Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-10 / 28. szám

1904. Julius 10. TOLNA VÁRMEGYE. 3. — A baja-bátaszéki vasúti hid és a vasútvonal közigazgatási bejárása. Ked­den volt a baja-bátaszéki vasúti hid és a vasútvonal Tolnavármegye területén át­vonuló szakaszának közigazgatási bejárása Bátaszéken. A kereskedelemügyi miniszté­rium képviseletében részt vettek a tárgya­láson Novak Bertalan a kereskedelemügyi minisztériumhoz beosztott műszaki felügyelő, Szánthó Albert hídépítési műszaki tanácsos; továbbá a zágrábi vasúti üzletvezetőség egy kiküldöttje és Perlaky József szekszárdi vasúti osztálymérnök; a hadügyminisztérium ré­széről Belicska vezérkari százados; Tolna­vármegye részéről Simontsits Elemér várm. főjegyző és Szévald Oszkár jegyző; a várm. közigazgatási bizottság részéről Totth Ödön biz. tag és Podhoránszky Géza főmérnök az államépitészeti hivatal főnöke; a Duna- védgát társulat részéről Tóth Károly tár­sulati főmérnök; a bátaszéki Thereziánum urodalom részéről Mittwégh Henrik főtiszt; végül Báta, Bátaszék és Alsónyék érdekelt községek küldöttei. A tárgyalás alkalmával elfogadták azt a tervet, mely szerint Baja sz. kir. város, a Dunán építendő vasúti hídon át vasútvonallal Bátaszékkel összeköt­tessék, kezdő állomásul Baját, végző állo­másul pedig Bátaszéket jelelvén ki. A ke­reskedelemügyi minisztérium képviselőinek kijelentése szerint a vasúti hid az ország vasúti hidjai közt a legszélesebb lesz, de egyúttal a legköltségesebbek egyike is, mert nagy ártéren vonul keresztül. A mi­nisztérium küldöttjei ugyenez alkalommal felhívták az érdekeltséget azon nyilatkozatra, vájjon az építendő vasúti híddal egyidejűleg ugyanazon hídon át a vasúti vonal mellett kivánnak-e közúti közlekedési hidat, mely csak úgy lenne kivihető, ha a vasúti hid pilléreit oly szélesen raknák le, hogy mind­két hid egymás rtiellett elférne; egyúttal kijelentik azt is, hogy erre nézve Ígéretet most még nem tehetnek, mert a vasúti hid ily széles kiépítése rendkívül költséges lenne, másrészt pedig magának a közúti hídnak építése az állami költségvetésbe nincs még felvéve; a minisztérium részé­ről az érdekeltségnek azt ajánlják, hogy a közúti hid annak idején külön s a vasúti hídtól valamivel alább építtessék. Erre az összes érdekeltek a pestvármegyei érdekeltséggel egyértelmüleg kijelentették, hogy ragaszkodnak abbeli kívánságukhoz, li gy a közúti hid ne külön, hanem a vasúti híddal párhuzamosan ugyanazon pilléreken hitessék: A miniszteri kiküldöttnek a minden­esetre olcsóbb külön hid mellett történt istiléteit állásfoglalása után Simontsits Elemér vrh. főjegyző azt az indítványt tette í hogy cBban az esetben, ha a közúti hidnak a vasúti hiddal közős pilléreken való építése elhánthatlan akadályokba ütköznék, a külön hid feltétlenül a Szekszárd—Bátaszék között eső vonalon hozassék Bajától át a Dunán; ezt az indítványt, melyet §zekszárdra nézve rendkívül fontosnak és életbevágónak tartunk, az összes érdekeltek elfogadták és a tár­gyalási jegyzőkönyvbe is belefoglalták. — Helyettesítés. Gróf Széchenyi Sándor v. b. t. tanácsos főispán Toith Ödön tb. tiszti ügyészt nevezte ki helyettes tiszti főügyészszé, kinek Simon- tsits Elemér főjegyző a napokban adta át a tiszti ügyészi hivatalt. — A Bakta—Bartína hegyközség közgyű­lése. A szekszárdi Bakta—Bartina hegyközség folyó hó 10-én d. u. 2 órakor a városháza nagy­termében rendkívüli közgyűlést tart, hogy végle­gesen döntsenek a főút kiköveztetése kérdésében. A benyújtandó javaslat szerint a költségeket 25 évre veszik fel törlesztésre. A kölcsönt az érde­kelt szőlőbirtokosok fogják bizonyos arányban űzetni. A tervezet szerint 34 hold terület után — amely mellett a kövezett ut közvetlenül elhúzódik —> holdankint 6 kor., 81 hold után 3 K., 21 hold bödői szőlő után 3 K., 10 hold kerti szőlő után 3 K. és 141 hold külterületi szőlő után 1 K. 50 fillért fognak a gazdák fizetni. — Délafrlkából Szekszárdra. Ptrnitzer Gyula közgazdasági attaché Johannesburgból, Dél- Afrikából, hová a kereskedelmi miniszter az ottani közgazdasági viszonyok tanulmányozása végett kül­dötte ki, két évi távoliét után hazaérkezett Szek­szárdra. Tanulmányutjáról szóló jelentését széles körökben érdeklődéssel várják. Délafrikai utazása előtt Pirnitzer Gyula hasonló minőségben hosszabb ideig működött Oroszországban s ott szerzett ta­pasztalatairól közölt jelentését a szakkörök nagy j elismeréssel fogadták. — Múzeumunk vendégei. Fejérváry Imre báró dr. Baranyavármegye és Pécs sz. kir. város főispánjának neje szül. Sztlassy Laura úrnő, húga: Szilassy Katinka és test- , vére: Szilassy Ferenc, úgyszintén Percy E. í Newberry angol tudós társaságában szerdán j városunkban időzött a muzeum megtekin- j tésére. A kalauzolás tisztét Kovách Aladár i múzeumi titkár, megyei allevéltáras végezte. A báróné nem győzte dicsérni múzeumunk j meglepő gazdagságát és a magyarázatokat fáradhatatlan kedvességgel és ékesszólással tolmácsolta angolul Newberry urnák, aki nagy barátja nemzetünknek és most Egyp- tomból jött, hol a hikszoszok korára vonat­kozó adatokat tanulmányozta és különösen a magyar őstörténetnek a finn-ugor rokon­ságot érdeklő részével foglalkozik. Még \ Pécsről táviratilag kérette föl Földvári Mihály megyei főlevéltárost, aki az ősma­gyar rovásírás terén búvárkodik, hogy ada­tait vele közölje, mert e tárgygyal ő is foglalkozik, mit főlevéltárosunk a legna­gyobb szívességgel teljesített és közel egy óráig tartó magyarázatban, szemléltető ala­pon mutatta be az etruszk, a csikszent- miklósi székely, a Toldy László-féle ősma­gyar és a 8-ik századból való Orchon és Jeniszei folyammenti török (tatár) a b cék bámulatos egyezését és hasonlóságát, ami­ből kétségtelen, hogy a honfoglaló ősök az altáji. török (tatár) írásjeleket használták. A muzeum gazdag kincseinek megtekintése fél 1 órakor ért véget és a vendégek a kaszinóba tértek ebédre s még a délután folyamán távoztak városunkból. — Körorvos választása Tamásiban. Dr. Sterk József t mási körorvos állásáról lemondott; e hó 5-én volt a választás, mely alkalommal újó­lag őt választották meg. — Vonal-átalakitás. Hirt adtunk már a dombóvár—bátaszéki vasútvonal átalakítási munká­latairól, melyeknek céljok, hogy e vicinális vonal elsőrangúvá emeltessék, mit a baja—bátaszéki összeköttetés létesítésével beálló nagy forgalom lebonyolithatása tesz szükségessé. Ez előmunkála­tok már két hét óta folynak, melyeknek végzésére Lengyel és Osztoics vasúti mérnök urak huzamo­sabb ideig városunkban fognak tartózkodni. A ter­vezett átalakítás megkívánja a pályatest, a tölté­sek, bevágások szélesbitését, a hidak átépítését, a talpfák és sinek kicserélését, hogy a nagyobb súlyú mozdonyokat és a gyorsabb és több forga­lommal nagyobbodó terhet kibírják és végül az állomások bővítését, hogy igy ezek teljesítő és be­fogadó képessége emeltessék. Ez átalakítás mun­kálatai igen tetemesek lesznek és bár a tervek és költségvetés csak most készülnek, a költségeket közel 3 millió koronára lehet becsülni. Ez átala­kítás minden esetre nagy előnyére fog válni a bátaszék—dombóvári vonalnak, amelyen a vasúti közlekedés ez idő szerint talán a leglassubb és legkésedelmesebb az egész országban. Értesülésünk szerint azonban ez átalakítással egyidejűleg a báta­szék—dombóvári vonalnak más irányú reformját is tervezi a vasúti kormány és pedig abban az irányban, hogy e vonal számos és felesleges kanya­rulatai, mondhatnók kacskaringói kiküszöb öltessenek és átvágassanak, ami — eltekintve attól, hogy sok ezer munkás kéznek ad majd foglalkozást, — e vonalat tetemesen megrövidítené és a közlekedést rajta gyorsítaná. Valóban ideje is, hogy vasutunkon a modern közlekedés szabályai érvényesüljenek, egy kicsit későn ugyan, de: jobb későn, mint soha. — Mikor Homérosz szundikál. A napokban csodálkozva olvastam különben jól szerkesztett fő­városi újságomban, hogy a budai vártemplomban I. Ferdinánd lelkiüdvösségeért istentiszteletet tartot­tak. I. Ferdinánd?? —bizalmatlankodtam magam­ban ; hiszen ez a derék királyunk, az első a Habs­burgok közül Magyarország trónján, már közel 350 év előtt meghalt és tudtommal az udvar kegyelete nem szokott ily hosszú időre visszanyúlni. Megnéz­tem egy másik, egy harmadik, egy negyedik lapot, mindegyik I. Ferdinánd magyar királyról beszélt. A derék fővárosi lapok nem vették észre, hogy itt egy kis történeti hamisitás forog fenn, amit az osztrák császári udvari felfogás követett el, amely, mint tudjuk, az osztrák császárság megalapítása óta számítja a világ folyását és igy ami jó V. Fer­dinánd királyunkat I. Ferdinándnak számítja, amint a mi III. Károly királyunkat köyetkezetesen VI. Károlynak nevezi. Ebben a helytelen számításban persze a fő-ludas a »magyarországi udvari agyi hivatal« valamely magyarrá vedlett osztrák tiszt- í viselője és elég szégyenletes dolog, hogy ennek a sült osztrákságnak felültek a magyar fővárosi lapok, akik pedig ugyancsak nagyra vannak a magyarsá- j gukkal. No de ; a négylábú is megbotlik, hát még a kétlábú. Interdum dormitat Homerus. A nagy I mesemondó is szundikál néha. S ami a mesemondó Homérosznak szabad, ne volna szabad a kacsa­gyártóknak ? . . . — Vármegyénk két fölirata. A képviselő­ház hétfői ülésén mutatta be Jakabbjfy Imre elnök Tolnamegye két föliratát, melyeknek fölterjesztését az áprilisi közgyűlés határozta el. Az egyik az osztrák-magyar külügyi képviseletekre vonatkozik és azt kivánja, hogy külképviseleteink a magyar- országi hatóságokkal kizárólag magyarul levelezze­nek és a magyar szövegű iratokat magyar nyelven záradékolják; — a 2-ik fölirat a szociálista izgatások s a sajtó terén elkövett visszaélések meggátlására és a gyülekezési jog rendezésére hívja föl az ország­gyűlés figyelmét, tartalmas meggyőző okfejtéssel. — Egyházmegyei hirek. Waiter Antal pápai praelatus, kanonok, pécsi káptalani helynök áthelyezte Szántó Ignácz volt vaiszlói káplánt Aba- ligetre, Csokonai Bélát Berkesdről Kővágószőiősre, Hortobágyi József ujmisést Mosgóra, Szeicz József ujmisést Ráczmecskére, Heindl Vilmos káplánt Koppányszántóra, Tóth Lajost Kajdacsról Berkesdre, Gsvinat Sándort Czikóról Hosszuhetényre, Dub niczky Lászlót Herczegszöllősről Czikóra, Horváth Dénest Mágocsról Herczegszöllősre, Perczel D.-zső ujmisést Mágocsra, Hctényi Lajos ujmisést Kaj- dacsra, Budanovits Vinczét Hosszuhetényrői Harka- novczére és Mindszenti Vilmos ujmisést Vaiszlóra. — Előmunkálati engedély. A kereskedelem­ügyi miniszter múlt hó 17-én 40,789. számú rende­letével Totth Ödön szekszárdi és Totth István buda­pesti ügyvédeknek a m. kir. államvasutak *Paks» állomásától, Szekszárdon át, Kakasd, Zomba, Kis- dorog, Tevel, Závod, Mucsi, Lengyel. Mekényes, Nagyhajmás, és Mágocs irányában a magyar kir. államvasutak «Űj-Dombóvár» állomásáig és folytató­! lag Nak, Szili, Igái, Kisbar, Karád, Csepely, Síolád ! és Szárszó érintésével a cs. kir. szabadalmazott | déli vaspálya-társaság «Balaton-Földvár« állomásáig vezetendő- gőzmozdonyu rendes nyomtávú helyi ; érdekű vasútvonalra az 1901. évi julius hó 3-án » 19,838. szám alatt kelt rendelettel kiadott és leg- l utóbb múlt évi julius hó 4-én 41,123. szám alatti I rendelettel meghosszabbított előmunkálati engedély I érvényét a lejárattól számítandó további egy év ! tartamára meghosszabbította. — Gőzhenger, lakó- ős öntöző kocsik { szállítása. Tolnavármegye alispán! hivatalában f. I évi junius 28-án versenytárgyalás volt 1 gőzhen­ger, 1 öntöző és 1 lakó kocsi szállításának bizto- { sitására. Ajánlatot tettek: Ganz és tsa gőzhengerre 16850 kor. lakókocsira 1950 kor. öntözőkocsira 820 koronával; Schreil János (Budapest) lakókocsira 1950 kor. és öntözőkocsira 820 koronával dara- bonkint. A Ganz és tsa cég ajánlata fogadtatott el. — Kinevezés. A pécsi kir. főügyész Ferkelt István tengelici lakost a szekszárdi kir. törvényszéki fogházhoz fogházőrré nevezte ki. — TŰZ. Tegnap délután ismét a felső utcán ütött ki a tűz, mely alkalommal Meer Ferenc és Nagy János tanyája égett le. — Lecsapott Villám. Hétfőn reggel Hauk Antal szekszárki földbirtokos Sió melletti földjére leütött a villám, azonban szerencsére kárt semmi­ben sem tett.

Next

/
Thumbnails
Contents