Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1903-03-29 / 13. szám
2 TOLNA VÁRMEGYE. 1903. március 29. verejtékkel megalkotott szőlőgazdaságáikát a törvény oltalma alatt lehetőségig tóieg- óvják a káros külbehatásoktól és rendbeli tarthassák szőlőkulturájukat. így aztán lépésről-lépésre néhány év múlva a szegzárdi szőlőterületeket mind be lehet venni a hegyközségi szervezetbe és csak akkor részesülhetnek szőlőink rendszeres és hatékony védelemben, mert a hegyközségi alakulás a legalkalmasabb mód arra is, hogy a jégverés ellen általános védekező szövetséget létesíthessünk az egész szegzárdi szőlőterületeken. A szőlősgazdáknak hegyközségi szervezetté kell tömörülniök az egész vonalon, mert régi elvitathatlan közmondás az, hogy »Segíts magadon és az Isten is megsegít!« Politikai jegyzetek. A Gotterkalte. Értjük, ha magyar ember idegenszerűséggel fogadja ezt a nótát, amelyhez szomorú emlékek fűznek bennünket. Kár és hiba, hogy az udvari körök tapintata ezt a jogos érzékenységet figyelembe nem veszi. Éppenséggel nincsen helye ennek a nótának magyar nemzeti ünnepeken, még ha a király vagy a főhercegek vesznek benne is részt, mert magyar földön a magyar királyt a magyar himnusz illeti meg. Ennek dacára a leghatározottabban elitéljük azt a csúnya hajszát és gyalázatos heccet, melyet mostanában az ellenzék egy töredékének kezdeményezésére a Gotterhalte ellen indítottak. Parlamentben és a jelenlegi politikai mozgalmak másik s/ interén : az utcán is már szálló igévé vált : «Le a hóhérnótával.* Egyik fővárosi szinházban egymásután előadtak valami Gotterhalte C'nTü fércdarabot, ugyanabban az időben, mialatt 0 Felsége és kísérete Budapesten tartózkodott. Maga a darab silány terméke a ponyvairodalomnak, melytől jóizlésü ember undorral fordul el. Az nem gátolta azonban a függetlenségi pártot, hogy tagjai csoportosan járjanak ennek a darabnak előadására azzal a nyilvánvaló célzattal, hogy a színházba is po'itikai tüntetéseket vigyenek bele a Kossuth-nóta, eléneklésével és a Gotterhalte megabcugolásával. Nemes Ízlésre vall az ilyen Szereplés. Utóvégre nekünk bármennyire ellenszenves is a Gotterhalte, ez a irta az osztrák császárnak és az uralkodó háznak régi himnusza és ha nem járná, hogy mi gúny tárgyává tegyük például az angol himnuszt, pedig ez nem járja, menynyivel helytelenebb és el- ítélendőbb, ha ez a mi királyunk boszszantására történik és minthogy a mi királyunk egy személyben Ausztria császárja is, minthogy alapvető törvényünk állapítja meg az uralkodó személyének azonosságát, frivolitás és Ízléstelenség marad mindig a mi uralkodónk nótája ellen való tüntetés. Avagy tetszenék, ha Becsben hasonló módon tüntetnének a mi nemzeti himnuszunk ellen, mint azt nálunk teszik az osztrák néphimnusz eí'en? . . . Bárt ha Miklós és a zsidók. Bartha Miklós az egyetemi Hallgatók ezrei előtt nagy beszédet mondott a kereszt jelentőségéről és ez alkalmat telhasználta 4 zsidók ellen Váló hatalmas kirohanásra. A kérészt Éarthá Miklós szemében úgy látszik nem a szeretetnek és a békének a jelvénye, külöt ben nem gyűlöletre szitott volna rágalmazó szavaival. Nem kevesebbet mondott Bartha ur ez alkalommal a zsidókról, mint azt, hogy államalkotásra képtelen e'em, mely csak más fajokon élősködik, destruktiv természettel bir, alkottak ugyan valaha államot, de azt nem tudják fentartani, amit igazol az is, hogy a zsidók között Battha ur szerint, ha volt is »nagy bölcsész, mint Spinoza, nagy zenész, mint Bethoven nagy költő, mint Heine,« de nagy jogászra nem akadni közöttük Hát eddig a Bartha- féle antiszemiták részéről éppen az volt mindig a zsidók ellen felhozott vád, hogy nem asszimilálódnak eléggé a többi fajokkal, most pedig azért a szemrehányás, hogy miért nem alkotnak külön államot. Ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes. Hát a rómaiak, akik egykor világállamot alkottak, hol vannak, hol van az egykori hatalmas római birodalom ? És józan észá/el, de nem Bartha féle két- szinüséggel és furfanggal, állitja-e Valaki azt, hogy a rómaiak között nem voltak nagy jogászok. Talán hallott Banka a római jogról és talán Mózes törvényeiről is valamit ? Élősdiek, mert nincsenek közöttük — nagy jogászok. Hát Bartha Miklós tud atosan tévedett. Mert az nem tehető fel róla, hogy ne tudná (B. kezdte a külföldi hivatkozást) ki volt Cremieux, a 48-iki francia igazságügyminiszter, később a francia köztársaság élethossziglani államtanácsosává választva, vagy Lasker a nagy német államférfiu, a birodalmi gyűlésnek tagja, kinek a porosz nemzeti egységről és alkotmányos szabadságról, köztük Poroszország alkotmány történetéről irt munkái nagy feltűnést keltettek, avagy az osztrák Glaser, ki kiváló jogtudományának elismeréséül a 70 es években Ausztriában igazságügyminiszter, később a bécsi semmitő törvényszéknél főállamügyész lett, ő készítette a többi között az osztrák uj bűnvádi eljárást, a büntetőtörvény és a polgári perrendtartás tervezeteit. Ha Magyarországon, hol a zsidók csak 35 év óta élveznek politikai jogokat, véletlenül nem is volnának jelesebb zsidó jogászok, hát ez igazságos bizonyíték arra nézve, hogy ők destruktiv, élősdi elemek ? Azonban véletlenül vannak Itt is igen kiváló zsidó hitü jógászok. Talán a magyar büntetőtörvény megalkotójáról, Csemegéről, tehát az ujabbkori magyar jogász világ egyijc legnagyobb alakjáról hallott valamit B.? Vagy szóljunk a legújabb nemzedékről: Schwarcz Gusztáv egyetemi rendes tanár, udvari tanácsosról, az európai hirü kitűnő romanistáról, Décsei Zsigmond kúriai tanácselnök, Beck Hugó kúriai biró, Baumgarten koronaügyészhelyet. Dr. Neumann Ármin egyetemi tanár, udvari tanácsos, Fayer László egyetemi tanár, Chorin Ferencz főrendiházi tag, Fodor, Márkus stb. jogászokról, kik egytől egyig a magyar jogtudománynak kitűnő művelői, kik mai pozíciójukat nem annak, hogy zsidók, hanem kizárólag annak köszönhetik, hogy törvényalkotás és a jogtudomány terén sikeresen működtek és a jogi irodalmat a kiváló jogi szakmunkák egész halmazával gyarapították. De B. M., kinél nagyobb komédiás Magyarország közéletében szerepet nem játszott, kit hitfelei: á protestáns világ méltán neveznek »á nagyjeZsu{. tának,« ki adja a nagy Catot, most legújabb búk. fencével pedig az általa 3 évig dicsőített Széli Kálmán ellen'fordul rettenetes haraggal e§ rendezi az uicai tüntetéseket, ki az utczai tüntetések alkalmával hallotta a »legyilkolt emberek hörgévét«, el. parentált négy halottat, pedig csak súlyosabb sebesülés is alig történt, Írván, h<»gy »megmozdult a föld* Sz. K. javaslata ellen, folytatja az ő kisded játékát, mely csupa megtévesztés és megmételyezés, * Kaas Ivor és társai. Kaas Ivor bekerült a. parlamentbe, kezdődik a klerikális erdekek szolga, latában: a gyanúsítás, a piszkolódas. Ha valaki a meggyőződése szerint szocialdemokra a, azért nagyon tisztességes ember lehet, bármennyire kellemetlen 'S a reakció embereinek ^ a szemeben. Hq, kányi Dezső negyvenezer szoci (listának a vezére, nem a B. M. destuktiv vallásához tartozó, hamm róm. katolikusnak született, bajai fiú, foglalkozásra nézve cipész,1 Róla állította Kaas fegyver arsainak a jó bar lkának es a többi néppártiak tapsai között, hogy 300 korona havi fizetést húz a rendőrségtől. bizonyítani ezen vádat meg sem kísérelte, ellenben Rudnav főkapitány becsületszóra kij lentette, hogy az egész dolog hazugság. Bokányi »alávaló gaz rágalmazónak* nevezie Kaast es követeli, hogy indítson ellene sajtópert, igy akarván a nyilván- >s bizonyitásra alkalmat szolgáltatni. Eöiv'ős Károly, kit szintén belekevert a nagy Galeotto, hogy ő képviseli, mint ügyvéd, Bernarda apnczát, szintén kijelentette, hogy közön-égés hazugság az egesz Werner Gyula képviselő ugyanezt tette .., íme ilyen destruktiv fegyverekkel küzd a reakczió, Bartha és Kaas, Kaas és Banka. VÁRMEGYE. Értekezlet a simontornyai járási főszolgabírói állás betöltése tárgyában. Mint lapunk utolsó számában már említettük, gróf Széchenyi Sándor v. b. t. t. főispán e hó 23-ára értekezletet hitt egybe, melynek tárgyát a gyönki főszolgabírói állás betöltésének kérdése képezte. Az értekezletre 55 bizottsági tag volt meghíva, ezek közül megjelentek a következők: Perczel Dezső, gróf Apponyi Géza, Sztankovánszky János, Bern- rieder József, Vizsolyi Ákos, Jeszenszky Ander r Fórdös Vilmos, Sass László, Wosinsky Mór, Hanzély te János, Pesthy Mór, Orffy Lajos, Leopold Sándor, Tottk Ödön, Fekete Ágost, Pártos Zsigmond, Széky Géza, Boda Vilmos, Tóth Károly, dr. Schwetz Antal, Biróy Béla, id. Zsikó János és dr. Leopold Kornél biz. tagok, úgyszintén Döry Pál alispán és Simontsits Elemér főjegyző. A távol maradók meg nem jelenésüket kimentették. Gróf Széchenyi Sándor, mint az értekezlet elnöke, meleg szavakban üdvözölte a megjelenteket és hosszabb beszédben ismertette az értekezlet célját. Távolról se volt szándékában ez értekezlet megtartásával a törvényhatósági bizottsági tagok Lola. (Nehézkesen kell fel, gyufát gyújt s odatartja Adrienne c'garettájához, aztán ő is cigarettára gyújt, de kellemetlen fintorral legott félreteszi.) Különben mi újság ? Adrienne. (A füstött orrán fújva keresztül) Semmi. Lola. Ugyancsak rosszkedvű vagy. pszichológiai fejtegetésekbe bocsátkozott. A másfél év előtti gyász ... az özvegység ... a lelki emóciók . . . Egyszóval: menjek férjhez . . . Lola. Jó kis reczipe . . . Csináltasd meg ! Adrienne. (Kacér mozdulattal.) Te nem akarnád megcsináltatni magad számára ? > óla. (ElkomoJyodva.) Én . . . Én, édesem Lola. (Megvető ajkbigyesztéssel.) Szegény asszony . . . menj férjhez! Adrienne. Ostoba vagy, fiacskám. Lola. Az elveidet végre is szegre kell akasztanod. Látod, hogy semmire se mégy velük. Olyan férjre még se fogsz szert tehetni, aminőt te kívánsz. Lássuk csak. Mindenek előtt gazdag legyen, Adrienne. Van rá okom. Lola. Mi bajod ? Adrienne. Tudod . . . Lola. Az álmatlanság . . . Adrienne. Örökösen az. Egész éjjel mindössze másfél órát aludtam. tudok aludni . . . Egyebet sem tudok ennél . . . Ez egyen kivül nincs számomra semmi gyönyörűség . . . Gyűlölök mindent és mindenkit . . . Nem szeretem az embereket . . . nem szeretek enni . . . unom az életet S féléves özvegység után az a meggyőződésem, hogy soha, sohase fogok férjnemde ? Adrienne. Nincs is egyéb föltételem. Lola. Igaz. — hisz egyebet nem kívánsz tőle ! Egy sereg udvarló vesz körül, csinos fiuk, kedvesek és jók . . . Köztük van olyan is, aki halálosan szerelmes beléd. Majd kiforgatja a szeLola. Menj valami orvoshoz. Adrienne. (Kacagva.) Ha haha ! Ne is juttasd eszembe ! Lola. Voltál ? Adrienne. Oh, ezek az orvosok ! ‘ Lola. Mit mondott ? hez menni. Adrienne. Isteni flegma ! Irigyellek érte . . . Ah, én egészen más vagyok ! Nem gyűlölök senkit . . . Ellenkezőleg . . . Mindenki érdekel . . . kivált a férfi ... a fiatal és szép . . . Mindennap őrülten szeretek valakit. Magam se tudom: kit ? meit utánad. Csak választanod kellene közülük ... de egy se elég gazdag. Adrienne. (Megvető mozdulattal.) Ezek közül még ráérek választani. Lola. Megégsz a szenvedély tüze Fölolvadsz sóvár szerelmi vágyban f Adrienne. Műértő szemekkel hosszan végigméregetett . . . Megkopogtatta a hátamat s a keblemet . . . Fülét a szivemhez illesztette . . Tenyerével a térdemet ütögette , . . Gondolkodón rázta a fejét . . . vonogatta a vállát . . , misztikusan összehúzta a szemöldökét s végül igy szólt: Nagyságos a szonyom, menjen férjhez. (Kacagásba tör ki.) Lola. (Szintén kacag) Hahaha ... Szellemes orvosod van. Adrienne. Azt meg kell adni neki. Aztán Egy féifit. Imádom az életet ... De rutul viszonozza érzelmeimet. Nem tudok aludni. Nyitott szemekkel virrasztóm át éjszakámat s e közben rettenetes látományok, zűrzavaros és zagyva képek gyötörnek. Egy p:rc alatt egy esztendőre szóló őrültségek járják meg az agyamat. Fogalmad sincs róla: mi minden nem jut eszemhe, S e közben vérem, mint a szilaj paripa vágtat le-föl ereimben. Meggyulladok a szenvedélyem tüzétől s a torkomat fogtogatja egy névtelen érzés ... magad. Mindez azért, hogy palotában Andrássy^uton. Nem jobb volna lemond: Adrienne.. (Elszántan.) Soha ! Erről n hatok le. Az első férjem a szivem válasz Most eszemre került a sor. Hű maradok hez, ha belehalok is . . . Lola. (Vállvonogatva.) Akkor hát gyötrődjél! ... Adrienne. Nincs más hátra kedvei Lola. De igen. Más tanácscsal is s?
