Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1904-10-30 / 44. szám
XIV. évfolyam. Szekszárd, 1904. október 30. 44. szám. Előfizetési ár: I Egész évre ... 12 koroná. Fél évre ... 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. I Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül elfogad Molnár Mór I könyvnyomdája és papirkereskedése Szekszárdon. Egyes számok ugyanott kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megj elenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdon, Vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Fő munkatárs : Dr. LEOPOLD KORNÉL. FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. A népoktatás reformja. Korszakalkotó jelentőséggel bír Ber- zeviczy Albert miniszternek a népoktatás reformjáról szóló törvényjavaslata. Legfőbb előnye és politikai szempontból legértékesebb része a javaslatnak, hogy a népiskolát a nemzeti politika céljainak szolgálatába rendeli és erre nézve az állam ingerencziáját a lehetőség szerint biztositja. Akire Magyarországon az ifjúság nevelése és tanítása bízva van, annak a magyar állam nyelvét tudnia kell és aki magyar iskolát végezett, annak a magyar állam nyelvét tudni szintén a legelemibb kötelessége. Azért igen helyes a javaslatnak ama intézkedése, amely a tanítóknak végleges képesítését, mely eddig a tanítóképző-intézetek kezében volt, az állam kezébe teszi át, hogy a tanítóképzőt végzett ifjak csak azqn esetben kapnak tanításra jogosító ok- •JeVefet: tar , tjlltindb állami bizottságpl<%t tesznek vizsgát/ -ce'rmészétesen a magyar nyelvből is és hogy esküt is tesznek polgári és tanítói kötelességeik hű teljesítésére. Ezzel a rendelkezéssel meg fog szűnni az eddigi botrányos helyzet, mely mellett lehetséges volt, hogy bizonyos felekezeti tanítóképzőkből nemzetellenes törekvésekkel szaturált tanitók kerültek ki, akik az iskolában a magyar nemzeti eszme hirdetése helyett nemzetiségi agitátorokat neveltek a rájuk bizott tanítványokból. Üdvös intézkedése továbbá a javaslatnak, hogy a magyar államnyelv kötelező tanítását biztositja a népiskolákban. A javaslat nem érinti az iskolafen- I tartók abbeli jogát, hogy a vezetésük alatt I álló népiskolákat olyan nyelvüekké tegyék, amilyenné akarják, azonban a magyar nyelv tanítását minden népiskolában biztositja, valamint biztositja azt is, hogy amely iskolában a tanítók 20 százaléka magyar, ott az oktatásnak magyar nyelven is kell történnie, minélfogva a magyar gyermek nem lesz kénytelen a — ami eddig többször előfordult, — nyelvéből kivetkeznie és viszont az idegen nyelvű gyermeknek alkalma lesz a maga anyanyelve mellett az állam nyelvét is megtanulnia. Az ország számos ' felekezeti és községi iskolájában a magyar nyelv ellen divó merényleteknek elejét veszi á javaslat, és megakadályozza azt, hogy a magyar ifjakat a jövőben mesterséges eszközökkel, sokszor erőszakkal elnémetesitsék és elszlávositsák. A javaslat nena törekszik a nemzeti- j ■gégék el%y_qm£sárajjhanemha magyar állam nyelvét a maga jogaiba helyezi és a magyár ifjúságot megvédelmezi a nemzetiségek terrorizmusa ellenében. Köztudomású, hogy felekezeti és községi iskolákban a nemzetiségi propaganda eddig zavartalanul űzhette veszedelmes játékát, amiben azonban a javaslat ezentúl erős kézzel megakadályozza. Az állami népiskolákban a tanitás nyelve természetesen továbbra is a magyar marad. Helyes továbbra az is, hogy a javaslat szerint, ha az iskolafentartó, ameny- nyiben az általa megállapított tannyelvet megváltoztatni kívánná, ehhez a vallás és közoktatásügyi miniszter jóváhagyását köteles kikérni. Az összes elemi népiskolák ismétlő tanfolyamában a tanitás nyelve kizárólag magyar lesz és a vallás és közoktatásügyi miniszter a felekezeti népiskolákban használt tankönyveket és taneszközöket bekövetelheti és megbírálhatja abból a szempontból, hogy nem foglalnak-e magukban állam- vagy törvényellenes tételeket, vagy olyanokat, melyek a gyermekben a magyar haza vagy a nemzet más tagjai iránt gyűlölködést szítanak, mert ha ilyen tanokat foglal magában, a miniszter annak használatát azonnal eltilthatja. Ha valamely tanító a magyar nyelv tanítását elhanyagolja, vagy azt nem megfelelő sikerrel tanítja, — Ha az iskolában a kormány által eltiltott tankönyveket vagy ilyen taneszközöket használ, — ha államellenes irányt követ, bármilyen jellegű elemi népiskolánál leg' , j is alkalmazva, ettene; a' vármegyei '^StgaZT gatási bizottság a fegyelmi eljárást" megindíthatja és a miniszter kívánságára a tanító állásából azonnal felfüggesztendő. A javaslat igen helyesen a tanítóknak a mostaninál jóval tiszteségesebb anyagi ellátásáról is gondoskodik és bár a néptanító díjazása még mindig sok kívánni valót hagyand hátra, azért a javaslat a jelenlegi állapothoz képest határozott javulást jelent. Eddig a felekezeti és községi népiskolák tanitóinak minimális évi lizetese 600 kor. volt, amelyhez 100 kor. ötödéves korpótlék járult, mely csak négyszer ismétlődött meg. A javaslat a fizetés minimumát TÁRCA. A Tózsabokrok sírdogálnak. A rózsabokrok sírdogálnak, Ejtvén dérré vált harmatot, Leveli sárgán hulldogálnak — Megannyi egy-egy kis halott. Kert, koporsó lett minden ágyad, Az ősz virágokat temet, S valami titkos méla bánat Úgy elfogja a lelkemet. Ti rózsafák s hervadt virágok, Virultok újra egykoron, A tavasz csókját hinti rátok — De nem tér vissza szép korom! Nem, gyermekségem boldog álma Édes anyámnak kebelén; Nem, ifjúságom, fennre szállva Lelkem szárnyán vágy és remény. Ám hullj enyészet égre-földre, Ne bántson az, szív, tégedet: A sírban is nyit, mindörökre Nyit egy virág: a szereteti SÁNTHA KÁROLY. Menyasszony. Irta; Erdős Renée. Nagyon szeretett iskolába járni, komolyan, igazán szeretett, nem úgy mint a többi tizenötéves leányok, akik már bálba szerettek volna járni, regényeket olvasni, hosszú ruhát viselni. ő ment a maga kurta szoknyájában, a kis fekete bőrtáskával a kezében, komolyan gondolkodó arccal és azon tűnődött, hogy erőszakolja ki szülei beleegyezését ahhoz, hogy tanítónő lehessen. Mert az akart lenni minden áron és már példálódzóit róla többször. De a szülei kinevették. Az apja | megveregette a hátát, az anyja az ölébe ültette és azt mondta neki: — Kislány elégedj meg azzál, hogy Sardó Kálmánné lehetsz, méltóságos asszony és három milló ura. Többet ér az mint egy tanítónői oklevél. A kis leány okos, merész homloka ráncokba húzódott. — Kálmán bácsi el akar engem venni feleségül? kérdezte halkan. Igen fiam, — felelte az apja — de egyelőre ne legyen erre gondod, csak tanulj szépen szorgalmasan és el ne késs az iskolából. De egyszer mégis elkésett. Nagy ebéd volt náluk. Sok vendég, felköszöntők, minden. Ott volt Sardó Kálmán is. Hozott neki egy parányi gyűrűt, körülrakva nagy gyémántokkal. Erre az ebédre világoskék surah ruhát varratolt neki az anyja és a haját először tűzte kontyba, lami nagyon furcsa volt, A kis leány úgy érezte, mintha egy kosár tojást tettek volna a fejére s neki folyton vigyáznia kellene, hogy a kosár le ne essék. No de ebéd után mehetett a szobájába átöltözködni. A copfját megint léeresztette, a végébe szalagot kötött, fölvette a sötétbarna cheviot ruháját a hóna alá csapta a rajztábláját és az összes rajzeszközeit és rohant az iskolába. Hiába, későn jött, már mindenki a helyén ült. A tanár ur haragosan szállt le az emelvényes székéről és elébe állt. Tódor Mariska, hát most kell jönni? Bocsánatot kérek, — mondta ijedten — nem jöhettem előbb mert ma volt az eljegyzésem és soká tartott az ebéd. Valamennyi leány, mind fölrezzent erre a szóra. A ceruza, toll kiesett a kezéből. Ahány kék, szürke és fekete szempár volt, mind Tódor Mariskára szegeződött. A tanár maga is megütődött kissé olyannyira, hogy nem tudta mit válaszoljon. Csak annyit mondott: — Üljön le. És mivel a leány sietségében a kabátkáját elfelejtette ott künn levetni, mikor elkezdte gombolni: a tanár ur megfeledkezett magáról, szolgálat- készen ugrott hozzá, hogy segitsen neki.
