Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-22 / 21. szám
1904. május 22. TOLNA VÁRMEGYE. 5. — Az emberiség számára nincs áldásosabb állapot, mint az a biztos tudat, hogy van rá mód és hely, visszanyerni a friss, erős, egészséges testet és az ezzel járó jóérzést, lelki nyugalmat és rugalmasságot. A jóságos anyatermészet gondviselése sok gyógyforrást szórt el mindenfelé, a legtöbbet szép Magyarországunkban, de valamennyi fürdőhely koronája az ezernyi áldást osztó világhírű Herkulesfürdő, elragadó szép, igazán paradicsomi vidékével és őserejü természetes meleg kénes és konyhasós (Jód brom, lithiumtartalmu) forrásaival. A csont és bőr, izmok és idegek, agyvelő és kiürítő szervek, szív, gyomor és belek, szóval a test bármely részének többé- kevésbé súlyos kórsága elenyészik Herkulesfür- dőnek szinte varázsos hatására. Regényes hegyvölgyének ózondús levegőjében évente ezer és ezer ember örül az életnek és ha tekintetbe vesz- szük, hogy e hírneves fürdő a legszebb épületekkel és minden képzelhető modern kényelemmel dicsekedhetik, érthetőnek fogjuk találni, ha Her- kulesfürdőt a legszebb és legkedveltebb fürdőnek ismerik el. — Gazdáink figyelmébe! A külföldi porosz szenet teljes mértékben pótolja a tatai tojás- és téglabrigett. Utalunk a vonatkozó hirdetésre. IRODALOM, ZENE. A „Magyar Remekírók“ uj sorozata. Alig két esztendeje, hogy a Franklin-Társu- lat megindította a Magyar Remekírók nagyszabású gyűjteményét s ime a napokban már az ötödik sorozat jelent meg, a megjelent 20 kötet után újat b öi kötet vonult be a magyar családok hajlékába, hirdetve a magyar irodalom halhatatlanságát s dicsőséget szerezve egyrészt a magyar könyvkiadó vállalkozásnak, ámely ilyen óriási terv megvalósítását sikerrel válaltá, másrészt a magyar nemzeti műveltség önérzetének erejét bizonyítja, amely szeretettel és lelkesedéssel támogatta a kiadót úttörő, korszakos vállalkozásában. Az uj sorozatnak talán legérdekesebb kötete az, amely Pázmány Péter {váltogatott murkáit illeszti be a Magyar Remekírók közé. A művelt nemzetek jogosult büszkeséggel tekintenek azokra á régi Írókra, akiknek munkái a nyelv fejlettsége, az irás ereje és a tartalom jelentősége által azzal a kiváltságos tulajdonsággal ékeskednek, hogy a századok lefolyása után is élvezetet és tanulságot nyújtó olvasmány gyanánt szol0álni képesek, minélfogva nem az irodalom történeti ereklyéik közé sorolandók, hanem a jövendő nemzedékek javára is kamatozó szellemi kincsek érdekét foglalják ma- gukpan. A XVI. században, a művelt nyugati nemzetek nyelvével egyidőben, a magyar nyelv is magas irodalmi színvonalra emelkedett. A költészet mezején Balassa Bálint olyan műveket alkotott, amelyek a követkoző két században közkézen forogtak és sok kiadást értek. A magyar prózát pedig, mely felekezeti tusák kohójában tisztult meg és erősödött, a XVII. század első éveitől kezdve majdnam négy évtizedre terjedő irodalmi pályáján utói nem ért tökéllyel kezdve Pázmány Péter. Rengeteg irodalmi munkásságot fejtett ki a magyar prózának ez az első nagy mestere, de munkái drága kiadásokban el voltak temetve s a Magyar Remekirók most megjelenő uj kötetének jutott a dicsőség, hogy a Pázmány munkáinak kincses bányájából kiássa a legérdekesebbet és művelődé, sünknek újra hatékony tényezőjévé tegye. A leg- hivatottabb tudós Írónk, Fraknói Vilmos, rendezte sajtó alá Pázmány munkáiból ezt a 22 íves vaskos kötetet mai helyesírással. Két ives gyönyörű beve- zetésssel kezdődik a kötet, amely Pázmány életének, politikai, egyházi és irói pályájának jellemzése közben klasszikus korképét is megfesti az akkori magyar társadalmi és közviszonyoknak is. A bevezetés Pázmány magyar munkáinak teljes bidiiog- raíiájával végződik. A kötet tartalma két részre oszlik. Az első rész a hitvitázd munkák tömegéből válogat, a második rész a prédikátort és a politikust mutatja be. Ámulva olvassuk azt a csodaszép magyar nyelvet amelyen Pázmány Péter háromszáz évvel ezelőtt itt s gyönyörködve tanulunk tőle. De talán legmeglepőbb az a nagyszabású polttikai egyéniség, amely Pázmány Péternek, I. Rákóczi György erdélyi fejedelemhez irt 49 leveléből bontakozik ki előtünk A harmincz éves háború eseményei arra késztették Erdély fejedelmeit is hogy fegyvert ragadjanak s a katholikus Pázmány teljesen tisztában volt azzal, mily szüksége van Magyarország önállóságának a protestáns Erdély függetlenségére. Azt a mélységet, amely közte és az erdélyi fejedelmek közt vallási téren volt, áthidalta a haza- és fejsze- retet lángoló érzése, amely Pázmány lelkét hevitette és Pázmány vállalkozott az udvar és a fejedelmek között a közbenjáró szerepére. Egy darab magyar történet az a 49 levél, amelyet Pázmány Rákóczihoz irt. Igen értékes kötete az uj sorozatnak a Bajza kötet is: Bajza József válogatott munkái. Bajzának 3 évtizedre terjedő irodalmi munkássága (1822—51.) újkori történetünk legnevezetesebb időszakára, politikai, társadalmi és irodalmi újjászületésünk korára esik, melynek előkészítésében, bomlasztó és átalakító küzdelmeiben neki is tevékeny része volt. Badics Ferencz bevezető essayje gyönyönyörüen jellemzi azt a kort, amelyben az uj Magyarország egyik legérdemesebb bajnokának harczos egyénisége a vezetők sorában leélte áldásos életét. A kötet első felét Bajza költeményei foglalják le, öt csoportra osztva: Ifjúkor, Szerelem, Haza, Élet, Emlékezés, Balladák és Idegen költőkből. A kötet második felében a válogatott prózai munkák foglalnak helyet, bemutatva Bajzának sokoldalú egyéniségét, választékos ízléssel adva miadazt, ami a kritikusra, történészre, irodalomtörténészre és esztétikusra jellemző s e mellett maradandó becsű is. E rész tartalmából kiemeljük a következőket: Az epigramma teóriája; Vezérszó a Kritika Lapokhoz ; A regényköltészetről; Nemzetiség és nyelv; Gróf Koháry István; A Telekiek tudományos hatása. Az uj sorozat további két kötete Arany János és Vörösmarty Mihály munkáinak kiadását folytatja. Az előbbi, amelyet Riedl Frigyes rendezett sajtó alá, Arany munkáinak harmadik kötete s 27 ívnyi vaskos kötetben a Toldi trilógiát tartalmazza. A Vörösmarty kötet, amelyet Gyulay Pál rendezett sajtó alá, Vörösmarty munkáinak ötödik kötete. Tartalma : a drámai költemények folytatása (Kincskeresők és Ciliéi és a Hunyadiak), Beszélyek és regék és a Pályalombok. Az új sorozat ötödik kötete Szigligeti Ede munkáinak második kötete, amely a vigjátékiró Szigligetit mutatja be fejlődése minden tokán. — A termékeny iró vigjátékainak seregéből négyet közöl a kötet. Ezek: Rózsa, amely 1840-ben akadémiai jutalmat nyert. Liliomfi, amelyet 1849 ben adtak először. — A Házassági három parancs, 1850-ben készült és A nljuralom, amely 1862-ben Teleki-díjat nyert. Ezt a kötetet Bayer József rendezte sajtó alá, bevezetésül nagyértékű tanulmányt írván Szigligeti vígjátékairól. E bevezetés, amely kritikus szemmel taglalja Szigligeti darabjait, dióhéjban egész új elméletét adja az igazi vígjátéknak s nagyhangú frázisok helyett az igazság meggyőző egyszerűségével jelöli ki Szigligeti helyét irodalmunk és nemzeti művelődésünk történetében. A bevezetés vége Szigligeti drámairó pályájának adatszerű illnszt- rálása. Az a 109 eredeti dráma, vígjáték, bohózat, és népszínmű és az a 20 dráma fordítás, amelyet Bayer felsorol, a legékesebben beszél arról, mit jelent ránk nézve Szigligeti negyven éves pályafutása.- . íme ezzel az öt kötettel gyarapítja az uj sorozat a Magyar Remekírókat, az 55 kötetből az eredeti programúihoz hűen a magyar irodalom kincsesházábój a legkülönbözőbb korok kincseit ragadva ki és sorozva egymás mellé a sorozat keretén belül. Az öt uj kötet a maga helyére beleillik a teljes gyü,teménybe, am ly időrendben foglalja majd egybe remekíróinkat. A Pázmány- kötet a 12- k. a Vörösmarty a 26., a Bajza a 28., az Arany a 43., és a Szigligeti kötet a 48. kötet lesz a gyűjteményben. Az uj sorozat kiállítása mindenben a régi. Csupa diszszel ékesített kötet, amelyeknek szépségével csak szolidságuk versenyezhet. Az 55 kötetes teljes gyűjteménynek ára 220 korona s az gyűjtemény csekély havi 3 koronás reszletfizetésre is megrendelhető. TANÜGY. — Továbbképző szünidei tanfolyam tanitók- és tanítónők számára. Vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur 1904. évi május hó 11-én 40.246. sz. a. kelt intézkedésével elrendelte, hogy a folyó év nyarán Budapesten, Baján, Pápán, Modorban, Déván és Máramarosszigeten a tanítók, Kolozsvárott és Szabadkán pedig a tanítónők szamára továbbképzésük céljából szünidei tanfolyam tartassák. A 3 hétre terjedő tanfolyam julius hó 11-én kezdődik. Mindegyik tanfolyamra 50 hallgató vétetik fel, akik közül 30 állami költségen nyer az intézet internátusában teljes ellátást és lakást, azonkívül útiköltsége (másodosztályú vasúti jegy ára, vagy a kész fuvarköltség) valamennyi felvett tanfolyam hallgatónak meg fog téríttetni. A saját költségükre jelentkező 20 halgatónak is megengedi, hogy a tanfolyam egész idejére fizetendő 20 korona fejében az előbbiekhez hasonlóan, étkezést és lakást nyerhessenek. Felvételért az ország bármely részében lakó és bármilyen jellegű elemi népiskolánál működő okleveles tanítók- és tanítónők folyamodhatnak. Felhívom tankerületem összes tanítóit, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz cimzett bélyegtelen kérvényüket, melyben kitéve legyen az miszerint hova és állami költségen kivánja-e magát felvétetni, továbbá, hogy hány éves és a múlt év tanfolyamán részt vett e, hozzám legkésőbb junius hó 5-éig terjesszék be. Szekszárd, 1904. május 18. Tihanyi Domokos, kir. tanfelfigyelő. TÖRVÉNYSZÉK. A szekszárdi kir. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1904. évi május hó 25-én. Veinöhl János ellen, hamis tanuzás miatt. Bálint Pál és társa ellen, súlyos testi sértés miatt. Szűcs József és társa ellen, súlyos testi sértés miatt. Almási Ferencz ellen, erőszakosság miatt. 1904- évi május hó 26-án. Drinóczy György ellen, súlyos testi sértés miatt. Goman Mihály ellen, hatóság elleni erőszak miatt. Borbély Ferencz ellen, gondatlanságból okozott súlyos testi sértés miatt. G. Kovács András ellen, súlyos testi sértés miatt. 1904. évi május hó 28-án. Kliment János ellen, lopás miatt. Kettl András ellen, súlyos testi sértés miatt. — A bírói árverésen eladott ingatlanok vételárából a jelzálogos hitelezők előtt előnyös tételként nem kell sorozni I. a másod oszt. kereseti adót, vasúti pótadót, városi közmunkadijat, II. az általános jövödelmi pótadót, betegápolási pótadót és az útadót ; III. a vármegyei pótadót, községi pótadót, egyházi (segélyezési) pótadót, mezőőri pótadót, ha csak négy utóbbi bejelentett adóra nézve kimutatva nincs: hogy a vármegyei pótadó az 1883. évi XV. t. c. 9. és 13. §-ában engedélyezett pótadótól különböző alapon egyedül az ingatlanra van kivetve ; a községi, egyházsegélyezési és me/őőrí pótadó és dij pedig az 1886. évi XXII. t. c. 130 §/harmadik bekezdésén alapul. (A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla polg. oszt. 1904. évi 14. számú döutvénye.)
