Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1903-03-29 / 13. szám
XIII. évfolyam. 13. szám. Szegzárd, 1903. március 29. TOLNAVÁRMEGYE Előfizetési ár : I Egész évre ... 12 korona. Fél évre ... 6 » Negyed évre . . 3 > Egy szám ára . . 24 fillér. | Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- ivatalon kívül elfogad Krammer Vil- mos könyvkereskedése Szegzárd,on POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Szegzárdon, vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dr. LEOPOLD KORNÉL. Segédszerkesztő: SZÉKELY FEBENCZ. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megáll api ott árszabály szerint számíttatlak. vált szöllőföldön, mint vagyonának . egyetlen, utolsó maradékán. Ezek az elszegényedett hegyi lakók szintén nem szolgáltak ‘előnyére az újjáalakított szőlőkben kívánatos közbiztonsági állapotoknak. W A nagy anyagi áldozatokkal létesitett szöllőkulturánk érdeke megkövetelte tehát azt, hogy szőlősgazdáinknak a törvény oltalma alatt és eréjévél alkalmuk legyen arra, hogy óriási kűzdélemmel és kitartással ujjáteremtett szölleinket minden káros befolyástól és kedvezőtlen körülménytől megóvhassák. ' Erre yaló és erre jó a hegyközségek alakításáról szóló törvény, melynek oltalma alatt az ország nevezetesebb szöllővidékein I az értelmes és saját javukat óhajtó szőlősgazdák mindenütt’ hegyközségeket alkottak, hogy legfontosabb gazdasági érdekeket az önvédelem segélyével biztosítsák a kedvezőtlenekké alakult viszonyok ellen. Szegzárdon is a törvény létesítése után. csakhamar létrejött "akarima— ‘hegyközség ; értelmes szőlősgazdái leghamarabb megértették a hegyközségi szervezet előnyeit, igyekeztek tehát közös érdekeiket hathatós oltalomban részesíteni. A város fölött húzódó, ezen két szép hegyláncolat követésre méltó példáját is nyújtja annak, hogy milyen hatása van a hegyközségi szervezetnek. Baktán—Barti- nán a íillokszéra előtt, a sokszor visszasóhajtott boldog időkben sem voltak soha olyan rendezett gazdasági viszonyok, mint ma, midőn pedig a szőlősgazdák az alacsony borárak mellett négyszer olyan költséggel tarthatják csak jó karban és termő- képességben szőlőiket. Sohasem voltak Baktán-Bartinán olyan szép, kényelmes és állandóan gondozott utak, vízlevezető árkok, mint manapság, a hegyközségi szervezet uralma alatt. A közbiztonság állapota pedig kifogás^ tálán. A legnépesebb, legjobban járt utak szelik át ezt a két szép hegylánczot, de azért lopásról, kártételről nem hallottunk ott már néhány év óta, mert rendszeres, megbízható felügyeletet és ellenőrzést létesitett a szőlősgazdák egyeteméből alakult hegyközség saját jól felfogott érdekében. Örömmel értesülünk arról, hogy most már a jobb Parászta mentén elterülő szőlők gazdái is követik a bakta-bartinaiak példáját és ők is megalakították a hegyközséget, melynek alapszabályait a földmivelés- ügyi’rmniszter’jóváhagyta, habár közfeltünést keltő és csodálatos lassúsággal, mert két évig hevertek ezek a szabályzatok a minisztérium valamelyik kényelemszerető előadójának türelmes asztalán. Reméljük, hogy most már a jobb remetei és elohegyi szőlősgazdák sem maradnak tétlenül és igyekeznek ők is létesíteni hegyközségi szervezetet, mely egyedül biztosítéka annak, hogy drága pénzen és keserA hegyközségekről. A íillokszéra által kipusztitott szőlőterületek újjáalakításából kifolyólag alkotta meg a földmivelésügyi kormány a hegyközségek létesítéséről és szervezetéről szóló és igen gyakorlatias hasznú törvényt. A szőlők kipusztulása folytán tudva- ővőleg hegyi szölősgazdaságaink is a pusztulás, elhagyatottság és züllés képét tárták elénk. A tőkék, rendek által meg nem kötött földet a víz áradata lesodorta a lapályokra ; az utak, barázdák elromlottak, úgy hogy sok szőlőterületet néhány év romboló munkája után alig, vagy egyáltalán nem lehetett megközelíteni. A műveletlenül parlagon heverő szülőföldek felügyelet, ellenőrzés nélkül sivár látványt nyújtottak és szabad prédájául szolgáltak a nyomorba jutott és elkeseredett embereknek. A szőlők ujraültetésének nehéz és óriási költséggel járó munkája ilyen körülmények között nagy kockázattal járt, mert a kelő ellenőrzés nélkül ál ó szőlőhegyekben a közbiztonság állapota állandóan veszélyeztetve volt. Igen sok szőlősgazda a fillokszéra- csapás következtében hajléktalanná vált, mert a városban levő háza csakhamar dobra került. Az ilyen balsors által sújtott szegény nép szivében az elkeseredés érzetével kimenekült a szöllőhegyeken fekvő présházába és ott húzta meg magát a kopárrá TÁRCA. Miatyánk ... Mi atyánk! Ki vagy az égben, Légy itt, a magyar szivében ! Nyújtsd le hozzánk áldó kezed: „Szenteltessék a te neved!" Sok itt a bűn, visszavonás, Haszonlesés, meghasonlás. Sok a bajunk, magad látod: „Jöjjön el a te országod!“ Te vagy a szent, jó és igaz Pusztuljon el minden mi gaz, így kiált fel hű magyarod: „Légyen a te szent akaratod /" Te adtad nékünk e hazát, Bérczet, völgyet, dús kalászt, Tovább se hagyj el bennünket : „Add meg ami kenyerünket!" Ellenünknek megbocsátánki Te tudod azt égi Atyánk. Oltalmadba Te végy minket: ,,Bocsásd meg a vétkeinket!" S ha felzuduhnéha vérünk Az ellen, ki magyar vérünk, Uram fogadj Te vértedbe, „És ne vigy a kisértetbe /" Átok fogta meg a magyart, Mert az soha együtt nem tart. Oltalmazz meg a nagy bajtól, „Szabadíts meg a gonosztólJ" Kettős kereszt, hármas halom Uram! Tied a hatalom, Az ország és a dicsőség: Hallgass meg óh égi felség ! KÁLMÁN DEZSŐ. Bizalmas órák. Irta: Molnár Gyula. Adrienne, 22 éves, erős, széles vállu, hatalmas alak, a női termet minden bájával. Elasztikus, könnyed mozdulatok, sötétkék szemek, nagy, tömött, szőke haj, mely egész lényét uralja. Ez az illatos, puha haj tömeg sajátos Ízléssel fésült fonatokban árnyékolja be a gyönyörű ábrándos íőt s a homlok körül szétszórt fürtök ingerlő bájt kölcsönöznek a rózsás, üde arcnak, melynek minden vonása plasztikusan szép. Lola, 20 éves, sovány, magas, barna, finom babaarc, leheletszerű vonásokkal. Az egész alak könnyű, mint a pehely s mégis minden idoma arányos. Mandula metszésű japánias szürke szemek, uualom és fásultság tompa fényével. Barna haja kissé tulmagasan fésült kontybán pikáns hatást tesz a szemlélőre. A pici, vértelen ajkak körül állandóan sóhaj ül. Női boudoir, apró, puha causeuse- ökkel, kis háromlábú taburet-kkel. Erősen kidomborodó kerevet, apró selyem puffokkal. Egy selyemmel borított hintaszék. Apró-cseprő nippek. A terem levegője bágyasztóan illatos. E pillanatban lép be Adrinne, kalapban, napernyővel, Lola egykedvűen fogadja, segít neki a kalaplevetésben. A szokásos fa^on de parier . . . Adrienne, aki időközben sűrűn pislogat a tükörbe, végig dől a kereveten, feje alá illesztve egy háromszögletes párnácskát, lábait pedig egymás fölé helyezi. Lola a hinta-székbe veti magát, lábait oldalt a széktámlányon átlógasztva. Egy ideig unott és monoton, beszélgetés folyik köztük. Adrienne. Hát nem adsz cigarettát ? Lola. (Ásítva nyúl az asztalon heverő csinos cigaretta-doboz után s odanyujtja Adriennének.) Nesze! Adrienne. (Kivesz egyet a dobozból s a fogat közé illeszti.) Gyufát is ! Ifff" T .apunk mai szä.m.a ÍO oldalra terjed.. SS íMSmm^BB