Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-17 / 3. szám
XIV. évfolyam. 3. szám. Szekszárd, 1904. január 17. TOLNAVÁRMEGYE Előfizetési ár: I Egész évre . 12 korona. Fél évre . . 6 » Negyed évre 3 » Egy szám ára . 24 fillér. I Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó* I hivatalon kívül elfogad Molnár Mór I könyvnyomdája és papirkereskedése Szekszárdim.. Egyes számok ugyanott kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TÄRTALWIU HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: $zelcszárdon, Vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Segédszerkesztő i Dr. LEOPOLD KOHKTÉX*. láziÉKELY FERE35TCS. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfize-1 tések és a hirdetések is a szer- ] kesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított 1 árszabály szerint számíttatnak. Városaink. Az egyen államok kulturális súlyát, közgazdasági jelentőségét, városaiknak ezen vonatkozásokban elért eredményei állapítják meg. Az angol, francia, olasz és német nemzetek kultúrájának és közgazdasági életének bölcsője és székhelye a városok, vagyis azon alakulatok, melyben a nemzet intéllektuális ereje összpontosul. A történeti fejlődés módnélkül kedvezett a nyugat európai államok kialakulásának ; amenny ben emporiális jelleget öltött városaiknak egész tömege révén, minden nehézség nélkül, tehát természetszerűen emelkedtek a kultúrái és közgazdasági jelentőségnek azon színvonalára, mely jellegük Európa államainak sorában tekintélyüket és pozíciójukat biztositá. Magyarország, melyet földrajzi fekvése a török invázió ellen évszázadok hosszú tartamára állított oda Európa védőbástyájaként, sohse volt azon kedvező helyzetbon, hogy a béke és nyugalom áldásai közepette a kultúrának és közgazdásági életnok oly középpontokat teremthessen és azokat olymódon rendezhesse be, hogy azok a kultúráljam kialakulásának tényezőivé és maradandó szilárd oszlopaivá izmosodhassanak. Az évszázadokon át folytatott védelmi harc volt tehát oka annak, hogy városaink kultúrái fejlődés dolgában nem tudtak lépést tartani Európa nyugati államaival; minélfogva óriási feladat vár még a magyar nemzetre, hogy öntudatos cselekvéssel és gondoskodással kipótolja mindazon hiányokat, melyeket a kuhurállam eszményi fogalmának betöltése, a fejlődés aktualitásának jelen időhatárában tőle múlhatatlanul megkövetel. Be kell ismernie mindenkinek, hogy a magyar alkoimány visszaállítása óta hazánkban a köztevé- kenység és közintézmények létesítése terén nagyon sok történt. Tehát annyi becses anyagot halmoztunk össze, hogy most máV bekövetkezett az ideje annak, hogy azt a sok értékes. ’ anyagot megfelelő formába öntsük, rendszerbe- foglaljuk és az uj szervezeteket úgy megkonstruáljuk, hogy mig azok egyrészről a nemzet intellek*tti^lis fejlődésének megfelelő kereteit képezzék, 'aüíjíg másrészről a konszolidált magyar nemzeti államat kiépítésének is szilárd alapjává váljanak. A magyar városok újból ' való rendezésének kettős irányban kell érvényesülnie. Az egyik a keretekben a helyi viszonyok* által indokolt külső rendezés; szerves kapcsolatban a modern hygienia által megkövetelt intézmények- létesítésével. A másik pedig a belső organizáció, az uj szervezet, melynek feladata, hogy a varosok intellektuális tartalmának megfelelő uj szellemet öntsön azok közéletébe. A városok szervezését Illetőleg külön törvény alkotandó, mely kiemelvén *a városokat korlátolt i helyzetükből, intellektuális erejüknek megfelelő oly széles alapon nyugvp autonómiát nyernek, mely éles vonásokkal domboritfa. ki a városok önálló egyéniségét s ezeket a nagy nemzeti feladatok teljesítésére alkalmasakká - teszi. A városod lakóinak "polgári . szabadsága ; továbbá az autonom jog alapján gyakorolt független rendelkezésnek a köz javára szolgáló érvényesítése; s mindazon tevékenység, mely végeredményében a városok polgárainak vagyoni jólétét segíti elő és ezek anyagi függetlenségét biztosítja: nem a vá rosoknak öncéljait szolgáló elvont érdeke, hanem a nemzet összeségének jövendő boldogulását biztosítani hivatott leghathatósabb eszköze. A városok mai rendje, mely a polgári jelleget teljesen kiküszöbölte, a maga lekötött és alárendelt helyzetében teljesen megszüntetendő. Az uj szervezésnél ne legyen más az irányadó, mint az, egyes városoknak intellektuális tartalma és ezzel kapcsolatban ama fontos feladatoknak biztosítása, hogy mely város minő mértékben tud megfelelni hiú allűrök nélkül kulturális, közgazdasági és nemzet szempontból vett feladatának. Oly városok, melyek a most felsorolt feladatoknak megfelelnek és a modern közlekedés eszközeinek ggyelembe vételével vett középponti fek- Aésiiknél fogva arra hivatvák, hogy a körzetükbe eső távolabb vidékekre is kiterjesszék kultur-hiva- tásuknak áldásait : az ily városok ezen magasabb hivatásuknál fogva emporiális jellegükben minden oly közintézménynyel ellátandók, melyek feladataik betöltésének biztosítására szükségesek. Alsó és felsőbb bíróságok, hatóságok, középiskolák minél nagyobb számbm, ipar és kereskedelmi kamarák; posta- és táviró-igazgatóság; a különböző kultur- intézetek ; szóval, minden oly közinstitució, mely az emporium fogalmának betöltéséhez megkivántafik, ezen középponti fekvésű városokban helyezendő el. A városok külső rendezésénél, különösen ha történeti emlékek fűződnek ennek rendszeréhez gondosan kerülendő a rombolás munkája. Egyebekben pedig, a városok szeférájának megállapításán kívül, fösulyt kell fektetni a modern hygienia követelményeire; s egyáltalán minden városnak akként kell berendezkednie, hogy lakosainak egészségi érdekei megóvassanak, hogy ennek folytán ott lakásuk és tartózkodásuk kényelmes és gond nélkül való lelegyen. Vízvezeték, csatornázás és szemétkihordás; ezekkel kapcsolatban a pöce- és szemétgödrök rendszerének megszüntetése, oly ideális állapot, mely magasra emeli a város színvonalát. Ezeken kívül parkok, sétálóhelyek, fürdők, szilárd utcaburkolás, légszesz- vagy villamos világítás; s a helyi közlekedés kényelméről való gondoskodás: mindez elTÁRCA. Pillangó. Megittasodva hamvas kelyheken, Parányi pille hova, merre szállsz? Himporszivárvány födte szárnyakon Csapongva, nyugtot nem találsz. — A vergődésed nézem . . . Szegény pillangó boldog, balga te, A szellő visz a merre ő akar! Könnyelmű tested harmat fojtja meg, Lepergő rózsák szirma eltakar — S te nem tudsz semmiről. Szegény lelkem te balga pille te, Liliomszivárvány födte szárnyon szállsz, Valami hív és nem tudod hová, Te szállsz utána s nyugtot nem találsz, — A vergődésed érzem. Ezer virágnak illata maraszt, Ezer virágtól el kell újra válnod, Pillangósors fürödni fényözönben, Alkonyba veszve, kergetni egy álmot — Egy hiú lepkeálmot. €| Lys—noir. Idegesség a szerelemben. Irta: Dybro. I. Margit az erkélyen ült. Lehunyt szempillákkal, félig ébren, félig álomban, hallgatta a lipótvárosi malmok egyhangú zakatolását s a gummi nélkül lármásan tovarobogó egyfogatnak végnélküli dübörgését. A nagyváros zsibongása, moraja úgy hatott a Margit idegeire, mint a méhek döngicsélése, vagy a madár csicsergés egy falusi vagy kisvárosi leány lelkére, — a lármában, a zajban szinte el- szenderült. Margitnak nem volt természetes az idegrendszere. Hogy miben állott a természetellenesség ? Hát elsősorban abban, hogy nem szerette a vajaskiflit. Szerinte a vajaskifli nem étel s akivel vajaskiflit etetnek, azt kinozzák. 0 vele pedig naponta kétszer vajaskiflit etetett a mamája, tehát őt kínozták. így aztán kifejlődött benne a hit, hogy mindenki kínozza és mindennel kinozzák. Érett volt, húsz éves. Típusa a férjhezadó leányoknak. Tényleg már nagyon szeretett volna valakinek a felesége lenni, de mégis mikor szó jött a férjhezmenésről, nem tudott egyebet mondani : — Mamám, ne kínozzatok ! . . . Minden kérőjében talált hibát. Úgynevezett kitűnő parthie volt, — de nagyon nehezen kapható. ink: mai száma ÍO oldalra Margit nem volt szerelmes ! Úgy találta, hogy a szerelem már nem elég modern intézmény. A szerelem már kiment a divatból. Nyaraini készültek. Benn a lakásban csomagoltak. A csomagolás Margitot izgatta, nem tudta nézni, azért jött ki az erkélyre. A nyitott ajtón át kihallatszanak a mama erélyes parancsai, amint a cselédeknek utasításokat ad. Egyszerre azonban megváltozik a hang. Édeskés, lágy lesz, mintha minden szavát mézbe mártogatná : — Jó napot édes Solti ! Na ez igazán kedves magától, hogy eljött búcsúzni tőlünk. Ez igazán helyes ! — Majd azonnal szólok a Gittának. — Gittikém ! Gittácskám ! a Solti ur van itt ! — Hát hogy van ? — fordul ismét a fiatalemberhez — foglaljon helyet nálnnk. Bocsásson meg a rendetlenségért, de tudja nyaralás előtt. Igen ! — itt lélegzetet vett. — Hát maga édes hol nyaral ? Be se várta a feleletet. — Természetesen a birtokukon. Vagy a Balaton mellett ? Siófokon ugy-e? — Nem ! — Talán csak nem megy Abbáziába ? Azt ne tegye ! Bor-, zasztó hőség van ott, jöjjön inkább velünk. Mi Norderneyba megyünk. Oh, ott nagyon kellemes. Nem lehetett elállitani szavát. A fiatal ember csak ült s mosolyogva intett a fejével, hol igent, hol nemet. Margit még mindig nem jött s kínosan teltek a percek. terjed..
