Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1904-06-19 / 25. szám

2. TOLNA VARMEGYE. 1904. junius 19. Mindezt összevéve, ha Vas Gereben gondolatai mélységében Eötvösnek, jellem­festőerejében Keménynek, képzelete fényes teremtő erejében yókainak messze mögötte marad is, elmondhatjuk róla, hogy kivált az ötvenes-hatvanas években való jól meg­érdemelt népszerűsége révén olvasóközön­ségünk nevelése, az irodalom iránt való érdeklődés ébrentartartása tekintetében ma­radandó érdemei vannak s emlékét nemcsak a fürgedi márványtábla, de művei is meg fogják őrizni. , Elismerés és köszönet ' illeti az Or­szágos Irodalmi Szövetséget és a székes­fehérvári Vórösmarty-k'ört, hogy irodalmunk eme jelesének, vármegyénk szülöttének szülőházát emléktáblával jelölik meg és hogy Vas Gereben emlékére a mai szép országos ünnepet rendezik. " ------- - -f —.......... VÁ RMEGYE. — A vármegyei segéd- és kezelőszemély­zet tagjaiul megfelelő minősítéssel biró nők is alkalmazhatók. (A m. kir. belügyminiszter 1904. évi 40138. sz. határozata.) — A községi képviselőtestület a községi határ fölmérését a mezei utak rendezése és a birtokhatárok megjelölése érdekében elrendelheti. A mérnöki munkálat azonban csak műszaki segéd­eszközül tekintendő s a határjelzésnél egyesek ál­tal tett kifogások esetén az 1897. évi XII. t. c. 34. §-a szerint kell eljárni. (A m. kir. belügymi­niszter 1903. évi 106,095. sz. alatti határozata.) — Távbeszélő-vonal közigazgatási bejárása. A pécs—bonyhád—szekszárdi táv­beszélő vonal bonyhád—szekszárdi szakaszán, május hó 27-én Bonyhádon volt a közigaz­gatási bejárás, vagyis az irány kijelelése, melyen a pécsi posta- és táviró-igazgatóság képviseletében Diemár posta- és táviró- főmérnök, egy igazgatósági főtiszt, a völgy- ségi járás főszolgabirája, Tolnavármegye államépitészeti hivatala részéről Raisz Jó­zsef kir. mérnök s végül Bonyhád község elöljárósága vettek részt. Pécs és Szekszárd területén, valamint a Pécs—bonyhádi út­vonalon már előzőleg kijelelték az irányt; Bonyhád község területe s a bonyhád— szekszárdi útvonal volt tehát az utolsó láncszem, mely vármegyénket Baranyával össze fogja kötni. A távbeszélő vonalat Pécstől Szekszárdig az állami, illetőleg törvényhatósági közutakon vonuló táviró vonallal egy irányban fogják vezetni s léte­sítése most már semmi akadályba sem üt­közik; bizton remélhetjük, hogy a közel jövőben már az ország szivével, Budapesttel is kényelmesen beszélgethetünk. — Áthelyezés. A megyei útépítkezések tar­tamára Lúgosról Szekszárdra ideiglenesen kiren­delt Szedlachek László k'r. mérnököt a keres­kedelemügyi miniszter újabb rendeletével a helybeli államépitészeti hivatalhoz véglegesen áthelyezte. — Előléptetés. A földmivelésügyi miniszter Kilián Ottó törvényhatósági kir. állatorvost, Lasz- czik Gyula paksi és Barabás Géza bonyhádi kir. állatorvosokat a X. fizetési osztályból a IX. fize­tési osztályba nevezte ki. — Jótékonyság. 7roll Ferencz v. püspök a iiagymányoki zárdának negyven öl tűzifát ajándé­kozott és azt a zárda udvarába is szállíttatta. — Elutasítási és kitiltási ügyekben a községi képviselőtestület, valamint a közigazgatási bizottság határozni nem illetékes. Ily ügyekben kis és nagy községekben elsőfokon a főszolgabíró, másodfokon az alispán van hivatva eljárni. (A. belügyminiszternek 34,798/1904. sz. a. határozata.) — Kinevezés. A pécsi kir. Ítélőtábla elnöke Szugfill János szekszárdi kir. járásbirósági dijtalan joggyakornokot a nagykanizsai kir. törvényszékhez j dijas joggyakornokká nevezte ki. — Uj höegyleti tagok. Az »Egyesült szek- szárd-tolnamegyei nőegyleU tagjai közé újabban Adakozás Bezerédj István szobrára. beléptek Vizsolyi Ákosné Alsó-pélből alapitó, Stras- ser Henrikné Inám pusztáról pedig rendes tagul. — Menházvezetőnő választása. A Zombán A Bezerédj-szoborra az elmúlt héten a következő adomány érkezett: A szekszárdi ipartestület . . 128 korona. Eddig befolyt összesen 23527 kor. 71 f. HÍREK. megüresedett állandó menház-vezetőnői állásra egyhangúlag Domsia Erzsiké választatott meg Tolnaszakályból. — Az államvasutak köréből. A zágrábi máv. üzletvezetőség Szekszárd, Hidasd—bonyhád és Szászvár—máza állomásokat villamos védjelző- vel láttatja el. A bevezetés rövid idő alatt meg­történik. — Személyi hírek. Pénzel Dezső a kép­viselőház elnöke múlt vasárnapon Bonyhádon idő­zött, másnap pedig Hidasdon volt, hol Kardos Kálmán nyugalmazott főispán nővérének: Kardos Emíliának temetésén vett részt. — Wosinsky Mór belvárosi apát-plébános ma hosszabb szabadság- időre elutazik Szekszárdról. Ezen idő alatt mint a vidéki múzeumok országos felügyelője az ország vidéki múzeumainak nagy részét fogja meglátogatni. — Rendjelviselési engedély. Ő Felsége megengedte, hogy Wosinsky Mór szekszárdi apát­plébános a török császári Osmanie-rend III. osz­tályát elfogadhassa és viselhesse. — Vas Gereben emlékezete. A Fürgédén ma végbemenő emléktábla leleplezési ünnepély országos jellegűnek Ígérkezik. A rendező bizottság nevében: Szivák Imre, Pékár Gyula és Rátkay László országgyűlési képviselők és Szundy Károly, az O. I. Sz. főtitkára a kormány meghívására tes­tületileg tisztelegtek Tisza István miniszterelnöknél, ki megígérte, hogy a kormány képviselteti magát az ünnepen. A képviselőháznak szóló meghívót Perczel Dezső házelnöknek adták át, ki is a meg­hívást bejelentette a Háznak, felszólítván a részt- venni kívánókat, hogy a háznagyi irodában jelent­kezzenek. — Az államépitészeti hivatal köréből. Tóth Henrik szekszárdi kir. államépitészeti mérnök, Abbáziából, hol üdülés végett hosszabb ideig tar­tózkodott, hazaérkezett és újból elfoglalta állását. — A Döry-ménes a hadügyi kincstár birtokában. Már említést tettünk azon terv­j ről, hogy Dóry József világhírű dombóvári í ménesét, mely uralkodókat is többször lá- 1 tott már el a legszebb lovakkal, az állam fogja átvenni. A ménes megtekintése vé­gett folyó hó 15-én Dombóvárra érkeztek a hadügyminisztérium kiküldöttei Bothmer Vilmos báró, lovassági tábornok, a hadügyi remondák főfelügyelőjének vezetése alatt, akik a birtokot több napon át tüzetesen meg fogják tekinteni. A tisztek ezen idő alatt vendégei lesznek Dóry József házá­nak, bár a házigazda maga Gastein fürdő­ben tartózkodik. A lovassági tábornok kí­séretében a hozzá szolgálattételre beosztott treuenfelsi Hauschka Gyula alezredes is Dombóvárra érkezett. — Katonai sorozás. Az 1904. évben má­sodszor megejtett sorozás ezen a héten ér véget. Holnap a simontornyai, utána pedig a dunaföldvári járásban fejezik be a sorozást. Mindkét helyen a polgári elnöki tisztet Simontsiís Elemér főjegyző helyett, ki most alispán helyettes, Forster Zoltán tb. főjegyző, I-ső aljegyző látja el. — Megszökött pénzbeszedő. Kubinka (Gu- bicza) György 16 éves dombóvári pénzbeszedő az ottani szinpártoló egyesület és a dombóvári társas­kör 170 és 400, összesen 570 korona beszedett pénzével kedden hajnalban megszökött. A csend­őrség keresi. — A főgimnáziumi torna vizsga f. hó 12-én. nagy közönség jelenlétében ment vegbe. A főverseny­ben, sulydobás és hármas tavolugrasban, továbbá az V—VII. o. versenyfutásában s rúdugrásban első győztes lett Pekl Pál VII. osztályú tanuló s a bíráló bizottság , dicséretét s ezen kívül ezüst ér­mét nyert. A többi versenyekben a győztesek a következők: nyújtón Szabó Dezső VI. o. t. ezüst érmet, Wágner Lőrincz VII. o. f. nagy bronz érmet, Babies Sándor V. o. t. nagy bronz, Kovács Jakab VI. o. t. általában az összes torna versenynemek ben való kiválásáért nagy bronz érmet kaptak.. Ezeken kivül Karlovics Béla IV. o. t. általános ki* tűnéséért ezüst érmet, Kopacsek Ervin VIII. o. t. pedig nagy bronzérmet nyert. Kis bronzermetkaptak :■ Nyári Andor VII. o. t., Guttyán Ignácz VI. o. t., Finta János V. o. t.- súly dobás és távol ugrásért. Futásért: Stokinger László I., Nübl János II., Mező Benő III., Járó István IV. Magasugrásért ; Pataki Imre III., Németh Kálmán IV. és Prandtner Kálmán III. o. t. Általános ügyességért ezeken kivül di­cséretet kaptak; Halmai Ferencz VIII., Szondy Ist­ván VII., Keserű Zoltán VII., Főgletn Vincze IV., Molnár Kálmán IV., Micsky Dezső IV., Zöld Márton, Kristofek László, Kálmán János III., András János, Muszong Gyula II., Hercher Ádám, Erdős László, Szabó Sándor és Cziráky István I. o. t. — A selyemgubó beváltás Céljára a se­lyemtenyésztési orsz. felügyelőség 60.000 koronát utalványozott Szekszárd község pénztárának, a hol szintén teljesittetnek kifizetések. — Mennyibe kerültek az esküdtek? A most lefolyt esküdtszéki ülésszákban résztvett es­küdtek részére kiutalt útiköltség és napidíj 743 , korona 50 fillért tett ki. — Halálozás. A gyönki Grosch család egyik reményteljes tagja; Grosch György jogszigorló f. hó 11-én 26 éves korában hosszas szenvedés után elhunyt. Haláláról a következő gyászjelentést vet­tük: »Özvegy Grosch Józsefné szül. Asztaller Etelka mint anya, továbbá Grosch Etelka és férje Murakeözy Árpád, Dr. Grosch József, Grosch Ka­rola és 'férje Dr. Keck László, valamint Grosch Vil- mika és Grosch Pál mint testvérek, illetve sógorok úgy a maguk, mint a rokonság nevében is fájda­lomtelt szívvel jelentik a szeretett fiú, testvér és sógornak Grosch, György jogszigorlónak folyó hó 11-én, az esti órákban, életének 26-ik évében, hosz- szas betegség után történt gyászos elhunytét. — A megboldogult tetemei f. é. junius hó 13-án dél­után 4 órakor fognak az ág. ev. egyház szertartása szerint örök nyugalomra tétetni. Gyönk, 1904. évi junius hó 11-én. Legyen áldott emléke!* — A vasutasok bűnügyében közöljük azon megyénkbeli máv. állomások, illetve megállóhelyek neveit, melyeknek személyzete ellen a nyomozás bűncselekmény hiányában megszüntetéssel lett jog­erősen befejezve ; Paks, Kajdacs, Czikp, Nagykónyi, Dunakömlőd, Mórágy, Paári, Decs, Őcsény, Tolna- némedi, Nagymányok, Kurd, Kocsola, Dunaföldvár,. Tamási, Fürgéd, Fornádkecsege, Majsa, Adorján- major, Hidegkutgyönk, Pinczehely, Szakályhőgyész, Döbrököz, Bölcske, Felsőnyék, Pilisberek, Regöly, Kölesdtengelitz, Tolnamözs, Bátaszék és Simon- tornya. — Pécsnek negyvenhétezer lakosa van. A m. kir. központi statisztikai hivatalnak most meg­jelent — 1904. április haváról szóló — kimutatása, szerint Pécs városának, a múlt év végén egybe- gyüjtött népszámlálási adatok értelmében negyven- hétezer lakosa van ezidőszerint; ebben benne fog­laltatik nemcsak a polgári lakosság, hanem a ka­tonai helyőrség is. 1900. végén 43742 volt a la-, kosság száma s igy 3 év alatt több mint 3000 lélekkel gyarapodott Pécs. Érdekesnek tartjuk Ma­gyarország legnagyob városai lakosságának szám­arányát itt egymásmellé állítani: Budapest 804.000 Szeged 109.000 Szabadka 86.000 Debrecen 81.000 Pozsony 70.000 Zágráb 68.000 Hódmező-Vásárhely 63.000 Arad 60.000 Temesvár 57.000 Kolozsvár 50.000 Pécs 46.000 Kassa 43.000

Next

/
Thumbnails
Contents