ő foggal jött a világra és grófi családból származik. Aztán ki is tudná ásni a kincset, de ehhez pénz kell, mert a szegényeknek is kell adni, meg a kincset őrző szellemekkel is kell viaskodni, életveszélyes a vállalkozás, ezt pénz nélkül meg nem teszi. Fark Györgynek szeget ütött a dolog a fejébe s másnap este 300 koronát adott a mérnök urnák, ki azért szinaranyat igért hozni. Este a mérnök ur ki is ment a kert végébe egy ásóval és pisztolyból lövéseket tett s rövid idő múlva visszatért egy zacskó csillogó aranypénzzel. Fark György előtt belemarkolt a zacskóba — fölmutatott a pénzből égy marokkal. Ragyogott a pénz a csillagtény- ben mint a szinarany s Fark boldogan vitte be a zacskót a lakásba s eldugta a kályhába, mert a mérnök ur az alku előtt megmondta, hogy a munka alatt s az ásatás idején beszélni nem szabad s hét napig az aranyról szó se essék, addig meg se szabad nézni. Harmadnapon a mérnök ur köszönt es eltávozott. A hét nap leteltével kiváncsi örömmel bontotta föl a zacskót Fark György. Szép sárga pénz volt benne 219 darab, csak furcsán csönög- tek, elvitte a jegyzőhöz s a jegyző olvasta a föl Írást: Játékp é nz Ez volt valamennyi darabon egyik oldalról, a másik felöl pedig az aranyat vonó fortuna. Hitvány réz játékpénz. Mivel Fark György uram vagyonnal szedte össze az aranyokat s megtette csalás miatt a mérnök ur ellen a föfjelentést. A nyomozás szálai Veszprémben futnak össze, ameny- nyiben a gyanú egy közismert veszprémi egyénre esik. A mérnök ur különös ismertető jele, hogy egyik szemfoga ferde s hogy az egyik szeme fölött sebhely forradás látható. — Az Olcsó iparsó. A hivatalos lap a magyar iparosságnak hozott újévi ajándékot, a menynyiben közli Lukács László pénzügyminiszter rendeletét a denaturált iparsó árának további olcsóbbá- tételéről. A rendelet értelmében január elsejétől kezdve a denaturált iparsó métermázsánként hatvan fillérrel olcsóbb lesz az eddigi árnál, úgy hogy a bányánál métermázsánként 2—3.37 koronát kell érte fizetni. Ilyen olcsó iparsó sohasem volt Magyarországon s ma sincsen semmiféle államban. Ez az árleszállítás további fokozat abban a reformban, a melyet a pénzügyminiszter az iparsó adminisztráció terén harmadéve megindított, a mikor a nehézkes és bonyodalmas eljárás helyett a kereskedelmi alapon való gyors kiszolgálást léptette életbe, a mi által az iparsó használata óriási mértékben fellendült. A fóllendült forgalom az ellőállitási költségek apasztását tette lehetővé s innen ered az árleszállítás, amely nagyobb megtakarítást biztosit az érdekelt iparágak üzemköltségeiben. A magyar iparosság kétség kívül a legnagyobb mértékben hálás Lukács László pénzügyminiszter iránt, a ki a reformot megindította. A Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság, a mely e téren a sajóvidék Vezérügynöksége szerepet teljesiti, levélbelileg azonnal értesítette az örvendetes változásról az összes érdekelt iparosokat. — A kőműves és az ács-iparengedély. Több helyen előfordult, hogy a kőművesmesterek közül azok, a kik a budapesti állami középipar iskolának építészeti szakosztályát sikerrel végezték s az ács-ipar önálló üzésére kértek engedelmet, ezt a vidéki hatóságoknál már meg is kapták. A kereskedelmi minisztérium egy konkrét eset kapcsán kimondta, hogy a kőműves mesterségre kiadott { TOLNA VÁRMEGYE.__________ iparengedelem alapján az ácsmester, ségre iparengedelem nem adható ki. Az ipartörvény szakasza, a mely úgy intézkedik, hogy többféle képesítéshez kötött ipart űzni kívánó egyén képesrését csak egy iparra köteles kimutatni, az építőmesteri iparra nem vonatkozik, — mondja a miniszteri rendelkezés, — mert ez a törvény intenciójával ellenkezik. — A tisztviselők fizetésének fölemelése mellett a sajtó oly erős közvéleményt teremtett, melylyel számolnia kell a kormánynak. Ha a javaslat tényleg törvénynyé válik, az állam tisztviselői kar ezt elsősorban a sajtónak, kiváltképen pedig az Egyetértés (Főszerkesztő Fenyő Sándor, főmunkatársak: Kossuth Ferencz és Eötvös Károly) megalkuvást nem ismerő agitácziójának tudhatja be érdemül, amely lap 37 év óta folytatja küzdelmét a magyarság terjedéséért, a nemzet függetlenségéért és vagyonosodásáért és az ezt elősegítő tényezők: a tisztviselők helyzetének meg- javulásáért. Az Egyetértést e küzdelmében annak a fölismerése vezette, hogy amely nemzetnek koldus kenyéren élnek a tisztviselői, annak boldogulása biztosítottnak nem tekinthető, annak előhala- dását, fejlődését az akadályok egymásba fonódó lánczszemei nyűgözik. Az Egyetértésnek e nézetében mi is osztozunk és mi is részt veszünk abban a küzdelmében, melyet a tisztviselők fizetésemeléséért folytat. Nem mulaszthatjuk el azonban kijelenteni, hogy ha a fizetésemelés meglesz, a tisztviselők ne feledjék el, hogy olyan független, szókimondó és hatásos vezérlapra, mint az Egyetértés, az ő érdekeik megóvására jövőben is nagy szükség lesz, méltó dolog tehát, ha e lapot a magukénak tekintik és arra tömegesen előfizetnek. Kedvezményt kapnak az előfizetési árból negyedévre 3 frt 50 kr, egy hónapra 1 írt 20 krért rendelhetik meg. Minden előfizető, az is, aki most lép be, dijtajanul kapja meg az Egyetértés pompás újévi ajándékát, a Rákóczi-albumot, melynek bolti ára 3 korona. Előfizetni lehet: az Egyetértés ki- adóhivatalánál, Budapest, Vármegye-utcza 11. Lakást keres Szent Györgynapjára egy vármegyei gyermektelen tisztviselő. Három szobát és mellékhelyiségeket igényel; egyik szoba lehetőleg utcai legyen. Címét megtudhatni a szerkesztőségben vagy a kiadóhivatalban. — Egy használt, de teljesen jó karban levő pénzes szekrény kerestetik megvételre. — Eladni szándékozók a kiadó hivatalhoz forduljanak. 1904. január 3. TÖRVÉNYSZÉK. A szekszárdi klr. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1904. évi január hó 5-én. Heneradl János ellen, zsarolás miatt. Rumpler József ellen, sikkasztás miatt. Neumann Bertalan ellen, súlyos testi sértés miatt. Dobos Imre ellen, gondatlanságból okozott súlyos testi sértés miatt. Durczi Imre ellen, okirathamisitas miatt. 1904. évi január hó 7-én. Rigó Károly ellen, lopás miatt. Poszpis István ellen, súlyos testi sértés miatt. Kackstetter Ádám ellen, hatóság elleni erőszak miatt. Szeleczky István ellen, ökirathamisitás miatt Kiss István ellen, súlyos testi sértés miatt. Dörnig Konrád.ellen, vesztegetés miatt. A csődtömeg ellen elrendelt zálogjog í előjegyzés érvénytelenítése iránt a csődtömeggondnok részéről benyújtott felfolyamodás bélyegmentes. (M. kir. közigazgatási bíróság 1902. évi 18557. sz. határozata.) — Bírói végrehajtáshoz az ingósági árverés beszüntetése végett intézett Írásbeli megkeresés bélyegmentes. (A m. kir. közigazgatási bíróság 1028/1903. P. sz. határozata.) — Perletétel a gyám vagy gondnok részéről gyámoltja vagy gondnokoltja nevében gyám- hatósági jóváhagyás nélkül, önállóan is történhetik. (A m. kir. belügyminister 1903. évi 90971. sz. határozata.) — Ügyvéd ellenjegyzése mellett nem peres eljárásban benyújtott zálogjogi őrlési kérvény után járó bélyegilletékért az ügyvéd elsősorbani fizetési kötelezettséggel nem terhelhető. (A m. kir. közig, bíróság 10288/1902. P. sz. határozata.) — Ha a felek a Házassági Törvény 99. §-a értelmében bizonyos időre ágy- és asztaltól választatnak el, ezen határozatban sem a házasság védő, sem az ügyvédek dijai meg nem állapíthatók, mert azok megállapitása, a véghatározat, körébe tartozik. Ezen határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. (M. kir. Curia 1903. évi 196. sz. ítélete. Hivatalok ügyforgalma 1903-ban. Beiktatott ügydarab SzapoApadás 1902 | 1903 rodás években 1 A szekszárdi Kir. Törvényszéknél . polgári bűnügyi 8235 4538 8200 5064 526 35 Telekkönyvi hatóságnál . . . , — 9005 9802 797 — A szekszárdi kir. Járásbíróságnál . polgári vegyes büntető vegyes 2809 4754 2626 2270 183 2484 A szekszárdi Kir. Ügyészségnél . . — 4680 5417 737 — Tolnavármegye alispáni hivatalánál. alispáni közigazgatási 24650 3584 15654 3779 195 8996 Központijárás szolgabirói hivatalnál. közigazgatási kihágási 10303 1111 7961 805 — 2642 306 Tolnavármegye árvaszékénél . . . — 33253 21697 — 11556 Kir. Pénzügyigazgatóságnál . . . — 46605 41745 — 4860 Kir. Adóhivatalnál ............................ — 71 76 9922 — — Vallásalap. urad. felügyelőségnél . — 1445 1378 — 67 Betegsegélyző pénztárnál . . , . — 10446 10532 — 86 Szekszárd nagyközségénél . . . közigazgatási bírósági 13723 1646 11032 1796 150 2691 Az országos selyemtenyésztési felügyelőség központi irodájában volt — 17559 15703 —— 1856 A vármegyei alispáni hivatalnál és a kir. pénzügyigazgatóságnál az apadás csaknem az egész évben tartó ex-lex állapotnak tulajdonítandó, mert az öísszes katonai ügyek, igy a sorozás stb. szüneteltek, nem különben az adó és illetékfizetések és behajtás terén szintén nagy visszaesés jelentkezett.
