Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1903-03-01 / 9. szám
1903. március 1. TOLNA VÁRMEGYE. tevékenységünk valamely újabb irányt — éppen az anyagi erő hiánya miatt — nem ölelhetett fel; sőt a nép ismeretkörének bővítését célozólag már néhány év óta rendszeresen megtartott gazdasági téli előadásokat sem folytathat uk az elmúlt évben azért, mert ezek anyagi föltételeit a földmivelés* ügyi kormánytól megszereznünk nem sikerült. Tevékenységünk éppen e miatt csak a már iól ismert két irányban, t. i. a szarvasmarha tenyésztés népies irányának fejlesztésében és az elpusztult hegyi szőlők újjá alakításának előmozdításában domborodik ki. A szarvasmarha tenyésztés fejlesztése körül, mint tudni méltóztatnak, rendszeres és következetes irányelveink vannak, amelyek megvalósításán egyrészt a községek bika-szükségletének közvetítése, más részt a tehén- és üsződíjazások rendezése utján fáradozunk. Ebben a két irányban folytatott akciónkat, a törvényhatóság sokszor tapasztalt jó indulatu támogatása révén, sikerült a múlt év folyamán kibővitenünk a bonyhádi szarvasmarhának a pozsonyi országos gazdasági kiállításon történt bemutatásával. Bikaközvetitő bizottságunk, a szabályszerüleg megállapított eljárást követve, az elmúlt év folyamán 97 drb. fiatal bikát látott el köztenyésztésre szó ó, illetve árengedmény biztosi'ására alkalmas igazolvánnyal és ezen létszámból 38 drbot 20,270 korona értekben 3144.55 korona árengedménynyel közvetitett a községeknek. A tehén- és üsződíjazásoknál eddig követett azon rendszert, amely szerint -a díjazás helyszínét a lehetőséghez képest esztendőnként más más községbe tettük, az elmúlt évben hozott közgyűlési határozatnak megfeMőleg és attól a célzattól vezéreltetve, hogy ezen díjazásainkkal adott szemléltető oktatásban a vármegye minél nagyobb vidékének kis tenyésztőit részeltethessük, akként mó-. dositottuk az elmúlt évben, hogy a simontornyai járás Hőgyész községében megtartottuk a szokásos tehén- és üsző díjazást á vármegye egész területére vonatkozólag; a többi járási székhelyeken pedig — ezt megelőzőleg — díjazással kapcsolatos állatszemlét rendeztünk, amelyeken csakis az illető járásbeli kis tenyésztők vehettek részt és a díjak ahhoz a föltételhez voltak kötve, hogy az illető állatot tulajdonosa a hőgyészi nagy díjazáson is bemutassa: illetve azzal itt is versenyezzen. A célt, hogy a fejletlenebb viszonyok között é!ő kis tenyésztőket oda édesgessük, ahol a fejlettebb állapotok szemlélése és megismerése révében tanulhatnak: csak részben sikerült elérnünk, mert nem volt elég anyagi eszköz a rendelkezésünkre, hogy a járási szemléken olyan díjakat tűzhettünk volna ki, amelyek arányban állanának a hozzájuk fűzött föltételek betartásával járó költséggel és fáradsággal. E miatt történt, hogy a fődíjazás helyszínétől távolabb eső dunaföldvári járás területéről, ahol pedig ä [díjazásaink oktató hatására legnagyobb szükség van, Hőgyészen csak 2—3 kis tenyésztő jelent meg, akik azonban a maguktartásával és a nagy díjazáson nyilvánított vélekedésükkel maguk igazolták egyesületünk ezen díjazási rendszerének helyes irányát, amikor az ott egybegyüjtött szép állományt csodálták és beismerték, hogy az ő vidékük tenyészete még messze van attól, hogy olyan képet mutathasson, amilyent itt látnak. A járási állatszemlék és a hőgyészi nagy díjazás eredményéhez képest 52 drb. allatnak 2740 korona díjat adott ki a gazdasági egyesület; a rendezési költségek pedig összesen 189 K. 78 fillért tettek. A népünk kezén levő szarvasmarha anyag jó hírnevének terjesztését és keresettségének fokozását célozólag 9 drbból álló bonyhádi tájfajta csoportot mutatott be gazdasági egyesületünk a pozsonyi országos gazdasági kiállításon, kis-tormasi, felső-nánai, murgai, kétyi és zavodi kis tenyésztők birtokában. És, hogy a bemutatás fenyesen sikerült, mi sem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy a csoport a gazdasági egyesületnek díszoklevelet, a tulajdonosoknak 1300 korona díjat szerzett és hogy a csoportból a kecskeméti m. kir. földmives-iskola 2 drb. tehenet és 3 drb. üszőt vett meg, amelyekért összesen 1570 koronát fizetett. Az elpusztult hegyi szőlők ujjáalakitásanak előmozdítását célozólag az elmúlt evben rendezett 7. versenyen 17 gazda 23 hold hazai szőlővel és 22 gazda 20 hold oltványszőlővel vett részt. — A versenyző területek bírálatában eljárt bizottság véleménye alapján örömmel jelenthetem, hogy a megvizsgált területek túlnyomó többségének minta- szerükezelése a mellett bizonyit, hogy szőleink újjáalakítása jó mederben halad. — A verseny eredményéhez képest 2 drb. ezüst érmet, 18 drb. elismerő oklevelet és 560 korona pénzdíjat ítélt oda az igazgató választmány. Ugyanitt kell megemlítenem T. Közgyűlés, hogy a fóldmivelésügyi m. kir. ministerium szegény sorsú szőlősgazdák számára az elmúlt év tavaszán 2 millió amerikai vesszőt adományozott, amelynek szétosztása körül a vármegyei főispán ur elnökletével eljárt bizottságban az egyesület titkárjával együtt személyesen vettünk részt. A gazdatisztek érdekeinek megbeszélése és nyugdíjügyük előmozdítása végett gazdatiszti érte- kezle et tartottunk, és az értekezlet óhajait közöltük a gazdatisztek országos egyesültével. Mielőtt jelentésem záradékául az egyesület ügyforgalmáról beszámolnék, bátor vagyok a T. Közgyűlés figyelmébe ajánlani, hogy — amint a mai napi renden tárgyalása kerülő pénztári számadások is tanúsítják — működésünk során mindenkor szem előtt tartottuk a takarékosságnak azon szigorú elvét, amelyet egyesületünk anyagi erejének csekélyvolta méltán követel és amely egyedül tette lehetővé, hogy pénztári számadásunk ha talán nem is jelentékeny, de a körülményekhez képest mégis számottevő gyarapodást mutat az egyesület vagyonában, (1094 K. 74 f.) A titkári hivatalhoz beérkezett ügydarabok száma 613 volt, amelyekből a mai gyűlés tárgyát képezőkön kívül 14 drb. jött át elintézetlenül a f. évre: a többiek 4 igazgató választmányi és 1 közgyűlésben illetve elnöki utón és a titkár saját ügykörében nyer'ek elintézést. Ezekben volt szerencsém rövid vázlatát adni az egyesület m. évi működésében fölmerült jelentősebb mozzanatoknak. Hogy jelentésem szélesebb körű munkásságról nem adhat számot, méltóztassa- nak ezt az anyagi eszközeink csekély mértékével megokoltnak tekinteni. Amidőn ezek után jelentésem tudomásul vételét tisztelettel kérem; abban a meggyőződésben, bogy a T. Közgyűlés érzelmeit tolmácsolom, őszinte köszönettel adózom úgy a fóldmivelésügyi magas kormánynak és vármegyénk törvényhatóságának egyesületünk irányában az elmúlt év folyamán is tanúsított hathatós anyagi és erkölcsi támogatásért, valamint azoknak is, akik egyesületünk törekvéseit szellemi és anyagi munkájukkal segíteni szívesek voltak. Jegyzőkönyv. Fölvétetett a Tolnamegyei Gazdasági Egyesületnek 1903. február 5-dikén Szegzárdon megtartott közgyűlésén. Jelen vannak : Jeszenszkg Andor elnök ; Apáth Alajos, Bákay Dezső, Bernrieder József, Blascsok Gyula, Döry Pál, Forster Zoltán, Kelecsényi Ambró, Máthis Kálmán, MÍttweg Henrik, Perczel Lajos, Sass László, Sulyok Géza, Széchenyi Domokos gróf, Vizsoly Ákos, Wiltzek Sándor; és Molnár József titkár, mint jegyző. Elnök á jelenlevőket szívélyesen üdvözli, a gyűlést megnyitja és a jegyzőkönyv hitelesítésére Sass László és Wiltzek Sándor egyesületi tagokat kéri fel. Ez után a tárgysorozat rendje szerint 1. Felolvassa titkár a gazdasági egyesület 1902. évi működéséről szólő elnöki jelentést. A közgyűlés az elnöki jelentést tudomásul veszi, az abban foglalt indítványokat egyhangúlag elfogadja és utasítja titkárt, hogy a jelentést a lapban egész terjedelem szerint közölje. 2. Bemutatja titkár az egyesület 1902. évi pénztári számadásait és a rovatkönyv ismertetése után felolvassa a számvizsgáló bizottságnak úgy az egyesületi vagyon, mint az állattenyésztési alap számadásáról tett jelentését és a tagdíj hátralékok egy részének leírása iránt tett javaslatát. Végül pedig, az állattenyésztési alap számadásának ismertetése során felhívja [titkár a közgyűlés figyelmét az alapnak Hőgyész községnél levő 2100 koronányi követelésére és előadva azokat az előzménye két, amelyek nyomán az alapnak ezen követelése keletkezett: indítványozza, hogy az egyesület mondja fel eme követelést, illetve tegye meg a. a kellő intézkedéseket az iránt, hogy Hőgyész község az egyesülettel szemben fennálló tartozását most már egyenlítse ki. A közgyűlés titkárnak a számadások ismertetése ügyében tett előterjesztését tudomásul veszi; a számvizsgáló bizottság jelentését szin’én tudomásul veszi és ennek javaslatához képest pénztárnoknak úgy az egyesületi vagyon, mint az állattenyésztési alap számadására vonatkozólag a fölmentést a szokott óvás mellett megadja; a tagdij-hát- ralékokból Fejős Károly nevén nyilvántartott 60 koronát Bischitz Márk « « 60 « Dömötör L iszló « « 70 '« Csiba Lajos « < 30 « Takács Károly * « 20 « Összesen 240 koronát leirandónak Ítéli, a többi hátralékok behajtása iránt pedig a pénztírnokot erélyes intézkedésre hívja fel és végül megbízza az elnökséget, hogy az á'lat- tenyésztési alap Hőgyész községnél levő követelésének felmondása, illetve behajtása iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket. 3. Előterteszti titkár az igazgató választmány javaslatát a gazdasági egyesület 1903. évi működési programmjának megállapítása iránt. fi közgyűlés vá tozatlamil fogadja el az igazgató választmány javaslatát és a működési prog- rammot ahhoz képest állapítja meg. 4. Előterjeszti titkár az igazgató választmány javaslatát az egyesü'et 1903. évi költségvetésének megállapítása tárgyában. A közgyűlés az igazgató választmány javaslatához képeit változtatás nélkül állapítja meg az egyesület 1903. évi költségvetését. 5 Előterjeszti titkár az igazgató választmány m. é. október havi gyűlésén kelt az irányú javaslatot, hogy az egyesület intézkednék, miszerint a a bika közvetítés során árengedményre szóló igazolványnyal csak olyan bikák láttassanak el, amelyek jármozásra be vannak tanítva, hogy ekként mód nyujtassék a községeknek az apaállatok olyan irányú használatára is, amelylyel ezek a korai el- nehezedé-stől megóvhatok lennének. Az igazgató választmány ezen indítványa fö- - lőtt élénk eszmecsere indult meg, amelynek eredménye gyanánt — Bernrieder József, Sulyok Géza, Vizsolyt Ákos, Sass László és az elnök, valamint a titkár felszólalása után — kimondja a közgyűlés, miszerint méltányolja az igazgató választmány javaslatához fűzött célzatot, de addig ameddig semmi remény nincs az iránt, hogy a községek a tulajdonukban levő bikákat mérsékelten fognák is jár- mozni: nem tartja indokoltnak, hogy a tenyésztők a jármozásra való betanítás költségeivel és faradságával fölöslegesen terheltessenek. 6. Jelenti titkár, hogy az igazgató választmány m. é. október havi üléséből javaslatot terjeszt a közgyűlés elé az iránt, hogy a szesznek technikai célokra való nagyobb arányú felhasználása érdekében indítana mozgalmat a gazdasági egyesület. Jelenti egyúttal, hogy a gazdasági egyesületek országos szövetsége az óta nagy arányú akciót indított ebben az irányban. A közgyűlés tekintettel a szövetség akciójára, az igazgató választmány javaslata fölött napirendre tér. 7. Felhívja titkár a közgyűlés figyelmét arra a körülményé, hogy az egyesületnek takarékpénztárban kezelt pénzkészlete ; csak 3*/a %-al gyümölcsözik s ennek nyomán javasolja, hogy, ha nem is jel entékeny, de a mostaninál valamivel még is jobb kamatoztatás biztosítása végett intézkednék a közgyűlés olyan értelemben, hogy az egyesületnek az évi működésben fölösleges vagyona 40/°-os korona-kölcsön-kötvényben helyeztessék el. A közgyűlés egyhangúlag elfogadja titkár javaslatát és ahhoz képest megbízza a pénztárnokot, hogy a megfele'ő intézkedést foganatosítsa. Több tárgy nem lévén, elnök a jelenlevők érdeklődését szívélyesen megköszöni és a gyűlést berekeszti. Kmft. Jeszenszky Andor s. k. Molnár József Hitelesítik Sass László s. k. Wiltzek Sándor s. k.
