Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1904-06-19 / 25. szám
XIV. évfolyam 25- szám. Szekszárd, 1904. junius 19. TOLNAVARMEGYE Előfizetési ár: I Egész évre . . . 12 korona. Fél évre ... 6 > Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül elfogad Molnár Mór könyvnyomdája és papirkereskedése Szekszárdon. Egyes számok ugyanott kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megj elenik^ninden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdon, Vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Sr. LEOPOLD KORNÉL. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Vas Gereben emlékezete, Kicsiny falusi hajlék előtt kegyeletes ünnepre gyűl össze ma a fővárosi iróvilág előkelősége s vármegyénk nagyjainak megbecsülésében mindig kész közönsége. A fürgedi pusztának egy kis háza falán márványba vésett emlék hirdeti mától fogva, hogy itt vette kezdetét egy hazájának szentelt élet, hogy innen kelt. pályafutására szépirodalmunk egyik jeles, maradandó emlékezetű munkása: Vas Gereben. Ma-holnap négy évtizede már, hogy elhunyt, s ha elgondoljuk, hogy irói egyénisége nemcsak a múlté s jelentősége nem zárult le azzal, hogy nevét az irodalom- történet feljegyezte, hanem műveiben élni, hatni máig sem szűnt meg: valóban elmondhatjuk, hogy régi tartozó kötelesség, midőn megújítjuk emlékezetét. t A Vas Gereben fr'ói áTrfeY'"*^se1Óje^í^;r dakovics József a tolnamegyei Fürgédén született 1823. április 7-én. Édes atyja, aki Batthyány hercegnek gazdatisztje volt, gondos nevelésben részesítette. Középiskoláit Veszprémben, majd Pécsett járta s szülei papnak szánták. Nyughatatlan természete azonban másfelé tereli. Félbehagyva tanulmányait egy ideig gazdász volt, de — mint feljegyzik róla — tiszttartóját kifigurázta, kiverselte s ezért evvel a pályával is szakított. Egy-két évig itt is, ott is hányódott, nem ritkán sanyarú viszonyok között, mígnem a negyvenes évek elején Győrött találjuk, hol mint jogász élénk szerepet visz az ifjúsági életben; vig kedélye, el-méssége révén nagy népszerűségben áll. Már itt lapot szerkeszt, a csípős tréfáiért kedvelt Kétgarasos tárt. Utóbb jurátus volt s ügyvédi oklevelet is szerzett, minek azonban nem sok hasznát látta, mert 1846-ban felkerülvén Pestre, egészen az irói tevékenységnek él. A negyvenes évek legjelesebb szépirodalmi lapjai az Életképek, a Pesti Divatlap készséggel adták közre humoros rajzait, népies zamatu novelláit, melyek csakhamar ismertté tették nevét. A szabadságharc alatt nem egyszer fontos politikai küldetést bízott rá a kormány, a miért tiz hónapi bujdosás utáik az önkényuralom alatt fogságot is szenvedett. Kiszabadulva ismét irói munkássághoz fogott, mely igen sokoldalú volt. Java regényírói tevékenysége az ötvenes évek második s a hatvanas évek első felére esik, amikor közkedveltséggel fogadott regényei gyors egymásutánban jelentek meg. Közben adomagyüjteménye- ket bocsát közre, naptárakat szerkeszt s községi jegyzők, tisztviselők számára egy szakkönyvet is ir Községi tanácsadó címen. Változó szerencsével hol egy, hol más lapot indít meg, a többi közt a Képes újságot, a Falusi estéket, melynek, az akkori viszonyokhoz mérten nagyszámú, négyezernyi előfizetője volt. 1868-ban Béc'sbe utazott, hogy az akkor összeült delegációk üléséséről tudósítást írjon. Itt érté hirtele- nül java idejében, 45 éves korában a halál. Ez a Vas Gereben rövid, de változatos életének története. Mint a magyar hirlap- irás egyik úttörő munkása is érdemessé tette nevét a megemlékezésre, igazi jelentőségét azonban1 nagyszabású regényirói munkássága * adja meg. Vas Gef eben. irodalmi irányát, irói egyéniségét ebben, az egy szóban foglalhatjuk h&^iÁFjjiiépiesség.. Népies magyarság tárgyban7 ir as fnö db am ’ Ka a szatadságharc^. leveretése közéletünk, politikai viszonyaink tekintetében világok különbségét teremti is meg a negyvenes és ötvenes évek között, irodalmi irány tekintetében nem alkot határvonalat. A negyvenes évek elején megindult népies irány, mely Tompával és Petőfivel már a szabadságharcz előtt delelőpontjához jutott, uralkodik s hódit a szabadságharc után is és mint keletkezése, úgy ez időben való varázsa is politikai okokra vihető vissza. Támadni akkor támad ez az irány, mikor a negyvenes évek demokratikus áramlata egész közéletünk figyelmét az eddig , irodalmiakban is teljesen elhanyagolt jobbágyság felé fordítja s népbarát eszméktől áthatott társadalmunk kedvezően fogad mindent, ami népies. Az ötvenes években viszont azért hangoztatjuk mindenben a magyarságot, hogy a nemzetiségünk kiirtására tört önkényuralom el ne olthassa ragaszkodásunkat faji sajátságainkhoz. Vas Gereben, kinek legjelentősebb regényei az ötvenes években látnak napvilágot, a népies irány művelésében korának hatása alatt áll tehát. Mig azonban lírai költőtársai nagy mintaképek utánzói, Vas Gereben a regényirodalomban bizonyos fokig önálló utakon jár. Jósika, Eötvös a történeti- s irányregényben már előtte az ő jelentőségét meghaladó alkotásokat teremtenének, de neki példaképeiül nem szolgál- h attak, mert a népies irány mindegyiktől távol van; Jókaival pedig, ki már ekkor fénykorát éli, csak együtt halad, de nem utána s aligha mondhatnék, hogy ^z ő hatása'" érzik rajta. A lírai költészet sok törpe epigonjának korában tehát kétszeres érdeméül kell betudnunk azt, hogy a maga műfajában bizonyos eredetiséggel dicsekedhetik. Regényeinek jelentőségét tehát a népiesben való eredetiség adja meg, de miként ebben van jelessége, ebből erednek hibái is. Eleinte korrajzokat ir, melyekkel akárcsak vármegyénk másik nagy fia Garay János az Árpádkori tárgyú epikai költeményeivel a régi nagyságra való emlékezte- téssel biztatja, bátorítja nemzetét. Jelentősebbek azonban s manapság is kedveltek azok a regényei, melyeknek tárgyát az akkori társadalom világából s a népéletből meríti. Hányt-vetett életsorában sokat látott, tapasztalt, társadalmunk minden osztályát megismerte s eleven megfigyelő tehetsége az, ..akkori -idők,, sok találó képét rögzíti ‘ még: '-Sörrá* elevenednek peg» munkáiban af patriárchális táblabiró világvónzo alakjai," {Egy alispán, A nemzet napszámosai, Jurátus élet) jóizü humorral, mulattatóan vázolja a kisvárosi élet sok kicsinyes, apró-cseprő gondját-baját (Garasos arisztokrácia) s a Parlagi képek a népélet kitűnő rajzai. Kedveltebb munkái még a Poros atyafiak, Nagy idők, Nagy emberek, Régi jó idők. E nagyobb szabású művein kívül különböző szép- irodalmi lapokban számos kisebb elbeszélése, novellája jelent meg s tömérdek adomáját, melyek közül nem egy közkeletűvé vált, külön kötetben is kiadta. Regényeit különösen a szerkezet kerek- dedsége, alakjainak ügyes jellemzése s a belőlük kisugárzó vidám, derült életbölcse- ség teszik kedveltté. De legnagyobb erőssége kitűnő elbeszélő módja. Cselekménye fonalát könnyedén gombolyítja, ügyes mesemondó s tárgya egyszerű világához mérten világos, vonzó a stílusa; éle, tréfás ötlet pedig szinte kergeti egymást. Ám a népies elemmel való bánásmódban nincs meg a kellő esztétikai fegyelmezettsége. Gyakran túlságosan fitogtatja a magyárosságot, élezeiben, bőven ontott hasonlatainak alkalmazásában néha pórias s előadásmódja ott is, ahol alakjai jellemzésére nem szükséges, nem ritkán sallangos. Mindebben méltán hasonlíthatják össze a petőfieskedőkkel. Kora e szertelenségek mellett is méltányolta jelességeit s volt idő, mikor Jókai mellett alig volt népszerűbb elbeszélőnk nálánál, de jobb munkái máig is kedveltek. Ami gyengéje, az kora ízlésének is hibája; ami jelessége, máig is becsületére válik.'
