Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1904-08-28 / 35. szám
XIV. évfolyam. 35. szám. Szekszárd, 1904. augusztus 28. Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre ... 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül elfogad Molnár Mór könyvnyomdája és papirkereskedése Szekszárdon. Egyes számok ugyanott kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik finden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdon, Vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. rendészet, piaci, vásári, építészeti, öntözési, ( Szekszárd jövő fejlődése, kulturális és anyagi Rendezett tanács. —lk. Örömmel üdvözöljük községünk elöljáróságát, mely Szekszárdnak rendezett ta- nácscsá való átalakülását kezdeményezte és javaslatát a képviselő-testület elé terjesztette. , És elismeréssel adózunk a képviselő' testületnek, amely az elöljáróságnak javaslatát egyhangúlag elfogadta, impozáns lelkesedéssel magáévá tette. A rendezett tanács eszméje már régóta foglalkoztatja városunk intelligens közönségét. Már évtizedek óta többszörösen megindult egy-egy mozgalom, mely a nagyközségi szervezet helyébe a rendezett tanács megvalósítására törekedett, azonban részben a polgári elemnek idegenkedése, részben a lillokszeravész által okozott anyagi bajok vagyis áz anyagi erők elégtelensége miatt eddig — sajnos — eredményre nem vezetett. Fölösleges részletesen fejtegetni, hogy Szekszárd már rég kinőtte a nagyközségi szervezetet és hogy már minden tekintetben megérett arra, hogy rendezett tanácscsá alakuljon. Az ország 63 vármegyéje közül alig van kettő-három, melynek székhelye nagyközség volna és éppen Szekszárdnak kellett, mint szomorú kivételnek, ezt az állapotot eddig sínlenie. Legfőbb ideje immár, hogy a kulturális és anyagi tekintetben az átlagot jóval túlhaladó színvonalon álló Tolnavármegyének is legyen végre egy rendezett tanácsú városa és hogy ez a vármegye székhelye: Szekszárd legyen. A Dunántúl 12 vármegyéje közül éppen Tolnavármegye az, melynek székhelye még mindig a »falu« jellegével biró szervezettel bir, a többi vármegyék székhelyei: Pécs, Székesfehérvár, Győr, Szombathely, Sopron, Kaposvár, Veszprém, Komárom stb. irigylésre méltó gócpontjai a fejlett és virágzó városi életnek, a kulturális haladásnak és a i ^voni emelkedésnek. Botorság volna azt 1 4, rendezett tanács Szekszár- ho.. agy Győr városokhoz UtR- -- - , Y ‘a emelni, de konokság és ugyancsaK 'botorság volna el nem ismerni, hogy Szekszárd fejlődése, várost jel- . lege . elé a nagyközségi szervezet léptén- .nyomon torlaszokat emel és akadályokat .gördít, amelyeknek eltávolítására első sorban rendezett tanácsra van szükségünk. Hogy Szekszárd eddigelé nem fejlődhetett olyan arányokban, mint haladnia kellett volna, hogy sok hivatala, kulturális, közgazdasági és egyéb nagyszámú közintézménye dacára sok tekintetben még nagyon hátra vagyunk, hogy városi adminisztráció, csatornázási, közegészség! stb. ügyek a legprimitívebb állapotban vannak, ennek legfőbb oka és akadálya: a nagyközségi szervezet, mely a haladásának útját állva, minden reformra, még*a legszükségesebbre is, állandóan ólomsulyfyal nehezedett. A nagyközségi szervezet mellett nem ) tudott mozogni, nem tudott fejlődni. Érzi Szekszárdnak minden öntudatos polgára, hogy ettől a békótól, mely eddig szárnyát szegte, meg kell végre szabadulnia. Ebben a megkötött nagyközségi szervezetben nem lüktethet városi élet, iparunk, kereskedelmünk csak kis keretekben, kezdetleges, kisszerű arányokban mozoghat. A rendezett tanács Szekszárd anyagi előrehaladásának is nélkülözhetetlen föltétele, annak előnyei és kedvezményei a város minden egyes lakójára kihatnak. Vannak törvényhatósági joggal felruházott városok, melyek nem bírnak olyan nagy értelmiséggel, mint Szekszárd. Példa rá a szomszédos Baja városa, mely 1 bem vármegyei székhely, nincsen törvényszéke, ügyész- sége, pénzügyigazgatósága, de azért minden tekintetben összehasonlíthatatlanul mögötte maradtunk Baja városának, ami a szűk és Szekszárdra nézve rég idejét múlt nagyközségi szervezet mellett nem is történhetett máskép. Szekszárd nagyközségi szervezetének fenntartása is tetemes költségekkel jár, úgy hogy a rendezett tanácscsá való átalakulás alig fog tetemesebb költségtöbbletet előidézni. Viszont, ha figyelembe vesszük, hogy mint rendezett tanácscsal biró város uj jövedelmi forrásokat nyithat meg az Összlakosság javára, akkor anyagi szempontból is határozottan csak elönynyel jár a rendezett tanácscsá való átalakulás, mely anyagi előnyökkel szemben — nem szólva az egyéb téren várható hasznos újításokról — elenyészően csekély az a költségtöbblet, amivel a rendezett tanács jár. A törvény szerint nagyközségnek rendezett tanácsú várossá való átalakulását a belügyminiszter engedélyezi, ha az átalakulást a. községi lakosok és birtokosok azon része kívánja, mely együtt a község összes egyenes államadójának felénél nagyobb részét fizeti és ha a község az átalakulás folytán reá nehezedő kötelezettségek pontos telje- sitésére elégséges szellemi és anyagi erővel rendelkezik. Eme utóbbi föltétel Szekszárdon beigazolásra alig szorul. De a másik föltétel teljesedése elé is teljes bizalommal tekintünk, mert hisszük, hogy városunk polgárai állás különbség nélkül, saját jól felfogott érdekükben, sietve csatlakoznak majd a megindult mozgalomhoz és teszik majd lehetővé, hogy a rendezett tanács előrehaladása érdekében mielőbb megvalósuljon. Kicsinyes huza-vona, nagyképü aggodalmaskodások és fontolgatások nem állhatják útját ennek az érett gyümölcsként jelentkező közhasznú mozgalomnak és aki •netalán akadályokat gördítene eléje, az súlyosan vétkezik Szekszárd közérdeke ellen. * * * Nagy érdeklődéssel tekintett Szekszárd közönsége a csütörtökön délután megtartott képviselő- testületi ülés elé, melynek negyedik pontja az elöljáróságnak a rendezett tanácscsá való átalakulásra vonatkozó javaslata volt. Ennek az ügynek j is Hirling Ádám dr. főjegyző volt az előadója, A tekintélyes számban megjelent képviselőtestü éti tagok és hallgatóság feszült figyelemmel lesték az élőidé szavait, ki is ünnepi csendben felállva mondott egy méltán általános tetszést keltett, magvas és meggyőző beszédet a rendezett tanács megualó- | sitása mellett. Hirling Ádám dr. főjegyzőnek indo kóló beszéde egyik legnagyobb sikere az ő eddigi sok tekintetben igen eredményes jegyzői működésének. Maga a beszéd a kérdés jelentőségéhez illő volt, mely okos, komoly és reális érveléssel b;zo- nyitjá be a rendezett tanács megvalósításának közhasznú és közérdekű voltát. A beszéd, mint e sorok Írója megjegyezte, beillett volna polgármesteri székfoglalónak‘és annak egyetemes hatását semmi sem jellemzi inkíbb, mint az a körülmény, hogy azt folytonos helyeslések kísérték és hogy az elöljáróság indítványát a képviselő-testület egyhangúlag elfogadta. Boda Vilmos a legnagyobb elismeiéssel adózott Hirling beszédének és lelkesedéssel csatlakozott ■ az elöljáróság indítványához, biztosítván a nagy számban jelenlevő polgártársakat arról, hogy rendezett tanács keretében is érvényesülhetnek majd. Goldberaer J. Mór kérte Hirling. beszédének jegyzőkönyvbe való szószerinti beiktatását, mig Fent Ferencz dr. az érdemes újvárosi pléb inos szintén nagy elismeréssel szólván a főjegyző beszédéről, felkérte a jelenlevő lapszerkesztőket, hogy ezt szélesebb körökben való megismerhetés okából lapjaikban egész terjedelemben közölni szíveskedjenek. íme örömest megtesszük. Dr. Hirling Ádám főjegyző előadói beszéde: Tisztelt Képviselő Testület! A rendezett tanácsnak létesítése iránt való tö rekvés nem mai keletű, 30 évnél is több, hogy idő- közönkint megújul a közönség kebelében az óhaj, hogy az eddigi fogyatékos nagy községi szervezetünket, egy fejlettebb, a község haladását s a polgárok szabadságát inkább biztositó szervezettel, az úgynevezett rendezett tanácscsal cseréljük fel. Ezen óhajnak megtestesülése, a rendezett tanácsnak megvalósítása eddig, amennyire tudom, két akadályba ütközött; az egyik a községnek kedvezőtlen anyagi helyzete, a másik főleg a polgárság között elterjedt azon hit, miszerint rendezett tanács esetén a község ügyeiben kevesebb befolyást gyakorolhatnak. Ami az elsőt illeti tagadhatatlan, hogy a rendezett tanácsú városnál az administracionalis, a szorosan vett személyi kiadások jóval nagyobbak, mint a nagyközségi szervezetben s magam is sokszor csodálkoztam azon, hogy a kisebb, alig 2—3 ezer lakossággal biró városok mért lettek rendezett tanácsúvá, vagy ha lettek, mért nem fej- i lödnek vissza nagyközséggé. Csak a bekért 8 10
