Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1904-08-28 / 35. szám
TOLNA VARMEGYE. 1904. augusztus 28. _2. _________________________________________ vá ros költségvetésének alapos áttanulmányozása értette meg velem a szívós ragaszkodást, melylyel ezen városok viseltetnek a szélesebb jogokat biztosító rendezett tanács iránt, mert ezen költségvetésekből kétségtelenül megláthatjuk, hogy a személy1 kiadások nagyobb költségeit bőven fedezi a varosoknak nyújtott anyagi. előny s azon különböző jövedelmi források, melyek csak a városok részére vannak biztosítva. Hogy csak egy-két ilyen anyagi forrást említsek, ilyen első sorban a kövezetvám szedést joga, melynek igénybe vételével nemcsak az összes utczámkat kiköveztethetjük a lakosok minden hozzájárulása nélkül, hanem még a közvilágítás és utca-öntözés költségeinek egy részé is innét nyerhetne fedezetet. Ott van továbbá a községi törvénynek azon intézkedése, hogy a rendezett tanácsú városok néni tartoznak a vármegye jara- sainak sem dologi, sem személyi kiadásaihoz hozzájárulni, minthogy pedig tudvalevőleg nálunk ezen kiadások egy része pótadóval fedeztetik, úgy nem lehet csekély azon összeg, melyet ezen utón is megtakarítani lehet. De a mi az eszmét főleg felszínre hozta, az a kormányelnöknék az országgyűlésen tett azon Ígérete, hogy az itál/mérési és fogyasztási adókat a városoknak szándékozik át• en gedni, mi ha megtörténik, úgy ezen cimen év 48 ezer koronát nyernénk, miből majdnem az ösz- szes kiadásainkat fedezhetnénk úgy annyira, hogy a mostani pótadónkat is tetemesen leszállíthatnánk. Itt említem meg azt tisztelt képviselő-testület, ha a tervbe vett törvény bennünket mint nagyközséget talál, úgy teljesen elesünk a fogyasztási adó átengedésétől, amint elestünk mint nagyközség a regále jövedelemben való részesedéstől, miért is ha komolyan akarunk várossá lenni, úgy minél előbb meg kell azt valósítani, mert később csak nagy anyagi kárunkkal tehetjük azt. Ami azon aggodalmakat illeti, hogy rendezett tanács esetén a polgárok kevésbbé vehetnének részt a község ügyeiben, az csak téves képzeleten alapszik, mert maga azon körülmény, hogy rendezett tanács esetén nem 40, hanem 147 képviselő- testületi tag lesz, melynek felét, vagyis 73-at a polgárok választják, továbbá hogy r. t. városban csak egyedül a polgármesteri állás van minősítéshez kötve, a többi állások mind a polgárok soraiból tölthetők be, eléggé mutatja, hogy ezen szélesebb hatáskörben is a polgárok befolyása sokkal nagyobb, mint a nagyközségi szervezetben. Felmerül végre tisztelt képviselő-testület a a kérdés, vájjon a mi viszonyaink között szükséges-e, hasznos-e a rendezett tanács ? Tisztelt képviselő testület! Már 21 éve, hogy Szekszárd nagyközség ügyeinek közvetlen intézésében részt veszek, ezen hosszú idő alatt úgy én, mint a képviselő urak közül számosán igen gyakran tapasztaltuk, hogy községi életünknek úgyszólván gyermekkorában ránk szabott nagyközségi ruhánkat már teljesen kinőttük, mindenütt szőrit és akadályoz bennünket a fejlődés terén, az a túlságos gyámkodás, melynek a törvény szerint alávetve vagyunk, már nem féléi meg a máskülönben éléqgé duzzadó és életerős községi életünknek; hiába is merjük fel a legfontosabb életviszonyaink szabályozásának szükségességét, tétlenül s megkötöm kezekkel kell állanunk, mert még szabályrendelet alkotási jogunk sincs, legalább nincs olyan, melynek áthágóit büntetéssel sújtani lehetne. A felsőbb hatóság is kénytelen a mi ügyeinket úgy birálni el, mint a legkisebb kisközségét, pedig ki tagadhatná, hogy mások egy 15 ezer lakossággal biró vármegyei székhelynek kívánalmai, életviszonyai és mások 1—2 száz lélekkel biró kisközségé. Tisztelt képviselőtestület! A létesítendő intézmények egész sorozata előtt állunk, ha fejlődni és nem visszamenni akarunk. Ezen intézmények legnagyobb részét azonban csak állami segélyl/yél, állami támogatással leszünk képesek megvalósítani. Aki az ilyen állami támogatások kieszközlésének kérésében részt vett, az tudja, hogy minő óriási külömbség van egy nagyközség és egy város kérelmének súlya között. A nagyközség kérelménél mindjárt azzal állnak elő, hogy ezen intézményt falun felállítani nem lehet, mert a tisztviselők nem szívesen mennek falura, a másik intézményt pedig azért nem állíthatja fel a kormány, mert még számos város nélkülözi a kért intézményt, már pedig azoknak több igépyük van az állami intézményekre. Ezen ránk nézve hátrányos elvnek alkalmazását világosan láthatjuk, ha egy tekintetet vetünk a tőlünk nem messze fekvő városokra. Nem is emlitve Pécs és Székesfehérvárat, mert ezek törvényhatósággal bírnak, de ott van Kaposvár és Veszprém, az állami intézmények egész tömegével vannak ellátva, nekünk mindig csak a morzsa jutott s azt is méregdrágán kellett megfizetni. Ezen lekötöttség, ezen alárendelt helyzet okozza, hogy önálló egyéniségünk kellő vonásokban kidomborodni s a városi feladatok teljesítésére alkalmasakká válni nem tudunk mindaddig, mig olyan szervezetet nem nyerünk, melyben a polgárok szabadsága s erős önkormányzat utján létesítendő intézmények lehetősége biztosítva nincs, mely intézmények végeredményében a város polgárainak vagyoni jólétét, szellemi fejlődését s anyagi függetlenségét vannak hivatva előmozdítani. Ezek előre bocsájtása után még bátor vagyok megjegyezni, hogy ez ügynek érdemében határozat- hozatalra szükség nincs, csak egy bizottság kiküldését hozom javaslatba, mely az ügyet minden oldalról tanulmány tárgyává tegye, hogy annak idején a képviselőtestületet készületlenül ne találja. Ajánlom indítványom elfogadását. (Általános élénk helyeslés, »elfogadjuk!«) Az elöljáróság indítványának elfogadásával a képviselő testület egy bizottságot választott, melynek feladata a rendezett tanácscsá való átalakulást — mivel ez a képviselő-testület hatáskörébe nem tartozik — társadalmi utón keresztülvinni. E bizottság a községi elöljáróságból és még a következő tagokból áll: Bod a Vilmos, Őrffy Lajos. Totncsányi Lajos, Török Béla, dr. Leopold Kornél, Szondy István, dr. Steiner Lajos, Tóth Károly, Fejős Károly, dr. Pimitzer Béla, Főglein János, Fóglein Márton, Nagy János Prantner, Csépi Sándor, Majsai György, Sipos Márton, Vesztergombi István, Boross Gyula, Frei János Takler, Kunszer János, Hauk Antal, Franek János és dr. Fent Ferencz. A bizottság legközelebb ülésre jön össze és megkezdi működését, VÁRMEGYE. — Vármegyei közgyűlés. A szeptember hó 5-re tervezett törvényhatósági közgyűlést szeptember hó 14-én vagy 15-én tartják meg. — Tolnavármegye 1903. évi zárszámadását e hó 22-én hétfőn Kovács Sebestyén Endre elnöklésével tárgyalta a vármegye pémzügyi szakosztálya s azt a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség vármegyei szakosztálya által bemutatott alakban és számtételekben elfogadta. Mivel a szorosan arra hivatott egyéneken kívül — évek hosszú során át tapasztaltak szerint, — a közszemlére kitétel ideje alatt senki sem, vagy csak kevés ember érdeklődik a vármegye háztartása iránt: nem lesz felesleges, ha a vármegye évi zárszámadását legalább főbb tételeiben bemutatjuk olvasóközönségünknek. I. Rendes bevétel volt: ál- 167,293 kor. alapok járuléka 36,064 kor. 90 fill., egyebekből 50 kor. Különféle bevételek (bírságok, vizhasználati engedélyek, szabályrendeletek eladása, igazolási jegyek, tegyverigazolványok stb.-böl 173 K. 24 f., téritményekből 3000 K. 62 fill., pótadóból 22,800 kor. Az összes bevétel 220,381 kor. 76 fill. Hátralékban maradt 29,038 K, 25 f. Ezen bevétellel szemben II. Rendes kiadás', a tisztviselő-, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet fizetése és lakbére 187,436 K. 62 f., szolgaszeméjyzet ruházata és lótartási átalánya 7336 K. 42 f., hivatalos helyiségek bérlete (a járásokban) 5800 K-, (ebben előző évi 1600 korona hátralék is benne van), irodai szükségletekre 15,839 K. 57 f., napidijak és útiköltségekre 16,295 K. 18 f., (alispán, főszolgabírók stb. évi rendes utiátalányai 15,083 K. 32 f., az utiátalánynyal nem bírók útiköltsége 211 K. 86 f.,) épületek fentartására 3721 K. 58 f., egyéb rendszeresített kiadásokra (ezekben a több tételek: a szolgaszemélyzet gyógyszerei, idegen nyelvű iratok fordítása, bolti cikkek, kőnyomdai vezető és munkások fizetése és bére, ki egitő dijnok fizetése) 4152 K. 23 f., előre nem látott kiadások 4056 K. 87 f., összes kiadások tehát 244,638 K. 47 fillért tettek ki; hátralékban maradt a lolyó évre 21,120 korona 97 fillér. — Elvi Jelentőségű határozatok. Ideiglenes házadómentességnek a községi adó alóli mentesség rendszerint nem következménye, ellenben az ideiglenes földadómentesség esetében községi adó kivetésének helye nincsen. (A m. kir. közigazgatási bíróságnak 851/1904. k. sz. határozata.) Ideiglenes házadómentesség cimen elengedett házadó után kirovott útadó törlendő. (A m. kir. közig, bíróságnak 1308/1902. sz. határozata.) Ha a községi vadászterület az 1883. XX. t. ez. 3. §-ának 2. bekezdése értelmében több részletben van bérbeadva, s a bérjövedelem az érdekelt birtokosok közt osztatik fel, az egyes részletek után befolyó bérjövedelmek nem együttesen az összes érdekelt birtokosokat illetik, hanem külöu-külön azok közt a birtokosok közt osztandók fel birtokarány- lag, akiknek az egyes vadászterületekbe eső birtokaik a bérbeadás tárgyát képezték. (A magy. kir. közigazgatási bíróság 1903. évi 3049. k. sz. alatt hozott határozata.) Vadászterület nyilvános árverése alkalmával tett Ígéret teljesítésére az az árverelő, akinek ajánlatát meghaladó magasabb Ígéret adatott be, — hacsak ajánlatának fenntartására a megejtett árverés alkalmával vagy azután külön nem nyilatkozik, — jogilag nem kötelezhető. (A m. kir. közig, bíróságnak 4318/1903. k. sz. a. hozott Ítélete.) Képviselőtestületi ülés. Szekszárd nagyközség képviselőtestülete f. hó 25-én Nagy György biró elnöklésével igen látogatott képviselőtestületi ülést tartott, melynek legfontosabb tárgya: az elöljáróságnak Szekszárd rendezett tanácsú várossá való átalakulása címén előterjesztett javaslata volt, amiről lapunk más helyén kimerítően beszámolunk. A képviselőtestület tárgyalta ezenkívül az 1905. évi költségelőirányzatot. Az összes rendes bevételek: 62724 kor. 11 fillért tesznek ki. Ezek közül lényegesebb a földbérletekből befolyó 12499 kor., a Szekszárd Szálló és bolthelyiségek bérjövedelme 11023 kor., a földbirtokok után külön kivetett mezei és hegyőrök járandósága 10040 korona, kéményseprési dij 4180 kor. 80 fill., a vágóhíd után befolyó jövedelem 2138 kor. 80 fill. A kiadások 111428 kor. 25 fillért tesznek ki. Állami adók, illetékek, útadó és megyei pótadó összesen 3900 kor. 25 fi 11. A községi tisztviselők fizetése 16800 kor.,—dijnokok járandósága ■ 2990 kor., községi végrehajtók fizetése 2000 kor., őrmester, kisbirók és dobos járandósága 2342 kor.i a kereskedelmi banknál lévő tartozás kamataira és tőketörlesztésre 14868 kor., községi épületek fenj tartására 2600 kor., utcsinálás és kövezés 400 kor.; hidak és vízvezetékek fentartására 200 kor., szegények segélyezésére 300 kor., állami és törvény- hatósági utak fentartási költségeire 1974 kor. 34 fillér, a főgimnázium fentariásához évi járulék 10000 korona, mezőcsőszök és hegypásztorok járandósága 10040 kor., rendőrbiztos és rendőrök fizetése 6425 kor., utcák világítására 10000 kor., kéményseprő dija 4180 kor., tüzoltóegylet segélyezésére 900 kor. A fedezetlen kiadások 48704 kor. 14 fillért tesznek ki, ami községi pótadó kivetésével pótoltatik. Az állami adó után 377/io százalék lett a pótadó,' ami 11 százalékkal kevesebb, mint volt az előző évben, ami részben az állami adó emelkedésének a szőlők után élvezett adómentesség **"' megszűnésének, részben pedigakör" gazdálkodásnak az eredmény uv.« elsőnek Boda Vilmos szólt, ki kérte a nagyvendéglő nagyterméhez tartozó bútorok kijavítását. Pirnitzer Antal képv. test. tag felhívta ugyancsak a nagyterem tüzveszélyességére a figyelmet. Boda Vilmos a legutóbbi nemzetközi tüzoltókongresszuson tapasztaltakat ajánlotta az elöljáróság figyelmébe. Hirling Ádám dr. főjegyző megígérte, hogy az elöljáróság mindkét ügyben fog intézkedni. Dr. Leopold Kornél felhívta az elöljáróság figyelmét a Szekszárdon nemcsak az idén, hanem általában uralkodó vízhiányra, ami közegészségi és tűzveszély esetén közbiztonsági szempontból annyira hátrányos és káros és ajánlotta, hogy artézi kút létesítése iránt tegyék meg mielőbb a szükséges lépéseket. Hirling
